A színművészeti egyetem kormányzati vegzálása után új hír: nem hosszabbítják meg a Klubrádió frekvenciahasználati engedélyét. Nem is ütés: ágyúlövés. Háború, és nemcsak a világháborút idéző idióta hirdetésen. Ahogy a kormányzást húzza lefelé a járvány örvénye, amelyet kezelni képtelen, egyre jobban kapálózik, csapkod a karjaival. Gondolkodás nélkül üt, miközben Orbán a rádióban újabb „haditervekről” beszél. A legújabbnak, mint mondja, az első lépése a nemzeti konzultáció volt. Akkor jó, az sokat segít a vírus ellen.Valami változik. Valami mozog a mélyben. Valami átrajzolódik. Mindkét politikai oldalon.

Valami változik. Valami mozog a mélyben. Valami átrajzolódik. Mindkét politikai oldalon.

A Fidesz „főszezonában”, a NER virágkorában persze nem is két oldal volt. Centrális erőtérről volt szó, ahol a kormány elegánsan középre helyezi magát. A főszezonnak számukra vége. Utószezon van, kétosztatú tér, a kormánypárt már nem bíró, hanem küzdőfél a páston.

Persze szeretné fenntartani a csatazajon

Sötétben bujkál vagy nagyon ismert? Ki posztolhat és kommentelhet a Csepel Facebook-oldal nevében? címmel írtuk arról a kerületi felháborodási hullámról, amelynek kiváltóját a Csepeli vagyok nevű Facebook közösség több tagjának véleménye, gyanúja szerint a kommunikációt felügyelő fideszes alpolgármester környékén érdemes keresni. A felháborodásnak Kovács Dávid Attila független önkormányzati képviselő adott hangot, és idézte a kérdéseit, valamint az arra kapott jegyzői válaszokat is.

A kerületi közélet egyre ismertebb személyisége, Erdősi Éva más megközelítéssel újabb NYILVÁNOS kérdésekkel bombázta Borbély Lénárdot:

"Tisztelt Polgármester úr!

A facebook oldalakon egyre több helyen olvasható Csepel néven történő hozzászólás. A hozzászólások Csepel néven és fotóként Csepel címerét beállítva láthatók.

Ha rákattintunk a névre akkor az átnavigál Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata hivatalos FB oldalára. https://www.facebook.com/pg/csepelXXI/ab...

(A szerkesztő megjegyzése: Az oldalt abírálatok, a  kérdések és a reklamációk hatására időközben megváltoztatták,  és egy kacsintó jel kíséretében a névjegyhez odaírták: "Oldalunk egy közösség, nem hivatalos oldal". -  Egyebekben minden változatlan)

A szólás és véleményszabadság mellett szeretném felhívni figyelmét arra, hogy már külön poszt is született a Csepel néven és képként Csepel címerét használó hozzászóló ellen. Ehhez a poszthoz már 165 hozzászólás érkezett.

Ezen kívül jelentős számú Csepel néven történő hozzászólás esetén háborodtak fel sokan, hogy egy teljes városrész nevén történő hozzászólás nem az Ő véleményüket tükrözi."

Többek között ezt írta Erdősi Éva Borbély Lénárd csepeli polgármesternek, és hozzátette:

A betegek fájdalma és minden teher az ő vállukon. Meddig lehet ezt bírni? A központi egészségügyi protokollok éppen akkor hiányoznak, amikor a legnagyobb szükség volna rájuk, pedig közös az ellenfél: a vírus. De már csak közhelymorzsákra futja a mosópor-kormányzás maradékából. Orbánról, a felfegyverkezett végvári vitézről foszlik a vért, csupaszodik...

A kormányfőtől tudjuk, mi súg a kormányzáshoz: „a járvány második hulláma elérte az országot, ezért haditervre van szükség. Ennek az alapja a nemzeti konzultáció.” Tempósan markolásszák hát a semmit, de ha csak erre építene a kormány, homokvár romjait kapargatná maga alá. Azért mérik a közvélemény hangulatát is. Igazodni kell, mert a népszerűség a hatalom megtartásának legfontosabb eszköze.

Innen jönnek aztán az olyan nagy ívű következtetések, hogy "az országnak működnie kell". A tények szárazabban zörögnek: az elsőnél is pusztítóbbnak ígérkező járványhullám a tavaszinál szigorúbb intézkedéseket követelne. De ha lezárjuk a gazdaságot, az feneketlen mélységbe taszítja az országot. Ha pedig nem zárunk, akkor a járvány morzsol fel bennünket, mert az egészségügy már a végkimerülés határán van. Toporgunk a svéd úton.

Tavasszal a kormány még magára húzta az erőskezűség maskaráját, de most nem tapasztalni mást, mint a kormányzásképtelenség zűrzavarát. A miniszterelnök a kivárás cérnaszálán csüng, csak megússzuk valahogy. De a pénz már nem elég semmire, elherdálták, a lakosság eladósodva, kivérezve, már az államot sem finanszírozza. A kormány meg a felelősséget hirtelen eltolta magától. Felfedezte a megosztott hatalom előnyeit, így mindenki mindenért felelős: a főváros ellenzéki vezetésétől az iskolákig, ahol a nyomorult pedagógusoknak kellene kitalálniuk, mi is volna a teendő egy-egy konkrét helyzetben.

A központi egészségügyi protokollok éppen akkor hiányoznak, amikor a legnagyobb szükség volna rájuk, pedig közös az ellenfél: a vírus. De már csak közhelymorzsákra futja a mosópor-kormányzás maradékából. A felfegyverkezett végvári vitézről foszlik a vért, csupaszodik. Képtelen az országot vezetni, amikor valóságos ellenséggel kell megküzdenie, nem csak a saját, országot hülyítő démonaival. 

Friss Róbert (Népszava)

A Klubrádió vezető munkatársai, köztük a csepeliek régi kedves ismerőse, Ámon Betti, a 2011-ben megszüntetett Csepp TV közkedvelt szerkesztő-riportere

A Klubrádiónak nem áll szándékában tudomásul venni, hogy el akarják hallgattatni, minden lehetséges eszközzel felveszi a harcot a Médiahatóság erre irányuló döntése ellen, és mindenképp a hallgatókkal marad. Stock Richárd, a Klubrádió vezérigazgatója reagált a Médiatanács döntésére, amellyel az visszautasította az adó frekvenciahosszabbításra vonatkozó kérelmét.

Valótlan állításokat tartalmaz a Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság (NMHH) közleménye, amelyben arról írnak, a Klubrádió törvényt szegett, ezért nem hosszabbítják meg az adó frekvenciaszerződését – mondta Stock Richárd, a Klubrádió vezérigazgatója. Hangsúlyozta, a Klubrádió határozott álláspontja szerint az NMHH Médiatanácsának nem volt semmilyen komolyan vehető, jogilag értékelhető indoka arra, hogy a Klubrádió frekvenciahosszabbításra vonatkozó kérelmét elutasítsa, az adó működése mindenben megfelelt a médiatörvény előírásainak. Ha kizárólag jogi szempontok munkáltak volna, akkor szerinte ez a döntés nem születhetett volna meg.

Az NMHH a szeptember 11-én közzétett döntését a

Az 1945-ös iskolaalapítás után 1948-ban, az államosításkor​​​ jól szervezett, igényes és ugyanakkor családias légkörű iskolát hagytak itt a bencések. 1952-ben avatták az iskola mai épületét, amely akkor Közép- Európa egyik legkorszerűbb iskolaépülete volt. Napjainkban sajnos alapos felújításra szorul. Ezzel egyidejűleg az ELTE gyakorló iskolája lett és megindult egy hallatlanul színvonalas tanári gárda szervezése. A bencés hagyományok és e kiváló tanári kar együttes hatása meghatározó volt az iskola későbbi éveiben is. A tanulók létszáma és eredményeik, az iskola hírnevével együtt évről évre gyarapodtak.

A csepeli Jedlik Ányos Gimnázium 2020. szeptember 9-én ünnepelte alapításának 75. évfordulóját. az intézmény honlapján a következőket olvashatjuk a jubiláló középiskoláról:

Alapítása rendhagyó volt. 1945 nyarán a szülők kezdeményezésére, a három csepeli párt – kisgazda, kommunista, szociáldemokr​ata – közös elhatározásából a pannonhalmi Szent Benedek Rendet kérték fel a gimnázium szervezésére, vezetésére. Így lett Csepel első középiskolája az ezer éves magyar iskola, a pannonhalmi Alma Mater utolsó hajtása. Az iskolák történetében egyedülálló, hogy egy hónap alatt létrejött a gimnázium, az ország első tandíjmentes, koedukált, államilag támogatott egyházi iskolája.

A Dél-pesti Kórház felújított sűrgősségi osztályának felavatása. Vajon a szalagvágók, köztük Német Szilárd, mit szólnak az alábbi szenvedéstörténethez?

Ringbauer János (Ringo) írását változtatás nélkül közöljük:

„Minden tiszteletem az egészségügyi dolgozóké, de a Dél-pesti kórház Sürgősségi osztályán a helyzet csak romlott. Szegény nejemet agydaganattal, csont soványra lefogyva, teljesen legyengülve, pisitől és kakitól átázott pelenkával 13 órát ültették az előtérben.

Na de kezdjük az elején. 31.-én hétfőn egy nagyon erős hasmenés és hányinger kapta el alhasi görcsökkel kísérve. Hol egy kicsit jobb volt, hol rosszabb. Pénteken volt nála a központi ügyelet, intravénásan kapott algopirint, nospát, megy hányáscsillapítót. hétfőre kicsit jobban lett, de  keddre megint romlott az állapota. A háziorvos beutalta a László kórházba és küldött mentőt is, ami fél kettő körül érkezett.

A László kórházban hurcolták egy kicsit ide-oda, mígnem jött egy orvos, aki közölte, hogy

Egyszer volt, hol nem volt… és megállótól megállóig mondta a mesét, beleszőve, hogy milyen megálló következik. A leszálló utasoktól elköszönt és jó pihenést kívánt. A sírás is megszűnt. A felnőttek viszont azt gondolom, hogy mosolyogva értek tegnap este haza, bármi történt a munkahelyen vagy bevásárlás közben a boltban. Leszálláskor előre ment egy hölgy az első ajtóhoz és megköszönte a különleges utat. Ez a 159-es busz volt és egy nagyon fiatal és nagyon kedves buszvezető. Sok ilyen kedves embert kívánunk magunknak és nemcsak a 159-es buszon!

Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a Nagycsaládosok Csepeli Egyesületének közösségi oldalán megjelent csepeli történetet:

A végállomáson felszállt a buszra egy anyuka két kicsi gyermekével, az egyik babakocsiban, a másik már nagyobbacska volt. A busz elindult, tele volt, lassan haladt, mert nagy volt a forgalom. A kisebbik gyerek elkezdett sírni, de nagyon. Lépésben haladtunk és a kicsi csak sírt.

Egyszer csak a buszvezető hangját hallottuk: “Ne sírj, kicsi! Mindjárt kapcsolok neked egy kis zenét. De várj, még híreket mondanak.”

A gyerkőc elhallgatott és figyelt .

A felnőttek szája fülig ért, és mosolygó, csillogó szemekkel néztek egymásra.

Aztán valóban jött egy kis zene, de a gyerkőcnek valószínűleg nem tetszett és újból sírt. A buszvezető pedig mesébe kezdett:

Azzal bezzeg nem foglalkozik a fideszes pártlappá silányított önkormányzati újság, hogy a városvezetők miként tudnának segíteni a csepelieknek a felgyülemlett lomok gyűjtőponthoz való szállításában. Például azzal, amit az ellenzéki képviselők szeptember 5-én délelőtt megtartott sajtótájékoztatójukon javasoltak: a lomok szállításába vonják be a Csepeli Városgazda Zrt. szállításra alkalmas teherautóit, ami nem jelentene az önkormányzatnak „több száz milliós” költséget, de komoly segítség lenne sok idős csepeli lakosnak.

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  szeptember 9-én megjelent 17. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

A médiában sok hír jelenik meg Csepelről, a mindennapok gondjairól, eseményeiről. Kivétel a Csepeli Hírmondó, amely most is az önkormányzatról szól, gyakorlatilag semmi köze a csepeli valósághoz. Ezért most néhány címet idézünk az elmúlt egy hónap eseményeit közlő újságcikkekből, amelyekről a Csepeli Hírmondó most sem írt egy sort sem. Például:

> tűz volt egy pirotechnikai eszközöket gyártó csepeli gyárban,

> átrepült a szembe sávba és felborult egy autó Csepelen,

> csepeli nyugdíjas verte át egy unokázós csalót Csepelen,

> csepeli gyilkosság: letartóztatták a volt feleséget és 20 évvel fiatalabb szerelmét,

> négy rendőr mentette meg egy méhcsípte férfi életét Csepelen,

> férfiholttestet találtak Csepelen, hat embert bevittek a rendőrök, stb.

Mi az oka, hogy ezen hírek közül egy sem fért bele a Csepeli Hírmondó legújabb számába? Miért akarja fenntartani az önkormányzati vezetés azt a látszatot, hogy Csepel a béke és a biztonság szigete, itt minden rendben, a nap az önkormányzat és intézményei körül forog? 

A költői kérdésekre egyelőre nincs válasz. Talán azért, mert azt gondolják, hogyha nem írnak róla, akkor az meg sem történt?   

Véleményünk a leközölt cikkekről:

A HÉV-et háttérnek használták. Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára az északi és déli HÉV-hálózat fejlesztéséről tartott sajtótájékoztatón a csepeli HÉV-kocsiszínben. Mögötte Vitézy Dávid, a BFK Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója, Keresztes Péter, a MÁV-HÉV Zrt. vezérigazgatója, Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár és Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója (b-j). MTI/Illyés Tibor

Megújul és bővül a HÉV-hálózat, emellett 54 korszerű szerelvény is érkezik 2025-ig - jelentette be a HÉV-beruházásokat ismertető szerdai sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős államtitkára.

Fürjes Balázs közölte, hogy a fejlesztés keretében a csepeli és a ráckevei HÉV-et a föld alatt meghosszabbítják a Kálvin térig, hogy összekapcsolódhasson a hármas és a négyes metróval.

A mélyvezetésű szakasz a Soroksári út alá kerül, a HÉV ezért nem fogja többé elvágni a Dunától a Nemzeti Színházat, a

A hétvégi demonstrációkhoz volt, aki azért csatlakozott a tiltakozó színművészetis egyetemistákhoz, mert átlátta az átalakítás és a hatalommal való visszaélés összefüggését. Sokan azért, mert azonosulnak a szabadságért küzdő diákokkal. Sokan pedig azért, mert itthon szokatlan tüntetéskultúrával találkozhattak, ahol a fő mondanivaló nem az volt, hogy mocskos Fidesz, vagy Orbán takarodj. A felszólalók nem unásig ismert paneleket habogtak. Mást tettek: a nemzetietlenséggel vádolt intézmény diákjai népdalt dolgoztak át közös dallá, véleményüket staféta lánccal, chartával, tánccal, versekkel és performanszokkal mondták el

A színművészetis  egyetemfoglalók nem készültek forradalmárnak. Nem vagyunk hősök - mondta egyikük. Egy hete, amikor piros-fehér szalagokkal kissé tétován elkezdték lezárni azt a bizonyos kaput, a kuratórium vezetője által sugalltakkal ellentétben nem nemzetközi nyomásra lázított fiatalokat láthatott, aki a Vas utcában járt.

Az igazságérzetük vezérelte őket akkor, amikor

Míg a nyolcvanas évek elején, ha a csepeli munkás jó, és erős kávét akart inni, az éjszakás műszak után a Majában, akkor egy tízest kellett csúsztatni a pultos kezébe. (Előre, mert úgy volt a biztos!) Manapság már a tízessel elmehet a dolgozó a sóhivatalba! Ezresekben, tízezresekben, százezresekben mérik a jattot. És nem csak a pincérnek, meg az orvosnak, hanem a tanárnak, pizzásnak, postásnak, a virágosnak...

Horváth Gyula a Jattos kávé című friss publicisztikájában a következőket írja:

Idegenek lettünk saját hazánkban, mert az otthonos viszonyokhoz jobb társadalmi közérzetre, biztonságosabb életre, és békésebb együttlétre lenne szükségünk. Őszinteségre, igazi hírekre, megalapozott információkra.

Hírek, és információk vannak bőséggel, de annak fele se igaz. A Népszavában Hargitai Miklós arról ír, hogy a valós hírekért fizetni kell. (Manapság, már mindenért fizetni kell! Néha egy dologért többször is!) Tehát, az lenne a megoldás, ha jót akarunk, fizessünk? Újságért, rádióért, orvosért, orvosságért, ételért, pincérért, közlekedésért, alkatrészért, anyagért. Mindenért? És ha tudnánk fizetni, mi a biztosíték, hogy jobb lenne? Hofi mondta annak idején: „Tudsz úszni? – Nem! – És, ha megfizetem?”

Emlékezetemben úgy rémlik, hogy

Pintérnek és Káslernek a nyár alatt sikerült kidolgoznia egy olyan szabályt, amit a bevezetése óta eltelt hét napban folyamatosan javítani kellett. Ha tényleg ennyire futja a kormányzati agytrösztnek, akkor nem a hála az első szó, ami az ember eszébe jut. Még szerencse, hogy – miként Orbán rögzítette – rengeteget tanult a kormány a vírusról tavasszal, így most sokkal okosabbak.

A kormányfő szerint mindannyian hálával tartozunk Pintér Sándor belügy-, valamint Kásler Miklós humánminiszternek, amiért egész nyáron a második hullámra készültek. Azért, mielőtt kisiskolásokat sorakoztatnának fel ünneplőben, hogy virágcsokrokkal hálálkodjanak az okos vezetőknek, érdemes felidézni ennek az óvó előrelátásnak a stációit. Itt van például az őszi védekezés eddigi legmeghatározóbb elemének számító határzár.

Szeptember elsején életbe lépett a satuhoz közeli állapot:

A Galvani hídnak még nyoma sincs, de a hivatalos közlemények már összekötik a terveket és az ígéreteket. Ezekből három dolog látszik tisztán: a homály, a kincstári optimizmus és az , hogy a csepeliek által áhított Albertfalvai hídból belátható időn belül semmi sem lesz, levették a napirendről, meg sem említik a boldog jövőt vizionáló illetékesek. A csepeli HÉV-ről (a H7-esenek titulált járatról) is nagyon óvatosan beszélnek, nehogy kiderüljön: megmarad a járat vagy végképp eltűnik a Közvágóhídnál...Mi most a legfrissebb fejleményeket ismertetjük:

A közbeszerzési hirdetmény megjelentetésével megindul az új Duna-híd villamosvonalának tervezése - közölte a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. A beruházással közvetlen villamos-összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között a Rákóczi hídtól délre, a budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában tervezett új Duna-hídon át, ami naponta több mint 50 ezer gépkocsival fogja tehermentesíti a Budapest belvárosát.

Az új híd és a hídon átvezető leendő villamosvonal hozzájárul az új egyensúly megteremtéséhez Budapest közlekedésében - hangsúlyozta a közlemény szerint Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár.

Egész oldalas hirdetés a Nemzeti Sportban. Aki tudja, mire gondolt az Alapjogokért Központ , kérem a megfejtést hozza nyilvánosságra.

Elolvastam a web oldalon közzétett szöveget, nem lettem okosabb. Íme: “Ahogy igaz, hogy nagy nemzetté válni csak az tud, amely megjárja a maga kálváriáját, úgy az is igaz, hogy az igazság erő nélkül keveset ér. Ezeréves keresztény államiságunk történetében voltak daliás idők és sorscsapások is: az igazság mindig a mi oldalunkon volt, de az erő kevesebbszer. A túlélés képessége ezredéves magasságba emelte horizontunkat: teljesítményünk feljogosít minket történelmünk folytatására. Tudjuk, hogy

Van, aki nem nyeli le a pofátlanságaikat, akárhogy bújnak egymás háta mögé. A következmény: "Kérem a Tisztelt Bíróságot,  kötelezze az alpereseket, hogy a jogerős ítéletet a jogerőre emelkedést követő lapszámában hozza nyilvánosságra."

Szolgálati közlemény – Erdősi Éva kontra Csepeli Hírmondó

Erdősi Éva: Ahogy már írtam, keresetet indítottam Máger Judit, Vida István és Ábel Attila ellen a Csepeli Hírmondóban rólam megjelent valótlan állítások miatt. A keresetet a XX., XXI. és XXIII. kerületi Bíróságra adtam be.

Kérelmeim a következők:

1. Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy kötelezze a Csepeli Hírmondót arra, hogy a hozzájuk eljuttatott helyreigazítási kérelmem szó szerint, megjegyzés nélkül a következő lapszámban megjelenjen.

"A Csepeli Hírmondó 2020. július 29-én megjelent számában (XI. évfolyam, 15. szám) a 6. oldalon Bangóné és Szenteczky lemondását követelik címmel megjelent féloldalas cikkben valótlan állítások jelentek meg Erdősi Éváról.

Erdősi Éva

nem állította, hogy aki vitatkozik az a Fidesznek segít.

Az értelmes vitának mindig helye van, a vita általában nem egy politikai párt ellen vagy mellett kell, hogy szóljon. A vita legtöbbször a képviselt emberekről kell, hogy szóljon az ő javukra és érdekükben,

A kérdés csak az, hogy azt a cselekvési szabadságot és bátorságot, amely ezekben a napokban uralja a Vas utcát, hogyan lehet átmenteni a jövőnek. Mert hogy nem a megfáradt ellenzéki pártelitek fogják a fejünk felől elsöpörni a NER bénító mintha-világát, az egészen biztos...

Esterházy Péter a kilencvenes évek elején már csak a nevét utálta a Népszabadságnak. De valószínűleg pont ez a név mentette meg a lapot a szégyentől: mégis, hogyan lehetne mondjuk Kövér László menetrendszerinti kommunistázását idézni áhítattal egy olyan újságban, amit így hívnak? A Népszabadságot elpusztították. De amíg vannak könyvtárak és adattárak, bármikor ellenőrizni lehet, miről mit írt, amíg létezett.

Azonban nem lehet mindenki ilyen szerencsés. Az Orbán-rendszer egyik bevált eszköze ugyanis, hogy megőrizve szünteti meg mindazon intézményeket, amelyeknek a léte kellemetlen a számára. Így járt el legutóbb az

Úton állók. Ilyen és ehhez hasonló útmenti táblákon ígérték a csillagtelepieknek  a fejlesztést. Mi lett az ígéretekből? Kovács Dávid Attila független önkormányzati képviselő ennek járt utána. A térfigyelő kamerarendszer kiépítéséről, illetve az oktató- és közösségi központ kialakításáról nem esett szó, így arra  a képviselő ismét rákérdezett...

Majdnem 1,7 milliárd forintot nyert Csepel Csillagtelep komplex megújítására 2016-ban, ráadásul ezt az összeget még 2019 augusztusában 660 millió forinttal toldotta meg a Képviselő-testület. Ám a projekt még mindig nem fejeződött be. Sőt úgy tűnik, 2019 ősze óta mintha teljesen leállt volna a kapcsolódó panelkorszerűsítés. Az ügyben többen is megkerestek, így képviselői kérdés formájában érdeklődtem az illetékes Városfejlesztési Kft-nél.

Előzetesen talán még annyit érdemes tudni, hogy ha jól értelmezem, 2018 végéig az (építkezési vonatkozású) projekt előkészítése történt, utána kezdődött meg csak az érdemi munka, ami egyébként a következő célokat tartalmazta:

11 darab (4-10 emeletes) lakóépület energetikai célú megújítása,

1-1 közterület és közintézmény környezetének felújítása,

térfigyelő kamerarendszer kiépítése,

egy hosszú évek óta kihasználatlan épület foglalkoztatási célú oktató és közösségi központtá történő alakítása,

és mindez kiegészül 10 partner szociális tevékenységeivel.

Ebből a következők valósultak meg:

Barta Tamást, az LGT legendás gitárosát 34 éves korában Los Angelesben holtan találták, a mellkasából két golyót szedtek ki..

Készülök megnézi a Barta Tamásról szóló filmet, bár tudom, hogy a régi dalokkal vigyázni kell. Épp tegnap olvastam egy nagy, lelkes beszámolót Szörényi Levente második szólóalbumáról, hogy az mekkora csoda volt, van és lesz. De hát inkább csak volt, egy korai kísérlet a világzenére, népdalokat írni a napi jelenségekre válaszul.

Már akkor is kicsit furcsa volt, ma nagyon furcsa, mondjuk a Hej, barátom című szám, Szörényi énekel, Gryllus Dániel tárogat rajta, a szöveg, a bölcs utolsó versszak meg azt mondja, hogy sietnek az úton az emberek, és hej, barátom szaladnál előre, de „két pej lovad egy fenékkel soha meg nem ülheted”.

Nem értem, akkor (ha volt még sanzonbizottság), miért nem tűnt föl senkinek, hogy

"...meggyőződésem:  a meglehetősen magas adónkért cserébe a 21. században elvárható, hogy tisztességes színvonalú állami és önkormányzati szolgáltatásokat kapjunk. Elfogadhatatlan, hogy valaki órákon keresztül telefonáljon egy időpontkérésért."

A címben szereplő, sok ezer kerületi lakost foglalkoztató kérdést Kovács Dávid Attila független csepeli önkormányzati képviselő szegezte neki a helyi illetékeseknek a saját közösségi oldalán. Ezt írja:

A kilométeres várólisták mellett állandó probléma, hogy szinte képtelenség elérni Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálatot (TIESZ) és annak szakrendeléseit, mert vagy fel sem veszik, vagy foglaltat jelez a telefon, esetleg felveszik, de rosszul könyvelik a foglalt időpontot. Ezért is örömteli,hogy már online is lehet időpontot foglalni azokra a szakrendelésekre, ahol nem szükséges beutaló.

Ezt jómagam nagy előrelépésnek tartom, hisz meggyőződésem, hogy az (egyébként meglehetősen magas) adónkért cserébe a 21. században elvárható, hogy tisztességes színvonalú állami és önkormányzati szolgáltatásokat kapjunk, az pedig elfogadhatatlan, hogy valaki órákon keresztül telefonáljon egy időpontkérésért.

Ugyanakkor a most "csatarendbe" állt rendszeren szerintem számos további fejlesztenivaló akad, különösen annak fényében, hogy mai tájékoztatás szerint átmenetileg nem is működik. Remélem, a

Ferenc pápa áldását adta az L. Ritók Nóra vezette alapítványra, a magyar kormány a pitiánerségét...

A hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó Igazgyöngy Alapítvány köznevelési támogatását az állam ettől a tanévtől 50 százalékkal csökkenti. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a nekik megítélt állami támogatás összege 17 millió forintról mostantól 8,5 millió forintra esik vissza.

Gondolom, hogy ettől a bevezető két mondattól a magyar társadalom többsége egyáltalán nem rendült meg, hiszen a „hátrányos helyzetű” kifejezés mostanra a