Szűkszavú hírt tett közzé csütörtök este az MTI. E szerint második világháborús aknagránátot találtak  Budapesten, a Weiss Manfréd úton, "a csepeli sportpályán" - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának ügyeletese a távirati irodával. Dudás-Kanyog Andrea elmondta: a sportpályán nem tartózkodott senki, így a területet nem kellett kiüríteni. A robbanószerkezetet a Készenléti Rendőrség tűzszerészei hatástalanították és elszállították - tette hozzá a sajtóügyeletes.

Olvasóink közlése szerint "a csepeli sportpálya" ebben az esetben a Szabadkikötő sportpályáját jelenti, az aknagránátot ott találták, és mint közöltük, ott hatástalanították a tűzszerészek. 

Az elszámoltatásnak kétségkívül új fejezete az, amikor magának az egykori főelszámoltatónak kell éppen elszámolnia. De ahogyan Papcsákot is sokat bíráltuk azért, mert azonnal ítéletet hirdetett utóbb elporladó ügyekben, úgy az ő elmarasztalásához is egyértelmű bizonyítékok alapján születő ítélet kell.

Az általa is épített elszámoltatási mocsarat nem lehet az ő módszereivel lecsapolni.

A rezsicsökkentésnek nevezett álságos szavazatszerző akció mögé hangos kommunikációs kampányt szervezett az Orbán-Simicska rezsimet kiszolgáló FIDESZ. A múlt héten megtapasztalhattuk ezt Soroksáron és Csepelen is, hiszen voltak „lakossági fórumok”, ráadásul olvashattuk a rendezvényekről készített beszámolókat is. Persze joggal tehetik fel a témában kevésbé járatos polgárok a kérdést: mi a baj azzal, ha csökken a fizetnivaló? Hát akkor nézzük meg pontokba szedve a rezsiátveréssel kapcsolatos problémákat:

A „Panni nénik" rendre kihullanak a figyelem hálóján, mert szavuk halk, erejük kevés, s leginkább akkor számítanak embernek, ha a szavazatukért ácsingózik valamely politikus. 

Kilencvenhárom éves, madárcsontú asszony áll az ablakban, és olyan beletörődött búval néz maga elé, ahogyan csak a nagyon idősek és már túl sokat tapasztaltak tudnak. Nem háborog, nem kiabál.

Nem is érti a számára égbekiáltó igazságtalanságot: ki akarják lakoltatni abból a lakásból, ahol ötvenhat esztendeje él, felnevelte a gyerekét, s amelybe beleöregedett.

Kiugrott a dunaújvárosi városháza kilencedik emeletéről egy ott dolgozó közmunkás szerda  reggel – közölte a duol.hu városi híroldal.

Egy 31 éves nő vetette magát a mélybe a dunaújvárosi városháza kilencedik emeletéről – írta a duol.hu, amely szerint a rendőrség közigazgatási eljárás keretében vizsgálja az ügyet.

A portál úgy tudja, a nő közfoglalkoztatottként dolgozott a hivatalban.

A Fehérvár 24 szerint a tízemeletes épület másodszor lett halálos tragédia helyszíne. Tavaly júniusban egy tanárnő vetette magát a mélybe a dunaújvárosi polgármesteri hivatal tizedik emeletéről.

A híroldal a mostani esettel kapcsolatban azt írta, egyelőre nem tudni, hogy a nő miért vetett véget életének. (HVG.HU)

Hoffmann államtitkár asszony úgy gondolta, hogy a rábízott általános iskolások talán a kelleténél kevesebbet tudnak arról a gránitszilárdságú műről, amelyet tavaly óta Alaptörvényként kell tisztelnünk. Olvasásra, tanulmányozásra ajánlotta minden ötödikes és nyolcadikos nebulónak a paragrafusokat. Nem úgy, mint az elődjét, a Magyar Köztársaság 1989-ben elfogadott Alkotmányát, amely - idézem - "nem a magyar emberek alapjogait, értékeit, érdekeit, elképzeléseit rögzítette, hanem idegen hatalomét. Ma, 2013-ban már természetes, hogy van olyan Alaptörvényünk, amely a mi alapjogainkat és kötelességeinket rögzíti".

Ami azt illeti, valóban ideje volt kidobni azt a fránya Alkotmányt. Nem a magyar emberek érdekeit szolgálták olyan "kommunista" kitételek, mint például "megvalósul a jogállamiság, érvényesül a hatalommegosztás elve, az egyensúly biztosítása". Ezzel szemben Magyarország 2010 óta a fülkeforradalom országa, ahol a visszamenőleges törvénykezés joga érvényesül. Ahol a hatalommegosztás abból áll, hogy a Fidesz megosztja a hatalmát a KDNP-vel, bár ez utóbbival kissé korlátozottan.

A közmédia vezetése nem bíz semmit a véletlenre. Különösen nem a választási kampányban. Szeptembertől minden hétköznap a gyalázatos Schmitt-interjú készítője, Obersovszky Péter vezeti Az Estét.

Ma egy olyan ember ül az egykoron Pulitzer-emlékdíjjal elismert produkció műsorvezetői székében, aki a következő kérdést tette fel a doktori dolgozatát nyilvánvalóan plagizáló, de államfői pozíciójáért akkor még küzdő Schmitt Pálnak: „Elnök úr, azt világossá tette, hogy megvédi a hivatalát a politikai támadásoktól, és nem hajlandó engedni a politikai nyomásnak. Hogy önben még él a sportoló, most azt is bizonyítja, de azért önt emberként, mégpedig népszerű és meglehetősen sokak által szeretett emberként a becsületében is megbántották. Nem perel? Vagy ezt önnek mint elnöknek kötelessége elviselni?"

Hetek óta megint nézem Az Estét, hogy Obersovszky mit csinál belőle. Obersovszky szenved. Megtört ember. Tudja, hogy a Schmitt-interjú után ő már nem az újságírószakma része, hanem egy nevetséges és megszégyenült pária, aki csak azért maradhatott képernyőn, mert főnökeinek szükségük van egy talpnyalóra Az Estében. Egy eleven Tévémacira, akinek szakmai teljesítménye kimerül a fogmosásban.

Vesztegetéssel vádolják a Fidesz hajdúsámsoni elnökét és egyik volt képviselőjét

– Kiléptem a Fideszből, mert untam már, hogy ők csak olyan beruházásokat szavaznak meg, amikből visszakapnak pénzt – magyarázta P. Elek 68 éves hajdúsámsoni nyugdíjas hétfőn a Debreceni Törvényszéken egy olyan büntetőper másodrendű vádlottjaként, amelynek furcsa módon egyben ő lehet az egyetlen koronatanúja is.

Az elsőrendű vádlott ugyanis nem más, mint a 38 éves Máthé Attila Gyula, a Fidesz városi elnöke, frakcióvezetője, aki 2006-2010 között az alpolgármesteri posztot is betöltötte Hajdúsámsonban, s akinek a múlt ciklusban frakciótársa volt P. Elek is. A nyugdíjas férfi azt állítja, hogy Máthé Attila Gyula egy városi beruházás költségeiből kétmillió forintot kért vissza kampánycélokra, így a városi elnököt és P. Eleket a Központi Nyomozó Főügyészség két rendbeli, vezető beosztású hivatali személy által elkövetett vesztegetéssel vádolta meg.

Tartozom egy magyarázattal, miért ragadtam meg a klaviaturát. Történt ugyanis, hogy a Csepel Újság oldalán a vélemények között tallózva találtam két bejegyzést. A poszt megfogalmazása azt sejteti, hogy írója két cikk tartalmával, szellemiségével egyetért. De! Kifogásolja, hogy a művek alkotói nem vállalják a saját nevükkel a megírtakat.

Ez elgondolkodtatott. Szoktam, nálam ez egy teljesen normális tevékenység. Így szocializálódtam. Mind két poszt Gábor Vilmos Varga hozzászólásaként lett aposztrofálva.

Azon morfondíroztam, hogy egy írás tartalmához tényleg szükséges-e „elkövetőjének” valódi személyiségét adnia, vagy az abban foglaltak és az állítás dokumentálása elégséges-e az írás valóságtartalmának megítéléséhez. Mind ez csak azért foglalkoztat, mert mai valóságunkban a NER ( Nemzeti Együttműködés Rendszere ) hatálya alatt a korábbi egyértelmű fogalmak és kijelentések egy új kontexktusba kerültek.

Csak egy példa egészen közelről:

"...A felcsúti stadiont pedig államosítsa a majd újra demokratikus magyar állam, aztán csak hagyja, hogy benője a gaz. Hadd álljon ott emlékeztetőül egy kisiklott korszak elmozdíthatatlan szobraként."

Egyszer egy tanárom azt mondta: ha egy hosszú cikk kerül a kezedbe, olvasd el az első és az utolsó bekezdését. Abból el kell tudnod dönteni, hogy miről szól az írás és azt is, hogy érdemes-e a cikket végigolvasni?!

Így jártam el Bruck Andrásnak az Élet és Irodalom 2013. szeptember 20-ai számában megjelent Hátsó kijárat című irásával is. Majd végigolvastam. És most ajánlom mindenki figyelmébe! Ezen a honlapon - tanáromra emlékezve - csak az első és az utolsó bekezdés kiemelésével.

Miért feltételezik, hogy a jelenlegi csepeli polgármesternek bármi köze lehet a trafikmutyihoz. Mi köze neki ahhoz, mi történik a kerületben, ki mikor és hol jut hozzá az önkormányzat hatáskörébe tartozó dolgokhoz. Mi köze ahhoz, hol legyen trafik, hol lenne rá szükség, kitől kellett elvenni azért, hogy másnak odaadják?

Már csak félve kérdem meg, akkor Csepel jelenlegi választott polgármesterének mihez van köze, (a rezsim csökkentésén, és a lomtalanításkor kitett limlomokat „ellopó" „kisebbségiek" soron kívüli megbüntetésén kívül), mihez van engedélye felülről, hogy mi történjék a háza táján? Vagy inkább örüljünk?!

A BIZONYITÉKOK EGY RÉSZE ITT LÁTHATÓ, OLVASHATÓ

Az ellenzéki összefogás pártjainak véleménye szerint választási csalás történt a vasárnapi, bajai időközi önkormányzati választásokon, ezért megóvják annak végeredményét - ezt a Párbeszéd Magyarországért (PM) színeiben politizáló Karácsony Gergely és a szocialista Harangozó Tamás jelentette be hétfőn sajtótájékoztatón. A szocialista Harangozó Tamás közölte, hogy nem csak a választási szerveknek, hanem rendőrségnek is van dolga a vasárnap történtek miatt.

Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt, mi közzétesszük

Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Döntsön az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó szeptember 19-én megjelent 17. számából:

Németh Szilárd Lúdas Matyi akar lenni, bár a csepeliek és a Szent Imre téri terrorházában ( a polgármesteri hivatalban) dolgozók Döbrögi uraságot látják benne...

Rendőrök, rájuk hajazó, ütő eszközökkel, gumibottal vagy tomfával felfegyverzett közterület-felügyelők hada, szabadnapos, civilbe bújtatott biztonsági őrök, aláíróíveknek álcázott Kubatov-listák fogadták a közönséget pénteken a csepeli KMH-ban. Foghíjas széksorokban ülő nézők előtt Németh Szilárd (Csepel jelenlegi fideszes polgármestere, egyik honatyája és fővárosi képviselője, a rezsikommandó vezetője, stb.... a nem kívánt tisztség – választással törlendő) saját maga jelentette be, hogy a rezsicsökkentés új elemmel, a veréssel bővül. A Királyerdei Művelődési Házban tartott pénteki fórum után helyszíni tudósítója erről tájékoztatta a Csepel újságot. Valójában nem is egy verés lesz, hanem három, ami azért szép teljesítmény egy fülkeforradalmártól, ha nem ütnek vissza neki. Ha mégis visszacsapnak a rezsikommandós főnöknek, akkor bizony szép botrányos verekedés kerekedhet a Németh-féle fenyegetés teljesítéséből.

„Izabella őrvezető negyvenhat éves volt és igen ráncos, de alt hangja ijesztőbben visszhangzott egy kiszolgált őrmester orgánumánál, és első napon egy kötekedő bakát úgy vágott szájon, hogy az illetőnek meglazult a fogsora."

E klasszikus sorok Illés államtitkár parlamentben elmondott, előre hozott nőnapi köszöntője okán kerültek ide, az államtitkár olyan vehemenciával mutatta ki a fordított arányt Szél Bernadett képviselő szépsége és szellemi képességei között, hogy a rejtői idézetben a kötekedő bakát mindjárt az államtitkárral helyettesítette az ember. Azzal a megjegyzéssel persze, hogy Szél Bernadett tíz év múlva sem lesz ráncos, sem őrmesterszerű lény, ám ettől függetlenül visszakézből olyat fog bemosni kötekedő államtitkároknak vagy bárkinek hasonló esetben, ahogyan az a rejtői jelenetekben a minimum.

Mindössze 65 szavazatnyi különbséggel, 334 szavazattal nyert a Fideszes Kovács Csaba a hagyományosan jobboldali egyéni önkormányzati választókerületben. Az MSZP-Együtt-DK jelöltjére 269-en szavaztak, a Jobbikot 82-en választották, míg az LMP 41 voksot kapott.

A hvg.hu iniformációi szerint az 5 szavazókörből háromban Teket Melinda, az MSZP-Együtt-DK közös jelöltje nyert, kettőben Kovács Csaba. Úgy tudjuk, a részvételi arány 32 százalék fölött volt.

Baján, Bács-Kiskun megye második legnagyobb városának 3-as számú választókerületében azért kellett a voksolást kiírni, mert egy helyi képviselő az idén májusban elhunyt. (HVG.HU)

További hírek, vélemények, értékelések a bajai önkormányzati választási kerületben történtekről ITT 

Kalocsai Imre: DEJA VU

Mottó: Nem azért van a történelem,
Hogy átírják, vagy bemagolják,
Hanem hogy tanuljunk belőle,
Ne ismétlődhessen meg.
(tőlem)

Sínen vagyunk! Vakvágányon. Nekünk már annyi. Mindenben volt részünk: felszabadulásban, málenkij robotban, az ország talpra állításában, a régi rezsim lefejezésében. Kékcédulás „fülkeforradalomban", félcédulás hatalomgyakorlásban. Kitelepítésben, beszolgáltatásban. Államosításban, általánosításban. Tiszta udvar rendes házban, padlás lesöprésben.

Baj lesz, baj lehet. Nemcsak abból, amit a cím első fele jelez: hogy a politika világa kettészakadt és párbeszédképtelenné vált, a társadalom széttöredezett, és a szolidaritás éppen most kopik ki az életünkből. De éppen a változás esélyét rontja a másik baj, amelyre az írás címének második fele utal. Arra, hogy a politikához való viszonyát tekintve az értelmiség is szétszakadt. Különböző csoportjainak nemcsak véleménye, hanem koordináta-rendszere, sőt nyelve is annyira eltér, hogy ez ellehetetleníti a társadalmi terápiákról folyó diskurzust. Már nemcsak arról az ismert tényről van szó, hogy a balliberálisnak, baloldalinak nevezett értelmiséget szakadékok választják el a kormánypártiaktól.

Ha eddig nem, akkor ezen a nyáron például a szárszói találkozó ellentmondásos visszhangja világossá tette, hogy az értelmiség mára már nem is ketté, hanem legalább háromfelé szakadt, újabb törésvonal mutatta meg magát. Ez a harmadik csoport a politikai elkötelezettség eddigi értelmiségi magatartásformáit kérdőjelezi meg, ezt tartja káros vagy komikus, legjobb esetben idejétmúlt szereptévesztésnek. Nem az volt a bajuk Szárszóval, hogy ott sem született meg a korszakváltás vagy akár csak az ellenzéki összefogás receptje.

Válságstáb Sepelen. A Csepel újság megosztja olvasóival TÖVIS értesülését:

Egy a stábhoz nagyon közeli informátorunk számolt be az alábbi eseményről.
Helyszín Sepelen a stáb által nagyon kedvelt wigwam.
Résztvevők:
A nagyfőnök Nemzeti Szikla ( továbbiakban N.SZ )
A kisfönök: Borbolya Levente (továbbiakban B.L)
A sámán: Álmos Aladár ( továbbiakban Á.A)
Tagok: Bendegúz Kázmér ( B.K)
Morfeusz Alajos (M.A.)
Szőke Emőke (Sz.E.)
Nagy Leo (N.L.)

Ezen kívül még néhányan a szóra sem érdemes slepp tagjai közül.
Informátorunk szerint izgatottan várta a stáb a nagyfőnök N.SZ. érkezését. Az idegek pattanásig, feszültek, nem lehetett tudni, hogy a szikla rájuk omlik-e, vagy csak legördül a lelkükről.

Hazánkban a horgászokat kicsit bohókás, kicsit bohém embereknek tartják.
A kívülállók azt hiszik, hogy túl nagy önuralom és optimizmus szükséges ahhoz, hogy egy ember naphosszat (néha éjjel is) üljön a víz partján és várja a kapást. Természetesen nem erről van szó.
A horgászat sokkal több a zsákmányszerzésnél!

A horgászat elsősorban nem a halakról, hanem az emberről szól.
Az emberről, aki a természet része és ezt a kötődését szeretné megélni és erősíteni a vízparton. A civilizáció műviségétől való magányos elvonulást, a gondolatok rendezésének lehetőségét és a béke nyugalmát szeretné megtalálni a hobbijában.