Az egyik legjobb érzés talán az, amikor úgy teszünk jót valakinek, hogy nekünk abból semmilyen hasznunk nem származik. Ezt nevezzük önzetlen segítségnek. Három olyan ember története következik, akik úgy döntöttek, munkájukkal, pénzgyűjtéssel és felajánlásokkal, amikor csak tehetik, ők segítenek. Önzetlenül.
A történet Balázs Bernadett, vagy, ahogy az általa létrehozott Kétkeréken Klubban ismerik, Bringás Betty, Ellenbacher Attila tévészerelő és Lakatos Norbert szobafestőről szól. És, hogy mi köti össze a három embert? Az önzetlen segítség.
Magyarországon 72 évvel ezelőtt, 1944. április 16-án kezdődött a magyar faji törvények alapján zsidónak minősített magyar állampolgárok, a vidéki zsidóság deportálása a náci Német Birodalom koncentrációs táboraiba, halálgyáraiba. A több mint hét évtizede megtörtént tömeggyilkosságot, a népirtást jelenleg szemérmesen holokausztnak nevezik, hazánkban ma ennek van emléknapja.
A gyanú árnyéka: Kaphatnánk olcsóbban, de a kormány magának akarja a pénzt
Aki nem érti, hogyan lehet Magyarországon a politikából meggazdagodni, tanulmányozza Orbán Viktorék történetét. Elég egyszerű. Kezdje a Mester utcai kétszobás bérleménnyel, amelyet 1991-ben a Haris közben (Budapest legelitebb utcájában) egy frissen felújított, 135 négyzetméteres, négyszobás önkormányzati bérlakásra cserélhettek. 1994-ben a luxuslakást 560 ezer forintért megvásárolták az önkormányzattól. 2002-ben az a Kékessy Dezső vette meg ezt tőlük 63 millióért, akit mindenféle diplomáciai múlt nélkül Orbán tett párizsi nagykövetté.
Április 15-én a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ( PDSZ) két órás figyelmeztető sztrájkot hirdet reggel 8 és 10 óra között, a Tanítanék Mozgalom és a Civil Közoktatási Platform támogatásával. A tiltakozó pedagógusok nem csak saját céljaikért, hanem az egészségügyben, a közművelődésben és a szociális szférában dolgozókért is kiállnak. A figyelmeztető sztrájkkal szolidaritást vállalók felhívásukban a következőket írják:
Elég rég óta, ha jól emlékszem 1979 óta vagyok a csepeli közélet egyik résztvevője.
Nem maradtak hatástalanok a diáktüntetések sem
Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. kerületi önkormányzat Csepeli Hírmondó című lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó április 7-én megjelent 7. számából:
Szívből remélem, hogy Habony Árpádnak megvannak még a régi jó kapcsolatai a vitringyártókkal, mert ahogy elnézem, hamarosan újra szolgálatba kell helyeznie önmagát mint kvietált koronagondnokot. A nemzet újabb koronaszállítás elé néz ugyanis, és ilyenkor Habony ismerősei szokták szállítani az üvegezett ládát. Jó, jó, tudom, hogy L. Simon László kormánybiztos e témában magánvéleményét fogalmazta meg, de ami a Várat illeti, a biztos úr ideái gyorsan hivatalos véleménnyé szoktak válni. Ideje hát felkészülni arra, hogy miben visszük fel a becses műtárgyat (más olvasatban: a nemzet szent ereklyéjét) a Parlamentből a Várba.