Régi szép labanc hagyományhoz csatlakozott az Antall József vezette többség, amikor március 15. és október 23. pártolóival szemben augusztus 20-át jelölte ki állami ünnepnek. A hét évszázados egyházi ünnepet Mária Terézia tette államivá, alkalmatos eszköznek vélvén a Szent István-kultuszt a Habsburg-uralom ellen fenekedő (naná, hogy keresztényellenes, török-pogány érdekeket szolgáló) kuruckodás lecsillapítására. Táplálta is azt a kultuszt, ahogy csak bírta. Megalapította a birodalom legmagasabb polgári kitüntetéseként a Szent István-rendet, visszaszerezte Raguzából a Szent Jobbot. „Augusztus 20-át ettől kezdve Bécsben és Budán egyaránt megülték. A 19. század elejére az addigi István-képek mellé (…) egy újabb is körvonalazódott: a Habsburgok patrónusáé”

Nagy port vert fel a csepeli internetes közvélemény egy részében, a Borbély Lénárd polgármester édesapja temetése körül kirobbant vita. A csepeli fideszes vezetők és híveik betegesen toporzékolva követelik egyes baloldali vezetőktől a nyugatifeny.hu-n megjelent „Az arcátlan fideszes polgármester azt hiszi övé a köztulajdon” c. cikktől való elhatárolódást. Volt, aki megtette, szerintem indokolatlanul. Magam azok közé tartozom, akik egyetértenek a cikk lényegi megállapításaival, nem kívánnak elhatárolódni.  

Vállalva az esetleges ellenvéleményeket, a várhatóan rám zúduló fideszes mamelukok haragját, meg is indoklom véleményemet: 

Németh Péternek, a Népszava főszerkesztőjének írása:

Csütörtökön lesz augusztus 20-a. Azt akartam írni, hogy a legnagyobb nemzeti ünnepünk, de aztán még sem ezt írtam. Illetve: nem szép dolog becsapni az olvasót; éppen arról akartam beszélni, hogy mennyire nem ünnep ez a mostani. Hogy mennyire álságos, hazug, minden, ami ezzel a nappal kapcsolatban elhangzik, illetve amit augusztus 20-hoz igyekeznek tapasztani.

Mert nézzük csak, miről akarna szólni, vagy akart szólni egykoron ez a nap. Mondták, mondtuk róla, hogy az alkotmány ünnepe. De mondhatjuk e manapság ezt róla, amikor nincs is alkotmányunk? Négy évvel ezelőtt kiiktatták az életünkből, helyette alaptörvényt fogadtak el – természetesen, lényegében, egypárti „konszenzussal”. Az alkotmány szó maga is száműzve lett, még akkor is ha nem szerepel – egyelőre – tiltólistán, és az Alkotmány utca nevét sem változtatták meg, mint valami kommunista örökségét. Az alkotmányt tehát nem ünnepeljük augusztus 20-án, sima hazugság lenne, ha ezt állítanánk.

Nagy Feró zenész: "Nagyon nem tetszik, hogy a PeCsát a PeCsa nélkül, a vezetőség rosszallásával búcsúztatjuk el. Arról van szó, hogy a bérlők még utoljára zsebre raknának egy kis pénzt.

De ha nem akarnak búcsúkoncertet, nekünk zenészeknek, miért is kell erőszakoskodni?!" (nepszava.hu)

A kormány nagyon nem akarja, hogy negyven esztendőnyi munka után a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak, mert ez kétszázmilliárd forintba kerülne. A szakszervezetek állítják: könnyedén elő lehet teremteni az ehhez szükséges forrást. Felhívják ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az 1957-ben született emberek közül a férfiak várható átlagéletkora 64 év. Ők azok, akiknek elsőként kell 65 esztendős korukig dolgozniuk.

Értékválasztás kérdése, hogy a kormány mire akar költeni, mert amit szeretnének elérni, arra mindig találnak forrást –

Ha nem a haldokló Nyugat, akkor valami más. Ha nem biztos, hogy Európa olyan lesz-e, amint mi akarjuk, akkor teremtsünk magunknak más Európát. Legalább Közép-Európát. Nevezzük történelmi okulásnak, ha a múltban turkálunk. Főként, ha egy szomszédos szuverén országot használunk – mert úgy gondoljuk, használhatjuk - turkálónak. Ahol egyszer egy évben először vendégek vagyunk. Aztán titkon terjeszkedő társbérlők, végül hangos juss-követelők. Mint a kormányfő teszi Tusványoson. Nem csak ő.

Balog Zoltán emberminiszter igazat beszél, amikor első pillantásra kissé oktalanul a Háromszék című székelyföldi napilapot használva szócsőként, arra inti a magyarokat, megfelelő arányérzékkel tekintsenek önmagukra. Azt se gondoljuk, hogy „mi vagyunk a világ legtehetségesebb nemzete", de azt se, hogy „mindenki jobb nálunk”. Még akkor is igazat mond, ha

A Csepeli Munkásotthonban csütörtökön délután öt órai kezdettel magyar nótákkal és a legendás Csepel Táncegyüttes műsorával köszöntik augusztus huszadikát. Ünnepi beszédet mond dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője.

Az ünnepi program előtt Lengyel Géza egy kiállítást nyit meg a színházterem előterében, a Galéria' 21-ben. A részletes műsor:

Óriási felelősség nyugszik a pedagógusok vállán. Az iskolának nagy szerepe van a jövő társadalmának megformálásában; abban, hogy kapuján művelt, szabad, egészséges értékrenddel bíró és a világra nyitott fiatalokat engedjen ki. Nagyon jól tudja ezt a hatalom is, ahogy azt is, hogy a szabad és önálló gondolkodással bíró ember veszélyes. Különösen az iskolákban, beszéljünk akár a tanárokról, akár a diákokról.

Nincs is mit csodálni azon, hogy az Orbán-kormány 2010-es színre lépése óta folyamatosan dolgozik az oktatás szabadságát elősegítő folyamatok megállításán. Ami meglepő, hogy ezt nagyobb ellenállás nélkül megteheti. Nemcsak kiradírozza a korábbi, kisebb-nagyobb szépséghibákkal rendelkező, de talán mégis a jó irányba mutató terveket, hanem huszáros mozdulattal tépi ki azokat a füzetből, és kezd új sémák alkotásába a maradék, kissé megroncsolódott papírokon. Lényegében nem találnak ki semmi újat, ami most történik, mintha a történelemkönyvek lapjairól köszönne vissza. Az oktatáspolitika jelenlegi irányítói csak látszólag tekintenek előre, valójában folyamatosan a múltat fürkészik.

Az Üllői úti klinikák egyike előtt a járdán békésen parkolt egy kórházi ágy, benne a félmeztelen beteggel, mellette a táskája, s mindketten gondosan betakarva. Az autók jöttek, mentek, a járókelők úgyszintén, de a fal mellett, a kórházi ágyon fekvő betegre a többség pillantást sem vetett. Aki mégis, annak – állítólag – fülig szaladt a szája, azt gondolván, valamilyen kandikamerás átverés szemtanúja. Egyetlen ember akadt csak a járókelők között, aki odament az ágyon fekvő férfihez és megkérdezte, segíthet-e valamiben.

Csak ültem és néztem a kereskedelmi tévé rövid tudósítását, mint az egyszeri paraszt bácsi a zsiráf ketrece előtt: ilyen állat aztán tényleg nincsen!

BORKA -SZÁSZ TAMÁS CSEPELI DK-s FRAKCIÓVEZETŐ NYÍLT LEVELE BORBÉLY LÉNÁRD (FIDESZ-KDNP) CSEPELI POLGÁRMESTERNEK 

"...finoman szólva sem elegáns csepeli embereket minden alap nélkül megrágalmazni és ellenük kommunikációs hajtóvadászatot indítani, még ha történetesen ők az Ön politikai ellenfelei is. Sem a gyász, sem a fájdalom nem adhat okot és felmentést erre.

Tájékoztatni szeretném, hogy a mai napon Kál Károly fiát, ki diákmunkásként dolgozott az Ifjúsági Táborban (és munkájával maradéktalanul elégedettek voltak), a mai nappal azonnal hatállyal kirúgták a munkahelyéről. Ön mégis hogyan minősítené ezt az eljárást?

Ön jól tudja, hogy véleményünk egy kérdésben biztosan megegyezik: a politikai ellenfél magánélete, családja szent! Én ehhez tartom magam és a jövőben is tartani fogom. Ám ha igaztalan vádak fogalmazódnak meg velem vagy kollégáimmal kapcsolatban, meg fogjuk védeni magunkat, mert tiszta a lelkiismeretünk." 

(A fentiekben részletet közöltünk az alábbiakban  következő, szó szerint ismertetett nyílt levélből)

Borka-Szász Tamás önkormányzati képviselő, a Demokratikus Koalíció (DK) csepeli frakcióvezetője még pénteken nyílt levélben válaszolt Borbély Lénárd csepeli polgármester (Fidesz-KDNP) nyílt levelére, amely az önkormányzat hivatalos internetes felületén, a csepel.hu - n jelent meg válaszul a Nyugati Fény nevű blog - azóta töröltetett, de itt még elolvasható -  Az arcátlan fideszes polgármester azt hiszi, övé a köztulajdon című cikkére.

Vártunk, de hiába! A fideszes városvezetés hivatalos szócsőve, - ellentétben Borbély Lénárd nyílt levelével - vasárnapig nem közölte Borka-Szász Tamás nyílt levelét, amit most mi  változtatás nélkül, szó szerint  teszünk közzé:

Egy forgalmas út szélén hagytak egy beteget  Budapesten. Az RTL klub munkatársai készítettek róla fotót, ahogy a kórházi ágyban, félig betakarva várakozik az út szélén a beteg. A közelben több klinika is van, ott azonban nem tudnak arról, hogy a férfi hozzájuk tartozott volna, ahogy a mentőszolgálat sem. A klinikákról többen látták ugyan az út szélén hagyott embert, de azt hitték, kandikamerás átverés.

Ha két évtizeddel ezelőtt azt hallottuk volna, hogy Győr-Csepel a harmadik fordulóban, azt hiszem nem lett volna ember az országban, aki ne élvonalbeli bajnokira gondolt volna azonnal. A valóság azonban az, hogy az előttünk álló hétvégén ez a két csapat a harmadosztályban találkozik egymással.

Két különböző célokért küzdő együttes csap majd össze. Györben egyértelműen kimondták, hogy az azonnali bajnoki cím megszerzésére törekednek, míg Csepelen a lehető legjobb szereplésben bizakodnak.
Bár már a Tatabánya ellen is megtapasztalhatták a zöldek, hogy nem lesz sétagalopp ez az idény, a szombat esti mérkőzésen sem feltartott kézzel fut majd ki a pályára az ellenfél.
A hazaiaknak nyilván azzal is meg kell birkózniuk, hogy ebben az évadban mindenki kettőzött erővel játszik majd ellenük, őket igyekeznek majd legyőzni…(nb3.hu)

Senkit nem lőnek le, aki a szerb határ mentén épülő új vasfüggönyön áthatolva lép Magyarország területére. Ezt nem tehetik meg. A rendőrségi törvény a fegyverhasználatot változatlanul szigorú feltételekhez köti. Őket ennél „finomabb” eszközökkel kell meggyőzni. Kétharmados többség híján mindezen a Fidesz nem is változtathatna.

A lehetséges rendőri fellépést tekintve a kerítés nem változtat a helyzeten. Igaz, ha a migráns átvágja a drótot, az rongálás, és amennyiben a kár meghaladja az ötvenezer forintot, egy év börtön is kinézhet a menekültnek, bár ehhez elég hosszú szakaszt kell tönkretennie. Aki viszont csak akkora lyukat csinál, amelyen éppen átfér, legfeljebb újabb szabálysértéssel tetézi a tiltott határátlépést. Kit tart ez vissza több ezer kilométernyi vándorlás után?

Egyébként éppen ez a legfontosabb kérdés: mire jó ez a hatalmas építmény?

Bizonyos szempontból túlságosan is gyorsan épül a magyar–szerb határon a kerítés: több gazda földjén már azelőtt elkezdődött a munka, hogy erről előzetesen akár csak informálisan tájékoztatást kaptak volna tulajdonosok. 

A gazdák attól tartanak, sokba kerül majd nekik az, hogy földjükön átvezet a kerítés - írja a Népszabadság.

– Néhány nappal azután, hogy Ásotthalomnál elkezdték építeni a kerítést, mifelénk is megjelentek katonai konvojok. Teherautók, terepjárók jöttek-mentek, aztán egyszer csak észrevettük, hogy a tudtunk nélkül cölöpöket vertek le a kukoricásunkban – eleveníti fel a szerb–magyar határ közvetlen közelében fekvő, Bács-Kiskun megyei Madarason élő Schneider József és felesége, Erzsébet, miként szembesültek először azzal, hogy az ő földjeiken is építkezik a katonaság.

10:00 A székely menyecske és az ördög – a Holle anyó Színház meseelőadása

11:00 Az Életfa Baranta Csepel csapat hagyományos m agyar h arcművészeti bemutatója

12:00 Lovas solymászat bemutató

13:00 Ünnepi kenyérszentelés

13:30 Székely népdalok nyenyere és koboz kísérettel

14:20 Herczeg Flóra koncertje

15:00 Ágyúfoglalás a töröktől

15:30 Török hastánc darbuka szóra

16:00 Kukorica Jancsi, a V itéz – a Kuttyomfitty Társulat gyerekműsora

17:30 A B52 zenekar koncertje

19:30 Balázs Fecó (képünkön) és a Korál koncertje

21:15 Tűzijáték

12-18 óra között véradás lesz a helyszínen.

Honfoglalók jurtái, török tábor, mesterségek utcácskája, lovaglás, állatsimogató, népi játszótér, Logiko-P játszóház

Áldos, karcagi birkapörkölt, kenyérlángos, ország torták, kürtőskalács

Mindenkit szeretettel vár: a csepeli önkormányzat

Ebben az általam eddig nem ismert elektronikus újságban jelent meg egy írás arról, hogy Borbély Lénárd polgármester apja halála miatt gyászlobogót tűztek a Csepeli Polgármesteri Hivatal, és a Csepeli Vagyonkezelő Homlokzatára.
Ábel Attila az ügyet egy Facebook bejegyzésében nekem, és társamnak tulajdonítja.
Nem tudom, hogy miért hiszi, hogy ha valamiről tudomásom van, azt ne tenném szóvá. Mindenki tudhatja, láthatja, hogy a honlapomon vagy a Facebook oldalamon folyamatosan pellengérezek ki ügyeket. A mostaninál sokkal zaftosabbakat is…
Miért ne tettem volna, most is, ha akarnám?

Ennek megértéséhez Ábel Attila logikáját és üldözési mániáját kéne magamra erőltetni. Bizonyára megértenek, ha ettől a lehető leghatározottabban elhatárolódom.
Az a tény, bizony eljutott hozzám, hogy a polgármesteri hivatalt és a vagyonkezelőt gyászlobogóval látták el. Először meg is rettentünk, hátha valami régi ismerős ment el! Ezért érdeklődtünk, hogy miért van kint a fekete zászló?
Hát, mit ne mondjak majd hanyatt estünk mikor közölték, hogy azért, mert meghalt a Borbély Lénárd apja! Aki sosem volt önkormányzati dolgozó, sem csepeli közéleti ember! A zászló kirakása ezért szabálytalan és erkölcstelen cselekedet. Ezt egy (ellenzéki) képviselőnek észlelnie kell! Aki kirakatta, annak tisztában kellett lennie azzal, hogy innentől kezdve ez az ügy nem kegyeleti privát est, hanem közügy! (Erre figyelt fel a csepel. info-n az újsággal együtt más is és nem a hárompapos, cigányzenekaros „szerény” temetésre.) Ilyent az előző rendszerben egyik kerületi párttitkár, tanácselnök, vagy igazgató se engedhetett meg magának!

Semmi gond nincs azzal, ha az iskolában mindennap dalolnak a gyerekek, a megfelelő zenei műveltség ugyanis fontos és értékes. A naponta esedékes testnevelés mellé befér, bár ha így haladunk, lassan az összes tantárgy helyet követel majd magának az órarend összes napjára – mert ha már itt tartunk, miért pont a matematika, az irodalom vagy a töri marad ki?

De lehet, hogy egy magasztosabb cél érdekében érzi Balog és minisztériuma szükségesnek, hogy a jövő generációit tiszta, csengő hangú dalos pacsirtákká képezze. Szinte hallom ugyanis, ahogy az ország házában jövőmenő politikusaink és cimboráik dúdolgatják kedvenc nótáikat. Ráadásul hamisan. Borzalom lehet.

Mert képzeljék el, ahogy virágos jókedvében Andy Vajna épp Dinnyés József Elkártyáztam a gyönge szívem című örökzöldjét dudorássza, miközben

A zsák megtalálja a maga foltját. A kamionkirály Waberer György (képünk bal oldalán) is megtalálta, mégpedig a legmagasabb szinten, egyenesen Orbán Viktorban. Amikor néhány éve a Fidesz belecsapott az üzemanyaglecsóba, és 230-240 forintról 400 forint közelébe srófolta az árakat, a közúti fuvarozók alig kaptak levegőt. Meghirdették: ha a kormány nem lép vissza, ha itthon drága tankolni, majd külföldön vesznek üzemanyagot. És akkor jött Waberer úr, aki a maga jókora flottája nevében hűségnyilatkozatot tett a NER mellett, és paktumot kötött Orbánnal, hogy ők csakazértis itthon tankolnak. Ezzel be is tett a többieknek.

A Hungarokamiont „privatizáló” Waberer -aki azóta már miniszterelnöki megbízott is - most azt javasolta a kormánynak, hogy