HÉV-ügyben egyre sűrűbb a köd. A minisztériumi egyeztetés polgármesteri kezdeményezésének ismételgetése még nem együtt gondolkodás és főként nem együttműködés. Miközben a szerelvények hossza alkalmanként csökken, az ígéretek száma folyamatosan nő, de ebből már elege van a csepelieknek

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) október 23-án megjelent idei 24. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Az idei 24. szám, valószínűleg az ünnep miatt, némi késéssel került az olvasóhoz. A helyi ünnep csendessége, megszokott, újdonságok nélküli eseményei éreztették hatásukat,  de most is hiányoztak a más vélemények megismerésére, bemutatására való szerkesztőségi szándékok. Csakúgy, mint a csepeliek, akikről és akiknek azért legalább néha-néha írni is kellene valamit a közpénzen kiadott csepeli lapban.

Véleményünk a lap néhány írásáról:

A  Kvassay-vízlépcsőnél a Duna  vízszintjének  szabályozása az éghajlatváltozás vízügyi kihívásai, az elavult technológia korszerűsítése egyaránt sürgetővé tette – többek között - egy új szivattyútelep építését. 

a Kvassay-vízlépcső  komplex felújításának keretében

• felújítják az erőmű turbináit és a darupályákat,
• új szivattyútelepet létesítenek szívó- és nyomóoldali műtárgyak és csővezetékrendszer kiépítésével,
• korszerűsítik az erőmű épületének energetikai rendszerét,
• felújítják a műemléki védettség alatt álló zsilipkezelő épületet és a komplexum közelében álló szolgálati lakást, valamint a gerendatárolót,
• továbbá modernizálják az uszadékkiemelő rendszert is.

   

• RÉSZLETEK:

Beszélgetnek a nénik a piacon. Egyik jövő év őszére kapott időpontot térdprotézis-műtétre. A másik maga viszi párjának a gyógyszert és kötszert naponta a kórházba. Az egyik asszony személyes közreműködésre biztatná a kormányt a népességcsökkenés megállítása érdekében. Megvan rá az oka:

A Vox nevű spanyol szélsőjobboldali párt utólag elismerte, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank 9,2 millió eurós (mintegy 3,6 milliárd forintos) kölcsönnel segítette a 2023-as parlamenti és önkormányzati választási kampányukat.

Továbbá a magyar kormány pénzzel is támogatni kívánja a csádi kormányt. A kedvezményes hitelt, mint a Magyar Közlönyből kiderült, 200 millió eurót az állami Eximbank utalja el nekik.

Az egyik néni hallott erről, és ezért

A kihűlt, néma gyárkémények felkiáltójelként emlékeztetnek Csepel történelmére. Ezek a kémények az egykori üzemekkel, a kerület sokat látott, sokat megélt tereivel, utcáival, lakóival együtt sokat tudnának mesélni 1956 októberi, novemberi napjairól

A következőkben változtatás nélkül közlünk részletet  Dr. Bolla Dezső csepeli helytörténész mai napig egyedülálló tanulmányából.

A helyszín Csepel, egykori község, nagyközség, város, hat éve Budapest XXI. kerülete. Az időpont: 1956. október 23., 24. és 25.

Dr. Bolla Dezső így idézte fel a 68 évvel ezelőtti napok történéseit:

1956. október 23-án hat órakor a csepeli gyárban a reggeli műszak megszokottan kezdődött.

Délelőtt azonban az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Műszaki Egyetem hallgatóinak küldöttsége jelent meg a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságán. A gyári munkás ifjúsággal kívánták felvenni a kapcsolatot az összefogás és a

Németh Szilárd korábbi, illetve Borbély Lénárd jelenlegi polgármester és az általuk vezetett képviselő-testületek fideszes és a Fideszből kizárt tagjai az eltelt 14 évben asszisztáltak az önkormányzati rendszer szétveréséhez, ellehetetlenítéséhez.

Csepelen is, mint ahogy például Székesfehérváron történt, meg kellett kellett volna valamilyen formában megünnepelni a helyi önkormányzatok napját. Nem történt meg sem akkor, sem az azóta eltelt hetekben. Még 2000-ben, a Fidesz első kormányzása idején nyilvánította az Országgyűlés ezt a napot az önkormányzatok napjává, annak emlékére, hogy 1990-ben ekkor volt először önkormányzati választás hazánkban.

 Azóta komoly változáson ment át az önkormányzat rendszer – leginkább a 2010-es kétharmados fideszes választási győzelem után hozott törvényi változások, kormánydöntések eredményeként. Mára jelentősen csökkentették hatalmi, jogi és igazgatási jogosítványait, arról nem beszélve, hogy

Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint megvizsgálják, jöhet-e az ezerforintos foglalási díj.

Az államtitkár szerint ugyanis sokan nem jelennek meg a rendelőben az előre megbeszélt időpontban. Természetesen az összeget visszaadnák, amikor távozik a páciens.

Arról most ne ejtsünk szót, hogy ez az asszisztenseknek mennyi pluszmunkát jelentene, hiszen a pénzt tárolni és adminisztrálni is kell. Ám a csattanó még hátravan:

Elfogadhatatlan számunkra, hogy a polgármester a kerület fejlődését, jövőjét meghatározó kérdésekről az új ötéves ciklusát indító megszólalásiban nem nyilatkozik. Már nem foglalkozik a korábbi ígéreteiben rendszeresen szereplő témákkal sem, például a gerincút folytatásával, a Corvin- csomópont kétszintessé tételévelés és még sorolhatnánk

Két oldalt kapott a Csepeli Hírmondóban Borbély Lénárd arra, hogy elmondhassa véleményét a következő ötéves időszakának legfontosabb célkitűzéseiről. Természetesen most is háziszerzője, TK jegyezte az interjúnak álcázott monológot. Megjegyzéseink a polgármester által előadottakhoz:

> A választások óta eltelt időszakban már többször, több helyen nyilatkozott, ehhez képest új gondolat nem található a leírtakban. Az írás fele lényegében az eskütételnél elmondottakat ismétli, másik fele pedig az alakuló ülésen is megfogalmazott feladatok újra fogalmazása, kibontása. Úgy látszik, Borbély még mindig kampányüzemmódban gondolkodik, lassan, hogy mindenki értse, ismétli a varázsszavakat:

Nézz ki és szerezz meg egy ideális területet, tervezz rá minden jogszabállyal ellentétes, busás haszonnal kecsegtető projektet, intézz hozzá minél nagyobb – lehetőleg vissza nem térítendő – állami támogatást! Indítsd el az engedélyezései folyamatot, majd rohamtempóban kezdj el építkezni, s ne is foglalkozz az időközben megindult jogi folyamatokkal! Ilyen egyszerű a recept, amivel az Orbán-rendszer kiválasztottai szép lassan bekebelezik a Balaton-partot.

A jogszabályok áthágásának, kijátszásának, megkerülésének népszerűsége idehaza legalábbis karcolja a labdarúgásét, ám ha törvényeknek nem is, de a bírósági ítéleteknek, végzéseknek mégis volt becsülete, a nyertes örült, a vesztes beletörődött a megmásíthatatlanba. Az Orbán-rendszer prominensei számára viszont a bírósági döntések csak afféle bosszantó mellékkörülmények.

Civil szervezetek megannyi gigaberuházást próbálnak megakadályozni a Balatonnál, persze komoly ellenszélben, hiszen

Mintha egy kicsit sok gond lenne ezzel a sportcsarnokkal. Már az építése körül sem volt felhőtlen az ott élők öröme, hiszen mellette található a Nagy Imre Általános Iskola nemzetközi szabványnak is megfelelő nagyméretű tornaterme, és ezért semmi sem indokolta a Simon Bolivár Lakótelepen való megépítését. Most a polgármester örömhírként közölte, hogy a végéhez közeledik a sportcsarnok utólagos szigetelése.

Szerdán közzétette a polgármester, hogy zsákutcává alakítják Csepelen az Arany János utcát. A közösségi oldalán megjelent hír szerint, a döntés az ott élők kérésére és dr. Busa Gabriella alpolgármester, illetve Somogyvári Andrea támogatására születetett meg. Megjegyzéseink a hírhez:

    Az utca nem felel meg a zsákutca fogalmának, ugyanis átmenő forgalomra alkalmas, egyik végén sincs kerítéssel vagy  épülettel lezárva, tehát nem zsákutca. Ettől még természetesen a polgármester a lakók kérésére zsákutcává nyilváníthatja, pláne, ha az alpolgármester, aki egyébként nem ott képviselő, illetve a körzet képviselője pártolja a kérést. 

    Nagyobb gond azonban, hogy ezzel a kerület észak-déli közlekedést biztosító átmenő forgalmát, menekülési útvonalakat biztosító úthálózatát csökkenti, ami másutt viszont növelni fogja az átmenő forgalmat, komoly feszültségeket okozva ezzel az ottélőknek. Mi lesz, ha több utca ugyanezzel a kéréssel áll elő, ráadásul

Jócskán az átlagos infláción felül drágultak a temetkezési szolgáltatások Magyarországon egy év alatt. Mind a koporsós, mind a hamvasztásos temetés kb. 10 százalékkal kerül többe manapság, mint egy évvel ezelőtt.

Az egyik szakmai szervezet elnöke szerint ez arra vezethető vissza, hogy megdrágultak a szükséges kellékek, az energia és a munkaerő is, a szolgáltatók pedig kénytelenek voltak ezt áthárítani az ügyfelekre.

Palkovics Katalin szerint komoly munkaerőhiány van a szektorban, utánpótlás 

A csepeli szikratávíróból az első, külföldön fogható rádióüzenetre 110 éve, 1914. október 15-én, a kereskedelemügyi miniszter je­lenlétében ke­rült sor. A posta ve­zetői a szófiai ke­reskedelmi munkatárssal léptek kapcsolatba, az üzenetváltás pedig sikeresnek bizonyult. Idén 110 éve annak, hogy megszületett a magyar rádiózás alapja. A csepeli szikratávírón keresztül legendás üzenetváltások történtek. A szerkezet békeajánlatot küldött az oroszoknak, közvetített a trianoni békeszerződés során,  Lenin is ezzel üzent Kun Bélának. Csepelen ma egy utcanév őrzi a hely emlékét. Wilt tibor 1980-ban készült emlékművét a mai Corvin-csomópontnál helyezték el.

A  szikratávírót 1906 októberében egy fiatal olasz mérnök, Guglielmo Marconi találta fel. Alapvetően óceánjáró hajókra szánta az eszközt, hiszen vezeték nélküli volt, ezáltal mozgatható is. Az időjárás nem befolyásolta, és rövid idő alatt hatalmas távolságokra lehetett üzeneteket küldeni vele. Vívmányát Nobel-díjjal jutalmazták, átvevő beszédében pedig azzal hökkentette meg a hallgatóságot, hogy elismerte, igazából fogalma sincs, hogy hogyan működik a találmánya. 

A magyar rádiózás története az 1914-es évhez köthető, ekkor került be Magyarország

Szijjártó Péter évek óta próbálja orosz ügynöknek álcázni magát. A gondosan felépített képet, miszerint a magyar külügyminiszter fedésben dolgozó moszkovita lenne, csak az zavarja, hogy az igazi hírszerzők valójában roppant diszkrét, okos, taktikus lények. És cseppet sem olyan kirívó alakok, mint a Lavrov-díjas oroszügyi légiattassé-futsalminiszterünk.

Szóval az idő múlásával egyre erősebb a gyanú, hogy Péterünk simán csak egy troll, mint a főnöke, és arra játszik, hogy provokálja az EU-t és a NATO-szövetségeseket, majd amikor menetrendszerűen érkezik az ilyenkor szokásos fenékbe billentés, akkor a hazai bocskoros törzsközönségnek előadhatja, hogy "jaj, megint bántsák a magyart".

A legújabb ragyogó ötlete, hogy

Valójában hányan strandoltak ebben az idényben a Hollandi úti fürdőben? Egyelőre az sem derült ki, hogy a tavalyi számokhoz képest nőtt-e vagy csökkent a strandot igényvevők száma.  Várjuk a cégvezetés beszámolóját, sikerült-e idén csökkenteni a veszteséget, illetve, hogy készült-e valamilyen felmérés a strandot igénybe vevők véleményéről.

Közel ötvenezren strandoltak idén nyáron a Csepeli Strandon – a termalonline.hu szerint. https://termalonline.hu/termal-hirek/kozel-50-ezer-furdozot-vonzott-iden-nyaron-ez-a-budapesti-termalstrand  

    A május 19-én indult szezonban, olvasható a honlapon, eddig, a Csepeli Strandfürdő fb oldalán megjelentek szerint idén nyáron közel 50.000 strandolót fogadtak. Utánanézve a számnak, a Csepeli Strandfürdő fb oldalán az alábbi konkrét adatokat találtuk:

Sokan keresik a választ a címben feltett kérdésre. Van, aki szerint nem az egyetlen, de kétségkívül fontos elem, hogy keserű lehet a felismerés, de attól az még tény: a vezetéshez elismert, megbecsült, jól működő tisztikar is kell.

A következőkben Horváth Gyula, volt csepeli ellenzéki politikus gondolatait adjuk közre:

„A politikai életben ma érzékelhető jelenségek azt mutatják, hogy a különböző elvekre és világnézetekre épülő politizálás nem kapja meg a néptől a szükséges támogatottságot. A mai pártpolitikai gyakorlat is azt mutatja, mintha a látszat- és a jelkép-politizálás is jóval megelőzné az elvekre épülő következetességet.

Ezek, és más jelenségek hatására is, az emberek egyre nagyobb hányada a politizálást a regnáló hatalom támogatására, vagy - mint hazánkban – leváltására létrejött gyakorlatra összpontosítja. A múlt században dívott izmusok lejáratódni látszanak, és az emberek szavazataikkal azokat a pártokat, szervezeteket támogatják, amelyek a rendszer hibáit felismerve, annak eltakarítására összpontosítanak.

„Nem az számít, hogy a macska tarka vagy fekete, hanem az, hogy megfogja az egeret” Mintha ennek a kínai mondásnak a lényegét tennék magukévá az állampolgárok, amikor

A napokban az idegesség olyan jeleit észlelhettük a Fidesz soraiban, hogy ha nem is vetíti előre a bukás fényét, de elképzelhetővé teszi egy esetleges ideg-összeroppanás bekövetkeztét.

Az Ábel-Németh iszapbirkózástól, a Vészmanó és a Pókember hadakozásától most is hangos a sajtó

"Ahol mindenki lop, ott senki sem érdemli meg, hogy nyerjen. A magyar választók meg mindig csak tátott szájjal néznek, hogy „így megy ez”. Persze tisztelet a kivételnek, de Csepelen ez már régóta nem hír." - Ezt olvashatjuk a  Népszava az egyik írásban, ami így folytatódik:

A Fidesz által megpuccsolt helyi Fidesz, úgy is, mint Németh Szilárd és az egykori alpolgármester Ábel Attila (szegény Anita mostanában biztos sokat csuklik) verbális iszapbirkózásától máig hangos a sajtó. Vagy nevezzük Pókember és Vészmanó küzdelmének?

Március óta tudjuk Ábeltől, hogy Németh azért záratta ki őt Borbély Lénárddal együtt a Fideszből, mert „nem loptak neki”. Ábel előrukkolt a rendezői változattal is, külön fejezetet szentelve Németh „Pókember-korszakának”. Eszerint amikor

Le kellett lepleződnie a rendszer egyik erkölcsi bűnének: az irgalmatlanságnak, a szenvedők iránti közönynek. Karsai Dániel története lezáratlan maradt. Nemcsak arról van szó, hogy nem zárult le az eutanázia konkrét, illetve az emberi méltóság általánosabb vitája. Tart még az a morális lázadás is, amelynek, ha nem is így tervezte, de egyik zászlóvivője lett. Ez a lázadás a rendszer erkölcsi legitimitását ingatja meg. Lendületét új történések viszik tovább, Iványiék nehéz sorsú diákjainak szétzavarásától az Orbán Balázs keltette felháborodásig.

Karsai Dániel ennek a morális lázadásnak vált a forradalmárává.

Mert igaz ugyan, hogy kormányoknak, rendszereknek elsősorban gazdasági és szociális válságok vagy kézzel fogható, direkt politikai bajok vetnek véget, de az is igaz, hogy ezeket az adott rezsim erkölcsi összeomlása teszi véglegessé. A politikai forradalmakat morális forradalmak, lázadások előzik meg. A kormányváltó erők is a hatalom valamilyen erkölcsi vétségével legitimálják szándékukat.

A jól kormányzó Horn Gyuláék esetében a váltáshoz kellett a Tocsik-ügy. Az első Orbán-kormányt nem gazdasági bajok, hanem az Ezüsthajóhoz hasonló botrányok, a hatalomgyakorlás pöffeszkedő módja miatti megbotránkozás buktatták meg. Az erkölcsi lejáratás

Nincs, elfogyott, kimerült a keret, tessék jövőre visszajönni!

Március 14-én a képviselő-testület ellenzéki kezdeményezésre 150 millió forintra emelte fel az idei évi Panelprogram megpályázható összegét.

Az idei felhívásra való jelentkezés április 22-től indult. Ugyanakkor az előző évi pályázat második szakaszára február 15-ig lehetett beadni a pályázatokat, és a sikeresen pályázók április 11-én írták alá szerződéseket. Akkor hat pályázó nyert el összesen 26 millió forintos támogatást.

A szeptember 17-i értékelésen 14 pályázat nyert, amelyek összesen 60 milliót vittek el a rendelkezésre álló keretösszegből.

Kíváncsian várjuk a még megmaradt 64 millió forint idei felhasználásáról szóló híreket, bár