Egy 104 éve készült fotó: a Tanácsköztársaság kikiáltása után 1919. március 21-én a Parlamentnél

Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság részben az első világháborút követő közép- és kelet-európai forradalmi hullámba illeszkedett, részben a századelőn született baloldali modernizációs programok és programtöredékek radikális megvalósítási kísérleteként értékelhető, ami csak felemásan realizálódhatott az alig 133 napig tartó, de óriási emlékezettörténeti jelentőségű proletárdiktatúrában.

A csepeliek átvágása a szalagvágás után következett: 11 éve tart a gerinctelenség a Gerincút folytatásának megépítése helyett

A Tesco Lakihegyen tartott lakossági fórumot a Szigetszentmiklóson épülő hatalmas országos raktárbázisának építése ügyében. A beruházást megalapozó tanulmányterv alapján naponta 6500 jármű, ebből 1500 teherautó, kamion „zúdul a Szigetszentmiklós környéki, amúgy is

roppant forgalmas utakra. https://budapestkornyeke.hu/szigetszentmikloson-epul-a-tesco-uj-orszagos-raktarbazisa-gigadugotol-rettegnek-a-helyiek-a-rengeteg-kamiontol-teljesen-beallhat-a-csepeli-agglomeracio/  

A téma a csepeli képviselő-testületi ülésen is felvetődött, s mint kiderült, Borbélyt Lénárd nem kapott semmilyen értesítést Szigetszentmiklós polgármesterétől. A várható forgalomnövekedés valószínűleg, éppen a csepeli Tesco miatt is érinti a II. Rákóczi Ferenc út déli szakaszát, ami tovább növelheti a kerület közlekedési gondjait, szükségessé teszi a csepeli gerincút (Teller Ede út) évek óta

"A Fidesz egyik nagy trükkje az, hogy tüzet és vizet összekombináltak a következő választási időpontra" 

"Nem összefogás, ellenzéki szétbomlás zajlott, ez egyértelmű" – mondta Ágh Attila. Hozzátette, ráadásul az ellenzéki pártok nem vették észre, hogy ez a március 15-e egy történelmi szituációban zajlott: az uniónak tett ígéret szerint a hónap végére a kormánynak széles körűen át kellett volna alakítania a törvényeket, hogy a jogállamisági alkalmazkodáshoz megteremtsék az alapokat.

Óriási hiba az ellenzék részéről, hogy nem támadták a kormányt, pedig Orbánék világos jeleket adtak arról korábban – például Horizont és Erasmus program-ügyben és az ünnepi beszédben is –, hogy nem hajlandóak elfogadni az EU december közepén megfogalmazott elvárásait – véli a politológus.

Ágh szerint "Orbán március 15-i beszéde tulajdonképpen hadüzenet az Európai Unió felé". Úgy gondolja, érdemes összevetni

A kerület polgármestere fáklyával világít, de mégis sok dolog homályban marad . Például: van-e már Csepelen a Fidesznek helyi szervezete? Ha igen, akkor ki a vezetője, visszavették-e a polgármestert soraikba, s mikor kívánják minderről tájékoztatni a csepelieket? 

Borbély Lénárd március 14-én este, közösségi oldalán tette közzé, hogy „A Budapesti Fidesszel és Fidelitas-szal közösen, fáklyás felvonulással emlékeztünk a nemzeti ünnepünk előestéjén” Nincs semmi bajunk a fáklyás felvonulással, azzal sincs, hogy a polgármester saját értékközössége, korábbi pártja budapesti szervezete és annak ifjúsági szervezete által szervezett programon vett részt.

A polgármester volt pártjának alelnöke, a Fidesz Csepeli Szervezetének elnöke, Németh Szilárd, néhány hónapja feloszlatta a párt helyi szervezetét, ezzel

Most bemutatjuk, miként születnek a legjelentősebb döntések az orbáni sasfészekben, a Budai Várban, annak is a legtitkosabb zugában, az egykori karmelita kolostorban.

Így megy ez:

Orbán Viktor talán kicsit megfáradva a Karmelita erkélyén való dekázásban, leül a szép hosszú asztala mellé és válogat. Ez kell, az nem kell. Ez mindenáron, az csak akkor, ha olcsón adják, amaz meg akkor se, ha utána dobják.

A hajléktalanokkal, a segélyre várókkal bíbelődjenek az önkormányzatok, vagy az egyház, meg a civilek. Az óvodák és a bölcsődék is macerásak, a szülőkkel jobb, ha a helyi politikusok csatáznak. A közösségi közlekedésben ugyan sok a pénz, az uniótól is lehetne szakítani rá, de

Európa akkori  legmodernebb 60 kilowattos Telefunken rádió adóállomását építi az m. kir. Posta Lakihegyen Magyari Endre mérnök és a tervező, Fuchs Emil műépítész irányításával

Kilencvenöt éve lesz az idén annak, hogy 1928-ban üzembe helyezték ‑ az akkor még a jellegzetes „szivar” nélküli ‑ lakihegyi az adótornyot.

Az első magyarországi rádióadó, a világháborút és két forradalmat megélt  szikratávíró állomás (képünkön) 1914-tõl üzemelt Csepelen.

A Magyar Rádió első műsorát 1924. március 15-én még ugyaninnen sugározták középhullámon egy 250 watt teljesítményű adóval, a rendszeres műsorszórás, szintén erről a helyről, 1925. december 1-jén indult meg.

Az egész ország területén hallható adás sugárzásához azonban szükségessé vált egy nagy teljesítményű adó felépítése. Helyszínnek Szigetszentmiklós Lakihegy nevű részét választották, a munkálatok

"A megannyi nyálas szájból tátogott „békedalt” Paszkievics, Sztálin és Putyin vezényli, a „béke” pedig Arad és Katyn avar- és hullaszagú csöndjét jelenti, a „békeüzenet” a haza­árulás cikornyás megfogalmazása... A szélestenyerű Fejenagy hazug szájából éppen csak az nem hangzott el, hogy már Petőfi is kínai akkumulátorgyárakat akart az alföldi rónaságra."

Mondhatnánk, hogy Orbánéknak annyi közük van a magyar tradícióhoz, mint kiskőrösi narancsos pizzának az olasz konyhához, de sajnos nem lenne igaz. A magyar történelem ugyanis kétosztatú: mindenkor voltak tisztító vihart hozó hősök és a gyáváknak az áradat után mindent ellepő, elszürkítő iszapja.

A mai Rákóczi (a volt Vasmunkás) térre több évtizeden keresztül szerveztek társadalmi munkát.  A kispályás labdarúgópályák, az óvoda, a Csepeli Ifjúsági Park (képünkön), az IKH (Ifjúsági Klubház), a Görögkatolikus templom és a mostani családok parkja is már a fideszesek idejötte előtt is megtervezett, bekerített és működtetett létesítmény volt.

A hatalomtól eltorzult csepeli fideszes vezetők már talán maguk is elhiszik, hogy Csepelen az időszámítás az ő idejövetelükkel kezdődött. Nem ismerik, és el is akarják törölni a kerületünk sok évtizedes korábbi történelmét. Olyan emlékezetpolitikát erőltetnek Csepelre, aminek semmi köze nincs a valósághoz, semmi köze Csepel történelméhez. – Ezzel az éles felütéssel kezdi az egykori Vasmunkás tér, a mai Rákóczi tér regényes átalakulásáról és sok (ingyenes) társadalmi munkával párosuló átalakításáról szóló bejegyzését a saját közösségi oldalán Horváth Gyula, az önkormányzat ellenzéki (DK-s) képviselője. Írását így folytatja:

„A Rákóczi térrel kapcsolatban a

A Budenz utcai iskolaigazgató betiltotta az ünnepi előadást, ha nem teszi, elhangzik az "Akasszátok fel a királyokat!", amiről a közönségnek Orbán jutott volna az eszébe. Helyesen járt el a direktor, bármely Petőfi vers esetében hasonló szigorral kell fellépni. Gondoljunk bele, hova vezetne, ha például egy szemtelen diák belekezd A magyar nemes, A XIX. század költői, vagy a Föltámadott a tenger című versbe, az Anyám tyúkjáról nem is beszélve.

Az ominózus költemény még csak biztatás egy rendszerváltás drasztikus kivitelezésére, de Julius Caesart, mint diktátort effektíve leszúrják csoportosan, a gyerek részvétele a merényben csak hab a tortán és csalódás a mostoha faternek. Nem kellenek a mi békeszerető népünknek az ilyen agresszív történetek, csak megzavarná békésen virágzó mezeinket. Ott van nekünk a Nyírő meg a Tormay Cécile lírája, akad miből merítenünk.

Még hogy elvették az iskoláktól az önálló döntési jogokat? A Budenz utca maga az élő cáfolat, nem kellett az intézkedéshez sem Demeter jóízlése, sem belügyminiszteri beavatkozás.

Postamunka Csillagtelepen. Ami Csepelnek évi 46,3 millióba kerül, azt a Belváros ingyen kapja meg

A Népszava írta meg, hogy az V. kerületi fideszes önkormányzatnak nem kell fizetnie a bezárásra ítélt Múzeum kőruti postája újranyitásáért. https://nepszava.hu/3186617_postabezaras-ujranyitas-belvarosi-onkormanyzat 

Úgy látszik a fideszes polgármesterek között is vannak elsők az egyenlők között. Csepelnek idén 46,3 milliót(!) kell fizetni a Vénusz utcai, állami szolgáltatást nyújtó posta működéséért. Felháborító.

Ezek szerint a kerület nem tartozik az elsők közé a sok egyenlő között, miközben

Már tavaly, az új kormány megalakulásakor gyanakodnunk kellett volna, amikor az az ember, aki 2008-ban, még polgármesterként, ki tudta jelenteni, hogy „akinek nincs semmije, az annyit is ér”, szóval Lázár János, a Nagy Kavaró újfent miniszter lett.

Üldögél Lázár úr batidai kastélyának trófeás vadásztermében, és hányja-veti elméjét: mit, miket kellene sebtiben nemzeti rangra emelni, úgy, mint anno a dohánykereskedelmet. Melyik tárca is lett az enyém? – mélázik egy szivarra gyújtva. Építési és közlekedési? Hohó, megvan!

Ma ünnep lesz Magyarországon. Az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc kitörésének napja. A 175. évforduló. Szimbolikus tartalmakat hordozó ünnep. A szabadság, a fejlődés, a modernizáció és a nemzeti tudat érzésének ünnepe. Szabadságunknak, haladó európaiságunknak az ünnepe.

Ünnepelnénk tiszta szívvel, ha a felidézett történelmen kívül volna mit. A nemzet mai állapotában nem méltó örököse 1848-nak. Az a hatalom, amely 13 éve  került hatalomra, erőszakot tett mindazon, amiért 1848–49-ben a nép küzdött. Erőszakot tett mindazon, amit a nemzet azon a márciusi napon kívánt.

Nincs béke e kettészakított honban, nincs egyetértés:

A Tizenkét pont volt az 1848. március 15-i pesti forradalom követeléseinek összefoglalása. Első változatát Irinyi József fogalmazta meg, március 15. reggelén a “Pilvax-kör” a Nemzeti dallal együtt elvitte Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták és plakátokon terjesztették Pesten:

Március 15-én a központi program reggel kilenc órakor kezdődik a Kossuth téren zászlófelvonással, majd 9:30-kor indul az ünnepi huszármenet a Nemzeti Múzeumhoz az Alkotmány utcából a Bajcsy Zsilinszky út–Károly körút–Múzeum körút útvonalon. A Múzeumkertben 10.30–11.30 óra között tart a díszünnepség, amelyen

Felülről még most is gyönyörű a Béke téri stadion. Csak föld közelből látszik, hogy miután Németh Szilárd magánalapítványa megvásárolta a Csepel SC Alapítványt, illetve annak vagyonelemeit, teljesen kettészakította a csepeli sportot, s jelenleg is mindent megtesz az egész egyesületi rendszer maga alá gyűrése érdekében.

A Csepeli Sportsziget Programhoz való csatlakozásra buzdítja a kerületi sportszervezeteket a kerületi fideszes média a rendelkezésére álló összes felületen. Örvendetes ez az elszántság, de a megvalósításnak van néhány sajnálatosan elhallgatott, de nem elhanyagolható akadálya. Ezek alapján nekünk csak két megjegyzésünk van a polgármester által aláírt felhíváshoz:

Megszületett a békeharcos Orbán-rendszer első, háború-és katonaságellenes burleszkfilmje, a Svejk magyar verziója az „István, a derék katona”. Novák Katalin facebook oldalán minap mutatta be egy videóban közgazdász férje, az eleddig a Jegybank devizapiaci igazgatói tisztségét betöltő Veres István metamorfózisát tartalékos alezredessé.

A felhőtlen szórakoztatás garantált. Például az orosz katonai attasé most egészen biztosan félrenyeli a kávét a röhögéstől.

Kezdjük mondjuk ott, hogy a Magyarország az a hely, ahol vannak akik pelenkájukba hordják a marsallbotot. A videón a First Gentleman ugyanis eleve alezredesi rendfokozatot viselő formaruhában menetel a még civil ruhás bakajelöltek között, majd Veres úr alezredesként masírozik esküt tenni is.

Úgy, hogy még a szakaszt felvezető tiszt is „csak” őrnagy.

Istenkém, ha a jogászvégzettségű Novák Katalin lehet köztársasági elnökként a Magyar Honvédség fővezére, úgy a közgazdász apusnak is igazán kijár

Költői túlzásokba csak akkor esik a közpénzen eltartott helyi szócső, ha arra gazdái buzdítják. Ez történt, amikor megírták és publikálták „A METRANS-modell: más hazai városok is a csepeli mintát követik.” című fogalmazványnak álcázott ingyenrelklámot.

Blogunk már 2016-ban, több alkalommal is foglalkozott a témával. Az év június 22-én közzétett cikkünkben olvashatták: 

* „…. a polgármester „…lesöpörve minden ellenzéki kezdeményezést, csak most, a beruházás közepén volt hajlandó a testület elé bevinni a fejlesztési elképzelést. Ez igazi lenézése az egész testületnek és nem csak ellenzéki képviselőknek…”

* A polgármester a cég letelepedésének támogatásával „…a csepeli ipar, a csepeli feldolgozóipar fejlesztése helyett, a budapesti fejlesztési tervekkel ellentétesen, a volt Csepel Művek teljes területének trimodális logisztikai központtá való átalakítását készíti elő. Amit megfelelő közúti, vasúti és hajózási feltételek megléte esetén sem Budapesten, ezen belül Csepelen kellett volna létrehozni. 

* „…A bajt tetézi, hogy

Az közismert, hogy az Orbán-kormány nem kedveli az önkormányzatokat és a civil kurázsit. Az orvosoknál ezekben a napokba tűzzel, vassal pusztítja.

Márpedig a kamarák, mint egyes nagy létszámú és tekintélyes szakmák köztestületei, egyfajta önkormányzatok, amit egyébként a most rapid módon átírt, az „egészségügyben működő szakmai kamarákról” szóló 2006-os törvény szó szerint ki is mond a bevezetőjében, így:

Egy esemény, két meghívás. Mi a valóság? Ami biztos: ritka alkalom helyszíne lesz hamarosan a Csete Balázs utcai Családsegítő Közösségi Ház. A közéletet egy kis ajándékozással párosítják

Borbély Lénárd kedden, március 7-én meghívót tett közzé saját fb oldalán, majd a csepel.hu-n is, amelyben az önkormányzat nevében meghív mindenkit „az Ady lakótelep és környékével kapcsolatos lakossági fórumra”, „közös elképzeléseink” megvitatására, március 24-ére, a Családsegítő Közösségi Házba. A polgármester ritkán tart lakossági fórumot. Mi lehet az oka a hirtelen összehívott rendezvénynek? Talán a jövő tavaszi választás? Az okokat keresgélve, a Csepeli vagyok c. közösségi oldalon rábukkantunk egy március 6-án(!) közölt meghívóra: 

Gulyás Gergely szerint ő csak kulturális közösséget értett a „magyar faj” alatt. Nyilván Brüsszelben is elfogadják, hogy ez ilyen hungarikum, a világon mindenütt a „fajvédő” a retek náci szinonimája, nálunk viszont a szemüveges mamakedvence, aki ha kell, a Nyugat kultúrgőzekéjével szemben testével védi a csárdást, a tubusos gulyáskrémet és a matyóhímzést. És persze nem a fideszes szélsőjobboldalnak dorombolt ezzel a megjegyzésével.

Jó lehet most Navracsics Tibornak lenni. Elképzelem a szituációt, ahogy Brüsszelben alkudozik a jogállamisági problémák miatt befagyasztott uniós forrásokról, majd az orra alá tolják amit Gulyás Gergely, a magyar állam egyik kulcsminisztere közölt a csütörtöki Kormányinfón blazírt arccal, miszerint Brüsszel „faji bosszúból” blokkolta az Erasmus pályázatokat. Erre mondják, hogy

A posta belső terét ékesítő Szőnyi István seccója, amely a 2003-as felújítás elött koszos volt,  teljes szépségében látható. Ez a Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület 20 évvel ezelőtti helytörténészeinek, dr. Bolla Dezsőnek és Csizmadia Károlynak is köszönhető, akik bulldogmakacssággal küzdöttek az illetékesekkel

Szomorú tény: 2022. végén Csepel öt postájából hármat (Királyerdő, Kossuth utca, Csillagtelep) bezártak. Ebből egyet, a csillagtelepit 2023 elején méltóztattak visszaadni a bezárók évi csaknem 50 millióért.

Húsz éve, tavasszal másról szólt a történet. 2003. március március 13-án felavatták a felújított egyes postát. Udvarhelyi András a Csepel újság hasábjain erről így számolt be:

„Na végre! Elkészült a Csepel 1-es Posta. Már nagyon vártuk. Mint az ajándékot. Pedig nem ajándék, amit Róbert bácsitól kaptunk, mert a Csepel 1-es közös kincsünk. Ismétlem: kincsünk, hiszen „egyedi darab”, Csepel kevés műemlékeinek egyike, amelyet 1950-ben Nyíri István tervei alapján építettek. Ma már ilyen stílusú épületet keveset látni az országban, és most felújítva, azt mondják az öreg csepeliek, szebb, mint újkorában.

Mondom, nem ajándék, hiszen a Magyar Posta Rt. állami tulajdon, az ÁPV Rt. tulajdona, s mint ilyen, az adófizetőké, legalábbis közvetve. Értesüléseink szerint több mint 300 millióba került a felújítás, ami,