Köd előtte, köd utána...A Galvani híd és a kapcsolódó úthálózat tervezett nyomvonala

Hol hangosabban, hol elhalkulva, de folyamatosan  dúl a sok évtizedes vita arról, hogy Csepelt érintve a semmiből semmibe vezető Galvani híd vagy a józan ész diktálta és a csepeliek által remélt Albertfalvai híd épüljön meg.

A Levegő Munkacsoport az  egyelőre nyerésre álló Galvani hídról, a tervet körülvevő ígérgetésekről a következőket írta:

„Az új híd akár 35-50 ezer autóval is csökkenthetné a belvárosi hidak, és napi 6 ezer autóval a belső Üllői út forgalmát” – ezzel az érvvel igyekszik indokolni a kormány a Galvani-híd megépítésének tervét. Az eddigi tapasztalatok viszont ezt egyáltalán nem támasztják alá.

Az M0-s déli szakaszának (a Duna-hidat is beleértve) megépítése előtt a tervezők és a város vezetői azt ígérték, hogy az átadása után mentesülnek a XI. kerület belső útjai a hatalmas kamionforgalomtól és megszűnnek a dugók. Miután megépült a szakasz, a kamionokat kitiltották az érintett belső utakról, így

Lehet, hogy a magyar közigazgatás legújabb átszervezését kitaláló kancelláriaminiszternek nemcsak a mindent megoldó Pintér Sándorral kellett volna elbeszélgetni a lépés előtt, hanem a kormányhivatali dolgozókkal is?

Egy kis szabálysértés nem nagy ügy, nyilván annak is egyszerű a munkája, aki ezeket intézi, teljesen mindegy, melyik hivatalban üldögél. A közvélemény nagyjából így vélekedik az egészről, bár az ügyintézők nem gondolják, hogy egyszerű dolguk van, de a polgárnak nem kell mindenbe belelátnia. Azzal meg végképp nem kell foglalkoznia, hogy néhány év és néhány közigazgatási keringőlépés után sokan visszamehetnek oda, ahonnan indultak: a rendőrségre, mert márciustól

A belügyminiszter rendeletben vonta el a mozgókép előadások jogát, amelyet átadtak a községi elöljáróságnak. Ez azonban kevés volt dr. Koncz Jánosnak, Csepel akkori főjegyzőjének és a kerület jobboldali vezetőinek, akik az egész épületet akarták. Csepel elöljárósága „az otthon helyiségeinek elrekvirálását is kérte”

Tények, értékek, élmények a száz éves Munkásotthonból - 2. rész

Március 14-én lesz 100 éves a Csepeli Munkásotthon. Blogunk ez év január 15-én sorozatot indított   az intézmény 100 éves fennállásának tiszteletére, amelyben az otthon avatásáig eltelt éveket tekintettük át. Most a Munkásotthon 1920-1945 közötti történetének néhány fontosabb eseményét elevenítjük fel.

Az avatás utáni másfél évben rendkívül élénk kulturális élet volt a Munkásotthonban. Rendszeres mozi- és színházelőadások (172 mozi-, 65 színi előadások) voltak, de dolgozott, táncestélyeket adott a tánckar, működött az énekkar, oktatások zajlottak az épületben, 312 ipari képzőtanfolyami előadást tartottak. A hatalmas érdeklődés, a programokon résztvevők magas száma azonban nem tetszett az akkori hatalomnak. A belügyminiszter rendeletben vonta el a mozgókép előadások jogát, amelyet átadtak a községi elöljáróságnak. Ez azonban kevés volt dr. Koncz Jánosnak, Csepel akkori főjegyzőjének és a kerület jobboldali vezetőinek, akik az egész épületet akarták. Csepel elöljárósága „az otthon helyiségeinek elrekvirálását is kérte”. Ezzel kezdetét vette és 1945-ig tartott, majd „a béke évtizedei” után 2010-ben folytatódott a Munkásotthon hatalom általi megszerzésének, most a fideszes jobboldaliak által elővett terve.

Először, 1921-ben az erzsébetfalvai lakáshivatalt hívták segítségül, amely a csepeli községnek ítélte, „minden törvényes indoklás nélkül” az otthon helyiségeit. Azonban a Népszava cikke, majd a szervezett munkásság határozott, egyöntetű fellépése („fekete volt az otthon környéke az emberektől”) hatására Konczék meghátráltak, lemondtak a

Időnként fölbukkan a magyar közélet fényességes egén Budai Gyula parlamenti képviselő. Az egyetemi diplomát követően első munkahelye a Budapesti Katonai Ügyészség volt, majd 1994 szeptemberétől ügyvédként dolgozott az általa vezetett Budai és Kovács Ügyvédi Irodában, ahol 2010. december 1-től szünetelteti foglalkozását, ezévben képviselő.

Az ügyvédi iroda korábban előnytelen földtulajdon-adás-vételi csereszerződések miatt magánokirathamisítási ügybe keveredett. A Pest Megyei Főügyészség 2010 novemberi döntése alapján azonban az elévülési idő letelte miatt vádemelésre nem kerülhetett sor. Budai azzal hárította el a Parlamentben feltett idevágó újságírói kérdést, hogy nem politikusként, hanem ügyvédként végezte a tevékenységét abban az ügyben, bíróság pedig nem állapította meg a szerződések színlelt voltát. Momentán államtitkár.

Nem rég sajtótájékoztatót tartott, ahol egy újságíró megkérdezte, hogy mint egykor praktizáló ügyvéd, miként vélekedik a kormány álláspontjáról, miszerint nem hajtja végre a gyöngyöspatai szegregációs ügyben hozott jogerős ítéletet. Budai az válaszolta, ha ügyvédként nyilatkozna, feltehetően neki is más lenne a véleménye, de

A mi szegény vezetőink a minibálbér sokszorosával rendelkeznek, még sincs semmijük! Pedig a kocsijaikat (személyi használatra) sem maguk veszik, hanem a közpénzből vásárolják. A benzint, a szervízt, az autópálya matricát, a sofőrt  Csepel adja nekik. Élelmük (italuk), ruházkodásaik nagy részét a közös finanszírozza. A vagyonnyilatkozatban mégsem találni mást, mint (panel)lakást, kis házat, régi kocsit, és tartozásokat...

Minden év eleje a vagyonnyilatkozatokkal kezdődik -emlékeztet egy ritusra írása bevezető részében  Horváth Gyula, a csepeli önkormányzat ellenzéki (DK-s) képviselője. Cikkét így folytatja:  "Néhányan abban élik ki frusztrációjukat, irigységüket, tehetetlenségüket, hogy a maguk gonosz előítéleteik szerint csemegéznek.

Ezek az emberek Csepelen is előszeretettel aggatnak jelzőket azokra, akiknek az élete nem a lumpolásról, a mértéktelen ivászatról, köz és magánéleti botrányokról, hanem sok évtizedes munkáról, és annak ellenértékéről szól. Pedig itt, ez történik már

Azt állította Orbán Viktor a Kossuth rádióban, hogy „az egészségügyi miniszterünk egy orvosprofesszor”.

Ez bizony hazugság. Ezzel szemben a tény az, hogy nincs egészségügyi miniszterünk. Kásler Miklós az Emberi Erőforrások Minisztere, az egészségügynek pedig államtitkára van, Horváth Ildikó. Igaz, a lefokozott egészségügy megérdemelne egy minisztériumot is.

Azt állította Orbán Viktor szintén a Kossuth adón, hogy a déli határon mi védjük az illegális bevándorlással szemben az osztrákokat, bajorokat (mi vagyunk az ő várkapitányuk) és németeket, ezért jó volna, ha az Európai Unió vállalná ennek pénzügyi terheit is.

Ezzel szemben a tény az, hogy nem, vagy nem sikeresen védjük őket, ugyanis 2019-ben mintegy 140 ezer ember kért menedékjogot Németországban. Ha Magyarországon keresztül (állítólag) nem tudtak keresztülmenni, akkor nyilván máshol, máshogyan mégis sikerült nekik. Hogy hol? Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója akaratlanul is elárulta egy nyilatkozatában:

Ábel  Attila  a Csepeli Hírmondót közpénzből pártlappá silányította.  Mindent megtett és megtesz a még független orgánumok lejáratása érdekében

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  január 30-án megjelent 2. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Fenntartásokkal kell kezelni Ábel Attilát – állítjuk a médiáért felelős alpolgármesterrel készült, Fenntartásokkal kell kezelni a közösségi médiában megjelenő tartalmakat című interjút olvasva. Fenntartásokkal, mert ismét osztja az észt, miközben az általa irányított Csepeli Hírmondóban, vagy saját hírblogján, a csepel.info-n mintha mindent megtenne az olvasók félrevezetése érdekében, de nem egyszer kaptuk hazugságon, csúsztatáson is. Most Wass Albert és Radnóti Miklós nagy felháborodást okozó „szoborcseréje” kapcsán fejti ki véleményét, amelyet egy újabb csúsztatással fejez be: „...örülünk, hogy a csepeli ellenzékből, az összefogás pártjaiból is sokan gondolják ugyanígy”, összemosva ezzel a december 12-i képviselő-testületi ülésen tiltakozó, nemmel szavazó baloldalt, az összefogásból kilépő képviselők igen szavazataival. Többek között ezért mondta néhány olvasó, hogy a „médiáért felelős alpolgármester” felcím helyett nyugodtan írhatták volna a „csepeli főcenzort” is. 

Ábel úr kétoldalas magyarázkodását követően jutott még hely a lapban a Görgey téri szakrendelő új főigazgatójára, a készülő új településvédelmi rendeletre, a németek 1946-48 közötti kitelepítéséről való megemlékezésre, a magyar kultúra napjára, néhány kerületi kulturális és sportrendezvényre is, sőt, nem maradtak ki a kerületi cégek, önkormányzati intézmények reklámjai sem. Ezzel szemben viszont kimaradt a DK csepeli szervezete által szervezett megemlékezés a Radnóti szobornál vagy a brutális csepeli kutyatámadás, a három családi házban keletkezett tűz stb. Ezek az utóbbi ügyek rendszeresen kimaradnak a lapból, nehogy kiderüljön, hogy Csepelen sincs mindig rend a közrend, közbiztonság területén.

Véleményünk a cikkekről:

Ilyenben, amit a képen és a videón látunk. Eddig nem akartam megszólalni Niedermüller Péter történetében, mert úgy éreztem: nem vagyok elfogulatlan, ismerem és kedvelem őt, De most már szólni kell. Éppen mivel ismerem őt, mondhatom: ő az utolsó, akivel kapcsolatban a rasszista szó valaha eszembe jutna. Tudományos és közéleti munkássága éppen a megkülönböztetés, megalázás erlleni küzdelemről szól. Talán ez az oka, hogy -noha néztem az ominózus TV-beszélgetést- bennem közben fel sem vetődött, hogy valami rosszat hallok.

Valószínűleg értettem a "képződmény" szó (így, egyes számban!) jelentését, ezért tudtam, hogy nem emberekre, hanem egy kreálmányra vonatkozik. Egy "politikai termékre", amilyen G. Fodor vallomása szerint a Fidesz számára valaha a "polgár" volt, most meg egyre inkább annak a "fehér, keresztény, heteroszexuális férfinak", az ezzel fémjelzett értékrendnek az ideológiai fantomképe, amelynek jegyében pl. az USÁ-ban a "White Pride" tüntetéseit szervezik, és amelynek gyökerei a Ku-Klux-Klanig vezetnek.

Ebben a politikai termékben a

 "És akkor következett az a történelmi tárgyalás, amelyen Chorin Ferenc és a német SS-tiszt megállapodtak, hogy milyen áron tudnák megszerezni a németek a Weiss Manfréd-vagyont..."

Závada Pál Hajó a ködben című, nemrég megjelent könyve a Weiss Manfréd-leszármazottak, illetve a Weiss Manfréd család 1944-es megrázó történetéről szól. A regényt – amely dokumentum és fikció ötvözete – az Ausztriában élő egyik Weiss unoka is elolvasta, és miután úgy érezte, nagyon sok korrigálnivaló akad a történet elmesélésében, közvetve megkeresett, és arra kért, hadd mondja el, az ő emlékei szerint mi történt akkor. A következőkben a Klubrádió Dobszerda című műsorában a 94 éves Strasserné Chorin Daisyvel elhangzott beszélgetés írott változatának első részét olvashatják.

– Bár szépirodalmi műről van szó, fikciós regényről, mégis nagyon felizgatta ez a könyv. Én természetesen megértem, hiszen az ön családjáról ír a szerző.

– Szerintem a könyv 90 százalékban eltér a család valódi történetétől. Azzal kell kezdenem, hogy a német megszállás előtti napon, 1944. március 18-án, szombaton este az édesapámnál volt egy vacsora, amelyen két aktív miniszter és több bank elnöke is megjelent.

– Tudni kell, hogy az édesapja, Chorin Ferenc nagyon magas pozíciókat töltött be.

– Titkos tanácsos volt, a Kereskedelmi Bank és a salgótarjáni bánya elnöke. Nagyon-nagyon ismert és nagyon okos ember volt. Horthy Miklóstól kezdve le és föl mindenki jött hozzá tanácsért, ha problémák voltak.

– Horthyval valóban baráti viszonyt ápolt?

1989 után, a világnézetek, politikai eszmék szabad burjánzása közben szép lassan világossá vált, hogy a rendszerváltás friss levegője adott esetben milyen mérgezően tud hatni az emberi kapcsolatokra. Régi barátok, rokonok, elválaszthatatlannak hitt társak kerültek szembe egymással, aminek emblematikus példája Bródy János és Szörényi Levente viszálya volt. A konfliktus az MDF-SZDSZ törésvonal mentén eszkalálódott, de voltak politikától független előzményei is, a történtekre pedig sokszor másképp emlékeznek a szereplők. Happy end nincs? De van: miközben az ország megosztottsága egyre súlyosabbá vált, a két korszakos zenész túl tudott lépni sokáig újra meg újra fellángoló ellentéteiken, és rájöttek arra, hogy sokkal fontosabb az, ami összeköti őket.

Mások vagyunk, másként közelítjük meg a dolgokat, különbözik az életről való felfogásunk. Talán csak a zene és környéke az, amiben egyetértünk. Már csak önérzetből sem hozzám fordulna segítségért.

Bródy János, 1984

1989-ben én jószerével azt sem tudtam, mi az az MDF… Na jó, akkor most elmondok valamit. Még abban az időben írtam neki egy levelet, amit biztosan el is tett, de mindent el fog követni, nehogy a tartalma nyilvánosságra kerüljön. Azt írtam neki, hogy nem tudom, mi következik, de kérem, az ellentétes gondolatainkat próbáljuk meg házon belül megbeszélni.

Szörényi Levente, 1995

Ők alkotják a legismertebb és sokak szerint legjelentősebb szerzőpárost a magyar könnyűzene történetében. Már az sem volna kevés, hogy ők ketten tették le a hazai rockzene alapjait, ők írták és játszották el az első magyar nyelvű beatszámokat; az Illés társadalmi jelentősége, a nemzedékük hangulatát megragadó dalok és a politikai töltetű szövegek azonban hamar szétfeszítették a

Több ezer ember vett részt azon a tüntetésen, amelyen az erzsébetvárosi polgármester, Niedermüller Péter elleni tiltakozásul szerveztek.

A tüntetést az váltotta ki, hogy a VII. kerület vezetője egy tévéműsorban azt mondta:

„Hogyha megnézzük azt, hogy mi marad, ha lehántod ezeket a gyűlöletvalamiket, ugye fölsoroltuk: a nem magyarok, a mások, a migránsok, a romák, a nem tudom én, mik, akkor ott marad egy rémisztő képződmény középen: ezek a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiak – meg azért nők is vannak közöttük. Ez a családelképzelés. Ez azért borzalmas, mert ha megnézzük, hogy a világon mindenütt az úgynevezett fehér nacionalisták miből állnak össze: ebből – mondom csöndesen nektek.”

A polgármester kijelentése miatt csütörtök délután az Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal elé vonultak a tüntetők. Épp hogy elkezdték játszani a Himnuszt, majd a Székely himnuszt, amikor a szélsőjobbos Vadhajtások nevű portál bloggere, Bede Zsolt a HVG publicistáját, Hont Andrást inzultálni, lökdösni kezdte. A rendezvényen a 444 egyik munkatársának kezéből pedig a kamerát próbálták meg kicsavarni.

A 444 tudósítása szerint a fideszes tüntetők és ellentüntetők az Erzsébet körúton a New York kávéház előtt össze is csaptak, az

Már megint nem vitték el.

A játék a következő. A polgár szelektíven gyűjt, mert kifejlődött a környezettudata – hála a balliberális médiának és Greta Thunbergnek, – és havonta egyszer kiteszi a szelektív kukákat a ház elé (jó környék, tisztes polgári házak, köztük néhány jóval tisztesebb). Mellé tesz egy halom összekötözött kartont, ami már nem fért bele a kék kukába, és egy nejlonzsáknyi műanyagot, ami viszont a sárgába nem fért bele. Tudniillik a kuka mérete nincs korrelációban a keletkező hulladék mennyiségével. Általában se, de különösen nem ünnepek idején.

A kukások menetrend szerint érkeznek, végiggördülnek az utcán, és ürítenek. A 48/a előtt széles mozdulattal lendítik a kukák mellé kitett zsákokat. Az 51-nél – kis tanakodás után – otthagyják. A kuka megy, a zsákok maradnak. Az 52-ben Huberék kitettek egy műanyag marmonkannát és két hatalmas kartonládát (már megint új hűtőt vettek). A kukások a lehető legtermészetesebb módon kapják fel a túlméretes szemetet, és pakolják az autó gyomrába. Aztán odaérnek, feszült pillanatok. És

Dr. Szabó Szabolcsot, Csepel független országgyűlési képviselőjét rémhírterjesztéssel és félretájékoztatással vádolta meg a csepeli fideszes városvezetők egyik szócsöve, a csepel.hu. A vádló cikkhez Morovik Attila (a csepel.hu fotója) alpolgármester adta a nevét. 

Szabó Szabolcs a saját közösségi oldalán a következőket válaszolta:

Kíváncsian vártam, hogy a Fidesz miként próbálja megmagyarázni, hogy meg fog szüntetni 3 csepeli óvodát. Kicsit meglepődtem, amikor hazugsággal vádoltak, mert világosan leírják a saját előterjesztésükben, csak el kell olvasni. Akkor most idéznék a Morovik Attila által jegyzett előterjesztésből:

1, „A Vénusz Tagóvoda 4 csoporttal működő óvoda, melyek közül jelenleg 2 szünetel. Az iskolát nem kezdő óvodás gyerekek számára az ellátást az óvodapedagógusok és a nevelő munkát segítők átirányításával, a Tündérkert Tagóvodában jelenleg szünetelő csoport megnyitásával biztosítjuk.”

2, „A Hétszínvirág Tagóvoda 4 csoporttal működő óvoda. Az iskolát nem kezdő óvodás gyerekek számára az ellátást az óvodapedagógusok és a nevelő munkát segítők átirányításával, a Bóbita Tagóvodában

A csepeli gyerekek a Csepeli Hírmondó nevű fideszes szócsőben a választási kampányhoz jók voltak, a győzelmi jelentésekhez jók voltak, a Fidesz-vezéreknek szalagátvágásokhoz  biodíszletként jók voltak,  de Csepel mai fideszes vezetői arra nem méltatják a csepeli óvodásokat, hogy sorsukról a szüleik bevonásával döntsenek ma délután?

Tegnapi információk, cáfolatok, bizonyítékok a csepeli óvodák körüli botrányról, megválaszolatlan kérdésekről: ITT, meg ITT és ITT + ITT

Ma délután öt órakor tartja idei első ülését az októberben megválasztott csepeli önkormányzati képviselő-testület.  A csepel.hu-n olvasható meghívó tervezet szerint várhatóan 25 napirendről dönt a testület. Egyes témákkal kapcsolatos megjegyzéseink, kérdéseink, amelyekre, reméljük, választ is kapunk a testület ülésén, a következők:

Napirend-tervezet 11. pontja:  (16. sz. előterjesztés)

Javaslat a gyermekeknek nyújtott szolgáltatások bővítési lehetőségeinek megteremtésére

Előterjesztő: Morovik Attila alpolgármester

Kérdéseink:

Az előterjesztés címével miért kell félrevezetni a csepelieket?

1) Az önkormányzati feladatcsökkentés a tanköteles korhatár csökkentésével is folytatódik, hiszen a mesterségesen létrehozott tankerületi központok közvetlen hatáskörébe, irányítása alá kerülő gyermekek száma tovább növekszik, a tankerületi használatba kerülő vagyonelemek bővülésével párhuzamosan. Átszervezést átszervezés követ, a tartalmi kérdések (a csepeli gyereklétszám és a pedagógus létszám csökkenése, a pedagógusok bérének rendezése, a nevelési program, illetve a nemzeti alaptanterv megígért módosításának újabb és újabb csúszása stb.) vonatkozásában csak teljesítetlen ígéretek vannak. Ráadásul, a javaslat „Egyeztető Lap”-jából kiderült, hogy

a pedagógusi karral, érdekvédelmi szervezeteivel, vagy a szülőkkel most sem került sor egyeztetésre, a korai iskoláztatás létrehozásával, a kihasználatlan óvodákba járók átcsoportosításával, az egész rendszer fenntartása érdekében javasolt intézkedésekkel kapcsolatban. Miért, ki a felelős az egyeztetések elmaradásáért?

2) Mit kíván tenni az önkormányzat vezetése a pedagógus létszám csökkenésének megállítása érdekében?

3) A javaslatnak milyen anyagi következményei lesznek az önkormányzat és az egész intézményrendszer vonatkozásában?

További kérdéseink: 

Mind az Alkotmány, mind pedig a közjogilag alkotmánysértő alaptörvény tartalmazza azt a szabályozást, miszerint a pártok "közreműködnek" a népakarat kinyilvánításában. Ezzel szemben hazánkban a pártok nem közreműködnek a népakarat kinyilvánításában, hanem szabályosan kisajátítják azt. A pártok a népet kész tények elé állítják.

Hiszen a nép lényegében csak abból a merítésből választhat, akiket a pártok feltálalnak neki. Holott a választóknak már abba is beleszólási joguk kellene legyen, hogy kik álljanak, kik állhatnak a rajtvonalhoz. És a pártoknak őket kell(ene) támogatni. De nálunk fordítva van. Azt mondják a pártok a népnek: eszed, nem eszed, nem kapsz mást.

Van olyan település az országban, ahol a lakosság olyan jelöltet támogatott volna, aki

Elképesztő és lehangoló. Így néz ki ma Táncsics Mihály csepeli emléktáblája a Táncsics utca és a Csete Balázs utca kereszteződésénél, az önkormányzat egyik gazdasági társasága, a Csepeli Városkép kft közelében. Felújítására tényleg nem futja a keretből?

Dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár független országgyűlési képviselője a következő bejelentést tette közzé saját közösségi oldalán: 

Sajnos nagyon megkopott Táncsics Mihály emléktáblája Csepelen. Ezért a mai napon kezdeményeztem Csepel polgármesterénél, hogy újítsuk fel a táblát, melynek a költségeit is hajlandó vagyok átvállalni. Bízom benne, hogy Borbély Lénárd pozitívan áll a kezdeményezésemhez, és március 15-én már egy felújított, Táncsics Mihály emlékéhez méltó állapotú emléktábla előtt tarthatjuk a megemlékezésünket.

A polgármesternek a következő levelet küldte:

Szabó Szabolcs Levelét így zárja:

Az Orbán-kormány valamennyi területen szisztematikusan szembemegy az Európai Unió alapelveivel, értékeivel, normáival – olvasható az Oktatói Hálózat friss jelentésében.

Hiánypótló szakmai anyagot publikált  az Oktatói Hálózat (OHA): a mintegy ötven szakember (kutatók, oktatók, akadémikusok) közreműködésével készült, „Háttal Európának – A kultúra, az oktatás, a tudomány és a média leépítése Magyarországon 2010-2019” című jelentés azt mutatja be, hogy a különböző területeken az elmúlt években lezajlott, olykor hektikusnak tűnő kormányzati intézkedések valójában egységes rendszert alkotnak. Az említett szférákban az alulfinanszírozás, a szélsőséges központosítás, a szakmai autonómiák felszámolása, a

Valamit tenni kell! Nem lehet ezt tétlenül nézni. Egymás hegyén-hátán. Még a szabálytalanságtól, a bírságtól sem rettennek vissza egy helyért...

Ha a mostani vezetés képes és alkalmas lenne dialógusra, együttműködésre, akkor  bizonyára lehetne javítani a már-már reménytelen helyzeten is. Ehhez azonban nem csak „magukat menedzselő” arrogáns pökhendi vezetési stílusra, hanem hozzáértő, lelkiismeretes emberekre, - új, felelős szemléletre - lenne szükség.... 

A polgármester a Csepeli Hírmondóban azzal a nem kevés demagógiát tartalmazó mondattal kívánta népszerűségét fényezni, hogy "a csepeli autósok számára meg fogjuk védeni a kerületi parkolóhelyeket”.

Az agglomeráció bővülésével, az autópark növekedésével, és a tömegközlekedés elhanyagolása után (netán a HÉV tervezett visszafejlesztésével), - valamint nagy befogadó képességű P+R parkolóházaknak a városhatárra való építése nélkül - ez lehetetlen. Csepelen, végtelen nagy fantáziával kell rendelkezni annak, aki logikát talál, Borbély Lénárd ígéretében. Napközben ugyanis a HÉV-környéki belvárosban parkolnak a Budapesten dolgozó helyi, és agglomerációs lakosok. Az eredendő bűn odavezethető, hogy a 2000-es évek elején Németh Szilárd vezetésével, (a hatalom megszerzésére törő) Fidesz megakadályozta egy megnyert pályázat megvalósítását: nevezetesen, parkoló lemezeknek a városközpontban történő megépítését. Ezzel ágyazott meg a Fidesz a mostani áldatlan állapotnak. Itt a csepeli emberek lettek a vesztesek!

A kérdés ma már sajnos úgy vetődik fel, hogy

Börtönbiznisz? Ugyan már! A miniszterelnök csak azért nevezte így, mert nem akarta a valóság minden részletét kibontani. Na persze kíméletből. Hiszen a magyar már a „biznisz” szótól is borzong: üzletelni, fuj, ez a mi egyenes jellemünktől idegen, efféle seftekben csak a spekulánsok, a bankárok, a vasárnap szentségét megtörő áruházláncok utaznak. Na meg Soros, hogy tovább ne is magyarázzuk, kikről van szó.

A magunkfajta nem bizniszel. Iszonyú önfegyelemre van szüksége a kormányfő környezetében annak a néhány mártírnak, aki valahogy mégis leküzdi az undorát, és orrát befogva összehoz pár százmilliárdot. A miniszterelnöktől személyesen távol áll az ilyesmi, megmondta: üzleti ügyekkel nem foglalkozik. Erzsébet királynő sem nyitna szatócsboltot a sarkon, ugyebár. A „biznisz” szó nálunk eleve rosszul cseng. Zaklatószínház, börtönbiznisz, Soros-bérenc. A jónép már a nyelvhasználatból leveszi: ez valami utálatosság lehet.

Hetvenöt éve, 1945. január 27-én szabadult fel a náci Németország által létrehozott halálgyár, az Auschwitz-i koncentrációs tábor. A túlélőként megmenekült egykori gyerekek, ha - nagyon idős emberként - még köztünk vannak, akkor már elmúltak 80-85 évesek is. Amíg élnek, emlékezni fognak a borzalmakra és a felszabadítóikra is. Az utódoknak és az utókornak sem szabad elfelejteni a rettenetet és a hozzá vezető utat...

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) közgyűlése 2005. november 1-jei határozatával január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az emléknap a legnagyobb második világháborús megsemmisítő láger, az auschwitzi koncentrációs tábor 1945. január 27-i felszabadításának évfordulója.

A nagyszülei és dédszülei nevét kereső lány a fekete márványba vésett, végeláthatatlan veszteséglista előtt

Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozta, hogy a tagállamok kötelessége megemlékezni a közel hatmillió, többségében zsidósága miatt üldözött és meggyilkolt áldozatról, és oktatási programokat indítani annak elősegítésére, hogy az ehhez hasonló népirtás többé ne ismétlődhessék meg. A határozat emellett elutasította a holokauszttagadást, és általánosságban is elítélte a vallási vagy etnikai diszkriminációt és erőszakot.

*********************************************

Auschwitz (a név a lengyel Oświęcim város nevéből ered) a második világháború során a németek által lerohant Lengyelország területén létesített koncentrációs és megsemmisítő táborok hálózata volt, amely

Miért nem szervez tüntetést egyik ellenzéki párt sem amiatt, hogy a kormány nem akar fizetni kártérítési pert nyerő gyöngyöspatai romáknak és a méltatlan körülmények között tartott elítélteknek? Ezzel a kérdéssel hívott fel egyik olvasónk. Azt feleltem neki, hogy vélhetően azért nem, mert a pártok sikerre játszanak, és egy ilyen tüntetés nem lehet sikeres. Hiába lesznek ott többezren, ha nem erősítik a szervezők szavazótáborát.

A választók többsége ugyanis nem szimpatizál a nívós tanulásból kirekesztett roma fiatalokkal, amiképp a bűnözőkkel sem. Egy széles réteg Orbán Viktor azon véleményével ért egyet, háborogva, hogy a szegregált romák munka nélkül jutnának pénzhez, egy még szélesebb réteg meg úgy gondolja: