- Apú-ú-ú! Mi az a pasa?
- A mohamedán országokban a magas rangú katonai és polgári hivatalnok címe.
- És a pasa a Pasaparkban lakik?
- Akik ott laknak, csak úgy viselkednek, mint a pasák!
- A Rogán bácsi is?
- Ő most felderítő úton van, ismerkedik a lakásával, meg a szomszédnál található „gyarmatával”
- Nem tudja, hogy mije van?
- Nem tudta, hogy megtudják, hogy mije van.

Kalocsai Imre

"Itt náci emlékmű nem fog épülni, nem hagyjuk!" - ezt írták fel a Szabadság téren újra felállított kerítés oldalára azok a tiltakozók, akik immár negyedik alkalommal álltak neki, hogy elbontsák az épülő náci megszállási emlékmű köré húzott kordont. Ez történt:

A Kölcsey utcában pénteken két autóval karambolozott egy 35-ös busz, az egyik felborult. Két ember megsérült, a sofőrt tűzoltóknak kellett kiszabadítani az autóból. A buszon nem sérült meg senki.

Az MSZP összegyűjtötte az európai parlamenti választáson való induláshoz szükséges 20 ezer aláírást - közölte Gúr Roland, a szocialista párt EP-listájának harmadik helyezettje.

Megvan a szükséges 20 ezer aláírás az EP-választáson való részvételhez, de az MSZP a törvényes határidőig folytatja az aláírásgyűjtést - mondta Gúr Roland.   

Szanyi Tibor, az MSZP EP-listavezetője megdöbbentőnek nevezte, hogy Surján László, az EP kereszténydemokrata alelnöke levélben fordult a testület tagjaihoz, és amellett érvelt, hogy szemben a magyar és német szocialista delegáció kezdeményezésével ne nevezzenek el termet Horn Gyula egykori miniszterelnökről az Európai Parlament épületében. (MTI)

A költészet napja alkalmából ajánljuk olvasóink figyelmébe József Attila: Levegőt! című versét

Óh, én nem igy képzeltem el a rendet.
Lelkem nem ily honos.
Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,
aki alattomos.
Sem népet, amely retteg, hogyha választ,
szemét lesütve fontol sanda választ
és vidul, ha toroz.

Akik közelről ismerik, azok halk szavú háttérembernek tartják az Együtt-PM színeiben egyedüliként egyéni mandátumot szerző Szabó Szabolcsot. Kívülről érkezett a politikába, de igazi csepeli lokálpatriótaként, és egy jó csapattal sikeres kampányt vitt végig. Nem kisebb nevet vert, mint Németh Szilárdot, a rezsiharc főparancsnokát, Csepel polgármesterét- írja a HVG. A hetilap portréban mutatta be a rezsikommandós legyőzőjét.

Az idei országgyűlési voksolásra összevont csepel–soroksári körzet nem kis meglepetést tartogatott: az egyetemi katedrát mozgalmi aktivitásra cserélő Szabó Szabolcs, a baloldali összefogás színeiben induló, Együtt–PM-es jelölt legyőzte Németh Szilárd rezsibiztost, helyi polgármestert.

Többszöri lebukás és kényszerű beismerés után ma már tény: Ábel Attila, Csepel fideszes alpolgármestere, kommunikációs főnöke, a Fidesz kerületi elnöke a gazdája és szerkesztője a csepel.info nevű kerületi Fidesz szócsőnek. Ábel Attila az elmúlt napokban alaposan kimutatta foga fehérjét…

Nem vagyok rendszeres olvasója az alpolgármester által gründolt weblapnak. Három négy naponta elolvasok néhány cikket, hozzászólói véleményt. A választás napján, vasárnap délután „ránéztem”, megtudni, mi most a tuti, a szerintem szélsőséges, hozzászólásokat is felvállaló blognál. Admin Németh Szilárd biztos győzelmében bízva, az „Orbán: 0-0-ról indulunk – videóval” című poszt  „hozzászólójaként”, a következőket tette fel:

2014. április 6-án a választók többsége meg akart szabadulni Orbán Viktortól.

Orbán Viktor a választás utáni sajtókonferenciáján a 44 és fél-25 és fél arányú különbségre hivatkozva indokolatlannak nevezte a „technikai jellegű” kérdések kommentálását.

Nem érdemes felsorolni, hogy mi mindenért nem volt tisztességes ez a választás. Azt azonban érdemes leszögezni, hogy a 44,5:25,5 eredmény éppen az ellenkezőjét bizonyítja, mint amit Orbán állít: egyenlő feltételek mellett az ellenzék akár le is válthatta volna a kormányt. Értelmetlen a mostani százalékokat a korábbi választási modellbe helyezve azt bizonygatni, hogy úgy sem lett volna más az eredmény.

A mostani százalékok nyilvánvalóan nem így alakulnak, ha az állami tömegtájékoztatás közmédiaként viselkedik, és ugyanolyan keményen kezeli a hatalmon lévőket, mint az oda aspirálókat, ha a pártok legalább nagyjából ugyanannyit költhetnek, és még lehetne folytatni, mi minden alapozta meg a kormánypárt még csak nem is olyan nagyon fölényes győzelmét.

A választásoknak vége, voltak akik nyertek, voltak akik vesztettek de megdolgoztak érte. Vannak akik most tudják ki miért nyert, de főleg ki és miért vesztett Vannak akik ebből élnek, vannak akik egyszerűen csak mindig tudják a tutit, többségükben persze csak utólag. Ők azok akik életükben még a szülői munkaközösségbe se kerültek be választás útján, de fel vannak háborodva amikor a dolgok nem szájuk íze szerint alakulnak. Amikor felteszem nekik a kérdést miért nem próbálják ki magukat a leszerepeltek helyén soha nincs más válasz, mint hogy nem engedik oda őket. Lehet, de ez már csak így működik, dolgozni kell azon, hogy előre juss, sokakat kell meggyőzni arról, hogy jó leszel. Garancia persze nincs. Ki nyert, ki vesztett, de dolgoznak tovább az új kampányban. Sokan és fáradtan vagy fáradhatatlanul. Talán ha kevesebben hinnének a tutit ígérő "sámánokban" és többen a munkában és a munkát végzőkben előbbre jutnánk. Már persze, ha tényleg akarunk.

Bársony András

Forrás: facebook

A velvet.hu értesülése szerint gázpisztollyal lőtt rá egy nőre, majd önmagára egy férfi a csepeli Damjanich utcában csütörtökön. A kiérkező mentők kórházba szállították a férfit és a nőt is. 

A rendőrség  megerősítette a történteket, és hozzátette: 15.40 körül a 40 éves Z. Béla (budapesti lakos) egy vita hevében több lövést adott le egy Flóbert pisztolyból egy női ismerősére, majd fejbe lőtte magát. Mindkettejüket kórházba vitték, a sérüléseikről részleteket nem lehet tudni. A mentők szerint a férfi és a nő is súlyos sérüléseket szenvedett.

Jegyzőkönyv a legendás, nagy múltú művelődési, kulturális intézmény tudatos elsorvasztási kísérletéről, a politikai szemellenző működéséről

„Igen, ismerem úgy ezt az alapítványt és az alapítvány összes dokumentumát, mint bárki más ebben a teremben,…én ezeket a dokumentumokat alaposan át is tanulmányoztam” – válaszolta Németh Szilárd polgármester a március 20-i testületi ülésen a Csepeli Munkásotthon Alapítvány működésének, jogi hátterének ismeretét firtató ellenzéki kérdésre. (csepel.hu, 2014. március 20-i jegyzőkönyv) Szerintem a polgármester, szokásához híven, ismét nagyot lódított. Nem elsősorban azért, mert – jegyzőkönyv tanúsága szerint –, a teremben jelenlévők között ott volt Nagy József, az alapítvány kuratóriumának elnöke, s valószínű, hogy a polgármesternél jobban ismeri az alapítványt. A lódításra vonatkozó véleményem háttere a kérdésekre adott válaszokban és az azt követő eseményekben található. A jegyzőkönyvből ugyanis a következők derülnek ki: 

A részegítő győzelmi mámor után, szinte másnaposan a Győző első dolga, hogy folytassa a Megszállási emlékmű építtetését. Az most (mint eddig) nem számít, hogy saját írásos ígérete szerint Húsvét utánra kérte az előzetes egyeztetést a legérintettebbekkel, az áldozatok hozzátartozóival, képviselőivel.

Jó a gyerekeknek nálunk./ Kedvük vidám: úttörők. Vígan megsegítjük egymást/ Ebben rejlik az erőnk. /Drága pajtások! Ha bejárnánk/ Ezt a széles föld kerekét,/Sehol több derűs arcot nem látnánk/ Mint az úttörő gyermekekét (Magyar úttörődal a XX. század közepéről)

Úttörők már nincsenek, helyettük a cserkészek kedve vidám. Meg a pedagógusoké. Amikor nem látják a hivatalt.

De a hivatal most már ott van minden katedránál, táblánál, krétánál és villanykörténél. ott van a tanári szobákban, ott van a szünetekben szünet nélkül...

A következmények egy részét a névtelenséget kérő tanár mondja el:

Ma is tüntettek a Szabadság téren a német megszállási emlékmű felépítése ellen. A demonstrálók megint lebontották az építési terület köré felhúzott kordont.

Megint lebontották demonstrálók szerdán azt a kordont, amely a budapesti Szabadság téri, a német megszállás áldozatainak tiszteletére állítandó emlékmű helyét keríti el.

A helyszínen Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció alelnöke és Horváth Csaba, az MSZP fővárosi vezetője azt hangsúlyozta, hogy nem engedik fölépíteni az emlékművet, amely szerintük az újnácik gyülekezőhelyévé tenné a Szabadság teret. A tüntetők a "nem hagyjuk" jelszót skandálták. A helyszínen tartózkodó rendőrök nem léptek közbe.

A sok vitát kiváltó emlékművet kedden kezdték el építeni, a Demokratikus Koalicíó által szervezett tüntetésen kedd este elbontották az építési terület köré felhúzott kordont, ezt a munkások szerda délután újra felhúzták. A tüntetők ezt távolították el. (origo)

Nagy feszültség,  félelem lakozik a felszín alatt. Most kivételesen nem a beosztottak félnek jobban, hanem a vezetők. Azért, mert úgy érezték, hogy megingott a székük. Kampányolni ugyanis elfelejtettek, mert azt gondolták, hogy a választási eredményt már a törvényalkotásnál meg a vagyonzabrálásnál és újraelosztásnál beépítették a választási eredménybe...Kit érdekel a most kétségbeesve kampányolók körében, a kisember?
Csak a nagyember számít, ami tévképzetükben csak az ő túlélésüket jelentheti...Az ő fogalmaik szerint akkor működik jól a demokrácia, ha csupán a Kubatov-listákon szereplők vesznek részt a szavazáson. 

A Fidesz - és személy szerint Németh Szilárd - csepeli választási vereségének feldolgozásához, az okok feltárásához és megismeréséhez nyújt segítséget Horváth Gyula két publicisztikája, amelyet két-hápm nappal a voksolás előtt írt meg. Tegnap közöltük az elsőt. Ebben a csepeli kohász szobor avatása és a Csepelre tervezett szegénytemető közötti összefüggések bemutatásával világított rá a szerző a Fidesz csepeli fogyatékosságaira, itteni helytartóinak dölyfösségére. Most a második publicisztikát ajánljuk olvasóink figyelmébe:

Lehet és kell is mutogatni a Fidesz-alkotta, feléjük lejtő, sőt függőleges, egyirányú csalárd választási rendszerre, lehet és kell is elemezni a kormányváltók  összefogási hibáit, de ha egy hatalmat a választók le akarnak váltani, és úgy érzik, van kire, akkor nincs az a Fidesz-rendszer, ami ebben megakadályozta volna őket.

Éppen a vasárnapi baloldali egyéni nyertesek vagy alig vesztők mutatták meg, mennyire lehetséges ez. Meg 2002, amikor 70 százalék feletti részvétellel váltották le az első Orbán-kormányt.

– Hová bújtatok? Hol vagytok ti, akik nekem az elmúlt négy évben oly sokat panaszkodtatok? Hol vannak, akiktől a fideszesek országszerte elraboltak trafikot és földet, piacot és céget? Hol vannak, akiktől elraboltak háromezermilliárd forint magánnyugdíjvagyont? Hol vannak a közmunkások? A devizahitelesek? Az állásnélküliek? A kikészített pedagógusok? A huszonhét százalékos forgalmi adót fizetők? A kirúgottak, megalázottak és kifosztottak? Hol vannak, akikért az elmúlt négy évben annyit írtam? Hol vagytok?!

Pedig milyen jól indult a múlt hétvége. Pénteken este a Kozmosz zenekar lépett föl a debreceni Lovardában, szombaton pedig Orbán Viktor és együttese játszott a cívisváros főtéren, s elöljáróban máris le kell szögeznem: ami a két produkció érdemi, önmagán túlmutató, művészi értékét illeti, különösen érdekes dolgokat hallhattunk mindkét banda frontemberétől.

1.) Vasárnap 42 százalékkal nyert a Fidesz a választáson, saját játékszabályai szerint kétharmados többsége lesz az országgyűlésben

2.) Hétfőn A Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) táviratban gratulált a győzelemhez Orbán Viktor miniszterelnöknek

3.) Kedden (ma) a budapesti Szabadság téren megkezdték az építését a 70 évvel ezelőtti  német megszállás emlékművének, amely ellen - sok ezer tüntetővel együtt -  a  magyar zsidók tömeges deportálásának és meggyilkolásuk  70. évfordulójának meggyalázása miatt a  Mazsihisz is tiltakozott. Akkor Orbán saját aláírásával levélben megígérte, hogy a választást követően, húsvét után tárgyalnak még...

4.) Tegnap nem húsvét volt

5.) Orbán szószegő lett

6.) Már építkeznek

6.) Karácsony Gergely és több budapesti polgár a Szabadság téren tüntet a gyalázat ellen

A csepeli fideszes jajongás hangjait még elnyomja az országos győzelmi ünneplés. Halásztelken innen, a Kvassay hídon túl, a két Duna-ág között a narancsos uralom vezetői dermedten nézik, csak nézik, de nem értik: miként történhetett meg, hogy a mindent eltaposó Fidesz-úthenger száguldása ellenére Csepelen a baloldali ellenzék győzött. Válasz helyett sok mindent elmond erről Horváth Gyula két publicisztikája. Az első  még a választás előtt néhány órával, egy szobor avatása után készült. Ebben az egykori kohászokról, a csepeli vas- és acélgyártás meghatározó munkásairól többek között ezt olvashatjuk: „A kohászok építették újra a lerombolt gyárat, azért, hogy mielőbb alapanyagot szolgáltassanak az urai által háborúba taszított országnak. Ők végezték a legnehezebb munkát és ők adták az életüket. Nem csak a háborúban. A békében is…A Fidesz ajándéka nekik a jövő januárban megnyíló szegénytemető Csepelen. Biztos eljön arra is a Fidesz munkástagozati elnöke, meg ott lesznek azok a notabilitások, akik a mostani tragédiát is színesítették. …” A Fidesz ezt nem érti. Nem is értheti, hiszen központi és kerületi helytartói ezekben az emberekben mindig is csak potenciális ellenfelet láttak. Panel gondolatik támadtak, ha meglátták őket. Tovább nem is jutottak soha, még akkor sem, ha a kampány végén kohász-szobrot készíttettek és avattak. Ennek ellenére figyelmükbe ajánljuk Horváth Gyula most következő írását: 

Besárgult az ország a vasárnapi voksolás után. Nem vagyok a híve annak, hogy egy választás nekünk nem tetsző eredményéért a népet hibáztassuk. A nép egyik része ide, a másik oda szavazott, számtalan egyéni magyarázat létezik a történtekre.

Azzal a közkeletű megállapítással sem értek egyet, hogy minden népnek olyan a politikai elitje, a kormánya, amilyet megérdemel. Mert azt, ami most jön még az átlagos fideszes szavazók sem érdemlik meg. A Paksról szóló elhamarkodott döntéseket, a vagyont harácsoló kényurakat, az egészségügyből, az oktatásból százmilliárdokat kivonó kormányzatot, amely két kézzel szórja a pénzt Orbán Viktor hobbijára.

Nem érdemeljük ezt – még ha a győzelmi mámorban ezt sokan most nem is érzékelik.

Mindazoknak, akik nem ezt akarták, az okokat meg kell tudniuk. Fel kell dolgoznunk, szembe kell nézni valamennyiünknek a történtekkel. Most kellene megtalálni az ellenszert. Újratervezésre van szüksége az ellenzéknek, ez elkerülhetetlen.

Magyarország a miénk is. Az ellenzéki érzelműek tudják, most rajtunk a sor megmutatni – van egészen más út is! Újpest, Angyalföld, Kőbánya, Pesterzsébet, Csepel és mások példája lebegjen a szemünk előtt.

Mától felgyűrt ingujjal, neki kell kezdeni: újraszervezni az igazi ellenzéket.

Forrás:  D:J. - Népszava