A kétharmados Fidesz győzelem - érthető módon - ellentétes hatást váltott ki a kormánypártiak és az ellenzékiek táborában. Az ellenzéket a tehetetlenség érzése keltette hatalmába. Ám sem a lemondó beletörődés, sem pedig a hangos átkozódás nem kínál megoldást. A Fidesz frakció szóvivője - Halász János – viszont, rögtön a győzelmet követően, sietett konkréttá tenni Orbán Viktornak a választás finisében elhangzó fenyegetéseit. A kétharmados többség birtokában már májusban elfogadhatja a magyar parlament a civil szerveződések ellehetetlenítését célzó Stop Soros törvényt. Azóta – lásd: az „árulók listájának” közzététele - mind konkrétabbá válik a fenyegetés. Az időzítés pedig – lehet véletlen, de az is, hogy tudatos – több mint elgondolkoztató.
Nyolcvan éve, 1938. május 5-én kezdődött meg ugyanis a zsidó-törvény vitája a magyar képviselőházban. A szégyenteljes törvényhozási aktus kiagyalói, előkészítői és a beterjesztői – akkor is! - figyelmen kívül hagyták a figyelmeztetéseket: a törvény jogegyenlőséget sértő, káros a magyarság nemzetközi hírnevére, és hátrányosan érinti a nemzet kultúráját és gazdaságát. Ezért a képviselőházi vita megkezdésének napján, a Pesti Naplóban a szellemi életünk 59 képviselője, kultúránk jelesei tiltakozó nyilatkozatot írtak alá. Ennek bevezető gondolatai a következők voltak: