Csepel és Soroksár független országgyűlési képviselője, dr. Szabó Szabolcs többek között ezt írta a gazdasági elit tagjainak: Az elmúlt években Önök jelentős állami és uniós támogatásokat vehettek igénybe, sok vállalkozás kapott jelentős állami megrendeléseket, minek eredményeképp igen nagy nyereségre tudtak szert tenni. Most arra kérem Önöket, hogy ebből juttassanak forrásokat a koronavírus-járvány okozta károk kezelésére

A teljes levél így szól:

Tisztelt magyar nagyvállalkozók!

A Magyarországon is egyre gyorsabban terjedő koronavírus-járvány mindannyiunkat új helyzet elé állít, melynek kezelésében az Önök szolidaritása kulcsfontosságú lehet. A magyar társadalomnak most szüksége van az Önök anyagi támogatására, az egészségügyi ellátórendszernek szüksége van a felajánlásaikra, a munkavállalóinak pedig szüksége van a munkahelyükre és a jövedelmükre.

Az elmúlt években Önök jelentős állami és uniós támogatásokat vehettek igénybe, sok vállalkozás kapott jelentős állami megrendeléseket, minek eredményeképp igen nagy nyereségre tudtak szert tenni. Most arra kérem Önöket, hogy ebből juttassanak forrásokat a koronavírus-járvány okozta károk kezelésére. Külföldön már nagyon sok példát láttunk az elmúlt hetekben arra, hogy a társadalom leggazdagabb tagjai jelentős pénzbeli vagy természetbeni felajánlásokat tettek, gondoljunk a cseh Petr Keller-re, a kínai Jack Ma-ra, vagy magára Bill Gates-re, csak hogy a legismertebb neveket soroljam. Ilyesmire itthon még csak elvétve látunk példát. Most eljött az ideje az adakozásnak, az önkéntes felajánlásnak. A következő lehetőségeket ajánlom a figyelmükbe:

A hozzátartozóknak és hivatalos újságírói megkeresésre sem árulják el, hol feküdt a beteg, ahogy a kórházi személyzetnek sincs pontos információja erről - írja a HVG.HU

Mi is szeretnénk tudni, higgye el, de nekünk sem mondanak semmit – hétfő délelőtt több mint két óra alatt ez volt a legtöbb „információ”, amit olvasónk „megtudott” a Jahn Ferenc kórházban arról, hogy hol, az intézmény melyik osztályán kezelték egy hétig azt a 75 éves férfit, aki a koronavírus első hivatalos magyarországi áldozataként hunyt el vasárnap.

Egy asszony azért szerette volna mindezt megtudni, mert a nem hivatalos információk szerint a férfi pontosan abban az időben feküdt a kórházban, mint Ilona testvére is, aki néhány napja szintén ott halt meg. Bár a 78 éves nőnek voltak meglévő alapbetegségei – daganatos beteg volt –, a halála előtt légzési nehézségei voltak, halála pedig a kezelőorvosa szerint is váratlan volt, az állapota nem indokolta. Rajta már nem segítene, ha az érdeklődő asszony tudná, jelen volt-e és szerepet játszott-e esetleg a halálában a koronavírus, de mivel maga is 76 éves, szeretné tudni, megfertőződhetett-e a napi kétszeri látogatásokkor vagy sem.

Ha tudná, hogy az elhunyt férfi a halála előtt

Takács Krisztián a csepeli kép alá csak ennyit írt: "Ildikével ma bevásároltunk a Marika mamának is!" Mi sem fűzünk hozzá kommentárt, csak kérdezzük: Vannak, lesznek követői a kezdeményezésnek?

Forrás: Takács Krisztián FB-oldala 

Bármit mond, mindig csak a kezét figyeljék!

Hiány – és adósságmentes csepeli költségvetés biztosítja a fejlesztéseket címmel adott hírt a közpénzből eltartott Csepeli Hírmondó (CSH) a kerületi költségvetés megalkotásáról. Látszólag mindenki tette a dolgát: az alkotók alkottak (költségvetést), a fideszes városvezetők szócsöve pedig tudósított. A látszat - mint oly sokszor - most is csalt.

A CSH ügyeletes trükkmesterei - a tudósító és a szerkesztő - ugyanis bár két oldalt kaptak a képviselő-testületi ülésről szóló beszámolóhoz a 23 napirendből, mindössze 8-nak a rövidebb-hosszabb feldolgozására voltak képesek. Így aztán kimaradt a tájékoztatásból például az ingatlanvagyon egy részének hasznosítására vonatkozó javaslat,  Csepel Integrált Településfejlesztési Stratégiájának felülvizsgálata, a Csodakút Egyesített Óvoda intézményvezetői pályázatának kiírását tartalmazó javaslat, stb. Csupa – az újság által –, érdektelennek tartott téma, melyek azonban szorosan összefüggnek a kerület költségvetésével, fejlesztésével, egy-egy kerületi intézmény jövőjével.

Vajon miért nem fontosak ezek a témák a szerkesztőség számára? Talán csak nem a tulajdonos képviselője döntötte el, hogy mi kerüljön a lapba? Vagy már a lap szerkesztősége, illetve  az egyes újságírók is tudják mit szabad és mit nem megírni?

A költségvetés, az önkormányzati költségvetés is, az állami vagy a helyi városvezetők politikájának legfontosabb eszköze. Miért kellene az ellenzéknek elfogadnia? Különösen akkor, ha a polgármester, akinek nem szokása a költségvetés előkészítésébe bevonni az ellenzéket, most „salátarendeletként” mindent el akar a költségvetéssel együtt adni. A tervezet kiegészítése a nevelési segéllyel, az SZTK létszámának meghatározásával és az adósságkezelési ügyek költségvetésből való kiemelésével, tudatos csapdaállítás volt az ellenzéknek. Az ellenzéki javaslatokat, miszerint külön szavazzanak a költségvetésről és külön a „salátatémákról”, csak le kellett szavazni, s máris működött a szemérmetlen csapda. 

A CSH tudósítója  azt írta, hogy

Kovács Zoltán a  sajtó napján szidta a sajtót, tájékoztatás helyett tajtékzott 

Tegnap reggel a ferihegyi gyorsforgalmi úton a hvg egyik munkatársa lefotózta az új kormányplakátot, amelyen a „ koronavírus.gov.hu” fölött az olvasható, hogy „Tájékozódjon hiteles forrásból”. A hiteles forrás értelemszerűen az alatta levő hivatkozás lenne, mi más, és az rendben is van, hogy epidémia idején egyetlen központnak kell kézben tartani a dolgokat, informálni a lakosságot, és kérni, vagy éppen utasítani az embereket olyan szabályok betartására, amelyek a közjót, adott esetben a túlélést, a biztonságot, az ellátást, a gazdaság még működő részeinek életben tartását szolgálják.

Csak hát nem olyan egyszerű kicsikarni a társadalomból az elvárt reakciókat, akkor sem, ha azok amúgy józan paraszti ésszel is felfoghatók lennének, magyarán el se kellene ezeket rendelni. Nyilván azokról a fertőzöttekről van szó, akik a szimptómák tudatában is beülnek egy repülőjárat utasai közé, azokról, akik a családhoz hazajutás reményében a határon eltitkolják, honnan jönnek, így nagy eséllyel fertőzik meg épp a szeretteiket, vagy azokról, akik

Csak a csepeliek meg ne tudják?

- Van-e Csepelen koronavírussal fertőzött beteg, és ha van, akkor közülük hányan vannak kórházban, illetve karanténban?

- Elegendő szakorvos, háziorvos van a kerületben, tudják-e pótolni a 65 év feletti orvosokat?

- Miért nem válaszolnak, miért tagadják meg a választ a csepeli városvezetők a  közérdekű csepeli kérdésekre?

Örömmel és meglepődve olvastam Horváth Gyulának, a csepeli önkormányzat ellenzéki (DK-s) képviselőjének fb oldalán, hogy Borbély Lénárd csepeli polgármester hétfő délután találkozott a képviselő-testületben mandátummal rendelkező pártok frakcióvezetőivel. Tíz év óta ilyen vagy hasonló találkozóra nem tudok példát mondani. A kis írásból megtudtam: Borbély úr tájékoztatást adott a „koronavírus járvány következtében kialakult csepeli egészségügyi helyzetről”, valamint a „törvényből adódó megtett, és várható intézkedéseiről”. A szerző megírta azt is, hogy a „járvány megfékezése érdekében támogatásukról biztosították a polgármestert feladatainak ellátásában”, ugyanakkor kérték, hogy csak olyan kérdésekben döntsön személyesen, „amelyek a helyzet kezeléséhez elengedhetetlenül szükségesek”. A többi kérdésben kérték, hogy „várja meg, amíg a járvány elül, és a testület és a bizottságok újra folytathatják munkájukat.” https://www.facebook.com/photo.php?fbid=2831934693557318&set=a.1153293944754743&type=3&theater 

A DK-s képviselő szűkszavú beszámolója után egy részletes, HIVATALOS összefoglalót kerestem. Először megnéztem a csepel.hu-t, az önkormányzat hivatalos honlapját, majd a polgármester nem hivatalos facebook oldalát (ugyanis ő szereti saját fb oldalán közölni a hivatalos önkormányzati határozatokat vagy fontosabb polgármesteri döntéseit), talán többet megtudok a találkozóról. Nem volt szerencsém. Egyiken sem jelent meg egy árva sor sem a

Czunyiné Dr. Bertalan Judit.és Deutsch Tamás. Aligha véletlen, hogy mindketten a digitális elfekvőben kötöttek ki. Se kép, se hang arról, hogy szorgalmazták volna az iskolák digitalizációját. Ami azt sejteti, hogy általában az ország átállítása, konkrétan az iskoláké nem volt fontos a kormány számára. Most meg bekopogtatott az a fránya XXI. század és a koronavírus...

A parlamentben Orbán Viktor ki nem mondta volna, hogy a koronavírus-járvány miatt záratta be az iskolákat. Imigyen fogalmazott: „Nem zártuk be az iskolákat, hanem egy új tanmódot, tanrendet, tanítási eljárásrendet hirdettünk meg.” Ismerem a módszert. Ha nem akarom elkötelezni magam valami mellett, akkor az értelmező szótárból kikeresem a rokon értelmű szavakat, és felsorolok belőlük néhányat, hogy az olvasó kedvére választhasson.

A miniszterelnök azért szaporította a szót, mert pénteken reggel kizárta az iskolák bezárását. Tizenhárom órával később, este negyed tízkor mégis bejelentette, hogy hétfőtől életbe lép „a tanterven kívüli digitális munkarend”. Azóta eme kifejezést használja a kormánysajtó az iskolák bezárása helyett. Az egészben nem az a furcsa, hogy az ország első embere szómágiához folyamodik, nehogy kiderüljön: egy napon belül gyökeresen másként beszélt és döntött 1,2 millió gyermek és néhány millió szülő-nagyszülő szinte létfontosságú gondjáról. Ezt más ügyekben már megszoktuk. Az viszont csak most tudatosodott, hogy a fülünk hallatára lepleződött le egy nyúlós folyamat.

A digitális átállításnak ugyanis

Borbély Lénárdnak a sajtóért felelős alpolgármestere majmoktól díszített FB-posztjában , arról értekezik, hogy most, járvány idején „kell ész és belátás, normális gondolkodás”. - Erre Horváth Gyula csepeli  (DK-s) önkormányzati képviselő figyelt fel. Tapasztalatait és véleményét így összegezte az ellenzéki politikus: 

"Ennek az írásnak a második felében Ábel Attila úgy állítja be, mintha a most középkorú nemzedék még nem élt volna át veszélyes időket. Nagyot téved, mert a Dél-szláv háború a határaink mentén, bizony az volt! Magyar nemzetiségi területeken is dúltak harcok, halálos áldozatokat szedtek. Az egészségügyben pedig a korona vírus előtt is voltak halálos mutációi az influenza vírusnak.(H1N1) Társadalmunk pedig átélte az egyik legveszélyesebb traumát, a rendszerváltást.

Ezek a maguk helyén, és idejében mind robbanásveszélyes helyzetek voltak! Akkoriban azonban a nép és a vezetői, tudtak konszenzusosan gondolkodni. A hatalom képes volt az emberek igényeit, a többségi akaratot képviselni, és arra törekedett, hogy mennél nagyobb egységet építsen maga mögé. Ma ennek nyomát sem látni! Nincs egység, nincs egyenlőség, csak sejtések, és sejtetések vannak. A híres (hírhedt) fideszes „kommunikáció seggre esett! Egyik nap így, a másikon homlokegyenest másként szól a vezéri harsona! Rémhírek, és bizonytalanságok észlelhetők, amik abból adódhatnak, hogy a megosztott társadalomban nincs meg a megfelelő bizalom a vezetőkkel szemben.

Néhányan – benne élen a csepeli önkormányzati vezetőkkel – azt hiszik, hogy a járványt is politikai ügyként lehet kezelni. Erre

Habony Árpád és Orbán Viktor. A koronavírus járványos terjedése idején kettőjük közül  ki irányítja a kommunikációs védekezést?

Amíg más országokban (a sikeresekben, például Tajvanon, Dél-Koreában, Szingapúrban vagy épp Svédországban ingyenes tesztekkel, maximált áras védőeszközökkel, korrekt kommunikációval) rutinos járványügyi szakemberek irányítják a védekezést – az ez ügyben laikus kormányt is –, nálunk egy Habony Árpád nevű, végzettség nélküli informális kormánytanácsadó vezényel.

Tegyük hozzá, Habony a maga munkáját precízen elvégzi, csak ennek semmi köze a megvédésünkhöz. A feladata ugyanis annyi, hogy a politikai veszteség minimális, a politikai profit pedig maximális legyen. Így, és csak így eshetett, hogy miközben a két és fél hónapja ismert járvány előkészületeiben, az elvégzett tesztek számában vagy a védőeszközök rendelkezésre állását tekintve a legutolsók vagyunk Európában, minden magyar ember tudja már, hogy a

Aki kicsit is ismeri a Jahn Ferenc csepeli telephelyét (azaz a csepeli kórházat), tudja, hogy túlnyomó többségében idős emberek és/vagy krónikus betegek vannak itt, az itteni osztályok jellege miatt.

Dukán András, a csepeli önkormányzat ellenzéki (Momentum) képviselője Kovács Zoltán államtitkár, kormányszóvivő március 15-i elképesztő koronavírusos sajtótájékoztatója után a következőket közölte saját FB-oldalán: 

"Az információ hiánya okozza a pánikot és a bizonytalanságot, nem az újságírók

Újságíró: "A ma elhunyt férfi, ugye a Jahn Ferenc kórházból került át a másik kórházba. Ezt lehet tudni, hogy melyik telephely? A központi telephely volt vagy pedig a csepeli telephelyről?"
Kovács Zoltán kormányszóvivő válasza: "Nem bocsájtkoznék ilyen típusú információba."

Ábel Attila alpolgármesternek és főnökének, Borbély Lénárd polgármesternek most nem a krumplit kellene osztogatni kegyből, hanem kötelességből és a fizetésért a koronavírus miatti információt eljuttatni minden csepelihez, de legalább azokhoz, akiknek az élete múlhat a tudni valókon...

Felháborító! A csepeli önkormányzat vezetői nem tartják be a kormány állandóan hangoztatott álláspontját, miszerint a koronavírussal kapcsolatos kommunikációban rendkívül fontos az ügyek politikamentes kezelése. Hogy honnan veszem?

A várható óvodabezárások miatt megnéztem a csepel.hu-n, az önkormányzat hivatalos honlapján közölt híreket, tájékoztatókat. Vasárnap estig ott semmi hír nem volt arról, hogy tervezi-e a helyi vezetés a csepeli óvodák, bölcsődék bezárását. Nem létezik, mondom magamnak. Gyorsan „rámentem” a polgármester saját facebook oldalára, majd a csepel.info c. hírblogra, amely a fideszes alpolgármester és baráti körének érdekeltsége, s maga az alpolgármester is részt vesz a szerkesztésében. 

Borbély úr, többes szám első személyben, azaz királyi többesben, közli (III. hó 14-én, pénteken, valamikor késő este), hogy a „következő fontos döntéseket hoztuk”, majd ismerteti azokat, többek között, hogy a csepeli óvodákban és bölcsődékben „hétfőtől kezdve rendkívüli szünetet rendelnek el.” Ezt követően számos egyéb intézkedésről tájékoztatja a facebook oldalát olvasókat. Nem a csepelieket, bár tájékoztatója Tisztelt Csepeliek!- kel kezdődik! Ezek szerint Ő úgy tudja, hogy mind a 72.000 csepeli fenn van a facebook-on. Rosszul tudja. 

Nagy József, az alapítvány elnöke nyitotta meg a kiállítást

Szombat délután szűk körben megnyilt a sszáz éves Csepeli Munkásotthon jubileumi programsorozata 100 év nemcsak képeken című kiállítása.  (FOTÓK ÖZÖNE A SZÁZ ÉVES CSEPELI MUNKÁSOTTHON ÉLETÉBŐL, EMLÉKEIBŐL) 

Juhász Gyula A munkásotthon homlokára című versének elhangzása után Nagy József az alapítvány elnöke nyitotta meg a kiállítást. Megnyitó beszédében  öszefoglalta, felidézte a száz esztendő legfontosabb állomásait, hangsúlyozva, hogy az intézmény mindvégig a kultúrát, a csepeliek  művelődését, felemelkedését szolgálta.

Ezt követően Takács Mónika, a munkásotthon vezetője szólt arról, hogy

Tegyük most félre az ünnepi szókészletünket – amúgy is kopott már –, most hamisan csengne minden pátosszal teli mondat, a márciusi ifjak örökségének említése. Nincs forradalom, sem fülke-, sem ellen-, a költők is hallgatnak. A világjárvány fittyet hány arra, hogy Magyarországon most nemzeti ünnepet kellene tartani, kitüntetéseket osztani, ünnepelni a kormány erényeit, vagy a feltörekvő ellenzéket; himnikus szavakban körbeölelni a miniszterelnököt, az elmúlt száz év legsikeresebb parancsnokát, vagy éppen fogadalmakat tenni – akár 12 pontban – arra, hogy megmenti az ellenzék a népet a zsarnokától.

Március 15-e van, mégsincs ünnep, de szónoki ünneprontás sincs. A városok néptelenek, az emberek az otthonukba húzódnak, és aligha jut eszükbe bármi, ami

Dicsőséges nagyurak, hát
Hogy vagytok?
Viszket-e ugy egy kicsit a
Nyakatok?
Uj divatu nyakravaló
Készül most
Számotokra... nem cifra, de
Jó szoros.

Tudjátok-e, mennyit kértünk
Titeket,
Hogy irántunk emberiek
Legyetek,
Vegyetek be az emberek
Sorába...
Rimánkodott a szegény nép,
S hiába.

A vágy metrója. Gyorsvasút, HÉV, villamos, metró, 5-ös metró, megint HÉV, csak korszerűsítik, most megint metró, távlati 5-ös metró – mindezt olvastuk már néhányszor a csepeli HÉV-ről. Csak azt nem, hogy az önkormányzat vezetése őszintén beszélt volna a csepeliekkel, például egy lakossági fórum keretében, arról, mi az önkormányzati vezetés álláspontja, hogyan kívánja ezt képviselni a főváros és a kormány vezetői előtt. Vajon miért nem?

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  március 11-én megjelent 5. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Most az idei költségvetési tervezet, a csepeli HÉV ügye, az útépítés, a koronavírus és Németh Szilárd faültetési akciója adta a lap Aktuális c. rovatának gerincét. Természetesen kényes kérdések nélkül, inkább tájékoztató jelleggel írt írások keretei között. Politika csak az ellenzék enyhe kritizálásában érhető tetten. Folyik a békés építő munka.

Csepelen semmi gond, minden  rendben, az emberek gondtalanul élik mindennapjaikat. Így lesz egyre unalmasabb a lap, így lesz egyre kevesebb a közélet iránt érdeklődők száma. Valószínűleg ez is a cél. Nehogy már hirtelen elkezdjenek politizálni a csepeliek. Arról még talán írni is kellene, s abból még baj is lehetne. 

Véleményünk a cikkekről:

Pontosan száz évvel ezelőtt, 1920. március 14-én avatták fel a Csepeli Munkásotthont, a mai Árpád utcai ház elődjét. Az intézmény kulturális, társadalmi, közéleti, történelmi jelentősége Csepel és az ország életében is meghatározó volt, és az maradt a mai napig. 

Készülve az ország-, világszerte ismert, elismert, megbecsült, többszörösen kitüntetett intézmény centenáriumi ünnepségére, arra vállalkoztunk, hogy öt folytatásban megpróbáltuk feleleveníteni a küzdelmes, de mégis nagyszerű, ma is élő kulturális értékeket és hagyományokat teremtő évszázad néhány, általunk fontosnak tartott történését, az intézmény létrejöttének kezdeteitől napjainkig.  

Az első részben, A KEZDETEK ÉS AZ ELŐZMÉNYEK címmel 1903-ig mentünk vissza az időben. Akkor alakultak meg a csepeli munkások helyi szervezetei, amelyek éveken át a helyi Niederkirchner-, Molnár-, Pickerman-féle vendéglőkben élték szervezeti életüket. széles körű gyűjtés után vásárolták meg  „az Árpád utca és a József utca sarkán lévő földszintes nagy épületet, a volt Saufner-féle vendéglőt – Munkásotthonnak”. Az érdeklődéshez és az igényekhez képest gyorsan szűknek bizonyult ez a hely is. Munkásszövetkezetet alapítottak, újabb gyűjtést indítottak, hogy felépüljön a végleges munkásotthon. Mint oly sokszor a későbbiekben, már a kezdeteknél is közbeszólt a történelem, jött az

A vírus ott terjed a leggyorsabban, ahol nem hajlandóak áldozni a korai felismerésre. Most egészségügyi rendszerek és kormányzati szisztémák vizsgáznak élőben, a létező legmagasabb tétekkel a világ nyilvánossága előtt. Hogy áll Magyarország?

Ahol eddig sikerült megfékezni a koronavírus-járvány terjedését, ott a védekezés kivétel nélkül mindenütt az emberek széles körű szűrésén alapul.

Egy vírusos légúti kór, amely ellen nincs védőoltás, csak a két végponton kínál beavatkozási lehetőséget. Ki lehet szűrni a populációból azokat, akik esetleg tünetmentesen, vagy még csak enyhe tüneteket mutatva hordozzák a vírust, naponta akár százakat továbbfertőzve, és lehet küzdeni a legsúlyosabb szimptómákat mutató betegek túléléséért. A kettő között csak az ima marad...

Aki lemond a megelőző szűrésről, az

Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke és Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár közös sajtótájékoztatójukon jelentették be 2017. októberében, hogy  188 milliárd forintból újul meg a Szent László kórház. Látványterveket  lehet nézegetni, de a hangzatos ígéretekből semmi sem valósult meg eddig, de most itt a koronavírus...

Orbán Viktor miniszterelnök és az operatív törzs a koronavírus-járvány elleni védekezéssel kapcsolatban mindig azt hangsúlyozza, hogy minden eszköz rendelkezésre áll és Magyarország felkészült a járvány kezelésére. Az ellátás központja pedig a Szent László kórház, amely a kormány szerint a legsúlyosabb betegek kezelésére is felkészült. Lapunk azonban a helyszínen szemlélte meg, hogy milyen állapotban vannak konkrétan a Szent László kórház épületei. Röviden: lerobbant állapotban és ezt korábban a kormány is elismerte.

Még 2018 nyarán beszélt arról Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, hogy a korábban a Szent István és a Szent László Kórházak egyesüléséből létrejött dél-pesti centrumkórház jelenleg igen rossz körülmények között működik, így az intézményt megfelelő, 21. századi színvonalra kívánják fejleszteni. Ez nem történt meg, inkább egy 19. századi színvonalról lehet beszélni. Látványtervek persze készültek. Kásler Miklós korábban azt vizionálta, hogy a kórháznál 190 ezer négyzetméter megépítésétől, átépítésétől azt lehet remélni, hogy az intézmény a sürgősségi betegellátás egyik vezető központja lesz.

Huszonöt évvel ezelőtt gyökeres fordulat történt a magyar gazdaságpolitikában. Megkezdődött a gazdaság és főképpen az államháztartás pénzügyi stabilizálása. A program kettős célja a legkevésbé sem lopakodó államcsőd megakadályozása és a gazdaság fenntartható, tehát egyensúlyőrző növekedési pályára állítása volt - írja Fejjel a falnak című cikkében Bokros Lajos

A gyors egymásutánban bevezetett intézkedések e két legfontosabb célt elérték. A stabilizáció egyértelműen sikeresnek bizonyult: a magyar gazdaság elkerülte mind az államcsődöt, mind a gazdaság visszaesését. Stabilizáció recesszió nélkül – így köszöntötte a programot Kornai János és a nemzetközi piaci közvélemény.

Legyen ez az utolsó írás, ami megünnepli a jeles gazdaságpolitikai fordulatot. (A Szabadság és Reform Intézet 2020. március 7-i konferenciáján megemlítjük és megsüvegeljük mindazokat, akik jelentősen hozzájárultak a program sikeréhez.)

"A pánikreakciók elkezdődtek, zajlik a tartós élelmiszerek felvásárlása, ami teljesen racionális. A karanténban enni kell.”

Egy tömegpánik hatásos kezeléséhez a jó kormányzás alapfeltétel. A hozzá nem értés, a hazudozás ellenjavalt – mondja Csepeli György szociálpszichológus

„Járványveszély esetében a pánik különös alakzatot ölt. Elmarad a szokásos menekülési reakció, hiszen nincs hova menekülni. A helyben maradás, a tehetetlen várakozás és a szorongás válik úrrá az embereken” – összegezte álláspontját  a tudas.hu-nak a professzor.

Mint mondta, a szorongásnak nincs neme, vallása, kultúrája. A politikai rendszerek szerepe fontosabb. „Az autoriter rendszer a legrosszabb. Ott minden egyetlen vezetőn múlik, aki amúgy is túlterhelt, s ha inkompetens, szolgalelkű, ostoba tanácsadói vannak, akkor Isten kegyelmezzen az alattvalóknak. A demokratikus és kompetens rendszer a legjobb. Tévedések itt is esnek, de az információk osztottak, a közlők hitelesek, s az egyik szereplő hibáit kiegyenlítik a másik szereplő helyes cselekvései.”

Arra a kérdésre, hogy „mi kell ahhoz, hogy jól lehessen kezelni a tömegpánikot”, Csepeli azt válaszolta:

Nem teljesen indokolatlan, hogy félnek az emberek (…) Szokva is vagyunk hozzá, értem a lelki helyzetet. 

Ezt nyilatkoztatta ki Orbán Viktor, majd aláhúzta, hogy a kormány tisztában van a feladataival és maradéktalanul el is látja azokat.

Nagy kérdés, mit kezd ezzel a vadiúj, koronavírusos félelemmel, ami teljesen váratlanul érte, így egyelőre nincs rá stratégiája. Legalább annyira érdekes lesz figyelni ezt, mint ahogy a klímaválságra/klímaszorongásra adott válaszaikat, és a kétségbeesett próbálkozásokat, ahogy a klímaügy miatt reflektorfénybe került politikai problémára, vagyis arra, hogy a  Fidesz sorra veszíti el a fiatalokat, próbáltak reagálni.

Mostanáig annyi a tanulság, hogy tévedés azt hinni, hogy a régi módszerekkel a fiatalok félelmeikre is rácsimpaszkodhatnak.A koronavírus keltette világhisztéria mérföldkő lehet, a fenyegetés különösen veszélyesnek tűnik, és tán a híveik számára is világos, hogy a szeretett apuka nem mindenható, a járványt még ő sem képes megfékezni.