Sikeres rajtaütés. Hajnali hatkor saját lakásán  elfogták a  a 64 éves szerencsi facebookozót, aki hetekkel korábban ezt írta az internetre: "Kegyetlen zsarnok vagy, de jegyezd meg, a diktátorok mind elbuktak eddig". A kihallgatáson megkérdezték tőle: ki az pontosan, akit ő diktátornak nevez...Mi csak találgatni tudunk, de nagy találati pontossággal...

Ez most nem egy jegyzet. Ez egy tényrögzítés:

Eddig két embert vittek el, a rendőrség szerint azért, mert veszélyeztették a vírus elleni védekezést.

Az első egy szerencsi férfi, 64 éves, és  Facebook-posztjában úgy vélte, a hatóságok nem közlik velünk a járvány valós adatait, és azt is írta Orbánról, hogy

Hangulatos eligazítás almaosztás előtt. Németh Szilárd már kissé gyűrött - Forrás: NSZ Facebook oldala

Csepelen olyan jól sikerült a mentősöket megalázó keddi almás akciója Németh Szilárdnak, hogy szerdán - a kedvező fogadtatásra és a nagy sikerre való tekintettel - ezt megismételte, de már a dél-pesti kórházban orvosok és ápolónők társaságában. 

Csepelen a mentősök még nem kényszerültek arra, hogy maguk zengjenek hálát és dicshimnuszt a rezsikommandósból lett honvédelmi politikai államtitkárnak. Megúszták  néhány propaganda-fotóval és azzal, hogy a politikus velük reklámozta saját magát.

A dél-pestiben már nem úszták meg ilyen egyszerűen. A kedvében akartak járni az almaosztogatónak. Ezért a kórház Facebook oldalára ezt írták:

Amikor a legelső Orbán-kormány kezdett el szívózni a „bűnös Budapesttel”, még volt a dologban valami megmosolyogtató. Ez most komoly, fiúk, hogy nekiestek egy majd kétmilliós városnak? És mi a koncepció: ha lefújjátok a négyes metró építését, meg kapunk tőletek egy mézeskalács Nemzeti Színházat a már lealapozott, európai léptékű épület helyett, akkor marhára rátok fogunk szavazni? 2002-ben meg is lett ennek a politikának az eredménye.

A mostani vegzatúra azonban már vérre megy. Ez már nem szurkapiszka, nem puszta erődemonstráció, hogy így jár mindenki, aki nem a Fideszre húzza az ikszet: immár a lét a tét. Legalábbis nem tűnik életszerűnek, hogy aki a főváros és az ellenzéki kerületek kivéreztetéséről, a budapestiek életének ellehetetlenítéséről és a főpolgármester elleni karaktergyilkosság csúcsra járatásáról hozza a döntéseket, nem az ország végleges kétfelé trancsírozásán dolgozik éppen. Mi és ti. Nemzet és ellenzék. Vidék és Budapest.

Mindazok az eszközök, amelyeket

Veszélyben van Németh Szilárd renoméja. A Csepelről többszörösen kiszavazott politikust a rezsicsökkentés demagógiája repítette a politika felső régióiba. Az igazi helyét azonban akkor találta meg, amikor bebizonyította, hogy ő nem más mint a párt ökle. Nem akármilyen ökle, hanem vasökle. És ha kell, akkor a párt  bulldogja is 

Akire Orbán rámutatott, azt Németh Szilárd lelkesen csépelte és mint egy bulldog, úgy marcangolta a nyilvánosság előtt.

Ha dolgát elvégezte, akkor gazdája lábához heveredve várta a simogatást, a becézést és az újabb harapni valót. Így ment és megy ez már hat éve, Németh 2014-es választási fiaskója óta, ami megismétlődött 2018-ban is. Mind nagyobb hangra és egyre több bulldogi harapásra van szüksége, hogy feledtetni tudja a kétszeres kudarcot. Németh eddig hűségesen és jól teljesítette a rá kiosztott, hozzá méltó szerepet. Most azonban feltűnt valaki a lakájmédia képernyőjén, aki kimondva, kimondatlanul Németh Szilárd babérjaira tör. A veszélyre, reméljük, még időben hívta fel a figyelmet Szabó Szabolcs, Csepel országgyűlési képviselője. A saját Facebook oldalán így figyelmeztet   a Németre leselkedő veszélyre:

A magyar gyerekek több mint felét a társadalom legszegényebb harminc százaléka neveli, írta tavaly ősszel az Index.hu a Civil jelentés a gyerekesélyekről 2014–2017 című tanulmánykötetre támaszkodva. Eszerint tehát pár éven belül felnő az az ifjú sereg, amelyiknek jófor­mán nem is lesznek igényei, vagyis kormányzó urunk földi mennyor­szágába hézagmentesen belepasszol. Már csak azért is, mert egyéb le­hetősége nemigen akad. Ha viszont a túlélés illegális módszereivel pró­bálkozna, akkor válik majd világossá, mily előrelátó volt kormányzó urunk, amikor új, modern mobil börtönök létrehozására harmincmilliár­dot félrerakott. Más kérdés, hogy a helyzet néhol már most is az éh­séglázadás határát súrolja.

A lakosság egy része a mosta­ni vírusos idő­szakban kezet mosni se tud (nemhogy kellő gyakoriság­gal, hanem egyáltalán), ugyanis nincs a környéken egyetlen olyan csap se, ame­lyikből még folyna a víz.

Evvel úgy-ahogy megbirkózik, de hogy enni sincs mit, az

Van képük hozzá! Öt kiló krumpli és öt kiló alma a csepeli rászorulóknak Borbély úrtól. A 18,5 milliós Volkswagen átvételéről a polgármester és  papagájkommandója valamiért elfelejtett fotókat közölni. Volt képük hozzá? Az idén eddig összesen 60,1 millió forint ment el Csepelen önkormányzati kocsikra, ami 43 százaléka(!) a 2020-ra tervezett csepeli szociális jellegű kiadásoknak, azaz, az „Ellátottak pénzeli juttatásainak”, például átmeneti segély, temetési segély, ápolási-, gyógyszer-, lakbér- és lakhatási támogatások, eseti és gyermekvédelmi juttatások. Nos, kinek van képe ehhez?

Még a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet kihirdetése előtt nagyon jól mehetett a csepeli önkormányzatnak. Volt pénz, így jutott a működési költségek nyakló nélküli növelésére is? A jelek szerint ideje volt a személygépkocsi-park felújításának, elvégre a helyi hatalom képviselői nem tehetik meg, hogy használt személygépkocsikkal járassák le a fideszes vezetésű önkormányzatot és saját tekintélyüket. Meg is született a vezetői döntés.

Ennek eredménye:

> idén, januárjában a csepeli Polgármesteri Hivatal 6 Škoda típusú személygépkocsit vásárolt, összesen 41,6 millió forint értékben? Ebből az összegből 1 db 11,1 milliós, felső-középkategóriás Škoda Új SUPERB, 4 db Škoda Octavia, illetve 1 db Škoda Scala alsó-középkategóriás személygépjármű került megvásárlásra? (Porsche Kft. - Adásvételi Szerződés – csepel.hu); 

> nem sokkal később, február végén,

Úgy látszik, a magyar nép ahhoz van szokva, hogy elnyomatás alatt muszáj neki elviselhetetlen zajokat keltenie. A Kádár-korszak utolsó éveiben lakodalmas rocktól zengett az ország, most meg mindenünnen az a rohadt flex szól éjszaka. Ami már csak azért is különös, mert a nép még nem is ébredt fel. Éjszaka van.

Éjszaka van, s valahol felsír egy álmatlan flex. Valószínűleg fűrészüzemet nyitottak éjjel a kerületben, de az is lehet, hogy szerszámgépkölcsönző vállalkozást. Mondjuk, itt volt az ideje, mert hetek óta olyan mély és vastag csönd uralja a várost, amilyet csak szakadó hóesés okoz – azon olvasóink számára, akik ebben az évezredben születtek: a hóesés az a különös természeti jelenség, amikor fehérre fagyott víz hullik az égből. Olyankor kevés autó jár, lelassul a forgalom, a lakott területre lepelszerű csönd borul, s kifeszül fölöttünk a béke égi sátra.

Na, ennek van újabban vége, mert

"Isten áldása kísérje e hidat s azoknak a férfiaknak működését, akik ennek építésében részt vettek"

Kincskeresők élnek közöttünk Csepelen. Csendben, de igen hasznosan végzik önkéntes munkájukat. Fantasztikus tényeket tárnak a csepeliek és minden érdeklődő elé. Remélhetően újabb és újabb híveket toboroznak a helytörténet kedvelőinek. A csepeli kincskeresőknek köszönhetően megszólal a múlt, és aki akarja, tudja, megérti az üzenetet. Most a Gubacsi-híd történetével kapcsolatos munkájukat ajánljuk olvasóink figyelmébe. Ezt írják a sok történelmi  vihart kiállt, viharvert műszaki alkotásról:

A Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület ebben a karanténos, koronavírusos időszakban is tartja kapcsolatot tagjaival, a helytörténet iránt érdeklődőkkel, s időről-időre friss olvasnivalókkal, kutatási eredményekkel, évfordulók felidézésével segíti az idő hasznos eltöltését.
Ezúttal – miközben a hivatalos kommunikáció a Kvassay hídra irányítja a figyelmet – az ennél sokkal rosszabb állapotban lévő, idén 96 esztendős Gubacsi híd történetét idézi fel, nevezetesen az első avatást, valamint a második világháború utáni újjáépítést követő ünnepélyes használatba vételt.

A hídról Bárány Tibor készített felvételeket, ezek megtekinthetők itt: https://www.facebook.com/pg/CSHVE-1532399607058710/photos/?tab=album&alb...

A Gubacsi híd története meglehetősen színes.
A XX. század első évtizedéig nem is nagyon sürgették a megépítését, mert létezett a Gubacsi-pusztánál (ma Pesterzsébet része) egy Gubacsi gát elnevezésű mesterséges földnyelv, amely elzárta a Duna-ágban a víz folyását. (Akkor még a Kvassy-, illetve a tassi zsilip nem létezett.) A vasúti és közúti forgalom ezen zajlott addig, amíg a csepeli Szabadkikötő forgalma

A berlini fal építése csaknem 60 éve. Lebontották 1989-ben. Újjáépítik?

Európa. 10 millió négyzetkilométer és 742 millió ember – 50 országban. Megyünk vagy maradunk? Mi lesz Európa sorsa a járvány után, széthullik és 50 felé szakad vagy épp ellenkezőleg: erősebben kerül ki ebből a bajból is, mint valaha? Ki tudja...

Az idei május többszörösen is alkalmas időpont a gondolkodásra: 75 évvel ezelőtt ért véget az emberiség történetének legsúlyosabb háborúja, ami mintegy 50 millió ember életét követelte Európában. És ez volt az a nap, amikor az új Európa egyik megálmodója, Robert Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-én közzétette híres nyilatkozatát, amely szerény kezdetként, a német és a francia vasérc- és szénkitermelés összehangolását tűzte ki célul. Aztán jött szépen sorban a római szerződés, a Közös Piac, az Európai Unió meg annak keleti bővítése...

Annyi bizonyos, Európából hetven éve nem indult ki újabb világháború. Felkelések, forradalmak persze kirobbantak, sőt szabályos, véres etnikai polgárháború is dúlt tőlünk délre. Ezzel együtt, Európa túlélte a vasfüggönyt, a hidegháborút, ledőlt

Öt  kérdés öt  válasz - a hét legfontosabb helyi ügyeiről kérdezte Csepel-Soroksár független országgyűlési képviselőjét az ezalenyeg.hu szerkesztősége

- Mi a véleménye arról, ahogyan Borbély Lénárd és Németh Szilárd reagáltak arra a fővárosi tervre, hogy Csepel egyik kihasználatlan épületében karantént alakítanának ki hajléktalanok számára?

Egészen undorítónak tartom, amit műveltek - ez ügyben Dukán András Ferenccel levelet is írtunk Borbély Lénárdnak.

Egy városvezetőnek és egy államtitkárnak ilyenkor nem a felesleges és ostoba hangulatkeltés lenne a dolga. Kutya kötelességük lett volna a helyieket megnyugtatni, miközben emberséges módon segítenek a rászoruló hajléktalanoknak. Persze tudjuk, hogy a fideszes politikusok sajnos az egyszerű gyűlölködést szokták választani.

- Mi a véleménye arról, ahogyan Karácsony Gergely főpolgármester reagált a fideszesek gyűlöletcunamijára, és bejelentette: a főpolgármesteri hivatalban fogja akkor elszállásolni az elesetteket?

Na erre az emberségességre utaltam az előbb. Így kell példát mutatnia egy igazi városvezetőnek. 

- Szintén friss hír, hogy Soroksár hírlapját egy volt fideszes országgyűlési képviselő Nyíregyházi otthonában bejegyzett cég készíti. Ez normális? Nem gyakran hallani olyat, hogy 260 kilométer távolságból készítik egy került hírlapját. 

Az mindenképp kérdés, mennyire lehet tisztában a helyi ügyekkel egy olyan cég, amelyik

Nincsenek beszélő viszonyban egymással? Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszer. Menni vagy nem menni? Az volt a kérdés...

A kormányszóvivő, akinek egyetlen feladata, hogy a kormány álláspontjáról tájékoztasson, félreértette a saját kormánya rendeletét. Végül is mit számít, hogy hárommillió ember leutazhat-e vidékre vagy sem, legfeljebb megbünteti őket a rendőr, a szabad mozgás jogát meg majd visszakapják, amikor a kormánynak sikerül értelmeznie a saját szándékát, ehhez öt napra volt szükség. Hibázni persze lehet, csak a kárvallottak egyébként emberek, mondom megint, hárommillióan vannak.

Szintén emberek és nekik sürgősebb dolguk van, mint a fűnyírás vidéken, ugyanis betegek, akiknek a kormány azt üzente, hogy újra van egészségügy, lehet menni orvoshoz, csak tessék vinni negatív koronavírus tesztet. Hogy ezt hol kellene megcsináltatni, azt nem kötötték senki orrára, ahogy azt sem, hogy

Németh Szilárdtól vagy Borbély Lénárdtól (képünkön) továbbra sem tudjuk meg, hogy a koronavírus miatt hány csepeli betegedett meg, mi lett velük, hányan vesztették el eddig munkahelyüket, miként alakul a csepeli nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások helyzete, hány kerületi cég, vállalkozó kért állami segítséget a vészhelyzet okozta gondok enyhítéséhez...

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  május 6-án megjelent 9. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Ha a Csepeli Hírmondó legutóbbi számában megjelent írásokat olvassuk, akkor megtudhatjuk, Csepelen nincs gond a koronavírus-járvány körül. Az idilli képet csak az csúfítja el, hogy továbbra sem tudjuk hány csepeli betegedett meg, hányan vesztették el eddig munkahelyüket, hogyan alakul a csepeli gazdasági erők (nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások) helyzete, hány kerületi cég, vállalkozó kért állami segítséget a vészhelyzet okozta gondok enyhítése érdekében stb. Változatlanul minden „rendben van” a kerületben, s akinek megvan a véleménye a helyzetről, a teljhatalommal felruházott polgármester munkájáról, a csepeli tájékoztatás hiányosságairól, az szóhoz sem jut a csepeliek közpénzéből kiadott lap hasábjain.  

Véleményünk a cikkekről:

1) Karácsony Gergely Csepelre hozatta volna a belvárosi hajléktalanokat

A csepeli „egyszemélyes döntéshozó” Borbély Lénárd kedvenc házi szerzője, TK cikkéhez néhány megjegyzésünk van: 

> a cikkből és Borbély, valamint Németh Szilárd államtitkár – témával kapcsolatos –   megszólalásaiból kimaradt, hogy

Egyre komikusabb:  a magyar miniszterelnököt a Közúti Rendszabályzat (Kresz) 30. paragrafusával védték jobb sorsra érdemes rendőreink attól, hogy a Lánchíd környékén dudálással tiltakozók véleménye eljusson Orbán fülébe. A Clark Ádám téren demonstráló gépkocsivezetőket „indokolatlan hangjelzés kiadása” miatt állították ki a forgalomból, és eljárást indítottak ellenük.

A sokak által értelmetlennek és durvának ítélt kórházi ágyfelszabadítások ellen tiltakozók fejezék ki a véleményüket. A rendőrség vélhetően úgy érezte, beleképzelni is szörnyű, milyen súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ha a miniszterelnök netán megtudja, miről mit gondol a nép.

A hangjelzés

Csalóka lenne a látszólagos nyugalom? Csepel, Táncsics Mihály utca. Egy volt iskola az erős indulatok határán....

A Hírklikk című internetes portálon tegnap az esti órákban  jelent meg Harkai Péter cikke, amelynek a címe: A főváros megvédi Németh Szilárdot a Soros-hajléktalanoktól. A Hírklikk írása az elmúlt hét viharos történetével, a csepeli Táncsics Mihály utcába tervezett hajléktalanszállóval foglalkozik. Mint ismeretes, a csepeli tiltakozások, továbbá a Borbély Lénárd - Németh Szilárd  és Karácsony Gergely között lezajlott írásos és szóbeli ütésváltások után Karácsony Gergely  a közösségi oldalán közölte a nyilvánossággal: a fővárosi önkormányzat épületében alakítanak ki megfelelő körülményeket a Csepelre tervezett helyszín helyett, és itt fogadják be a rászoruló hajléktalanokat.

A Hírklikk munkatársa ezt követően a részletekről a fővárosi önkormányzat sajtóosztályától kért és kapott választ kérdéseire. A kérdéseket és a válaszokat is változtatás  nélkül közöljük olvasóinkkal (a kérdések sötét betűkkel, a válaszok normál írással):

Miért álltak el a csepeli tervtől, ha a Fővárosi Önkormányzaté az ingatlan, miután a kormány sem nagyon veszi figyelembe a főváros kéréseit a beruházásai kapcsán, miért pont Csepel került szóba, mint lehetséges helyszín?

És, hogy el ne felejtsük, kormányzó urunk a végletekig puritán ember, saját bevallása szerint szalonnán, kolbászon és vörösboron él, vendégeit a spájzban fogadja, ki-ki előveszi a bicskáját, farigcsálnak valamennyit a sonkából, elmajszolják, hozzá házilag főzött kisüstit fo­gyasztanak, ahogy ez nálunk, egyszerű magyar embereknél, mindig is szokásban volt, főleg az ilyen járványos időkben, amilyen a mostani. Kormányzó urunk természetesen ilyenkor is, még ott a spájzban is har­col a vírus ellen, csapásokat mér rá, erejét gyöngíti, a küzdelem ki­menete pedig nem lehet kérdéses.

Rá is pillantottunk a valós idejű sta­tisztikákat közlő Worldometer koronavírus-oldalára, ahol persze igen sokféle adat található, mi ezek között a magunk esze szerint próbál­tunk rendet vágni. Munkahipotézisünk szerint a cél a fertőzött szemé­lyek meggyógyítása már csak azért is, mert

A távolban az egykori nagyvásárcsarnok, a háttérben, láthatatlanul, Orbán kegyencei, a Mészáros-família és barátaik, az előtérben pedig maga a nagy üzlet: a felújításra váró Kvassay-híd

Kovács-Angel Marianna, a 9 éve megszüntetett Csepp TV egykori riportere, a 24.hu munkatársa írja:

A Mészáros János érdekeltségében álló Híd-Tám Kft. újítja fel a körülbelül 97 méter hosszú, Csepel északi részét Ferencvárossal összekötő Kvassay-hidat — derül ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumokból.

A Híd-Tám nem csak a kivitelezési munkákat végzi el, a tervezés is az ő kezükből kerül majd ki, összesen nettó 1 milliárd 498 millió forintért. A herceghalmi cég alvállalkozókat is igénybe vesz, így csurran-cseppen megbízás

• a korábban Simicska Lajos tulajdonában lévő, mára Szíjj László kezébe került Közgépnek,
• a Budapest-Belgrád vasútvonal kivitelezésébe is bevont Kontúr Csoport Kft.-nek,
• az etyeki kisvasútról megvalósíthatósági tanulmányt készítő Speciálterv Kft.-nek,
• a Híd-Tám korábbi tulajdonosának érdekeltségében lévő Hídprov Kft.-nek,
• a Mészáros Lőrinc és felesége tulajdonában álló V-Híd Zrt.-nek, amelyben korábban Homlok Zsolt is megvillant egy pillanatra,
• és egy Átára bejegyzett cégnek, a Rail-Bau Kft.-nek.

Mészáros János az Orbán Viktor miniszterelnök barátjaként emlegetett Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos testvére, cégei milliárdos tételben nyernek el közpénzes megbízásokat. A Híd-Tám a kisebbik Mészáros-fiú birodalmának zászlóshajója: 2016 márciusában került

"A kormányzati önszorgalmúak egy parlamenti elnök provokátorral együtt most olyan stilben esnek neki a nekik nem gazsuláló női politikusoknak, hogy a mi csikágói kocsmáinkban ezért örök kigolyózás járna. Aztán a politikusok lemaradnak majd és jönnek csak a nők..."

Ebben az amúgy is zavaros helyzetben a „kiforrott kormányzati kommunikáció” szinte lehetetlenné teszi a normális tájékozódást. A „kiforrott kormányzati kommunikáció” azt jelenti, hogy egyrészt erre hivatkozva nagyon sok pénz lopódik el, másrészt meg kellett tanulnunk, hogy nagyjából semmit, és annak az ellenkezőjét sem lehet elhinni abból, amit le akarnak nyomni a torkunkon.

Ez persze nem gátol meg minket abban, hogy magabiztosan véleményt nyilvánítsunk a dolgokról és azonnal közöljük országgal-világgal, hogy: 1. Orbán azt akarja bosszúból, hogy minden budapesti haljon éhet, ezért a zárlat. 2. Orbán azt akarja, hogy minden vidéki haljon meg a vírustól, ezért oldották föl ott a karantént.

Az elmúlt tíz percben 6 okos, nyelveket beszélő, sok forrásból tájékozódó barátom küldött át nekem különféle, valóban mértékadó helyről származó cikket. Ezek egyik része szerint felesleges pánikolni, túl van játszva ez a karanténosdi. És ráadásul nem is a magyar helyzetről beszélnek ezen elemzések, hiszen mi itt valóban ráadásnak a nyakunkba kaptunk még ennek kapcsán egy kisebbfajta katonai diktatúrát, amelynek

A hír szerint Vitézi Dávid és Schneller Domokos egyhangúan támogatja, hogy a főváros főútjain 50, a mellék útvonalakon 30 kilométeres óránkénti sebességhatárt vezessenek be. Indoklásuk szerint ezzel nagymértékben csökkenthető – talán teljesen megszüntethető - a budapesti gázolásos balesetek száma. Most nem mondják, de korábban érveltek azzal is, hogy csökken az autók kipufogógáz kibocsájtása, és javul a város levegője.

Hasznos, ha a jó és eredményes működés érdekében olyan szabályozást kezdeményeznek az illetékesek, amik egyszerűek, és érthetőek. A sebességhatár csökkentése ugyan egyszerű, (túl egyszerű) de igen nehezen értelmezhető egy európai fővárosban. Azt feltételezi, - ha csökken a sebesség, akkor csökken a gázolásos balesetek száma, és csökken a levegő szennyezettsége is, - a dolog túlzott leegyszerűsítését mutatja. Sajnos nem egy egyszerű fizikai feladványról van szó, hanem egy kőkemény társadalmi kérdésről! Ezért a megoldás érdekében is a társadalmi problémák megoldásához használt

Mint ismeretes, a katonai parancsnokok hamarosan a jelentősebb idősotthonokban is megjelennek, orvosi, ápolási dolgokba nem szólnak bele, viszont ellenőrzik a készletgazdálkodást, a pénzügyi fegyelmet, vagyis egyfajta könyvelői szerepben szolgálnak majd, ahogy ezt a kórházakban is teszik. Amikor a honvédtiszteket a járvány kitörése után először vetették be ebben a szerepkörben, többekben felmerült, hogy itt voltaképpen a hadsereg későbbi belpolitikai szerepének a tesztelése folyik, mások azonban úgy vélték, hogy a katonaság a létező, de abszolút működésképtelen államapparátust hivatott helyettesíteni, amelyet olyannyira szétvertek, megaláztak, alulfizettek, de főként olyan drill alatt verték bele a közszolgákba, hogy véleményük nincs. és nem is lehet, és hogy a saját íróasztaluk harminc négyzetcentiméterén túl ne merészeljenek más távlatokat is meglátni, hogy