Rombolás, pusztítás, érzéketlenség jelzi Orbán orbitális olimpiai  terveinek megvalósítását. Állítólag az atlétikai stadion építése miatt robbantották fel a Vituki irodaépületét, de a valóság az, hogy romba dőlt végleg a csepeli HÉV jövője is. Csepel mai vezetői hallgatásukkal, üres fecsegésükkel cselesen falaznak a csepeliek állami átveréséhez

Elmúlt karácsony, mégsem jár a csepeli HÉV – azonnal és véglegesen helyre kell állítani a vonal közlekedését – írta január eleji posztjában a Közlekedő Tömeg. Ahogy arról korábban többször írtunk, nem adják át az ígért határidőre a projektet. Így bár a MÁV-HÉV Zrt. korábban azt ígérte, hogy a Kvassay híd rekonstrukcióját követően, 2021 januárjától ismét a megszokott rendben közlekedik a járat, a csepeliek a legújabb hírek szerint csak augusztus végétől kaphatják vissza a HÉV-et. A helyiek aláírásgyűjtésbe kezdtek.

A Kvassay híd felújítása miatt a csepeliek tavaly nyártól csak pótlóbusszal érhették el a Boráros téri végállomást. Az eredeti ígéret szerint 2021. január közepétől állhatott volna vissza a megszokott forgalmi rend, a hidat követő pályaszakasz azonban a 2023-as atlétikai világbajnokságra épülő stadion (Nemzeti Atlétikai Központ) területén fekszik, a létesítmény előkészületi munkálatai miatt pedig bő nyolc hónapig biztosan marad az átszállás, de könnyen elképzelhető, hogy az autóbuszos pótlás ideiglenesből végleges megoldássá válik majd.

Részletek:

Feledhetetlen pillanat: a 3. Magyar Köztársaság kikáltása a Parlament előtti Kossuth téren 1989. október 23-án

Milyen kapcsolat van a rendszerváltás és a mai helyzet között? Forradalmak zajlottak ’89 és ’91 között? Hogyan tudnánk visszatérni a demokratikus útra? Az Európai Föderalisták Uniója e heti konferenciája ezekre a kérdésekre is keresi majd a választ. Az előadók között lesz Haraszti Miklós, Fleck Zoltán és Nick Thorpe, a BBC budapesti tudósítója is.

A 30 évvel ezelőtti rendszerváltás és a német újraegyesítés lesz a fő téma azon az online konferencián, amelyet pénteken és szombaton rendez az Európai Föderalisták Uniója. Az egykori események és a demokrácia mai helyzetének összehasonlítása a cél, illetve a kapcsolat keresése. Mit vártunk akkor, hogyan jutottunk el idáig és hogyan tudnánk visszatalálni a demokratikus útra? Az

"Ez nem csak más világ, hanem más értékeket (értéktelenséget) tartalmazó környezet is. Itt a másik ember már semmit se ér! Olyanná lett az általunk jobbítani akart új világ, amit sose gondoltunk lehetséges kimenetelnek. Az a mentalitás vált vezető erővé, ahol az ember elveszett, és csak az érdekek, meg a pénz dominálnak! Az önző érdekeiért a másikat eltaposni, átverni is képes egyedek szabják meg a kereteket, a többiek meg követik."

Horváth Gyula írja Viszonyok című publicisztikájában:

Vannak az életben olyan foglalkozások, szakmák, melyek különleges figyelmet kapnak az emberektől. Ide sorolhatjuk az ügyvédek, újságírók, futball bírók, nőgyógyászok és más prominensek mellett  a politikusokat is. Horváth Gábornak a Népszavában megjelent írásában az áll: „ …Legtöbb ember némi sajnálatot érez a kábítószeresek, vagy alkoholisták iránt, de ez a politikusokra nem terjed ki. Akkor sem, ha visszataszító hataloméhségük olykor szánalmas sorsokhoz emberi tragédiákhoz, nyilvános megaláztatáshoz vezet”…

Hát, ez a véleményalkotás azt mutatja, hogy az aljasabbnál is aljasabbak azok, akik a politikába gabalyodtak. Természetesen Horváth Gábor idézett megállapítása - többek közt a markáns általánosításával különösen - nem korrekt.  Azért, mert

A kormány egyre radikálisabb módon igyekszik nyomást gyakorolni az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet illetékeseire, hogy minél előbb hagyják jóvá a kínai és az orosz vakcinát. Legutóbb Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter három napot adott erre, mielőtt pénteken Moszkvába utazna tárgyalni. A komrányzati kommunikáció szerint így elindulhatna a tömeges oltás.

Falus Ferenc, volt országos tiszti főorvos a leghatározottabban elítéli ezt az egészségpolitikát. Mint mondta, amikor az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot Dr. Kertai Pál professzor elvei alapján megalapították, akkor minden, az emberi egészséggel kapcsolatos feladat egy kézben volt és az akkor Országos Gyógyszerészeti Intézetnek nevezett intézmény is az ÁNTSZ alá tartozott. Szerinte, ha akkor ilyenfajta nyomást gyakoroltak volna Kertai Pálra, vagy tiszti főorvosként Falusra, akkor azonnal lemondtak volna.

Az egykori Nagyvásártelep közelében kaphat helyet a kínai Fudan Egyetem budapesti campusa

Szalai Annának, a Népszava főmunkatársának információi szerint az új Atlétikai Centrummal átellenben, a Kvassay-híd másik oldalán épülhet fel a kínai Fudan Egyetem első európai campusa. Az viszont egyelőre nem tisztázott, hogy az egykori Nagyvásártelep, a Kvassay Jenő út, illetve a Ráckevei Duna-ág határolta telekegyüttesből mely ingatlan(oka)t kapja meg a kínai egyetem a fejlesztéshez. A telkeket mindenesetre a kormány vásárolja meg a Fudan Egyetem európai belépéséhez több százmillió forintért.

A meglehetősen homályos december végi kormányhatározat szerint „a kormány egyetért a Fudan Egyetem elhelyezéséhez (…) szükséges ingatlanok tulajdonjogának az (...) állam javára történő megszerzésével”– szúrta ki néhány napja az Mfor. Az online portál szerint már meg is találhatták a kérdéses ingatlant, hiszen fillérre pontosan meghatározták, hogy mennyit is szánnak az ügyletre. A kormányhatározat értelmében 821 millió forintot

Békesi László volt pénzügyminiszter szerint három olyan tényező van, amely a nyugodt hatalomváltás ellen hat:  a korlátlan mennyiségű forrás (értsd: pénz, médiafölény, propaganda-eszköz), a nem pusztán megrögzött Fidesz-hívőkből álló, szélessé duzzadt klientúra, valamint az a tény, hogy egy esetleges Orbán-vereség együtt járhat a szabadságuk és az összeharácsolt vagyonuk elvesztésével. Ezek több mint kockázatossá teszik a jelenlegi hatalom számára a demokratikus átalakulás lehetőségét...

Készen áll a terv a jogrend helyreállítására, a kormányváltás után – nyilatkozta a Klikk tv-nek Dobrev Klára, hasonló optimizmussal, mint az ellenzéki vezetők többsége. Ezt a tervet ugyan még nem ismerjük – ígérik: minden lépésük nyilvános lesz -, de valóban az a legnagyobb kérdés, hogy lehetséges-e egyáltalán békés úton elküldeni a Fidesz-adminisztrációt.

A független közvélemény-kutatások egységesen azt mutatják, hogy a magyar lakosságnak elege van már ebből a rezsimből, a folyamatos manipulációból, és inkább szavaznának az egyesült ellenzékre, mint a diktatórikus hajlamú állampártra. Azt pedig, hogy a kormányhoz köthető elemző cégek magabiztos Fidesz győzelmet jósolnak, azzal hessegetik el, hogy az önkormányzati választások előtt is így volt.

De vajon tényleg lehet-e bízni egy békés váltásban?

Mi folyik itt? Némán őrzik titkukat a kis szobák? A csepeli polgármesteri hivatal felülről. 

Csepel polgármesterének a csepeli HÉV sanyarú jelenéről, kilátástalan jövőjéről nincs új mondanivalója a csepeliek számára. Leveleire a hatóságok és a megcélzott miniszterek, kormánytisztviselők nem válaszolnak. A Jedlik gimi felújítása is egyhelyben jár. A kerületi utak zsúfoltsága egyre tragikusabb. Csepel választott első emberének ez smafu?! De akkor mivel foglalkozik?

Megpróbálja másra terelni, pontosabban elterelni a csepeliek figyelmét. A csepelieket foglakoztató ügyek helyett fideszes belharcokra és ellenzéki politikusok elleni kirohanásokra fordítja erejét.  Borbély Lénárd polgármester januárban is folytatja Karácsony Gergely főpolgármester elleni,  a Fidesz fővárosi vezetést lejárató kampányába illeszkedő nyilatkozatháborúját. Nem rég a  HírTV-nek nyilatkozott (https://hirtv.hu/ahirtvhirei/karacsony-gergelyek-bosszuhadjarata-csepelen-2514529?utm_source=feed&utm_medium=rss), P+R parkoló ügyben. Néhány megjegyzés a nyilatkozattal kapcsolatban: 

Mi, kevésbé szerencsés magyar állampolgárok csak irigyelhetjük mindazokat a rendőröket és katonákat – inkluzíve a tisztifőorvost és a miniszterelnököt -, akik manapság az ország járványvédelméről döntenek. Mert abból, ahogy a kiemelten veszélyeztetett idősotthoni lakók oltásának nekifogtak, világosan látszik: az életben nem is hallottak arról, hogyan folynak ott a mindennapok.

Azt persze eddig is tudtuk, hogy a magyar állam nem tekinti feladatának a rohamosan növekvő számú gondozásra szoruló, ezen belül drámai arányban demens polgárának az ellátását. Ezt laza mozdulattal rábízta a családokra és a magánszektorra, s miközben a vak is látja, hogy nagyságrendileg kevesebb a közfinanszírozott férőhely, pláne az otthoni segítők kapacitása, mint amire

Németh Szilárdnak (alul) volt képe hozzá...

Újabb forduló zajlott le a Csepel SC Németh Szilárd általi megvétele utáni iszapbirkózásban. 

A magyarnarancs.hu szerint  amíg Borbély Lénárd polgármester a Csepeli Munkásotthon Alapítvány vezetőivel tárgyalt, Bese Ferenc, a Fidesz-KDNP által támogatott „független” soroksári polgármester „meglátogatta” Németh Szilárdot. https://magyarnarancs.hu/belpol/soroksar-polgarmestere-meglatogatta-nemeth-szilardot-de-azt-nem-tudni-hogy-csepel-vezetesevel-egyeztetett-e-mar-234687 

Azt nem tudta meg a cikk szerzője, hogy miről tárgyalt a két vezető, azt viszont láthatta, hogy a Csepeli Birkózó Club nevet viselő birkózócsarnok (ahová - úgy tudjuk -  a csepeli birkózók be sem mehetnek) bejáratánál áll a két úriember.

Tőlük balra, az épület faláról eltűnt a korábban látható farkasfej grafika, s helyére a Csepel SC címere került! Hogy mi várható a felek közötti, valószínűleg több menetes küzdelemben?

Szerintünk ebben is a kormány, pontosabban Orbán Viktor fogja kimondani a tutit. Mi meg csak nézhetünk majd, mint Rozi a moziban.

V. - a.

A Németh-Borbély politikai boxmeccs különös következménye, hogy egy kivételes cikk jelent meg a fideszes szócsövekben, a Csepeli Hírmondóban és a csepel.hu-n is. Nem volt előzménye és nem is lesz folytatása. Íme:

Régen igyekeztek egy kicsit titokban tartani és szégyellni azt, hogy a közpénz miként veszti el azt a jellegét, hogy iskola, kórház, út legyen belőle. Ma már büszkeség tárgya ez, hogy elvittük az Andrássy utat, a Balatont, néhány erőművet, bankot, a szállodákat, és jónéhány megyét. Bocs, így jártatok. Mert hagytátok. Talán az egyesülő ellenzék egyik első közös javaslata lehetne, mit lehet tenni mindezen igazságtalanságok ellen. Szerintem jót tenne a szavazási kedvnek, ha látnánk: nem hagyják, hogy így maradjon...

Mint az közismert, valamikor a távoli múltban a kényúr azt bökte oda tettestársainak: Ne mi nyerjük a legtöbbet.

Mármint egy pályázaton, ahol állami pénzeket osztogattak valamiféle mezőgazdasági tevékenységet támogatandó, a családhoz közelálló vállalkozásnak.

Kényesebb demokráciákban talán lett volna aki megjegyzi, mégsem helyes, ha a miniszterelnök, aki először is előnyben van az információk tekintetében, tehát pontosan látja, hol milyen pénzcsapok nyílnak meg, másrészt mégiscsak a végrehajtó hatalom feje, elviszi a második díjat. Valószínűleg, ha éppen demokrácia működik valahol, az illető politikai karrierje itt véget is ér. Aztán gazdálkodhat a szőlőjén, és reménykedhet, hogy jut majd neki támogatás, éppen úgy, mint bárki másnak.

Ám a kórus már akkor fölharsant, jól fizetett, harsány és trágár kórus, hogy ez a legkitűnőbb, a legszerényebb a legdrágább ember, hogy

Miközben a Gubacsi hidat rozsda marja és porlad a beton, a tervezett, de pokolba kívánt  Galvani hídról Csepel vezetőit meg sem kérdezik, és ők egy szót sem szólnak erről a kerület lakóinak? - A csepeli HÉV ügyében is teljesen tehetetlenek? Önmagukat kábítják egy közvélemény-kutatással?

Hétfőn tette közzé a csepel.hu a Felmérés: helyi ügyekben a Csepeli Hírmondóból tájékozódnak a csepeliek című, a KANTAR Hungary Kft. által 2020 novemberében, 500 felnőtt csepeli lakos körében végzett telefonos közvélemény-kutatás eredményeinek egy részét. A szerkesztői írás értékeli az általa fontosnak tartott kérdésekre adott válaszokat, s a fideszes politikai gyakorlatot követve, a számok által nem visszaigazolt megállapításokat is megfogalmaz. Sőt: például a koronavírus csepeli kezelését kiemelkedőre értékeli, miközben a felmérésben az 1 – 4-es skálán csak 2,77-es átlagot lehetett „kihozni” a válaszokból. A honlapon megjelent írást a CSH szerdai számában tette közzé. Blogunk a héten már kétszer is foglalkozott a témával:

https://csepeliek.blog.hu/2021/01/13/mit_titkolnak_el_es_mit_mutogatnak_egy_csepeli_kozvelemeny-kutatasból 

https://csepeliek.blog.hu/2021/01/15/gerincut_helyett_gerinctelenseg_es_hablaty_csepelen_kozpenzen

További megjegyzéseink:

Azt állította Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője (Facebook-oldalán), hogy „rárontottak a miniszterelnök családjára. Ezzel szemben viszont az az igazság, hogy 

Azt állította Orbán Viktor (szokásos Kossuth rádiós interjújában), hogy „egy nap alatt legalább 500 ezer embert tudnak beoltani (…) tehát ez azt jelenti, hogy egy hétvégén legalább másfél millió embert”.

Ezzel szemben a tény az, hogy a hétvége két napból áll, és a kétszer 500 ezer az nem másfél millió. Igaz, Orbán utána hozzátette, hogy azokat, akik eddig jelentkeztek, vagyis körülbelül másfél millió embert „péntek, szombat, vasárnap, esetleg csütörtökön is”, be tudják oltani. Aha. Ezek szerint jönnek a hosszú hétvégék? Vagy a hosszú mesedélutánok.

Azt is állította Orbán (ugyanott, arra a fölvetésre, hogy az EU egészségügyi biztosa arra figyelmeztette a tagországokat, ne rendeljenek külön oltóanyagokat), hogy „meghal naponta száz fölötti magyar ember. Nekem ne mondja meg egy görög biztos, hogy én mit csináljak”.

Ezzel szemben a tény az, hogy nem egy görög biztos mondja meg, hanem az Európai Unió kormányainak vezetői, köztük Orbán Viktor. Ők ugyanis abban állapodtak meg, hogy az unió szerzi be az oltóanyagot közösen, mindenki számára, és

"A mellékelt kép például 2860 méteren készült, és ez már szerintem elég magasan van a mutatványhoz. Ehhez már akkora szintkülönbséget kell leküzdeni, hogy az világosan megmutatja, hogy ki van felmentve tornából."

Hol van még 2022 tavasza? Akkor lehet majd csak igazán ütközet Cseplen Szabó Szabolcs Csepel és Soroksár valódi országgyűlési képviselője és a csepeli képviselőségére folyamatosan méltatlanul, hamisan  hivatkozó Németh Szilárd között. Németh úr Szabó Szabolcstól mát kapott két leckét. Most egy kihívást kapott Szabó Szabolcstól, aki ezt így adta hírül közösségi oldalán:

"Orbán fiának  méregdrága katonai tanulmányai kapcsán képesek voltak azt írni a fideszes bértollnokok, hogy a "tornából felmentett baloldal" a honvédség ellen van. Akkor egyrészt beszéljük át ezt a "tornából felmentett" dolgot.

Nagyon szívesen kihívom Németh Szilárdot, jöjjön fel velem a felhők fölé. De nem a katonainak álcázott kormánygépekkel, hanem gyalog! Én "tornából felmentettként" így szoktam.

Valaki hazudik! Rábízzuk-e a kormányra a védőoltásunkkal kapcsolatos részletkérdések eldöntését?

Onnan indultunk, hogy a koronavírus komolytalan, az igazi veszély a migráció. Majd „kiderült”, hogy mégis komoly a járvány, de csak a migránsok terjesztik. Utána azt mondták, hogy a vírus köztünk van, de a maszkviselés fölösleges. Később úgy korrigáltak, hogy aki egészséges, az ne hordjon maszkot. Ma ott tartunk, hogy mindenki hordjon maszkot (aki nem hord, azt megbüntetik).

A fentiek tudatában kellene kimatekoznunk, hogy rábízzuk-e a kormányra a védőoltásunkkal kapcsolatos részletkérdések eldöntését. Jól dönteni csak a szükséges információk birtokában lehet. Magyarországon azonban állítólag senki sem ismeri a területi fertőzöttségi adatokat, így azt sem, hogy

Vesszen a HÉV, vesszen a Boráros téri végállomás? - És nem szakadt rájuk a mennyezet…- Elterelő kommunikációs hadműveletek a Hírmondónak titulált szócsőnél

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  január 13-án megjelent 1. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Egy hónapi szünet után jelent meg a Csepeli Hírmondó idei első száma. A fontosabb témák a lapból:  Csepeli Munkásotthon, játszóudvar átadás, útépítések, új járványügyi labor épül Csepelen,  „hamarosan” oltanak a szakrendelőben, a csepeli közvélemény-kutatás eredményei,  változatlanul nem jár a HÉV a Boráros térig, stb. Most sem maradhatott ki a polgármester egyoldalú, a Fidesz főváros ellenes kampányharci célkitűzéseit segítő harca, Karácsony Gergely főpolgármesterrel. Eközben

Borbély úr változatlanul és mélyen hallgat a csepeli gerincút folytatásáról, a közlekedés okozta környezetszennyeződésről, a járvány okozta csepeli veszteségekről, gondokról, az egészségügyi, szociális feszültségek növekedéséről, a kormány Csepelt is keményen érintő pénzügyi elvonásairól. 

Véleményünk a cikkekről:

1) A Munkásotthon valóban a csepelieké!

Eléggé félreérthető a cím, illetve az m szignóval jegyzett cikk írója számára nyilatkozó Borbély Lénárd első két mondata: „Meggyőződésem, hogy a legfontosabb az, hogy a csepelieké maradt a Munkásotthon. Én mindig is ezt mondtam és most így is cselekedtem.” Félreérthető, mert egyrészt a Munkásotthont annak idején a szakszervezetek, a helyi és Csepel környéki szociáldemokrata szervezetek, leginkább a csepeli munkások támogatásával hozták létre és 100 éves működése alatt mindig a csepelieket, az érdeklődő, jóra nyitott, alkotó emberek felemelkedését szolgálta. Sohasem volt önkormányzati tulajdonban, ezért

Csapolás előtti pillanatok a Dunafernél, ahol a munkások teljesen kiszolgáltatottak az orosz és ukrán tulajdonosok közötti marakodásnak. A szakszervezet elüldözték a cégvezetők. A kormány nem segít az embereknek, hogy megkapják jogos járandóságukat

Joggal feltételezhetnénk, hogy ha egy kormányzat egy évtizedet meghaladó ideig ül a bársonyszékekben, és még a koalíciós kényszer sem befolyásolja a mozgásterét, akkor őszintén szembe fog nézni egy járvány okozta válság negatív hatásaival. Orbán Viktor miniszterelnök és a pártja, a Fidesz azonban nem ilyen.

A munkanélküliség megfelelő kezelése vált a munkaalapú társadalom rögeszméjétől vezérelt NER Achilles-sarkává. A járvány első hulláma során mindössze nettó 50 milliárd forintot fordítottak bértámogatásra, amellyel

"Erre az új, illiberális (nacionalista, idegengyűlölő, nőellenes, hazug) rendszerre tényleg nincs képzettségem. Nem csodálkoznék, ha újra megbüntetnének! Én már elviselem. De mi lesz magukkal?”

Helyi viszonyok címmel  a Fidesz-hatalom packázásáról beszél saját közösségi oldalán Horváth Gyula, a csepeli önkormányzat ellenzéki (DK-s) képviselője. Ezt írja:

„Telefonhívás jött az önkormányzat egyik irodavezetőjétől. Tájékoztatott, hogy levélben értesítést kapott a Kormányhivataltól: „adataik szerint Horváth Gyula nem vett részt az önkormányzati képviselők számára létrehozott képzésen”. Az irodavezető elmondása szerint, megfelelő információk nélkül nem tud a levélre válaszolni. Azt kérte megtenném-e, - hogyha elküldi nekem a hivatal levelét - válaszolnék rá? Kissé értetlenkedtem a kérésen, de aki ismer, az tudja, hogy nem tudok udvarias kérésre nemet mondani. (Hát még egy hölgynek!) Elvállaltam hát, a válaszlevél megírását.

Aztán, - mint ahogy gondolom másokkal is lenni szokott – elgondolkodtam a feladat elvégzésének lehetőségein, és egyre inkább éreztem úgy, hogy egy rettenetes

Orbán Viktor olajban, szentképként  a devecseri piacon

Az elmúlt évben egy gyilkos természetű járvány uralta az emberi létezést, ami mintha csak betetőzte volna a szétzuhanás, széttartás folyamatait, végképp megerősítve azt az érzést, hogy a régi jó világnak vége, ami van, érthetetlen, ami lesz, kiszámíthatatlan.

A régi jó világ persze sosem létezett, csak azért szokták emlegetni, hogy a háború utáni világrend szétesésének drámaiságát kiemeljék. Az sem igaz, hogy a pandémia az óév szörnyűsége lett volna csupán, attól, mert a Gergely-naptár új évet rendel el életbe lépni, a vírus nem tűnik el, állítólag nagyon nem.

Azért a kiszámíthatatlanság nyomasztó érzése nemcsak képzelgés, és nem pusztán azért, mert 2020 megtanított arra, milyen hirtelen-váratlan törhet ránk a baj, hanem mert

Tények. Ábel Attila csepeli alpolgármester nem Chuurcill. Mégis ő gyakran alkalmazza a legendás  miniszterelnök ironikus elvét. Mert mit mondott Churchill?  “Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok.” De valójában már az ő idejében is az értelmezésben, és nem a szó szerinti hamisításban volt a lényeg. Bár Ábel gyakran értelmez (félre), sokszor fordult már elő az ő uralkodása alatt és a történelemben is , hogy  kiderült az igazság...

Figyelemre méltó és vitára késztető írásokkal új blog kezdte meg működését Csepelen. A Hírszerző 21 (pontos internes elérhetősége: https://hirszerzo21.wordpress.com) szerkesztői így foglalják össze kezdeményezésük céljait: "Ahogy Csepel nem tartozik Pesthez és Budához, de mégis fontos része Budapestnek, úgy a Hírszerző 21 sem tartozik egyik párthoz sem, de tartozik mégis Csepel közösségéhez. Célunk helyredöccinteni azt, amit még nem vállalt fel senki."

Érdeklődéssel várjuk, hogy mi az, amit még nem vállalt fel senki Csepelen, de addig is tisztelettel és jó szívvel ajánljuk olvasóink figyelmébe az új - szerintünk ellenzéki és baloldali irányultságú - blog január 12-i írását, amelynek címe: Be ne ugorjatok az udvari papagájnak. Íme:

„Csak a kezemet figyeljék, mert csalok!” – ezt mondogatta Rodolfó, miközben mindenki nézett mindent, csak pont a kezét nem. Nem érdemes így járniuk az ellenzékieknek az állítólagosan a Csepeli Hírmondóról készült felmérés kapcsán. 

Ha egy kormányzó erő tudja mit csinál, akkor tudja, hogy mit kommunikál. A csepeli baloldal több évtizedes nagy hibája, hogy

Szijjártó Péter külügyminiszter a magyar nép nevében megsértődött Bidenre, mert a leendő amerikai elnök magyarországi autoriter vezetésről beszélt. Történelmi tapasztalat azonban, hogy ha egy politikai rendszer elkezdi megmondani, hogy  ki a „nép” és az mit gondol és érez, ott nagyobb bajok is előfordulnak. Diktatúrák, tömeggyilkosságok, békésebb korokban esetleg csak a közjavak gondos és tervszerű hazavitele...

  A magyar ember nagyon sértődős. A magyar ember nagyon nem szereti, ha kritizálják. A magyar ember, ha megjegyzést tesznek rá, akkor azt azonnal szereti kikérni magának a magyar nép nevében.

Most például a külügyminiszteri posztot betöltő fideszes fogalmazott úgy, hogy a magyar embereket, a magyar népet sértette meg a megválasztott amerikai elnök, amikor a magyarországi autoriter vezetésről beszélt.

Pedig, fájdalom, az Egyesült Államok következő elnöke még egész finoman fogalmazott, mert mondhatta volna azt is, hogy európai uniós lopott pénzből egy diktatúra épül, amelyben minden a demokratikus kormányzáshoz szükséges elemet fölszámolnak, a független intézményeket csicskává teszik, a szabad sajtót megfojtják. És gátlástalanul és zabolátlanul lopnak, valamint iparszerű méretekben hazudnak – közpénzből. Ja és a nekik nem tetsző,

Csepelen és Soroksáron is megérezték. A 65 évvel ezelőtti  5,6-es erősségű földrengés a legnagyobb pusztítást 1956. január 12-én, csütörtök reggel 6 óra 46 perckor a Csepelhez közeli Dunaharasztiban okozta

Az idén országszerte hatvanöt évvel ezelőtti eseményekre, 1956-ra emlékeznek. A társadalmi földindulást hat és fél évtizede a szó szoros értelmében földrengés előzte meg 1956. január 12-én. Dr. Bolla Dezső - az általunk sokszor hivatkozott és idézett helytörténeti művében - így ír a 65 évvel ezelőtti földrengésről, valamint annak következményeiről:

"Január 12-én reggel nagy erejű földrengés okozott riadalmat. A földrengés központja azonban Csepeltől néhány kilométerre Dunaharaszti, Taksony és Németújfalu térségében alakult ki. A kerület lakóházaiban és a gyárakban szerencsére nem keletkeztek súlyosabb károk, de a vidékről a gyárakba bejáró dolgozók ezreit sújtotta a földrengés. Az akkor Rákosi Mátyás Művek (Előtte WM, majd Csepel Művek) dolgozói közül 2800 ember szenvedett kárt. A károsultakat a gyárak építőanyaggal, a dolgozók rohammunkával és pénz adományokkal támogatták."

A Dunaharaszti Múzeumban így eleveníti fel az akkori község tragédiáját, az életmentést és a károk elhárítását

1956. január 12-én csütörtökön 6 óra 46 perckor 5,6-os, pusztító erejű földrengés rázta meg Dunaharasztit és környékét. Majd az elsőt, 8 óra 41 perckor egy valamivel kisebb rengés követte. A Magyar Távirati Iroda szerint:

„a rengés Budapest déli területein és Pest megye több településén, különösen Dunaharasztin, a lakóházak jelentős része kisebb-nagyobb sérülést szenvedett, 80 ház lakhatatlanná vált."

Az első gyorsjelentéseket hamarosan újabbak követték, amelyek