Május 7-én megjelent a Csepel.infon a második írás is, mely az óvodai átszervezés kapcsán engem és feleségemet próbál lejáratni. Tekintsünk most el annak elemzésétől, hogy Ábel Attila alpolgármester miért azzal tölti az idejét, hogy a tulajdonában álló és részben szerkesztésében készülő Csepel.infon posztolgat például a képviselő-testületi ülés közben. Jelen esetben érdekesebbnek tűnik, hogy ha jól megnézi az ember, gyakorlatilag az egész lejáratókampány mondatról mondatra cáfolható és a végén nem marad belőle, csak a nagy semmi. Tudom, az öreg rókák azt mondják, az ilyen írásokkal jobb nem is foglalkozni, ezért nézzék el nekem, ha most az egyszer komolyan veszem a kérdést és érdemben reagálok az írottakra.
Ugyan nem teljesen újoncként kezdtem meg tavaly októberben képviselői pályafutásomat, hiszen 2010-ben országgyűlési képviselőjelölt is voltam, illetve azóta is folyamatosan dolgozom a csepeli közéletben, mégis most először lettem választott képviselő. Igyekszem is a maximális energiát belefektetni a dologba és minél jobban képbe kerülni az előterjesztésekkel kapcsolatban is. Nem biztos, hogy ez mindenki szemében jó pont, de már olyan is volt, hogy maga a polgármester ismerte el a felkészültségemet, illetve a konstruktív hozzáállásomat.
Nem kellett azonban sok időnek eltelni, hogy a felszólalásaimmal feketelistára kerüljek, így hamar eljutottunk oda, hogy kis ízelítőt kaphattunk a helyi hatalmasoktól, hogyan is működik valójában a politika. Miután néhányszor felszólaltam az óvodák egyesítésével kapcsolatban, rögtön beindult ellenem a lejárató kampány, melybe nem túl elegáns módon egyből belekeverték feleségemet is, aki néhány óvodában is oktat néptáncot a kerületben.
A tények, a korrekt tájékoztatás nem játszottak szerepet írásaikban, csak az, hogy