Azt tudjuk, hogy erényöv viselésére nem kötelezhetők a Csepelt vezető politikusok, de miért nem szólalnak meg, ha a választóik érdekeiről, a kerület lakóinak sorsáról van szó? Ki rendelte el nekik a szájzár viselését? Ha erre sem válaszolnak, akkor még jobban felerősödnek a már megindult találgatások. Lehet, hogy telitalálat lesz a vége?!

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter találkozott és megbeszélést folytatott Karácsony Gergely főpolgármesterrel, valamint   a kerületi polgármesterekkel, az Orbán-kormány által elvont jelentős pénzügyi források pótlásáról. Borbély Lénárd Csepel polgármestere vajon ott volt vagy el sem ment?

A főpolgármester a találkozó után sajtótájékoztatót tartott, amelyen beszélt a tárgyalás eredményeiről.

https://444.hu/2021/02/25/karacsony-eddig-ott-volt-a-kotel-a-nyakunkon-most-ki-is-rugtak-alolunk-a-samlit?fbclid=IwAR2vVI3zij3PfZwHvh4pb1RdLfccllSYQLWkjh8x2Bf96EUsCZXuZDA62-c 

A tájékoztatóból kiderült, hogy a kormánynak nincs szándékában kárpótolni a fővárost és a kerületeket az elvonások miatt, legfeljebb

Ez még nem a film 2021-ből, hanem maga a valóság 2006. szeptember 18. éjszakájából: pillanatkép a Szabadság téri tévé-székház ostromáról

Az a hír járja, hogy játékfilmet terveznek a 2006-os eseményekről. Várjuk: vajon szürke darabja lesz-e a kultúrkampfnak, magyarán a kultúrharcnak, az emlékezetpolitika áthangszerelésének, amely megakad a politikai haszonszerzésnél, a “szemkilövetős Gyurcsány” színvonalán, vagy a közvetlen politikai célokat meghaladva 2006 őszét mint a jobboldali forradalom egyik állomását mutatja majd be. Azt a pillanatot, amikor a puccs elvetélt, és a jobboldali forradalom felkészült arra, hogy “egyszer nyerjen, de akkor nagyon” és végrehajtsa a 2010-es parlamentáris, alkotmányos puccsot.

Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a jobboldal alkalmazkodni tudott a puccskísérlet tanulságaihoz, kihasználva azt a fogyatékosságot, hogy a baloldal képtelen megérteni e jobboldali forradalom egészének folyamatát, sőt volt türelme felépíteni a 2010-es alkotmányos, parlamentáris puccsát, amellyel kisajátította majd megfojtotta a parlamentarizmust, alárendelve a

Gerincút, első ütem: elkezdte a szocialista kerületvezetés, átadta a fideszes Németh Szilárd és Borbély Lénárd Tarlós Istvánnal. Azóta minden áll, csak a szöveg folyik, az idő múlik és a csepeli közlekedés tragédiája megy a színen, mert tíz év alatt egyetlen centivel sem bővült a gerincút.  A II. ütemet a 11 éve hatalmon levő jelenlegi fideszes vezetők 10 év után sem képesek elindítani...

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  március 10-én megjelent 5. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Költségvetési hablaty, védekezés a vírus ellen, Borbély Lénárd magyarázkodásai és plusz négy oldal a vírus elleni harcról+egy oldal hirdetés szakember és két akadémikus véleményével tarkítva, továbbá Karácsony Gergely szapulása a gerincút elmaradt folytatása kapcsán.

Arra nem fordítottak figyelmet, hogy a Hírek a csepeli iskolákból nevű. állandó rovatban írjanak pár sort arról, miként érintette a csepeli iskolákat, pedagógusokat és diákokat a vírus terjedése.

A többi a megszokott színes: útépítés és egy kis kultúra, sport, no meg a közelgő ünnep jegyében: egy oldal az 1848/49-es szabadságharcról. Ennyi a Csepeli Hírmondó újabb 24 oldalának a lényege, de azért lássuk a részleteket is:

Szabad sávot a Klubrádiónak! Nem hagyjuk annyiban, abban biztosak lehetnek! A Klubrádió szólni fog, mert szólnia kell! Önök miatt. Azért, mert azt vállaltuk: bemutatjuk a valóságot, amennyit csak megismertünk belőle. Ma brutális őszinteséggel mutatkozott meg az orbáni hatalom médiafelfogása, a kaszárnya-szellem. Soha nem volt még ennyire aktuális az 1848-as márciusi ifjak 12 pontja. Sohasem gondoltam volna, hogy 173 év után is ezt kell elismételni: „Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését!”

„Ceterum autem censeo Carthaginem esse delendam.” Vagyis: „Úgy gondolom végül, hogy Karthágónak pusztulnia kell!”

A hírhedt mondatot az ókori Róma Szenátusában Cato, a híres szónok mondta el nagyon sokszor, ha kellett, ha nem; és végül ez vezetett a harmadik pun háborúhoz, aminek a végén Karthágót valóban a földdel tették egyenlővé a rómaiak. Szerintem a hallgatóink nagy része már sejti, hogy mindez hogyan hozható kapcsolatba a Klubrádióval és a Médiatanács tegnapi döntésével.

A Fidesz verőembereiből verbuvált testület, amelynek tagjai természetesen semmiféle történelmi emlékezetre nem tarthatnak számot, úgy, mint a római szónok, újból és újból kimondták: a Klubrádiónak meg kell halnia!

Pedig a Klubrádió csapata nem kelt át harci elefántokkal az Alpokon, nem állomásozott Róma kapui előtt. A büntetőhadjáratot Orbán Viktor és kormánya indította a Klubrádió ellen már tizenegy évvel ezelőtt. A Klubrádiónak egyetlen bűne van. Az, hogy kimondja az igazságot. És emiatt

Az utóbbi napokban nagyon sok hírportálon, fórumon olvashattuk a csepeli 151-es buszon történteket, amikor is egy férfi megkéselt egy nőt, akinek az arcát vágta meg. A nő SZEF-es maszkja zaklatta fel!  A támadásról készült video itt tekinthető meg: https://21.kerulet.ittlakunk.hu/bunesetek/210226/videot-tett-kozze-rendorseg-csutortoki-buszos-keses-tamadasrol 

Borbély Lénárd saját fb-oldalán többek között azt  írta: „Demokráciánk lényegét éppen az adja, hogy mindenkinek joga van a véleményét kifejezni.” Valóban fontos feltételt említ, azonban pl. a Wikipédiában az is olvasható, hogy a demokráciában 

„hatalmi fékekkel és ellensúlyokkal biztosítják a társadalom jól szabályozott működését, mint például a közhatalom gyakorlóinak kizárólagos hatalomra törésének megakadályozását, a társadalmi igazságosságot és a jóléti társadalom megvalósulását.” 

A kormány az elmúlt tíz évben felrúgta ezeket az elveket, amiért mostanában egyre több jogos bírálatot is kap az EU-tól. Erősödik az országban a gyűlöletpolitika, növekszik a szélsőséges jobboldali, felelőtlen,

Soha még semmi nem bizonyította ennyire, hogy a magyarok nem hisznek a kormánynak, mint az oltóközpontok előtt kígyózó hétvégi sorok. Mondhatott bármit György István államtitkár az operatív törzs sajtótájékoztatóján. Voltak, akik azt lódították, nem kaptak lemondó sms-t, mások nemes egyszerűséggel közölték, hogy akkor jöttek az ígért oltásra...

Lassan az egész ország gerilla-üzemmódra áll át. A jógaoktató üres lakásban tart órákat, a nyaralókat kéz alatt adják ki a városból kiszabadulni vágyóknak, az „el nem árulhatom, melyik” fővárosi téren résnyire nyitott ajtóból csúszik elő a dobozos sör, műanyag stampedliben a féldeci. Az éttermek utcáról nem látható szobáiban tálalják fel a sok fogásos menüt, a gyerekzsúrra gerilla-bohócot hívnak, a tizenévesek egyesével szivárognak fel a buli színhelyére, a társasház közös tavaszi kertészkedésnek álcázott kerti partyt szervez. Ha pedig úgy adódik, akkor

Hol tart a program az Erdősor úti lezüllesztett ingatlannál? Kiírásra került-e már a teljes program megvalósításához szükséges közbeszerzési eljárás? Egyáltalán megvan még a pénz, amit erre az épületegységre akartak költeni vagy már rég túllépték az egész keretet, s újabb támogatásra várnak? Mit szólnak a konzorciumi partnerek?

Májusban lesz kilencedik éve, hogy bezárta a kapuit az Erdősor út  45-47. szám alatti kétépületes edzőterem, amely lassan helyreállíttathatatlanul tönkremegy. Az épületeken omlik a vakolat, a gazos udvaron szaporodik a szemét, a kosz, a telek előtti járdán pedig már alig lehet közlekedni a felhalmozódó avar miatt. A két épületből álló, összesen 580 négyzetméteres ingatlant addig a Csepeli Ifjúmunkás Sportegyesület használta.

A 2012-es bezárás óta az értékes ingatlan az ebek harmincadjára jutott.

A 2010-ben hatalomra került fideszes vezetés felelős vagyongazdálkodást ígért. Nem sok lett belőle, és a valószínűleg több tízmilliós önkormányzati vagyonelem az állapota miatt ma már a kerület egyik szégyenfoltja. 

Egy igazi Jókai-rajongó Olvasó soha nem rakna kutyaszart Tóth Krisztina költő, prózaíró postaládájába, dixi. Ez nem áll össze. Egy magyar nábob, amint kutyaszaros borítékkal a kezében settenkedik egy lépcsőházban, és Tóth Krisztina harmatos levelesládáját keresi egy hajnali órán?

Egy arany ember, akinek szívében kimondhatatlan szenvedéllyel zúg a bosszúállás szele, hogy e vihar a későbbiekben prózai kutyaszar formájában csapódjon le Tóth Krisztinán? Egy megkésett Baradlay Jenő, ki életét áldozza egy kutyaszaros boríték kézbesítésének szent ügyéért?

Legalábbis nehéz elképzelni egy tisztességes, becsületes Olvasót, aki lerakja kezéből a Fekete gyémántokat, hosszan eltűnődik rajta, hogy

Felfalták a fideszesek Csepelen (is) az önkormányzati nyilvánosságot. Németh Szilárd és Borbély Lénárd, a volt és a jelenlegi csepeli polgármester egykori békés egymás melletti falatozása - a köztük lévő hatalmi harc miatt - ma már csak emlék. Németh kiszorul, Borbély benyomul a helyi hasábokba, a csepeli közpénz-milliókból fenntartott csepeli orgánumokba

„Minek nevezzük azt az összefűzött lapokból álló papírköteget, amelyben egy személy neve tizenkilencszer szerepel (Németh Szilárd, Fidesz-KDNP) és hogy az illetőt véletlenül se keverje össze a szemlélődő valami kósza névrokonnal, tíz fotót is közölnek róla? Újság volna? Definíció szerint, fájdalom, igen. Az viszont kérdés, miért Csepeli Hírmondó néven fut, és miért a polgárok fizetik?” – tette fel a kérdéseket a Népszava múlt hét végén, szombaton megjelent Visszhang mellékletében két újságíró, Balassa Tamás és Forgács Iván.

A Teljes erőbedobás című elemzésben a szerzők érdi, nagykanizsai, valamint pécsi önkormányzati és fideszes lapok szerkesztőit kérdezték, illetve a G7.hu által végzett, néhány budapesti kerületi önkormányzati lapról készült felmérés tapasztalatait dolgozták fel. 

A fenti idézet egyértelműen tükrözi a cikk szerzőinek markáns véleményét, valószínűleg nem véletlenül ezzel kezdték írásukat. A folytatás az igazán izgalmas:

Kásler Miklós miniszter persze tagad, a kórház magyarázkodik, a hivatalos megkeresés és különféle engedélyek hiányáról beszél, az ARC pedig tehetetlenül és értetlenül áll a történtek előtt...

A jószándék kevés! Több kell: - az értelem!, ugrott be Váci Mihály két sora az ARC plakátkiállítás szervezőinek vesszőfutásáról. A komoly társadalomkritikát közvetítő köztéri plakáttárlatairól ismert csapat ugyanis arra vetemedett, hogy megpróbált némi érzelmet és empátiát csempészni a koronavírus ellen küzdelembe. A védőruhákra ragasztható portrékkal tették volna személyesebbé a kórházban fekvő betegek és az őket ellátó, ám a beöltözés miatt arctalan orvosok és ápolók kapcsolatát.

Meg is keresték a

"...rá kellett döbbennem, hogy nekem (s gondolom sok férfinak) születésemtől kezdve minden napom Nőnap volt. Vagy mert ott voltak, vagy mert nem, vagy mert vártam rájuk, vagy mert rám vártak. Vagy mert hiányoztak, vagy mert nem. Vagy mert megváltoztatták az életem, s benne a múltam, a jelenem és a jövőm..."

Azt hiszem, kiscsoportos lehettem, egy mindig langymeleg óvodában, amikor rájöttem, hogy a nénik és a lányok azok -Nők is. A bácsik, a fiúk pedig Férfiak. Utóbbiak nem érdekeltek különösebben, de a NŐK – igen. A férfiak egyszerűek, és kiszámíthatóak voltak. A NŐK teljesen mások. A lányok, akkor sírtak, amikor akartak. És folyni tudott nekik a könnyük. És az óvónéni, mindig nekik adott igazat. Én például nagy hangon tudtam bőgni, de

Eldugott hírek Csepelről Csepelen, ahol a fideszes  nagyotmondás ellen nincs vakcina...

Véleményezhetik a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát – tette közzé a csepel.hu március 2-án. A cikkből kiderült, hogy a www.budapestvasut2040.hu oldalon megismerhetők a dokumentumok. Elképesztő nemtörődömség ahogy a csepeli vezetés kezeli a főváros és benne a kerület fejlesztésével kapcsolatos témákat. Nem az a legnagyobb probléma, hogy csak négy nappal a határidő előtt tették közzé a fejlesztési elképzeléseket hanem, hogy nem derül ki, mi a véleménye a csepeli vezetésnek a kerületet is vaskosan érintő tervezett fejlesztésekről. 

Van-e véleménye egyáltalán? Készíttettek-e szakmai véleményjavaslatot a tervezethez? Vagy nem foglalkoznak a témával, s rábízzák a csepeliekre: aki akar véleményezze a közzétett javaslatokat.

A dokumentumból ( https://budapestvasut2040.hu/wp-content/uploads/2021/02/FB_prezi_V12.pdf ) 

egyébként kiderült, hogy a stratégiai tervek között szereplő azonnali és a rövid távú (2030-ig tartó) intézkedések mindegyikében szerepel a kerület, a HÉV vonalával összefüggő javaslatoknál. Az azonnali intézkedések 271 milliárdos összköltséget igénylő javaslatok között olvasható, mindenféle határidő nélkül:

„a Gubacsi híd és rajta keresztül a Csepeli logisztikai központokat kiszolgáló vasútvonal felújítása”, 

míg a 2030-ig megoldandó, 1421 milliárdos rövid távú tennivalók között fogalmazták meg, hogy „ebben az időszakban kell sort keríteni a H5, H6, H7-es HÉV-ek fejlesztésére is”. 

Arról nem is beszélve, hogy a

A járványhelyzet néha feledteti velünk, hogy egy évünk van a következő országgyűlési választásig. Pedig Orbán Viktor Fidesz elnök pártfrakciója parlamenti évadnyitó ülésén utasította is az embereit, hogy legkésőbb szeptemberre kapcsoljanak kampányüzemmódra, addig meg nyomják a kormányzati szlogeneket.

Nem árt az emberek eszébe vésni, hogy az összes nyugdíjas jobban él az egyheti plusz nyugdíjából, amit ezekben a napokban kapott kézhez és amiből jövőre már 2 heti lesz - nem véletlenül 6-8 héttel a választás előtt, hogy az emlék még ne halványuljon el a kezdő demensekben sem.

A kampányra készülve mindegy, hogy hányan kapnak húszezret és hányan háromszázat. Annyit kell megjegyezni, hogy a jóságos kormány adott, és mellé mindig oda kell tenni, hogy a baloldal meg elvette az előző válság idején. Hogy a Fidesz eredetileg meg sem szavazta a 13. havit, vagy hogy 2011 óta százmilliárdokat húzott ki az idősek zsebéből a kizárólag inflációra alapozó éves nyugdíjemelésekkel, meg hogy a

Hatvanöt évvel ezelőtt, 1956. márciusának elején a Nagy-Duna vízszintje a hatalmas jégzajlás, a jégtáblák torlódása miatt rohamosan emelkedett. A szakszolgálatok megerősítették a gátakat, járőr szolgálatot létesítettek. Felkészültek a védelemre. Az árvíz azonban ott támadott, ahol  nem várták: a rombolás a Soroksári-Dunaág zsilipekkel szabályozott, jórészt árvízvédelmi gátakkal nem védett vízterületén következett be 1956. március 8-án. A Kis-Dunát délről lezáró Tasi-zsilip a földrengés miatt megroppant, vasbeton szerkezetét a Duna magas vízállása miatt megnövekedett óriás nyomás átszakította. A folyásiránnyal ellentétesen bezúduló víz néhány óra alatt elöntötte a Soroksári-Duna-ág addig zsilipekkel védett árterét...

Az idén országszerte hatvanöt évvel ezelőtti eseményekre, 1956-ra emlékeznek, bár a koronavírus-járvány alaposan beleszólt a történelmi események felidézésébe.  Miként ez év kezdetén már jeleztük, az 1956-os  társadalmi földindulást hat évtizede a szó szoros értelmében földrengés előzte meg 1956. január 12-én, és most van hatvanöt éve annak is, hogy a Kis-Dunán jeges ár öntötte el az akkori Királyerdőt. A mai Hollandi út feletti rész vízben állt csak úgy mint Soroksár Kis-Duna parti utcái a házakkal együtt. Minden elsodort az áradat. A Molnár-sziget eltűnt, Csepelen sok milliós érték került veszélybe. Dr. Bolla Dezső - általunk többször idézett helytörténeti művében - így eleveníti fel 1956 telének, tavaszának, drámai napjait:

"Adatbázis-szinkronizációs problémák" miatt, amelyek "az sms-ek kézbesítési technikájával" kapcsolatban léptek fel, az sms-ben mozgósított 74.000 krónikus beteg kapott egy újabb sms-t, amelyben elnézést kértek, mert az oltás ezen a hétvégén elmarad. Az Oltási Munkacsoportot vezető államtitkár ugyanakkor azt is közölte, "dezinformáció az a hír, hogy probléma áll fenn az oltási programban".

Nem tudom, mi volna, ha még probléma is állna fenn – teszi fel a kérdést glosszájában Lendvai Ildikó, aki megbocsájt a botorkáló hivatalnoknak, mert írását így folytatja:

Nem a haladó, hanem a dugókban álló gépkocsik a legnagyobb környezetszennyezők!

A Népszava február Lukács András, és Tóth Csaba a Levegő Munkacsoport vezetői tanulmányt tettek közzé, Budapest klíma törekvéseinek megvalósíthatóságáról. Az írás érdekes észrevételeket tartalmaz, és kiemelten foglalkozik Csepellel.

Úgy vélem, hogy felelősen gondolkodó ember számára nem lehet kétséges, hogy szükséges-e bekapcsolódni az európai klímasemlegességi törekvésekbe. A jövőnk, és városunk élhetősége érdekében elengedhetetlen ennek a sorába beállni. Az csak másodlagos kérdés lehet, hogy gazdasági, pénzügyi ösztönzőkkel még akár hasznos is lehet. Budapest világváros, és ennek megfelelően bizonyos szolgáltatásokat, bizonyos színvonalat az élet minden területén nyújtani szükséges. A motorizáció, és az emberek helyváltoztatási törekvése is ide tartozik. Tehát nem csak lehetőség, hanem a kor által elvárt követelmény is, a fővárosi, világvárosi jelleg megőrzéséhez szükséges minőség megőrzése, fejlesztése.

A fentiek szem előtt tartásával szükséges a környezetre káros anyagok kibocsájtását is szabályozni. A realitásokat figyelembe kell venni, mert

A járványt nézve pokoli idők elé nézünk, amit csak tetéz a kórházakban kialakuló helyzet. Közben elfogyott a kormányba vetett bizalom

Az oltás nem politikai kérdés, hanem hatékonyság és megbízhatóság kérdése - mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a CNN-nek adott hét eleji interjújában. A száraz és fájdalmas tényeket szemlélve az államtitkárnak igaza van. Volna, ha errefelé nem lenne minden politikai kérdés, ha nem volna éppen a kormánypártok kényszerű érdeke, hogy a járványt politikai kérdésként kezeljék.

Kényszerű, mert a járvány mögött ott lépdel a jövő tavaszi választás, amelynek kormánypárti sikere a járványnak és következményeinek a kezelésén múlik. Ebben pedig a kormány rettentő gyengén áll - mindannyiunk közös fájdalmára. A közös partra szorított ellenzék a választásokat egyetlen kérdésre szűkítette le: Orbán vagy sem. Amin nincs mit csodálkozni, mert

Uraim, a fellegekből szálljanak már le a földre és mondja  meg valaki, hogy a kormánytól és kerülettől összesen mennyi pénzbeli ellátásban részesülnek évente a csepeliek?

Első kézből, személyesen Csepel polgármesterétől értesülhettünk arról, hogy rendszeresek az egyeztetések közte és az önkormányzati frakciók vezetői között.  A hivatalos helyi fórumokon (csepel.hu, CSH) azonban egyeztetésnek nyomát sem találjuk. Ott mindig csak Borbély Lénárd beszél, valójában igét hirdet. Még csak véletlenül sem tudhatjuk meg,hogy milyen kérdési, javaslatai voltak az egyeztetésnél a frakcióvezetőknek.

Ha valamit mégis  meg akarunk tudni, akkor tűvé kell tennünk a világhálót, hogy rátaláljunk egy-egy csepeli ellenzéki frakcióvezető véleményére. A csepel.hu és a CSH miért nem áll szóba az ellenzékkel? Miért nem kaptak, kapnak szót a CSH-ban az ellenzéki képviselők? Blogunk egyébként nem rég foglalkozott az egyik "egyeztetés" témájával, a korábban kiszivárgott, költségvetési javaslattal. 

https://csepeliek.blog.hu/2021/02/21/ezen_a_heten_tortent_csepelen_2021_februar_14-tol_21-ig   Akkori véleményünkből most csak két gondolatot idézünk:

 „A javaslat a költségvetési bevételek 22 százalékos csökkenésével számol, míg a kiadási oldalon 157 százalékos növelésre (!) tesz javaslatot, amiből a legnagyobb tétel a

Már a megújított Nemzeti alaptanterv (NAT) tavaly január végén nyilvánosságra hozott szövegéből is kiderült, hogy a kormányzati akarat szerint a magyar oktatás elsődleges célja nem a XXI. századi igényekre, kihívásokra való felkészítés, hanem az ideológiai nevelésen alapuló butítás.

Ez nemcsak abból látszik, hogy például az irodalomtanításban a magát konzervatív-kereszténynek hazudó politikai elit számára kedves alkotók jelentek meg, hanem abból is, hogy a szakmai szervezetek által évek óta követelt óraszámcsökkentéshez jelentős tananyagbővítés társult, így még kevesebb figyelmet lehet fordítani a diákok egyéni fejlődésére, a kritikus gondolkodásra, az egyéni vélemények sokszínűségére.

A problémát nem is elsősorban az jelenti, hogy vitatott életművű szerzők – mint Wass Albert vagy Herczeg Ferenc – kiemelt helyen szerepelnek a tananyagban, hanem az, hogy a tanterv nem ad időt és lehetőséget az értő műolvasásra, szövegértésre, elemzésre, összehasonlításra, vitára. Elég lesz gyorsan bemagolni az