Mikszáth Kálmán (képünkön) Orbán egyik történelmi példaképéról ezt írta: „Tisza Kálmán diktátori szerepet vitt, úgyszólván ő vitte mind a nyolc miniszteri tárcát, s ő gondolkodott, beszélt egész pártja helyett”.
„Magyarország olyan legyen, mint 1867-ben, a kiegyezés idején volt” – ez az óhaj Orbán Viktor kötcsei kinyilatkoztatásában épp az idén hangzott el – és mintha azt sugallná ezzel, hogy az ország ma még nem olyan. Hadd nyugtassam meg a miniszterelnök urat, semmi vész, kívánsága beteljesülésére nem kell beláthatatlanul sokat várni, sőt, számos tekintetben máris majdnem olyanok vagyunk, mint akkor.
Feltűnő hasonlóság mutatkozik például
Csepel és Pesterzsébet között marad a régi híd. „Az új átkelő a Soroksári-Duna-ágon a jelenlegi hídtól északra épülne meg, a kapcsolódó Corvin úti csomópontig tartó vasúti pályát kétvágányú vágányhálózattá bővítenék, ami lehetővé tenné nagyobb tömegű katonai rakományok vasúti szállítását a Csepeli Szabadkikötőbe.”
Kockázatokkal teli politikai évad elé néz az ország. Jövő júniusban önkormányzati és európai parlamenti választások lesznek. A kampányolás vélhetően végigkíséri a következő hónapokat, és kiemelten hat majd a társadalmi tudatra, érzelmekre, a nemzet kohéziójára.
Nagysikerű gálaműsorral köszöntötte fennállásának 65. évfordulóját a Csepel Táncegyüttes.
Gyönyörű, és senkit nem bánt, senkinek sem fáj, de sok örömet okoz, és ráadásul szerencsét is hozhat, ha valaki átmegy alatta, a kormányzati politikusok újra és újra belekötnek.
A kihűlt, néma gyárkémények felkiáltójelként emlékeztetnek Csepel történelmére. Ezek a kémények az egykori üzemekkel, a kerület sokat látott, sokat megélt tereivel, utcáival, lakóival együtt sokat tudnának mesélni 1956 októberi, novemberi napjairól
"Mi is történt 1956. október 23-án? Én általános iskolás kisgyerekként azt láttam azon a délutánon, hogy amikor kijöttünk az iskolából, nagyon sok ember „sétált” zászlókkal...Később megtudtam, hogy az egyetemi diákság felvonulásának a szemtanúja voltam. Azután a pincében éltem, a rádió híreit hallgatták a felnőttek, felettünk ágyuk dörögtek és tankok dübörögtek. Amikor végre kimehettem az utcára, a házunkkal szembeni épület romokban állt. A körúton fiatal fiúk és lányok holttestei hevertek..."
Miért nem jó, miért nem elég a kerületvezetőknek a Szent Imre téri 56-os emlékmű (képünkön), amely teljes politikai és társadalmi egyetértéssel készült 2006-ban? Mi a valódi célja egy újabb, senkivel sem egyeztetett, megosztó emlékmű felállításának a sétányokon, a kerülethez nem kötődő Wittner Máriáról elnevezett területen?

A sorok között olvasva kiderül, hogy mi számított értéknek 54 éve. Például: "A távfűtéses lakások modern felszerelést kapnak. A konyhákban beépített garnitúra, gáztűzhely várja a háziasszonyokat s a lakásokban állandó hideg-melegvíz szolgáltatás lesz."
Érthetően másként idézik fel a kerületi városközpont fejlesztését azok, akik évek óta vártak lakásra vagy az elavult, egészségtelen, fürdőszoba nélküli házakból költözhettek oda.
A minap kaptuk a tájékoztatást: a jövőben a gimnáziumban nem lehet színesen fénymásolni. Hogy ez egészen biztosan így legyen, szerelő jön az iskolába, kiiktatja a fénymásoló gépekből a színes nyomtatás lehetőségét.
A gerincút folytatásával kapcsolatos 11 évi Borbély-Ábel-Németh féle tehetetlenséget nem érdemes hazugsággal mentegetni. Volt idő az érdekérvényesítésre, most itt az ideje a beismerő vallomásoknak.
A felkorbácsolt érzelmek viharában nem hallatszik a józan ész szava. Aki felemelt ököllel vicsorog, az nem gondolkozik. A gyűlöletkeltés járulékos következménye az állampolgári józanság elhallgattatása.
Alapozás. A kerületvezetők az újabb sétányi provokációnak ágyaztak meg azzal, hogy ismét a környéken élők véleményének kikérése nélkül költenek súlyos milliókat egy kéretlen emlékműre, amit most hétfőn akarnak felavatni.
Elszánt Fidesz-alapítók között, a mai svindlizők. Szerintük vajon elmarad a rendszerváltozás, ha akkor lett volna TikTok és valaki időben megtanítja a leváltottakat kamerába rappelni?
A kerület vezetői, befolyásos emberei négy éve csak ölik egymást. Folyamatosan kampányolnak, elherdálják a közpénzt, ahelyett, hogy jobb, vonzóbb körülményeket alakítanának ki az itt élőknek
Azahriah, a huszonegy éves magyar rapper (képünkön) a Puskás Arénában, az egykori Népstadion helyén jövőre háromszor is koncertet ad, melyek közül kettő már biztosan telt házas lesz. Kíváncsiak voltunk, mi lehet a fiatal előadó sikerének kulcsa.
Már a nagy mókamesternek sem tetszik, ami itt folyik, pedig nem csekély része van benne. Nem számít már semmi, csak a hatalom, a másik betonba döngölése, megalázása, lejáratása. Közben lassan elveszik a kerület fejlesztésének minden lehetősége. Nem volt már elég?
Lázár őrjöng, meneszt, utasít, de azután mégis kerít pénzt a javításra. A MÁV erre kapkodva, mert ki gondolta volna, hogy lesz miből, nekilát, áthágva uniós szabályokat, kiborítva az osztrák vasutat és leginkább a magyar utasokat. Eddig is ők voltak az utolsók, szokva vannak: induljanak egy órával előbb, aludjanak a pályaudvaron, oldják meg.
Ugratás: Kicsit drága, de a miénk, ezt is Borbéy Lénárd adta a csepelieknek közpénzből. Két köszönetet egy mondatban viszont a kormány kapott a polgármestertől