Az, hogy a címben idézett kérdést Churchill  London bombázásakor, amikor a miniszterei a kultúrális kiadások lefaragására akarták rábírni, kimondta-e, vagy csak tulajdonítják neki, az mindegy, mert ennek szellemében harcolt, politizált Igaza volt... 

Demeter Szilárd szeret középpontban lenni, gyakran sikerül is oda nyilatkoznia magát. Legutóbb azt hangoztatta, hogy szerinte túl sok a művelődési ház, a könyvtár, a független és a kőszínház (azt már tudtuk, hogy utálja a színházat), és a szimfonikus zenekar. Nem csoda, hogy utóbbiakat sem szereti, ezekben ugyanis nem újságírók ujjait kalapáccsal ütve játsszák az Örömódát. És bár igyekezett törölni a közös emlékezetből, nem feledhető, hogy szerinte Európa Soros György gázkamrája. Szívesen elintéznénk a

Rideg racionalitás a kultúra kiseprűzése? A csepeli művelődési házak (Munkásotthon, Radnóti, KMH) a helyi rezsiharc első áldozatai között...

Borbély Lénárd polgármester meghozta első, jelentősebb rezsivédelmi intézkedéseit, derült ki csütörtökön a közösségi oldalán és a csepel.hu-n közölt, helyenként eltérő tartalmú írásokból. Néhány megjegyzés a takarékossági intézkedésekhez: 

> A leírtak szerint az intézkedési csomag a polgármester és néhány társasági, intézményi vezető megegyezéseként jött létre, nem érzékelhető mögötte az érintett közösségek egészének egyetértése és együttműködése, nem is beszélve a társadalmi, politikai háttér véleményének hiányáról.

Borbély úr a témáról tárgyalni sem volt hajlandó testületi ülésen, ami annak is bizonyítéka, hogy nem kíván együttműködni az önkormányzat legfelsőbb döntéshozó szervével, a képviselő-testülettel, az érintett civil közösségekkel, miközben mindenki mástól együttműködést és támogatást vár el. Frakciója mindezt tétlenül nézi, talán nem véletlenül:

Mi sose vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk – mondhatná Orbán után szabadon  Kövér László, miközben épp kiosztja a következő 4 millió forintos büntetést elhallgattatási célból valamelyik ellenzéki, vagyis definíció szerint a kormánypárttal nem egyetértő honatyának. Mondhatná, ha lenne humorérzéke.

Kövér úrból azonban nem csak a tréfa iránti fogékonyság hiányzik, hanem – más, szintén fontos részképességek mellett – az önreflexióra való hajlam is.

A házelnök szerint „kirívóan sértő” a kormányt törvénytelennek nevezni. Hogy az Orbán-kabinet törvényes-e, az érdekes jogelméleti dilemma. Hogy alkotmányos-e, az még inkább, tekintve azt az alaptörvényi passzust, amely szerint „Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom (…) kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.”

Az viszont, hogy erről bárki véleményt mondhat-e, egy demokráciában nem lehet kérdéses

A kihűlt, néma gyárkémények felkiáltójelként emlékeztetnek Csepel történelmére. A kerület tereivel, utcáival együtt sokat tudnának mesélni 1956 októberi, novemberi napjairól

A következőkben változtatás nélkül közlünk részletet  Dr. Bolla Dezső csepeli helytörténész mai napig egyedülálló tanulmányából.

A helyszín Csepel, egykori község, nagyközség, város, hat éve Budapest XXI. kerülete. Az időpont: 1956. október 23., 24. és 25.

Dr. Bolla Dezső így idézte fel a 66 évvel ezelőtti napok történéseit:

1956. október 23-án hat órakor a csepeli gyárban a reggeli műszak megszokottan kezdődött.

Délelőtt azonban az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Műszaki Egyetem hallgatóinak küldöttsége jelent meg a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságán. A gyári munkás ifjúsággal kívánták felvenni a kapcsolatot az összefogás és a

Földrengéssel kezdődött, árvízzel folytatódott 1956 Csepelen és környékén. A januári földrengés főként Dunaharasztin, Taksonyban és Soroksáron rombolt, de megérezték Csepelen is. A kis-dunai árvíz márciusban Királyerdő egy részét borította el, és vitt mindent, ami az útjába került. A társadalmi mozgások  mintha utánozni akarták volna a természetet. Így érkezett el 1956 forró ősze...

A sztálini személyi kultusz a névadó 1953-as halála után 1956-ban összeomlott a Szovjetunióban, és ennek megvoltak a hazai következményei. „Legjobb tanítványának”, Rákosi Mátyásnak megingott és nyárra összeomlott a hatalma, de Csepelen a Vasmű főbejáratán még október elejéig az ő neve virított. Addig, amíg a társadalmi nyomás hatására a Minisztertanács október elején Csepel Vas- és fémművekre nem változtatta a tröszt nevét…

„Csepelen is élénk érdeklődést váltottak ki 1956 tavaszától a DISZ Petőfi Körének szókimondó vitái, az Irodalmi Újság cikkei. A Petőfi Kör halaszthatatlan változásokat követelő üléseinek voltak csepeli résztvevői és felszólalói is.” Így eleveníti fel a történelmi napokat Csepel 1956 című korszakos művében dr. Bolla Dezső helytörténész. A folytatásról így ír:

Ez maradt a magyar jogállamiságból: az Unió vaskos ezermilliárdokért cserébe próbál holmi fékeket meg ellensúlyokat rászerelni édes hazánk éppen szakadék felé száguldó, elrozsdált tragacsára.

Ebben a helyzetben a nagy kérdés az, hogy valójában mit akar Brüsszel. Ténylegesen meg akarják-e zabolázni kis Oroszországgá lett hazánk tolvaj sleppjét? Vagy csak az egyre növekvő demokrácia-deficiten joggal háborgó európai közvélemény leszerelésére kísérleteznek valami tessék-lássék látszatmegoldással?

A magyar kormány által a brüsszeli pénzek kiédesgetéséért cserébe beígért Integritás Hatóságról meg Korrupcióellenes Munkacsoportról már most  látszik, hogy azok működését megalapozó szabályok pontosan ugyanolyan selejtes, kijátszható szabályok, mint amilyenek eddig is mázsaszámra pottyantak le a magyar parlamenti gyártósorról.

Ugyanakkor azt sem árt elfelejteni, hogy

Több sebből vérzik a park névadása....A szeptember 29-én tartott csepeli képviselő-testületi ülésen született döntés a  sétányok által övezett, a volt Görgei iskola helyén lévő park elnevezéséről. Borbély Lénárd polgármester javaslatára, az ellenzék véleménye és ellenszavazata ellenére, a helyi lakosság véleményének kikérése, csatolása nélkül a testület úgy döntött, hogy Wittner Máriáról, Csepel Díszpolgáráról nevezi el a parkot. 

A határozati javaslatban felkérték a polgármestert, hogy „kezdeményezze a közterület elnevezését a Fővárosi Önkormányzatnál azzal, hogy a jelen határozatban kezdeményezett elnevezési javaslatot is tartalmazó közterület tekintetében tekintse a határozatot egyben Rendelet 6. § (1) bekezdése szerint a Képviselő-testület véleményének.” https://csepel.hu/anyagok/dokumentumtar/Testuleti_anyagok/2022/09.29/114_sz_et_Wittner_Maria_park.pdf 

Az elnevezés véglegesítéséhez tehát a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlési döntésére volt szükség. A közgyűlés azóta azonban nem ülésezett, így az elnevezés fővárosi jóváhagyása nem történt meg. Továbbá:

Már pogácsára sem futja...Drasztikus spórolásba kezd a Miniszterelnökség – tudtuk meg egy nyilvánosságra került, a vezetőknek szétküldött belső levélből. Szerencsére van miből. A 2010-ben még 93 fős, azóta a hússzorosára duzzasztott Miniszterelnökségen közel 1900-an (lebzselnek) dolgoznak, ebből sem mindenki tartozhat a legfelső, avagy a pogácsakasztba. Persze nem tudhatjuk, a kivételezettek eddig hány mázsát majszoltak el belőle havonta...

Szerencsések azok, akiknek van miből lefaragni, mint a Miniszterelnökségnek. Például új tanácsadói szerződések kötéséből és informatikai bevásárlásokból. Külföldi utakra induló küldöttségek magas létszámából (jó ég, mekkora partik mehettek ott!). Még belföldi utakról és csapatépítő programokról is le tudnak mondani. És csökkenthetik az értekezleteken a munkatársak számára kitett kávék, üdítők, pogácsák mennyiségét, noha ezzel a tönk szélére sodorják szegény beszállítót, aki nyert a pogácsatenderen, de

Nem volt még elég? Németh Szilárd beton szörnyetege figyelmeztet: a Kis-Duna-parti beruházások újabb közlekedési feszültségeket okoznak, rombolják az ott élő csepeliek életkörülményeit, illetve emelik a környezet légszennyezettségét, ezáltal romboló hatással lesznek a Kis-Duna környékének növényvilágára, valamint a Kis-Duna szennyezettségére is.

A közpénzből megjelenő kerületi fideszes média bejelentette: már zajlik az új épületek alapozása az Hollandi úti ifjúsági táborban

Hiányérzetünk a bejelentés után három témában van:
> a január óta folyó ügyben cikk cikket követ, közvélemény kutatásnak csúfolt felmérés után egyszemélyes, konkrét terveket, beruházási költségeket nem ismertető polgármesteri (nem pedig testületi) döntés után elindult a kivitelezés: először letarolták a tábort, majd elkezdődött az alapozás. Hogy mindez mennyibe kerül várhatóan, arról, eddig egy sor sem jelent meg a csepeli fideszes médiában. Ez államtitok? 

> A Hollandi úton már megépült Németh Szilárd birkózócsarnoka, fejlesztésre került a csepeli strand, a gyerekeket szolgáló új napközis tábor, focipályák sorakoznak egymás mellett, most élő-füvesítik a legújabbat, s az új, gyerekeket szolgáló ifjúsági tábor pedig tovább „terheli” a Kis-Duna partot, a Hollandi utat, amelyek környezeti védelméért

A Belső-pesti Tankerületi Központ megszüntette néhány kölcseys tanár munkaviszonyát, köztük egy harminc éve a pályán levő matematika–kémia szakosét.

Megritkították hát az amúgy is csekély számú természettudományos képzettségű pedagógusok sorait. Ezzel a KLIK végleg átállt rontópáli üzemmódra.

Újságírói kérdésre döntésüket úgy indokolták, hogy a pedagógusok figyelmeztetésük ellenére is folytatták „jogszerűtlen cselekedeteiket”, tehát az oktatásügy kétségbeejtő helyzetére figyelmeztető egynapos sztrájkjaikat.

A tanár úr elmondta: negyedikes diákjai próbálták lebeszélni a sztrájkról. Úgy érveltek,

Réges régen volt egyszer egy népszerű gyerek műsor, a Csinn-Bumm Cirkusz. Abban Bukfenc bohóc senkivel sem beszélt, de mindenről megvolt a véleménye, újra és újra közölte: „Bukfenc mindent tud….”. Csepel polgármestere, a fideszes Borbély Lénárd egy szót sem beszél a csepeliekkel és a választott képviselőikkel, de így is mindent tud, és ‑ Bukfenc-bohóctól eltérően – dönt is. Nem először, de ezt tette a közelmúltban is.

Hosszú hallgatás, titkolózás után végre saját fb oldalán „szólalt meg a polgármester az energiaválság helyi csökkentésének témájában. Közzétette a csepelieknek és a képviselő-testület tagjainak írt tájékoztatóját, amit ez után a csepel.hu is leadott.

Rendkívül furcsa azonban, hogy az általa felvázolt intézkedések ügyében nem kíván testületi ülést tartani, hanem nyílt írásos tájékoztatást küld a kerület legmagasabb döntési szervezete tagjainak. Azaz, mint Ferenc József, mindent megfontolt, mindent meggondolt és döntött! Párbeszéd, véleménykikérés, vita, majd együttes döntés helyett inkább levelezik. Vajon miért ezt az utat választotta? Félt a testületi vitától, attól, hogy saját frakciója ismét ellene szavaz? 

Tájékoztatóját megelőzte a

A mai gyakorlat azt mutatja, hogy amikor az emberek meghallják az irreálisan messze lévő időpontot a szakvizsgálatra, akkor - ha tehetik -  keresnek egy olyan magánrendelést, ahol hamarabb sorra kerülnek. Akinek nincs arra pénze, hogy megfizesse a magánrendelést, annak választani kell: vagy kivárja a sorát, vagy meggyógyul magától, vagy...  Ez a rendszer specialitása!

„Azt azért mégsem lehet jónak mondani, ha a csepeli szakorvosi rendelőben egyes vizsgálatokra, vagy rendelésekre pár hónapos, vagy akár féléves várakozás után lehet csak bejutni. Ez az egészségügyi rendszerünk alkalmatlanságát mutatja! Ezen mihamarabb változtatni kéne: mondtam a szakbizottság ülésén.” – Így kezdi beszámolóját Horváth Gyula, a bizottság ellenzéki (DK) tagja.. A reagálást, a folytatást így eleveníti fel:

A felvetésre a bizottság elnöke, - hogy védje a mundér becsületét - azzal vette védelmébe az eddigi gyakorlatot, hogy a betegek is tehetnek arról, hogy így alakult a helyzet. Saját maga tapasztalta, hogy a megjelölt időpontokra a bejelentkezett betegek nagy arányban nem mennek el! Amikor az elnök egy ilyen rendelésen volt, akkor

A magyar irodalom nyolcvan százalékát kukázná, a szimfonikus zenekarok nagy részét feloszlatná, Soros Györgyöt Hitlerhez hasonlítja – a Századvég egykori kutató-elemzője, Demeter Szilárd pontosan tudja, melyek azok a mondatok, amelyek Orbán Viktor fülének kedvesek. Igaz, elvtársai körében e téren is nagy a verseny, elkél a rafinéria is.

Rafinériából jutott elég Demeternek. 2017 végén még a Mediaworks portfóliójához tartozó megyei lapok irodalmi mellékletét, az Előretolt Helyőrséget szerkesztette, egy évvel később már a Petőfi Irodalmi Múzeumot vezette. Miután elődjét, Prőhle Gergelyt „liberális elhajlással” vádolta meg a Mediaworks akkori zászlóshajója, a Magyar Idők, és eltávolították a múzeum éléről.

Demeter nem érte be a múzeum igazgatásával, befolyása a kulturális szférában nőttön nőtt. Legutóbbi sikere, hogy a

Az újabb áldatlan viták megelőzése érdekében hozzák nyilvánosságra a Zászlós munkásszállóról szóló Borbély-Jellinek megállapodás részletes szövegét! Akkor nem lesz újabb vádaskodás, politikai hercehurca, egymásra mutogatás. Ha készült egyáltalán írásos megállapodás…

Szűkebb pátriánkban az elmúlt hetek legviharosabb eseménye az egykori Csepel Művek területén működő munkásszálló bezárása körül lezajlott politikai adok-kapok-kal fűszerezett médiavita volt. Az RTL Klub helyszíni riportjával indult. Két nappal később Karácsony Gergely főpolgármester kritikus, nyílt levelet írt a szálló tulajdonosának, aki 26-án válaszolt, és így jelezte, átadják a „munkásszálló üzemeltetését télre” és beszállnak az üzemeltetési költségekbe. 

„Karácsony Gergely reagált Jellinek Dániel válaszközleményére, amelyben közölte, kész találkozni velük az érintett lakók érdekében.” - írta meg a 168óra.hu még aznap. Szerdán reggel 8 óra előtt jelentette be a polgármester fb oldalán, hogy sikeres tárgyalást folytatott a tulajdonossal, amit 8.50 perckor a csepel.hu is leközölt, „Nem zár be a csepeli Zászlós szálló – sikeres megállapodást kötött a csepeli önkormányzat” címmel.

A nyilvánosság gyors tájékoztatását Borbély Lénárd szempontjából az is indokolhatta, hogy

A tanárok tudatos éhbéren tartásával azonban nem ért egyet 2-2,5 millió szavazó. Egészen biztos, hogy ennek az országnak legalább a kilenctizede színvonalas oktatást, becsületesen megfizetett tanárokat és szerethető, a gyereket nem megnyomorító hanem fölemelő oktatási rendszert szeretne. Már csak azt kellene valahogy elérni, hogy legalább ebben az egy ügyben az egymással szót értő, magát megosztani nem hagyó kilenctized akarata érvényesüljön.

Mint ismert, a jelenlegi miniszterelnök a lengyel pártállam társadalomirányítási monopóliumát megtörő szabad szakszervezetről írta a szakdolgozatát. A szöveg szűkebben értelmezve a Szolidaritásról szól, tágabb értelemben viszont arról, hogyan (nem) tudja egy civil mozgalom az akaratát rákényszeríteni a politikára. Mondhatni, profival állunk tehát szemben – már amennyiben a kedves olvasó ebben az érdekkonfliktusban a magyar társadalom döntő többségével, és egyben a pedagógusokkal azonosul.

Orbán Viktor pontosan érti – történelmi ismeretei okán, meg persze saját tapasztalatból is -: addig tud nyeregben maradni, amíg sikeresen képes egymással is acsarkodó szeletekre bontani az ellenérdekű többséget; vagyis amíg ki tudja iktatni a szolidaritást. És megfordítva:

Ami kimaradt az e héten megjelent 3 éves polgármesteri mérlegből. 2019-es választási ígéret volt a Gubacsi híd felújítása…a Gerincút teljes szakaszának kiépítése, a Corvin-csomópont kétszintűsítése, a HÉV vonalának meghosszabbítása…, de már látjuk, semmi se lesz belőle...

Ígérni Németh Szilárd felsőfokon tud. E heti ígérete: megvédi a nyugdíjakat és az energiaárakat. A csepeliek által leszavazott, a kerületben élő politikus oda sem figyel arra, amit közzé tesz saját fb oldalán, vakon követi Orbánt és a fideszes kampánykorifeusokat. Hétfőn pl. az alábbiakat íratta/írta ki közösségi oldalára:

 „Idén is lesz 13. havi nyugdíj és nyugdíjprémium is várható!

2010-ben megígértük: megvédjük a nyugdíjakat! Számunkra ez becsületbeli ügy, és a gazdaság teljesítménye megengedi az idősek további támogatását.

Teljesítjük az ígéretünket és megőrizzük a nyugdíjak értékét!”

Ami csak két helyen nem állja meg a helyét:

"Futhatnak, de el nem bújhatnak a népharag elől, ami most a nyomukba ér – bizony jogosan, mert végrehajtói egy kíméletlen rendszernek –, habár fenntartójuk a láthatatlanná tévő bűvészmutatvánnyal próbálja megvédeni őket"

„Ideiglenes jelleggel” levették a telefonszámokat a budapesti tankerületi központok honlapjáról, hogy munkatársaik el tudják látni a feladataikat – vagyis a hatalom ellen lázadó pedagógusok megfegyelmezését és tömeges megfélemlítését, amit a napokban folytonosan látunk. Fenntartójuk, a Klebelsberg Központ nem volt rest rögtön az „ellenzéki sajtóorgánumok és politikai szereplők hazugságait és hecckampányait” okolni a rájuk zúduló, állítólag sok száz gyalázkodó és fenyegető telefon miatt.

Látszik, hogy a KLIK még nem szállt be az internetbe – Vágási Ferivel szólva –, mert nem tudják, hogy

Az egykori Székely csárda a II. Rákóczi Ferenc úton sok csepelinek volt kedvelt találkozóhelye. A földszintes házakkal együtt ez is már csak emlék..."Több mint tízezer lakással felépült a Csillagtelep, a Béke téren számos korszerű lakóház, több száz új lakás a Tanácsház téren... A lakáshiány sajnos mégsem csökkent a kívánt mértékben, mert az új lakások egy részét más kerületek lakói kapták és fennáll az a furcsa helyzet, hogy Csepel dolgozóinak ezrei — főleg értelmiségiek, orvosok, mérnökök — a főváros más kerületében laknak…"

Csepel fejlődéséért súlyos árat kellett fizetni az itt élőknek a 60-as 70-es évek addig soha nem látott, gyorsütemű lakásépítései közben. Miközben évről évre új lakótelepek épültek a kerületben, addig a házbontások, ahogy akkor nevezték, a szanálások és a velük járó fájdalmak, tragédiák az árnyékban, rejtve maradtak. A csepeliek egymás között osztották meg a keserű tapasztalatokat, a korabeli sajtó igen szűkszavúan számolt (számolhatott) be az emberi drámákról. Mi most egy kivételt, a Népfront című havi lapot idézzük. A cikk címe alapján ‑ Nagy tervek a csepeli Kis-Duna-parton ‑‑ senki sem gondolná, hogy ebben az írásban akármennyire is csupán érintőlegesen, a felszínt karcolva, de hírt adnak a lakótelepek építését megelőző bontásokról, a kerület elhagyására kényszerült csepeliek fájdalmas elköltözéséről. Ilyen is volt 55 éve a kor, amelyben

Simán képes volt arra, hogy a haldokló Nyugat liberális véleményterrorjának a kígyófészkéből üzenje meg az otthon ragadottaknak, hogy merre van az új Moszkva.

Orbánra is jó hatással van a szabadabb, liberális nyugati levegő: míg idehaza a magyar sajtónak a hátát mutogatja vagy félszavakat vakkant oda, addig Berlinben simán kiült a német közönség elé egy pódiumbeszélgetésre két független, német újságíróval (!) és egy órán át válaszolt a kérdéseikre (!). És miket.

Az övéi idehaza ennek töredékéért is lehazaárulóznak bárkit.

A németek előtt Orbán is megnyílt és a sorok között elárulta, hogy tulajdonképpen minden csepp vére a szívének az ukránokkal van. »Ez egy hősies nép. Nekünk sok konfliktusunk volt meg van velük, ez most nem érdekes” – méltatta az ukrán honvédőket. Sőt, Orbán tovább ment: szerinte az ukránokat a magyarok értik meg igazán. „Szoktak beszélni Bucsáról. 56-ban Bucsát Budapestnek hívták”- nyitotta meg a kaput Orbán az ukrán-magyar testvériség előtt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt pedig egyenesen Nagy Imréhez hasonlította: