Tél fut az éjen át, nyílik a jégvirág,
Új bölcsőben sírdogál egy élet
Apja emeli föl, ebből a gyerekből
Fegyverkovács lesz, ha addig élek
Így is lett, bizony, de szólt egy szép napon
Ne csináljunk soha többé fegyvert
Nem lesz háború, könnyes, szomorú
Boldognak látok majd minden embert
Kis harangot önt, vándorruhát ölt
A haranggal a világot bejárja
Halkan zeng a dal, mit
"Komoly sport a tájékozódási futás. Először tájékozódni kell, hogy milyen a politikai helyzet, aztán futás!"
Hofi Géza hatása a mai napig eleven, bár a hetvenes–nyolcvanas évekre esett pályafutásának legfontosabb korszaka Óriási dolog ez, ha belegondolunk, mennyit változott a világ azóta – vagy épp ez a lényeg, hogy alapjában milyen keveset?
Idén lehetett volna 84 éves. Sajnos már 17 éve nincs közöttünk Hofi Géza, ám mondatait a fiatalok is idézik, olykor nem tudva, kitől származnak, mert szállóigévé váltak. Szubjektív szemlénk következik a legfrappánsabb Hofi-idézetek közül. Mert nem emlékezhetünk rá méltóbban, mint nevetéssel.
1. A lét határozza meg a tudatot. Ha megissza a lét, a tudat elmegy.
2. Mennyit futok százon? Öt métert.
3. Egészséges életmód, mi? Világos, biókám. Én amondó vagyok, hogy legyen inkább az orrom borvirágos, mint a fogam vízköves!
4.
Van egy öreg orvos haverom, azt mondja: „Tudod, Géza, az a fontos, hogy egészség legyen… meg beteg.”
5. Kitűnő orvosok kezébe kerültem, na de rajtam is múlott azért… Amit fölírtak igen-igen nagy gondossággal, azt nem vettem be. De háromszor naponta! Reggel, délben, este. Aztán persze hogy
A Hírcsárda értesülése szerint “Megértelek, tesó!” – írta twitter üzenetében a volt győri polgármester. - Egyelőre nem tudni ki az a hétvégén lemondott magyar EP képviselő, aki részt vehetett pénteken egy tiltott brüsszeli orgián, amit a rendőrök oszlattak fel. Mindenesetre sokat mondó, hogy a szexbotrányba keveredett Borkai Zsolt Twitteren üzent a hétvégén EP-képviselőségéről lemondó Szájer Józsefnek.
Megértelek, ne csüggedj, inkább gyere, elviszlek mindenezni és elfelejted az egészet! Tudok egy olyan helyet, ahol még a falnak is lyuka van.
Handó Tünde, Szájer József felesége közben közölte, hogy
A független, civil kuratórium elveszett. Elnöke azonban továbbra is Nagy József, a ház igazgatója pedig a Takács Mónika maradt
A tízéves háború véget ért, veszni látszik a Csepeli Munkásotthon, a százéves múltra támaszkodó, a csepelieket, felemelkedésüket szolgáló értékrendszer, kultúrafelfogás, a hagyományápolás és az állandó megújulás itthon és nemzetközileg is elismert óriási értékeit létrehozó, az országban már régóta egyedülálló kultúrház, a melós.
Igen, a Csepeli Munkásotthon Alapítványa, amely az ország egyik legrégebbi kultúrházát fenntartó és működtető, a volt Csepel Művek vállalatai által 30 éve létrehozott civil szervezetként, 2010 óta vívta csatáját a Nemzeti Együttműködés Rendszere Németh Szilárddal és csepeli hatalmasaival, december 28-án elvesztette függetlenségét.
A Munkásotthon létrehozásának 100. évfordulója utáni 289. napon! Miután az alapítói jog már korábban, a Németh által előterjesztett „lex Munkásotthon” törvény 2015-ös elfogadása után az önkormányzathoz, illetve annak Kft-jéhez került, amely később átvette a Felügyelő Bizottság irányítását is, december 28-án a kuratórium is „megadta magát”. Pontosabban az öttagú kuratórium, amelyben csak két fő volt az önkormányzat képviselője. Aznap két régebbi tagja is lemondott, s az önkormányzat által javasolt új delegáltakkal 4:1 lett a kuratóriumi tagok aránya, de már az
Ki itt belépsz, templomba lépsz be,
Szentség a munka és erő,
Ez a jövő nagy menedéke,
Embert egekbe emelő.
A munka, a rend és a béke,
Az életünknek lelke ő.
Csak az bitang és az hazátlan,
Ki here módra él magában!
Ki itt belépsz, jövőbe lépsz be,
Mely millióknak ád jogot
Vérért, verítékért cserébe,
Hogy legyenek mind boldogok!
Hogy a gyalázott Ember képe
Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármestere bevallotta, hogy fogalma sincs arról, mikor utazhatnak a csepeliek ismét a HÉV-vel a belvárosig. Továbbra is zötykölődhetünk a zsúfolt buszokon vagy állhatunk tehetetlenül a csepeli dugóban. De legalább világossá vált mindenkinek, hogy a Fidesz országában az épülő Mészáros-stadion elsőbbséget élvez a csepeli emberek mindennapi problémáival szemben.
Dukán András Ferenc, a csepeli önkormányzat momentumos képviselője írja közösségi oldalán:
„A Fidesznek és Borbély Lénárdnak elképzelése sincs arról, hogy mikor utazhatunk mi, csepeliek ismét HÉV-vel a belvárosig. Sőt, igazán nem is érdekli őket ez a kérdés, nekik az a fontos, hogy a Mészáros-stadion építkezése, azaz a közpénz kiszivattyúzása zavartalanul folyhasson. Rémisztő hír ez nekünk, csepelieknek.
Már a nyár folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy bizonytalan a HÉV januári újraindítása. Akkor hiába kértük ellenzéki képviselők a polgármestert, hogy járjon közben a csepeliek érdekében és igyekezzen minél több információt és garanciát elérni a HÉV ügyében, Borbély Lénárd és fideszes társai lesöpörték az előterjesztéseket az asztalról, minket pedig rémhírterjesztőknek neveztek. Mit ugrálnak már megint az ellenzéki képviselők, 2021 januárjától újra a belvárosig közlekedik majd a HÉV, kész, pont - mondták a mellüket döngetve és az önbizalomtól majd kicsattanva a csepeli Fidesz pártkatonái. Aztán decemberben szembejött a rémisztő valóság: a Csepeli Hírmondóban Borbély Lénárd, terelve és elsunnyogva a neki feltett kérdést, valójában bevallotta, fogalma sincs arról, hogy
Kísér és kisért a múlt századok hosszú árnyéka. Bocskai minden szövetségesét elárulta. Ennek ellenére a parasztság imádta, mert nem volt semmi „úri” benne: egyszerű ember volt, közönségesen beszélt és nem öltözött cifrán. Bátran vágta a török megszállók ellen harcoló európaiak szemébe: "„Az igaz hitnek vallásáért kezdettük el a hadakozást, frigyünk az török császárral, tatár császárral vagyon”
A sokat hangoztatott sérelem, miszerint Magyarország a „Nyugattól” soha nem kapott segítséget, sőt, a „Nyugat” a magyarság kiirtására törekszik, egyáltalán nem új. Már Bocskai rablóhadai is azzal indultak neki a szabadságharcnak hívott, majd országos fosztogatásba torkollott küzdelemnek, hogy „a német sereg tisztjei a császár parancsolatjára azon munkálkodtak, hogy Magyarországot elpusztítsák, s még a magyar nevet is eltöröljék”.
A Habsburgok zsoldosai a török elleni háborúban hadszíntérré vált Magyarországon
Megalázóan alacsony, mindössze ~1,4 % a csepeli egészségügyi intézményrendszerre fordított önkormányzati támogatás
A tervezettnél 735 millióval kevesebből gazdálkodhatott idén a csepeli önkormányzat – olvasható a 21.kerulet.ittlakunk.hu hírportálon.
A nem rég megjelent, dr. Szeles Gábor jegyzővel készült, a csepel.hu által nem közölt interjú szerint. „Ez több pénz, mint amennyit ebben az évben a csepeli közterület felügyelet és a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat finanszírozására költött az önkormányzat” - mondotta a jegyző. Ez azért elképesztő, mert a
Élnek ebben az országban sokan, akik nem a kormányfőnek hisznek, hanem a saját szemüknek. Amikor például azt hallják Orbán Viktortól, hogy „mindenki megnyugodhat, mert ha elkapja a betegséget, meg fogják gyógyítani”, akkor nem sóhajtanak fel, hanem megpróbálnak kitartani saját túlélési stratégiáik mellett. Úgy szervezik életüket, hogy elkerüljék a vírust, a kórházat, a lélegeztetőgépet, és élve kibírják, amíg megérkezik a biztonságos oltás. Nehéz, iszonyú nehéz így élni, és nem csak a félelem miatt: az idős emberek számára például aligha van nagyobb lemondás annál, mint hogy hónapokon át nem dögönyözhetik meg unokáikat.
Ezért is óriási jelentőségű, hogy a kormányfő a bejelentette: hamarosan kezdődhetnek az oltások. És ugyanezért felfoghatatlanul kegyetlen vagy ostoba dolog mellébeszélni, félinformációkat közölni, lebegtetni. Azóta sem tudjuk, hogy
Bendegúz és Banya-szobor lehet Királyerdőben, de az ott élők álma, az ABC egyelőre nem épülhet a művelődési ház mellett. Az üres telket eladta a fideszes vezetésű önkormányzat...
A héten folytatta politikai harcát Karácsony Gergely főpolgármester ellen a kerület polgármestere, Borbély Lénárd. Hétfőn, először a saját fb oldalán jelentette meg, majd a csepel.hu-n is közölte írását, „Karácsony Gergely ismét hajléktalanokat költöztet Csepelre” címmel. A keményen kormánypárti Magyar Nemzet már azzal a címmel vette át, hogy Karácsony Gergely kicsinyes bosszút áll Csepelen. A polgármester meg, miközben sérelmezi, hogy a főpolgármester 3 hajléktalant Csepelre költöztetett, elfelejtette, hogy a közpénzből fenntartott önkormányzati média kötelessége, többek között, a hitelesség, a pártatlanság és a tárgyilagosság, s nem árt ha néha idézi a forrást is. Ez utóbbit kereste meg a téma kapcsán Szabó Szabolcs, a kerület országgyűlési képviselője, aki másnap a fővárosi illetékeseket is megkeresve, saját fb oldalán, egyebek mellett, a következőket írta:
„a Borbély Lénárdék által nemrég kilakoltatott csepeli család is kapott lakást. (Nem Csepelen, hanem egy másik, ellenzéki irányítású kerületben). Másrészt ezen felül 17 lakást utaltak most ki, ebből 15-öt hajléktalanoknak (akik így már nem hajléktalanok). Ebből a 15 lakásból 12 lakás van ellenzéki irányítású kerületben, 3 pedig a kormánypárti irányítású Csepelen. Hallottak arról, hogy az ellenzéki polgármesterek tiltakoztak volna emiatt? Én nem hallottam ilyet. Csak és kizárólag Borbély Lénárd, meg a csepeli Fidesz problémázik. Csak nekik van bajuk azzal, ha a lakásukat elvesztett emberek újra lakáshoz jutnak.”
Néhány megjegyzés Borbély úr nem éppen szociális érzékenységét mutató, helyenként demagóg írásához:
Ha volt még hova roncsolni a magyarok kedélyállapotát, ha lehetett még szürkíteni, büdösíteni, nyálkásítani a levegőt, ha a reménytelenség fokozására még lett volna igény: 2020 ezeket bizonyosan abszolválta. Ezeket és az ellenkezőjüket is.
A világjárvány felmérhetetlen gazdasági csapást jelent. A gyászidőszak folyamatos a feldolgozhatatlan emberi tragédiák, szeretteink elvesztésének tragédiája, a kiismerhetetlen vírus rejtett, később megmutatkozó kártételein való idegőrlő szorongás feldolgozatlan marad egy időre, jön ugyanis a munkanélküliség és a nincstelenség rettentő terhe. Azt is nehéz látni, hogy a stabil gazdasággal és fejlett szociális hálóval rendelkező országok mit kezdenek ezzel; abba az ember legszívesebben bele sem gondolna, hogy a politikailag inaktív szegényekkel békeidőben sem törődő Orbán-rendszer mit tesz a rászorulókért.
Ünnep és ünnep között hatalmas a különbség attól függően, hogy milyen élethelyzetben üljük éppen. És éppen azért, mert az ünnep kiemelt esemény, a hozzá kapcsolódó érzelmek is extrán erősek, mély nyomot hagynak. Az én év végi ünnepeim hatalmas átalakuláson mentek keresztül nyolc év alatt. Elmondom, honnan hova jutottam. Doffek Gábor írása.
2012-ben ezekben a hetekben egy majdnem üres lakásban ültem.
Akkor kilenc hónapja kerültem ide, fizikailag már külön éltem, a válás jogilag még nem történt meg, mert egyikünknek sem maradt ereje azokat a papírokat megírni, az egészet hivatalosan lezárni, befejezni. Mindketten, amennyire tudtunk, az új élethelyzetünket próbáltuk kínok keserves kínjával megszokni, ami esetemben azt jelentette, hogy másik lakcímen éltem, mint az akkor majdnem nyolcéves lányom. A válásomról elmeséltem, hogy életem egyik legnagyobb traumája volt, gyerekközpontú apukaként pedig alig túlélhető szörnyűségként tartom számon az
„A mostani ökológiai válság és a koronavírus-világjárvány által súlyosbított időkben minden korábbinál nagyobb szükségünk van a testvériségre” – hangoztatta hagyományos karácsony napi üzenetében pénteken Ferenc pápa, azért imádkozva, hogy véget érjen a világ szenvedése, és létrejöjjön az emberek közötti egység.
A koronavírus-világjárvány miatt a katolikus egyházfő a Szent Péter-bazilika központi lodzsája helyett a lodzsa üvegajtajai mögött található, úgynevezett áldási teremben mondta el üzenetét, valamint a hagyományos Urbi et Orbi (a városnak és a világnak) áldását, amelyet élő videóközvetítésben követhetett a világ. A pápa egyebek mellett hangsúlyozta, hogy az új koronavírus okozta Covid-19 betegség elleni védőoltást mindenki számára elérhetővé kell tenni, különös tekintettel a legsérülékenyebb csoportokra. „Újítsa meg Isten fia a politikai és kormányzati vezetőkben a nemzetközi együttműködés szellemét, az egészségügyi gondoskodással az élen, hogy mindenki megkapja a védőoltásokat és a kezelést. Egy olyan kihívással szemben, amely nem ismer határokat, nem emelhetünk falakat. Mindnyájan ugyanabban a csónakban evezünk” – mondta a pápa, aki
„Gyere, szórni ma csillagokat a sötétbe, /A fény mi legyünk, ameddig itt a helyünk! /Tudom, nehéz most. Keserű ez az év, baja túlcsordul, /De ne add fel! Egyszer ennek is vége, a sors fordul.”
A Dés László-Geszti Péter szerzőpáros különleges dalt adott ki karácsonyra. A CSILLAGSZÓRÁS és a hozzá készült klip a megrázóan nehéz, veszteségekkel teli 2020-as év végén szándékozik lelki közösséget teremteni a szeretet ünnepének időszakában, amikor rengetegen lesznek távol szeretteiktől.
Mikor elfolyik végül a szemfesték,
Mikor elfogy a szó is a szentestén,
És a Mennyből az angyal a Skype-on szól,
Egyedül Anya integet, látod, a távolból,
És nagy a csend. Sose volt ilyen csendes az éj. A szemedben látom,
Odabent havazik, pedig kint van tél. Fagy ül a fákon.
A kalács kisül újra, de görbül a szád,
Nem ül itt, akivel meg is oszthatnád.
Ezért, hogy mégis megidézd,
Gyere, gyújtsd meg a fényt, azokért, akik nincsenek itt,
Kiket álmainkban megölelünk!
Gyere, gyújtsd meg a fényt, hogy az éjbe felírd nevüket,
Azokét, akiket mi szeretünk!
A karácsony egy mágikus dolog. Pont! Bárhol a földkerekségen elég csak egy kisgyerek arcára nézni, amikor meglátja a feldíszített, fényárban úszó fát, alatta az ajándékokat, és újra megérthetjük, hogy tulajdonképpen mi az a hangulat, amit évről évre át szeretnénk élni, ami miatt díszbe öltöztetjük a lakást, magunkat és a lelkünket is. A gyermeki öröm idővel elmúlik, de ha másképpen is, képes újra feltámadni. Marossy Kriszta írása:
Be kell vallanom, hogy a karácsony iránti lelkesedésem nagyjából húszéves koromra átmenetileg minimálisra csökkent. Pedig vártam és szerettem a családdal együtt töltött estéket, a távolabbi rokonok látogatását, a közös evéseket, beszélgetéseket, a felbukkanó magányos és nem magányos barátokkal való éjszakázást és a nagy alvások után fenyőillatban úszó nappalit. Na meg a habcsókot…
Amikor mindig hull a hó
Mégis minden egyes évben erősödött bennem egyfajta hiányérzet valami iránt, ami – úgy tűnt – végleg elveszett. Elkezdett hiányozni a varázslat, és ezzel egy időben már képes voltam megfogalmazni, hogy miért tűnt el. Nem a családom, a környezetem tehetett róla, de még csak nem is én valamiféle rossz hozzáállással. Az idő volt az oka, és nem a mindent megszépítő. A gyerekkor véget ért.
Akkoriban kezdtem el azon gondolkodni, hogy vajon melyik is volt addigi életem legszebb karácsonya, és arra jöttem rá, hogy
Ady Endre: Karácsony – Harang csendül...című versével
minden csepelinek békés, boldog karácsonyt és meghitt, kellemes ünnepet kívánunk!
I.
Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.
Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumban
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.
A templomba
Hosszú sorba'
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.
Hogy elhiszed-e, vagy sem ezt az álmot, ezt az igéző ősi regét? Mindegy. Csak az a fontos, hogy megértsd az ácsszekercék üzenetét, s hogy a földön és odafönt, elménk friss emberi égtájain is megőrizzük a fényt, a szeretet melegét...
Jöjj el hát végre
Maradt még valami? - rebbent a kérdés az ételosztók felé. De már mindent kiosztottak, már a sátrat is lebontották, a furgonba is bepakoltak. A néni meg csak állt ott a vékony szövetkabátjában, nyakában decens harmónikasállal, kezében lapos cekkerrel. A csend hidegebbnek tűnt, mint a szél. Hirtelen az egyik segítőnek eszébe jutott, hogy ma volt a szülinapja és a kollégáktól kapott egy tortát. Egyet se szólt, csak a néni kezébe adta.
Ő pedig néhány lépés után letette egy útszéli narancssárga műanyag tárolóra, s csak úgy kézzel belekanyarított. Azt se bánta, ha a csokikrém a tortapapír alá tűzött nyugdíjutalvány tépett fecnijére hullott. 27 680 forint – ez volt rajta. De már akkor se volt az övé a pénz, amikor átvette a postástól.
Valójában már a következő havi se volt az övé, annyival tartozott a boltosnak, meg a szomszédoknak. A családsegítőből mindig szóltak, ha bármit osztottak valahol. Gyümölcsöt, krumplit, meleg ételt. Most is szóltak előre, de
Miként a Csepel Újság közösségi oldalán jeleztük, Az ellenzéki pártelnökök idei utolsó ülésén megszületett a döntés: az ellenzék közös listán indul a 2022-es országgyűlési választáson. Az ellenzéki pártelnökök kijelölték az összefogás kereteit: mind a 106 körzetben közös jelöltekkel, közös miniszterelnök-jelölttel, közös programmal és immár közös listával fogják lebontani az Orbán-rendszert, megadva a nemzetnek mindazt, amit a rendszerváltáskor megígértek neki: szabadságot és jólétet.
Az ellenzéki pártelnökök egyben elfogadták a közös listaállítás feltételeit tartalmazó Korszakváltás Garanciái című dokumentumot is, amelyben kinyilvánítják: szövetségük célja megteremteni a független, élhető és büszke Magyarországot. Az alábbiakban ezt a dokumentumot változtatás nélkül ajánljuk olvasóink figyelmébe:
„Magyarország egy új korszak kapujába ért. Az elmúlt évtizedben először nyílik valódi esély arra, hogy a magyar nép lerázza magáról a Fidesz-KDNP korrupt és becstelen uralmát. Hiába próbálja ellehetetleníteni az ellenzéki pártok együttműködését a közelgő bukásától rettegő miniszterelnök, a kormányváltás mellett elkötelezett ellenzéki pártok készen állnak megadni a megfelelő választ a választójogi törvény antidemokratikus módosításaira. Az ország iránti történelmi felelősségünk tudatában közös listát állítunk a közelgő országgyűlési választásokon, és egymással, illetve minden, változást akaró polgárral egységben fogjuk leváltani az egypárti túlhatalmat kiépítő Fideszt.
A közös választási lista azonban nem jelenti az ellenzéki pártok összeolvadását, hiszen pártjaink világos értékrenddel és önálló identitással rendelkeznek. Bár számos politikai kérdésben egymástól eltérő elképzeléseket vallunk, a korszakváltás kapujában félretesszük ezeket a különbségeket, és arra koncentrálunk, ami összeköt bennünket. Mindemellett fontos feladatnak tartjuk, hogy
És ugyan Lázár János még nem taszította le a trónról Orbánt, de azért mégiscsak érdekes ez. Főleg, ha felidézzük a dohányboltok ügyét. Egy gyors húzással sikerült ezt a biztos üzletet a kegyenceknek és a rendszer kiszolgálóinak odaadni, nem beszél a nagy vadász a levegőbe.
Egy közkeletű vélekedés szerint ahogy minden diktátort utolér a végzet, így Orbán Viktor sem kerülheti ezt el. Akadnak, akik a Julius Caesar-, Ceaușescu-forgatókönyvet vizionálják, mások reálisabbnak tartják a Kádár–Grósz menetet.Eszerint, sajátjai közül fogja valaki megpuccsolni az Északi-középhegység géniuszát. S korunk Grósza Lázár János lehetne. Kis kor, kis grószok.
Ennek persze a londoni szállodások felettébb örülnének. Mi meg csak abban bízhatnánk, hogy a nagy Grósz sem tartott sokáig. Mindenesetre Lázár, aki vadászkastélyt növeszt a semmiben és Bécsbe jár szörnyülködni az ottani állapotokon (lásd még a rothadó nyugat mákonya), a kis vezetőnek is feltűnt és egyelőre szolid száműzetésben tartja, ahol azért Lázárnak csurran-cseppen valami mindig.
Na most, ez a Lázár a minap kijelentette, hogy az élelmiszerekkel foglalkozó főleg olcsó termékeket árusító, külföldi kiskereskedelmi láncokat ki kell szekálni az országból. Azokat, amelyekben a
