Az Egyensúly Intézet felmérése pontos: a magyarok rosszul élő tömegei optimisták, és végtelen bizalommal vannak e rezsim iránt, történjék bármi is. Ez az, amit sem a kutatók, sem az ellenzéki politikusok nem nagyon értenek. És ez az, amiről éppen ezért nagyon sokat kellene még beszélni. Azért, hogy ne csak elszenvedjük, hanem értsük is azt, mi történik velünk, miközben a Fidesz Rogán Antal féle kommunikációs boszorkánykonyhájában már készítik a tömegeket mérgező újabb fogásokat.

350.000 Ft. Ennyi nettó havira van szüksége minden egyes magyar felnőttnek, hogy az átlagos életvitelt fent tudja tartani. 250.000 Ft pedig a minimális, tehát az igen szűkös életviszonyokat teszi lehetővé. Az Egyensúly Intézet legújabb kutatása szerint a lakosság 47 százaléka ezt a szintet nem éri el, tehát valamilyen külső támogatásra szorul.

Van még egy adat, utána már nem terhelem önöket további számokkal – nos,

Először! Utoljára. Soha többé? A történelmi dátum: 2003. december 1., a helyszín Csepel egyik főútja. A sajtó, a rádió, és a televízió tudósítóinak fokokozott érdeklődése mellett zajlott az esemény: önkormányzati lakásátadó ünnepséget tartottak a II. Rákóczi Ferenc út 97–105. számú új épületnél. Az átadó után néhány napon belül hetvenhárom család költözhetett be új otthonába, a költségalapú bérlakásba.

Az akkori helyi lap, a Csepel újság többek között ezt írta: „Csepel rendszerváltás utáni történetében első alkalommal kerül sor önkormányzati beruházással bérlakások átadására.”

Több mint 20 év év telt el azóta, s ma már – sajnos ‑ tudjuk, hogy

Azt állította Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (az Indexnek, Huszárvágás címmel megjelent könyve kapcsán), hogy „ez a kormányzat sokszor hajt végre huszárvágásszerű mozdulatokat, mint például a legutóbbi brüsszeli csúcson”.

Ezzel szemben a tény az, hogy Orbán Balázs főnöke Brüsszelben óvatosan visszadugta kardját a hüvelyébe, majd szép halkan kisomfordált az ülésteremből. Ha ez huszárvágás, akkor a huszároknak annyi.

Képtelenség? Nem! A valóság: Nem adtak helyet az önkormányzat lapjában annak a drámai helyzetet dokumentáló képnek, amely a karácsony előtti ételosztásra várók csepeli kanyargó sorát mutatja egy ikonikus fotón. A CSH gazdáinak, szerkesztőinek nem fontos a lapból kimaradt többi helyi esemény sem (bűnügyek, balesetek, tiltakozások, viták), sőt meg sem említhetők, mert ártana a kerületvezetők hősi képének.

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) január 10-én megjelent idei 1. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.

    Ismét „csak” 24 oldalon jelent meg a lap idei első száma. Ebből 10 oldal jutott az önkormányzati aktuális, tájékoztató témákra, amelyekből 3 oldalt kapott, évnyitó interjúra a polgármester, de a maradékokban is vaskosan „jelen van.”  Hét oldal jutott a programokra, hirdetésekre, a többi a kulturális- és sport rovathoz sorolható.

    Hogy minderről mi a csepeliek, ezen belül az ellenzék véleménye, hogyan élték meg a tavalyi évet, milyen reményeik, terveik vannak 2024-re, az nem derült ki a CSH idei első számából. A lap szerkesztősége, a tulajdonosi kör, élen a polgármesterrel, már lassan egy éve kampányol. Csak írják, uralják, használják a lapot, feladataiknak, céljaiknak megfelelően. Ez már régóta nem önkormányzati lap – ezt bizonyítja a 2024. év első száma is.   

Konkrét véleményünk a lap néhány írásáról:

 Az orbáni új besúgó hivatal elnöke, Lánczi Tamás (képünkön), a Figyelő című gazdasági hetilap élén ideiglenesen állomásoztatott NER-káder ,rövid regnálása alatt is sajtótörténelmet írt: a listázgatásával rekordidő alatt nullázta le a patinás gazdasági hetilap évtizedek alatt felépített presztízsét, majd ugyanilyen rekordidő alatt távozott a főszerkesztői székéből. Maga után perek tömkelegét hagyta

Orbán Viktor kinevezte Csanády Andrást a „Szuverenitásvédelmi Hivatal” élére − szólt a nagy bejelentés. Ja, bocsi, nem is, egy Lánczi nevű pártkádert nevezett oda ki. Már nem az egész Magyarországon világhírű társadalomtudóst, tudják, aki szerint a lopás a legfőbb politika, hanem Tamást, a fiát, akinek a főszerkesztősége alatt a Figyelőben Csanády álnéven szedték listába a magyar nép sorosista ellenségeit. 200 értelmiségit, kutatót, újságírót, civil jogvédőt. Apró malőrként halottakat is. Fekete alapon fehér betűkkel, hogy a gyengénlátók is tudják, hogy kit kell gyűlölni.

Átvágásban nem volt hiány tavaly Csepelen,  a szalaggyárosok és az olló élezők nem panaszkodhattak, a csepeliek meg csak néztek mint a moziban, hogy mire megy el a pénz?!

Az oktatási, kulturális intézmények egy részének felújítása, a helyi útépítések folytatása, az egészségügyi intézmény műszerparkjának fejlesztése vagy a 2010 előtt elindított egynapos sebészet ügye fontosak voltak, a sportpályaépítések azonban erősen vitathatók. Százmilliókat emésztettek fel a parkfelújítások, a játszóterek, a gyermeklétszám csökkenésével nem számoló erőltetett fejlesztése, amelyek hosszabb távú fenntartásához szükséges humán és anyagi feltételek biztosítása a későbbiekben még komoly gondot okozhat a kerületi vezetésnek. 

A kormány  több fővárosi fejlesztési program elhalasztásával, visszavonásával kapcsolatos döntése tovább rontotta Csepel hosszabb távú kilátásait. Borbély Lénárd csapatának évek óta elhibázott gazdaságfejlesztési stratégiája, a kerület közlekedési, környezetvédelmi gondjai, Németh-tel folytatott politikai vitája, a kerület jelentős gazdasági erőivel, vállalkozóival, a Csepeli Munkaadók és Gyáriparosok Egyesülete elnökségével való  együttműködés hiánya csökkentette a

Egy Völnerre ezer másik ügy jut, minimális elővigyázatosság mellett simán meg lehet úszni a lebukást. Az átlagembernek csak az marad, hogy nyel egy jókorát, amikor naponta elmegy a képviselő hölgy vagy az úr terpeszkedő csodapalotája előtt, amiről pontosan tudja, hogy minden tégláját vele fizettették meg, dupla áron.

Erősen leegyszerűsítve: Magyarország népessége közjogilag ma két részből áll. Vannak az átlagemberek és van felettük a kormánypolitikusok kasztja. Az utóbbiak írják a törvényt az előbbiekre. Például ha az átlagember vesz magának egy jobb autót a céges keresetéből, akkor készen kell állnia arra is, hogy ha az adóhivatalnak olyan kedve kerekedik egy vagyonosodási vizsgálat keretében az utolsó petákig elszámoltathatja arról, hogy miből lett a verda.

És ha nem tudja megmondani, vagy nem fogadják el a magyarázatot, nos akkor ellenbizonyításig vélelmezik az adócsalást. Jön a bírság, nem is kevés. Sőt, egészen 2016-ig nemcsak a vállalkozók, de magánemberek is számíthattak rá, hogy az adóhivatal belenéz a bukszájukba, majd szigorú szemmel végigmustrálja a ruházatukat, hogy ugyan a nyugdíjból vagy az ösztöndíjból futott-e a farmerra, vagy a sportcipőre? A magyar politikai kaszt tagjaira mindez nem vonatkozik.

Csepelen a kiskocsmáknak se szeri, se száma nem volt az „átkosban”, pedig a rendszerváltás előtti politikai terminológiában az éppen csak megtűrt (gebines) kocsma-üzemeltetés mégis virágzott! Ma meg a politikai terminológiában támogatott és példa értékűen kiemeltek a családi kisvállalkozásként, mégis tömegesen mennek tönkre, sorra húzzák le a rolót.

Úgy alakult, hogy András, a Kossuth Technikum tanára egy nyári napon leutazhatott Balatonra a családja után. Iszonyatos volt a hőség, és a hetvenes években a hűtés és a klimatizálás egyáltalán nem volt általános. A Kelenföldi pályaudvaron, hogy szomját oltsa, bement a restibe és kért egy korsó sört. A csapos, - aki ott a császárnak számított, bólintással könyvelte a rendelését. A pult mögött álló, az alumíniummal borított asztalon, előtte lévő félig töltött söröskorsók egyikére ráengedte a sörcsapban lévő habot, aztán flegmán odalökött a kuncsaftnak.

 András, a többivel ellentétben nem vette el a sört, hanem várt. A csapos rá se nézett úgy köpte oda a szót: kész! András meg visszaszólt, hogy ő nem fél korsót fizetett, hanem egy egészet, ezért, jó lenne, ha tele mérné! A restiben hírtelen síri csend támadt! A csapos szigorúan András szemébe nézett, az ott iddogáló szenesek 

Hazugságra épül az Orbán-kormány alaptörvénye, így a nemzeti azonosságtudatunk az, hogy hazudunk, véli Fleck Zoltán jogszociológus, egyetemi tanár, aki erőteljes véleményt fogalmazott meg a szuverenitásvédelmi törvény kapcsán. Szerinte azt, ami Magyarországgal történik egy kollektív, szervezett bűnözői csoport csinálja. A vezetőjük is bűnözői alkat.

A demokratikus intézmények leromlása és az Orbán-kormány felkészülése a kizárólagos hatalom kiépítésére már a 2010-es választások után elkezdődött. A Fidesz egyik első dolga a médiarendszer átalakítása volt. A kormány az új alaptörvénnyel már 2011-ben megszüntette a kritika lehetőségét, ami a diktatúra legbiztosabb jele,

„Engedély új, 153 lakásos lakóépület 3 ütemben történő építésére, 3 db személyfelvonó beépítésére, valamint az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldásra vonatkozó építési engedély” – Ez olvasható a kormányzati hatóság végleges döntésében. A Cirmos sétány és a környék mai lakóit, a reménybeli szomszédokat a kerületvezetők még egy közmeghallgatásra sem méltatták az ügyben.

Karácsony előtt egy héttel, december 18-án vált véglegessé a fentiekben idézett engedély. A szó valódi értelmében aranyat ért az ezüstvasárnap utáni döntés a volt Pedagógus szálló helyén építkezni szándékozó vállalkozásnak.

Augusztus 27-én írta meg a csepeliek.blog.hu, a Fővárosi Kormányhivatalból származó értesülésre és dokumentumokra hivatkozva, hogy 120 új lakás épülhet a volt Pedagógus szálló helyén, az Erdősor úti lakótelepen lévő Cirmos sétány 4. szám alatt. https://csepeliek.blog.hu/2023/08/27/szazhusz_uj_lakas_epiteset_tervezik_a_cirmos_setanyra_a_volt_pedagogus_szallo_helyen#c42199027 

    A napokban kiderült, hogy

Ha egy kezdeményezés nyomán a 2006-ban megsérült tüntetők szobrot kapnak, minimum ott kell állnia mellette a szolgálatteljesítés közben megsérült rendőrök emlékművének is. Akik életük kockáztatásával is megvédték a város népét a szervezetten fellépő szélsőjobbosok utcai  pogromjától.

Az ORFK akkori adatai szerint a város védelmében 2006-ban 399 magyar rendőr szenvedett sérüléseket, közülük 47-en súlyosan sérültek meg, voltak nyílt kéz és lábtörések, koponyatörés, mellkasi zúzódás, volt rendőr akin plasztikai műtétet kellett végrehajtani, mivel úgy összeégett az utcán. Emellett cirka 800 rendőrnek volt később szüksége pszichológiai segítségre az átélt erőszak okozta poszttraumás stressztől.

Az pedig éppen agyrém, hogy a

Jönnek  az új, a barna kukák. A konyhai zöld- és élelmiszerhulladékok házhoz menő gyűjtését hazánkban is bevezetik, s az első körbe Csepel is belekerült. Az önkormányzatnak kell majd gondoskodnia  a hulladékgyűjtő edények kiosztásáról, de egyelőre nincs hír a részletekről, a tudnivalókról 

A csepeliek életét több fontos változás érinti, de ezekről az önkormányzat médiája (Csepeli Hírmondó, csepel.hu) és a polgármester közösségi oldala sem adott eddig a lakosságot segítő, érdemi tájékoztatást.

A polgármestert saját kampánya köti le, a CSH és a csepel.hu viszont, Borbély kampányának támogatásán túl azért még írhatott volna a már bevezetett és a várható változásokról.

Csak néhány hír az önkormányzati médiában eddig meg NEM jelent fontos információk közül a 

Azt, hogy Orbán Putyin falova csak azért nem érdemes megemlíteni, mert arról a bizonyos görög falóról nem sejthették a szegény trójaiak mit rejt. Míg Orbánról mára az egész Európai Unió tudhatja, hogy mit képvisel. Nincs ebben sok csoda már régen, így van ez. Legfeljebb a legutóbbi időkig akadnak az EU-nak olyan vezetői, akik próbálnak félrenézni, finanszírozni a diktatúrát, egészen pontosan a zsarnok és udvarnépe gazdagodását.

De, mit tehetünk mi, ha azt tapasztaljuk, hogy az ország, ahol élnünk adatik, nemcsak süllyed a diktatúra mocskában, nemcsak megalázza és kisemmizi azokat, akiknek egyébként jórészt a hatalmát köszönheti – bár ez sem kevés – de egy gyilkos diktatúra szövetségesévé válik.

 “Magyarország” ma nyíltan és szemérmetlen arcátlansággal egy embereket halomra gyilkoltató, más országokat elfoglaló és leromboló diktátor mellé állt az európai szövetségesei helyett. Keleti despoták kegyeit keresi. A megfélemlítés, a korrupció, a jogi erőszak mindennapjai

Holtvágányra vagy zsákutcába fut a HÉV ügye? Tengerikígyóként tekeredik a helyi és a fővárosi közélet köré a Budapest bérlet históriája. Csepelen is forrnak az indulatok, mert nem látszik a krízis megoldása

    Folyik a figyelemelterelés az ország romló gazdasági helyzetéről, a 2023-ban rekordmagasságot elért költségvetési hiányról, immár a kormány által is elismert gazdasági recesszióról, a lakosság 3,3 százalékos reálbércsökkenéséről. A figyelemelterelés egyik fontos eleme most a budapestieket, benne a csepelieket, összesen mintegy 250 ezer embert érintő Budapest-bérlet március 1-ét követő tervezett megszüntetése.

Ha nem lesz megállapodás, akkor az a HÉV-et használóknak dupla bérletvásárlást fog jelenteni. A téma ezért  egyre többször szerepel a csepeli közösségi oldalakon, s növekszik a Lázárt és kormányt elítélő vélemények száma. Csak

Magyarországon a 2012-ben és 2015-ben volt lényeges csökkenés a korábbi eredményekhez képesta nemzetlözi PISA-teszteknél, azóta pedig stagnál, amire Nahalka István oktatáskutató szerint nics más magyarázat, mint a hibás oktatáspolitika. 

Megjelentek a 2022-es PISA-mérés eredményei, ilyenkor pedig rendre érkeznek a politikai nyilatkozatok, ami nehezíti a szakmai értékelést. Rétvári Bence, az oktatásért is felelős Belügyminisztérium államtitkára például azt emelte ki, soha nem voltunk még ilyen közel Finnországhoz, a kritikusok részéről pedig elhangzott az is, hogy minden idők legrosszabb matematika eredménye született – mutatott rá Nahalka István oktatáskutató a Civil Közoktatási Platform (CKP) honlapján közzétett

A legendás színész évekig a csepeli Kis-Duna partján élt. Nyugdíjasként Bánhidi László, a Tüskevár Matula bácsiját és rengeteg más szerepet megformáló színész volt az utolsók egyike, aki halászati jogot kapott a Duna csepeli szakaszán. Egy öreg halász tanyáját vette meg. Ebben az időben tényleg úgy élt a Duna mellett, mint Matula bácsi a Tüskevárban.

Az Újságmúzeum így emlékezett meg a legendás csepeli remetéről:

„Gyerekek százezrei fogadták volna el nagypapának Matulaként és sokan ábrándoztunk arról, hogy vele tölthetünk egy mézédes nyarat a Tüskevárban. Következzék néhány érdekesség a zseniális karakterszínész, Bánhidi László életéből!

"Kormányzó urunk hosszan és keményen dolgozott azért, hogy a saját két kezével ásson akkora gödröt, amelybe Mária országa tokkal-vonóval együtt belepasszol. Nem csoda hát, hogy hiszünk neki...Magyarország Európában most a falu bolondjának nem mindig hálás szerepében domborít."

Sűrű, fekete felhők tornyosulnak illiberális vagy akármilyen államunk határainál. Nyájas olvasónk ezt a saját megfigyelései alapján is tudja, ám ha mégse tudná, elég, ha a nemzeti konzultáció kérdéseire futó pillantást vet.

 Mit gondolunk arról, hogy Brüsszel Magyarországon is migránsgettókat akar létrehozni?, hangzik a negyedik kérdés, melynek olvastán az igaz hazafi hátán a szőr feláll. Nem, nem, soha, kiáltjuk egy emberként és oly erőteljesen, hogy tiltakozásunk megrengeti a Kárpátok bérceit, majd onnan visszaverődvén szívünkig hatol. 

Brüsszel még több fegyvert küldene Ukrajnának, olvassuk a hatodik kérdésben, amely persze nem kérdés, kormányunk ugyanis a kérdés és az állítás közötti különbséget nem ismeri. Hiányzott az iskolából, amikor ezt tanították, van ilyen. Mi viszont okosak vagyunk, tehát tudjuk, hogy amit Brüsszel akar, az eleve bűnben fogant, tehát

Közpénzből a polgármester kampányára jutott ökörsütésre, fagylalt- és palacsinta osztogatásra tavaly, de szükség lesz rá idén is. Közben sok tízezret költött saját közösségi oldalán megjelent kisfilmek gyártására. Ahol csak lehet, és érdemes, produkálja magát. Mondani valójának lényege az általa felmutatott álomvilág, és az, hogy itt mindenki boldog, Csepelen egyébként sincs semmi gond és hasonló lózungok folyamatos sulykolása, a valódi gondok elhallgatása.

A csepeli képviselő-testület, amelyben jelenleg 6 fideszes, 6 ellenzéki és 6 Borbélyhoz húzó „független civil” van, Borbély Lénárd polgármester fb oldalán közölt havi sikersztorik ellenére, válságos éven van túl.

A polgármester fennmaradását többek között annak köszönheti, hogy az ellenzék és a Németh csapat sem akart/akar előrehozott választást. Hatalma megtartása érdekében, Borbély már 2022 végén, a szervezetbe való belépéssel, átalakította a Közösen Csepelért Lokálpatrióta Egyesületet.

Előtte még polgármesterként együttműködési megállapodást írt alá velük, majd megválaszttatta magát az új egyesület elnökének, végül polgármesterjelöltjének. Borbély Lénárd tehát a múlt évet a

Mutasson  valaki egy nemzetet, amelyik nem tartja magát erős öntudatúnak és talpraesettnek!

Erős öntudattal rendelkező, sajátos észjárású, talpraesett nemzet a miénk” – hangzott el az államfő szilveszteri beszédében.

Ez a „sajátos észjárású” jelző Orbán Viktornál is gyakran előkerül, de nyilván nem meglepő, hogy Novák Katalin beszédírói is a központilag előírt panelekből

A csepeli fideszesek még a 2010-es választási programjukban  azt ígérték, hogy Hárost belterületbe vonják, s ezzel megteremtik a kerületrész fejlesztésének területrendezési feltételét, miután leszavazták az egykori szocialista vezetés korábbi megoldási javaslatait.  Azóta, az újabb és újabb fideszes és/vagy Orbán-hívő ígéretek ellenére, semmi sem történt az ügyben. Nem rég tovább romlottak az amúgy sem rózsás hárosi kilátások

Az Orbán kormány december elején, amikor elfogadásra került az új építészeti törvény, feloldotta Borbély Lénárdot is az ígéret betartása alól: a fideszesek által elfogadott törvény ugyanis szigorúan megtiltja, hogy külterületből belterületet csináljanak. https://telex.hu/belfold/2023/12/04/epiteszeti-torveny-valtozas-kulterulet-belterulet-foepitesz-jogkor 

    A hárosi belterületbe vonást elősegítő gerincúti II. ütem megépítése

Ungváry Rudolf szerint a rendszer nevén nevezése rendkívüli dinamikát kölcsönözne az ellenzéki magatartásnak. A hatalom ugyanis azonnal sárba tiporja azt, aki kritizálni meri a fennálló rendszert

Megbuktam azzal, hogy megfogalmaztam ennek a rendszernek a politikai lényegét – mondta Ungváry Rudolf. Szerinte semmi haszna nem volt annak, hogy könyveiben és publikációiban fasiszta mutációként jellemezte az Orbán-rendszert, hiszen a széles közvélemény a nyilvánvaló ellentmondások ellenére is elfogadja a NER-t nemzeti konzervatívnak.

"Én vagyok nemzeti, és én vagyok konzervatív. Egész életemben az voltam. Ennek a rendszernek annyi köze van a nemzeti konzervatívizmushoz, mint a nyilaskereszteseknek volt anno" – fogalmazott az író.

Szerinte az "illiberális demokrácia" megnevezés is abszurdum, hiszen ez nagyjából olyan, mintha