Ne szépítsük: egyértelmű, hogy az Orbán-kormánynak esze ágában sincs érdemben rendezni a pedagógusbéreket. Ezt persze nem mondhatják ki, ezért fenntartják a látszategyeztetéseket, ígéreteket.

A választás előtt még azt is belengették, az idei tíz százalékosnak mondott, de valójában csak kilenc százalékos pótlékemelés (négy év alatt ennyire futotta) után, 2023-tól egy jelentős, valódi bérrendezésre is sor kerülhet. De a választás után erről már egyik kormánytag sem beszélt. Csak egy újabb tíz százalékról, ami minden jel szerint továbbra sem az alapbéreket, hanem a pótlékokat fogja érinteni.

De csak akkor, ha “Brüsszel” küldi a pénzt. Merthogy a magyar kormány szerint nem a magyar államnak, a magyar adófizetőknek, hanem

Az önkormányzatok megszerzése most mindennél fontosabb a Fidesznek. Ezért kell átírni a választási törvényt, ezért kell még több pénzt elszedni nemcsak a településektől, de az ellenzéki frakcióktól, pártoktól is. Kocsis (Orbán) nem véletlenül ezeknek ugratja neki a lovát. Ez az utolsó állomás a végső cél: a valódi önkormányzatiság teljes leépítése előtt. Nem szüntetnék meg hivatalosan: kellenek a káderek kifizető helyei

A Móricz-regény címében Rózsa Sándor ugratja a lovát. Most Kocsis Máté az, aki nekiveselkedik: mint a jeles betyárnak, neki is fáj a foga valamire, ami sajnálatos módon még nem az övé. Modern idők: neki ehhez nem kell törvényt szegnie, csak törvényt módosítania. Ezért aztán nem is betyár ő, ugyan már. Csak épp a lovát ugratja, neki az ellenzéknek. Mit csináljon, nem bírja nézni, hogy a tavaszi győzelem ellenére még nem mindent ők uralnak. Számos várost az ellenzék irányít. Rút szeplők csúfítják a birodalom fényes orcáját.

Persze valójában Orbán ugratja a lovát. Meg Kocsist. „Hóc, hóc, katona, ketten ültek egy lóra…”, mint a mondókában. Páran meg a

"Talán csökken a vezérszerű egyéni befolyás. De, ez még nem biztos! Lehet, hogy tartalmi változás lesz, de az is előfordulhat, hogy csak formai. Ebben az esetben csak a kiskirály változik!"

Egyik olvasmányom tanúsága szerint a diadalmaskodó római hadvezér otthoni fogadóünnepén, az őt a városban körbehordó harci szekér saroglyájába egy rabszolgát ültettek. Ennek az embernek az volt a dolga, hogy folyamatosan mantrázza: „Nem vagy Isten!”

A történet vagy igaz, vagy nem, mindenesetre a hatalmasok vágyainak földön tartását jelezte. Mert ősi (talán emberi természetből eredő) vágy a hatalomhoz való mérhetetlen ragaszkodás. A demokráciában ezeket a lehetőségeket különböző korlátozásokkal (fékek és ellensúlyok) próbálják kiküszöbölni. Az autoriter rendszerekben ez nem működik. Nem is tudnak megszabadulni az elaggot, elkopott, kiéget, - túlnyomórészt öntelt - vezérektől. És tévednek azok, akik úgy gondolják, hogy ilyenek csak birodalmak, nagyhatalmak, népek vezéreivel történhetnek meg. Mert mint ahogy vannak nagy- és kiskirályságok, úgy vannak nagy-, és kiskirályok is! Nagykirályokra mindenki tud példákat, de a kiskirályok

A rendőri oszlatás előtti elszánt pillanatok. Nem lehet ilyen arcátlanul a képünkbe vágni, hogy a kormány csak pénzért hajlandó kötelességeinek minimumát teljesíteni. Az EU-nak megígérték, hogy a támogatás fejében visszafogják a statáriális gyorsaságú, előkészítés nélküli törvényhozást. Amíg nem jön a pénz, addig úgy érzik, szabadon garázdálkodhatnak. Úgy érzik, addig szabadon lophatnak is?

Nem akarok a KATA eddigi szabályairól véleményt mondani, nem vagyok szakértő. De többüktől hallottam már javaslatokat, mit hogyan lehetne módosítani, elsősorban a nagyobb nyugdíjbiztonság vagy egy sávosan növekvő adó érdekében. (Az ellenzék annak idején épp a nyugdíjbiztonság hiánya miatt nem szavazta meg, hogy az EVA helyett a KATA kerüljön bevezetésre. De természetes, hogy egy szegény országban, ahol a család napi megélhetése fontosabb, mint hogy mi lesz öregkorunkban, mégis sokan választották ezt.)

Egyik szakértő sem javasolta azt és úgy, ami és ahogy történt.

A törvény tartalmáról ők és az érintettek elmondták véleményüket. Az érintettek közül tegnap ezrek tüntettek a Parlamentnél, a Margit hídon és az Erzsébet hídon. Én a

Azért jó lenne, ha 12 év után, egyszer már őszintén beszélne a csepeliekkel a kerületvezető. Na, akkor aztán igaz szívvel felkiálthatnánk: mamma mia, ez már valami! Kenguru a hét végén néhány óráig volt Csepelen, de illúziók itt már régóta nincsenek…

Mamma Mia! - olvasható Csepel polgármestere saját fb-oldalának hét végi bejegyzésében. A világsikerű film megtekintésére invitálta az olvasót. Nehéz órái lehetettek Borbély Lénárdnak, mondtam magamban, ha ezzel a nagy sikerű filmmel akar kikapcsolódni. Ezért végignéztem közösségi oldalának július első dekádjában készült bejegyzéseit, és szembesültem azokkal a „gondokkal”, amelyekkel polgármesterként találkozott. Azokat, amelyeket tájékoztatásunk érdekében fb-oldalán közzé is tett, bizonyítandó, hogy ezekben az embert próbáló időkben 

 Az eljárás lényege az volt, hogy mindenkinek mindent meg kell ígérni, és mindenkinek a becsvágyát ki kell elégíteni. Ha szükséges, be kell lengetni a magyarok előtt az adócsökkentést, sőt, az adók behajtásának felfüggesztését, de ha ezek után is tiltakoznak, akkor pénzt, birtokot, címet és rangot kell nekik ígérni.

Nem rég volt  300 éve, hogy a magyar rendi országgyűlés igent mondott a Szent Korona női ágon való öröklésére, lemondva ezzel a magyar nemesség szabad királyválasztási jogáról. Ez volt a Pragmatica Sanctio, amiről mindenki tanul az iskolában – s milyen kár, hogy azt viszont már nem tanítják meg, hogy a bécsi udvar milyen ügyes húzásokkal érte el a lefizethetőnek és lekenyerezhetőnek tartott magyar urak beleegyezését.

A cél ugyanis az volt, hogy a magyar urak ne a császár kérésére szavazzák meg az 1722-ben még csak ötéves Mária Terézia jogát a magyar trónra, hanem ők maguk ajánlják fel a koronát a Habsburgoknak örökre. S az éveken át szőtt terv oly látványosan sikerült, hogy

A fakivágási akciónak már komoly negatív visszhangja van a csepeli közösségi oldalakon. Érdemes lenne kivizsgálni, valóban szükség volt-e a fakivágásokra vagy csak a csepeli fideszes belharc újabb menete indokolta a a fűrészek és a balták mozgósítását...

Terv még sehol, de már vágják a fákat a volt Ifjúsági tábor területén, sőt a csepel.hu cikke szerint „Elindultak a volt Ifjúsági tábor fejlesztéséhez kapcsolódó munkálatok”.  A témával Borbély Lénárd polgármester saját fb-oldalán még nem foglalkozott, pedig az elmúlt félévben többször is rákényszerült a Németh Szilárddal folytatott politikai iszapbirkózás miatt. Most nem kettejük – kerületnek is ártó –, csetepatéjáról van szó, hanem csak az önkormányzati honlapon bejelentett  hírhez van néhány megjegyzésünk: 

Nincs felelőse a családon belüli erőszak burjánzásának, nincs felelőse az iskolai zaklatásoknak, bántalmazásoknak, a munkahelyi pszichés gyötréseknek, de az összeomlott épületeknek sem, ahogy az orvosi műhibák nagy része is következmények nélkül marad.

Rövid az emlékezet, kevesen kapcsolnak azonnal, ha azt mondom, szigetszentmiklósi gyermekbántalmazás. Pedig a múlt évtized közepén egy ország állt döbbenten, hogy miként kínozhatták és használhatták szexuális játékszernek a saját gyerekeiket a szülők, anélkül, hogy a gyermekvédelmi szakemberek, a pedagógusok, a védőnő, vagy egyáltalán valaki észrevette volna, mit művelnek. Később a város képviselő testülete külön is rögzítette, hogy nincs szakmai felelőse a történteknek.

Aztán 2019-ben Győrben két gyermekét megfojtotta az apa, aki

Helyi sikerek halmozásáról szól a hivatalos júniusi dicsekvő összegző lista. Örömmel el is újságolnánk a jó híreket a Kvassay hídon túli irigykedőknek, ha valahogy át tudnánk vergődni a Corvin-csomóponton (képünkön), aminek kétszintessé tételét már évek óta ígérgetik a dicsekvők. A csepeli 10 éves ígéret-dömping listája, sajnos, tetszés szerint bővíthető...

A csepeli újszülötteknek is új minden vicc. Németh Szilárd ezt a megcáfolhatatlan igazságot alkalmazta a hét első napján, amikor egyik kedvencében, a Pirkadat című képernyős műsorban ismét fellépett. A Heti TV-ben közvetített, abszurdba hajló tréfás riportot azonnal közzé is tette saját közösségi oldalán. Megnéztük, és elment a kedvünk a kacagástól. A Csepel hírnevét koptató rezsibiztos szövegéből megtudtuk, hogy

Ha Magyarország népe feudalizmusban akar élni, akkor minden részletében restaurálnia kell a hűbéri rendet.  Legyen hát! Éljen a király! Éljen a helytartója is! Éljen a nádor!

Az Orbán-rendszer pavlovi reflexe, hogy ha tényleges és érdemleges ellenvéleménnyel találkozik, a döntéshozói soha nem önvizsgálatot tartanak, hogy hasznosítsák a kritikát, hanem azt, amit bírálat ért, meghosszabbítják Bicskéig. Nem visszavonulnak, hanem rohamoznak, nem kompromisszumot keresnek, hanem a diskurzus lehetőségét is felszámolják. Míg az ellenzéki Magyarország kétségbeesetten rikoltozza, hogy feudalizmus épül, az államszervezet nyíltan törekszik arra, hogy a polgárosodás, a demokrácia és a jogállam illúzióját is szertefoszlassa – hamis ábrándokért azonban sosem kár.

A vármegyerendszer, az ispánság meg az önkormányzati és az európai parlamenti választás összevonása egy irányba mutat: a legitim önkényuralmat olyan szimbólumokkal övezi, amelyek félreérthetetlenül jelzik a magyaroknak, hogy a Kárpát-medencében hűbéri társadalom épül. A jog és a vagyon egyetlen forrása a hatalmi piramis csúcsán trónoló miniszterelnök: az országos urak, hercegek, grófok és bárók valamennyien a rokonai meg a vazallusai. Kormánymegbízott helyett ispán, megye helyett vármegye, két választás helyett

A Balatonpart egyik legszebb üdülője, a Csepel SZOT-üdülő, Siófok széplaki részén állt. Mellette közvetlenül a Csepel Vas- és Fémművek gyermeküdülője volt. A fiúk és a lányok a Csepel üdülőbe jártak ebédelni, vacsorázni, a reggelit és az uzsonnát az ősparki pavilonban kapták meg. (Ma már, a sokszoros átalakítás után, az 1990-es évek közepe óta ez is wellness szálló.). 1945 után a rendszerváltásig sok ezer család, sok ezer gyerek nyaralt itt, amíg lehetett. (A 12 CSM-es vállalat és intézmény különféle üdülőiről most nem beszélünk.)

A Képes újság riportere, S. Boda András 1980 nyarán így számolt be Csepel üdülős tapasztalatairól:

— János! Lángost is hozzál! Szirénaként szól az asszonyi hang valamelyik emeleti erkélyről, s lent az úton a fürdőnadrágos, strandpapucsos férfi egy sörösüvegekkel rakott szatyorral visszaint.

— Persze, hogy hozok.

1980. Siófok, nyár. Csepel SZOT-üdülő.

— Napi négyszeri étkezést biztosítunk a gyári beutaltaknak, a szobák kettő- plusz egyágyasak.

Szibele Ágostonné, a hatalmas üdülő egyik vezetője összegezi a lényeget. Pedig hát nem a lényeget, csak lángost meg a sört kérdeztem. Aztán magyarázza azt is:

Hiába papolnak az Orbán-kormányok az egészséges életmódról, a bürokrácia fogyókúrájáról, létszámleépítésekről, valójában egyre nagyobb étvággyal tömik meg a felső vezetői bendőt, ami aztán persze minden korábbinál nagyobbra duzzasztja az apparátusokat.

Először 2012-ben indult óriási leépítés, mert hatékonyabb közigazgatást akartak. A 6400 fősre tervezett karcsúsítás legnagyobb elszenvedője a kormányhivatali rendszer lett, ahonnan ezzel a lendülettel több mint 2300 embert kellett elküldeni. A NAV, az Államkincstár, a KSH és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal is vesztett több száz embert, aminek eredményeként a megmaradt hivatali dolgozóknak egyre többet kell dolgozniuk. Ráadásul mire körülnéztünk, a központi közigazgatás visszatornázta magát az induló állapotba, sőt

Csepel urai egy képen? Nem, a fotón „csak” Németh Szilárd és az ő emberei láthatók, akik már hiszik, hogy övék a jövő a „csepeli vármegyeházán”. Most még, ahogy a képhez írták, a sportról volt szó közöttük...

„Egyeztetés a magyar birkózásról és a csepeli sportélet megújításáról Schmidt Gábor sportért felelős helyettes államtitkár úrral a Kozma István Magyar Birkózó Akadémián. Kiemelt témák: a KIMBA diákotthona, csepeli tanuszoda, Csepel SC újjászervezése.” - olvasható Németh Szilárd közösségi oldalán.

Jól látják: valaki azonban nincs ott a társaságban. A képről „természetesen” hiányzik a

Néha egy filmnek az sem tesz jót, ha a karmelitakolostor fotózásra kitalált teraszán örökítik meg a főszereplőjét, aki frissiben gratulál politikai sikerekhez.

Miért nem nézünk meg egy filmet, amire 560 milliót szavazott meg a Nemzeti Filmintézet? A tény: a debütáló héten a Katinkára 6228 néző vett jegyet (30 millió körül jár máig a bevétel). Miért szavazott meg mégis egy dokumentumfilmre ennyi pénzt a hivatal? Mert a hatalom koncepcióját közvetíti. Van benne munka meg akarat, sikerek és diadal.

Talán szakmai problémák vannak vele? Aligha. Bár egy dokufilmből, ha sportolóról szól, a sikerek részesét, az edzőt kihagyni nem profizmusra vall. Mert ez lenne benne igazán izgalmas és

Ki fog itt befürdeni? A hatalmi párharc egyik legfontosabb vitapontjáról, a Csepel SC Alapítvány fejlesztéséről van szó. A gigászi párharc igazi vesztese valójában nem Borbély Lénárd vagy Németh Szilárd lesz, hanem a csepeli lakosság és a csepeli sport. Például azért, mert a felek közötti ütközetek állandósulása és a gazdasági válság miatt ebek harmincadjára jut az egész terület…

Továbbra is foglalkoztatja a csepelieket a Csepel SC Alapítvány területének, Németh Szilárd által megszellőztetett több mint 50 milliárdos fejlesztési terve.

Németh Szilárd, a leváltott honvédelmi államtitkár most éppen tanuszodát akar ott létrehozni. Szerintünk nem véletlen a rezsibiztosként is dolgozó alapítványi tulajdonos önkormányzati ügyekben való, önzetlennek tűnő „szorgoskodása”.

A pillanatnyi taktikai főirány Németh terveiben: a Dél-Pesti Tankerület elhelyezése a Csepel SC területén, ugyanott tanuszoda a megszüntetett Posztógyár utcai tanuszoda helyett. Ha mindkettőhöz állami és önkormányzati támogatást kap és elindulhat a két beruházás, akkor a csepeli önkormányzatnak a Csepel SC területére vonatkozó változtatási tilalmát „oldja fel”, s ezzel előkészíti a talajt saját, a Németh-féle fejlesztési tervek megvalósításához. 

A folytatásban ezután már nincs mese. A csepeli képviselő-testületnek ugyanis a

Varga Judit arról beszél, hogy igazságügyi miniszterként nincs rálátása a Pegasus-ügyre, és egyébként is Völner Pál. Aztán hozzáteszi, hogy „a titkosszolgálat független a politikától”. Ezeknél a mondatoknál már úgy szorítja az ő magyar ködmöne, hogy levegőt is alig kap, csökken az agyi vérellátása is...

Móra Ferenc Alkotmányos önazonosságunk című regényére utalt Varga Judit, változatlanul igazságügyi miniszter a Quo vadis, Európa? című konferencián. Súlyosan téved az, aki azt hiszi, hogy ez egy nemzetközi, összeurópai, uniós konferencia lett volna, ahol a háború és a fenyegető gazdasági válság árnyékában felelős politikusok szóltak volna arról, hogy valóban merre és hová. A konferenciát a 2003 óta létező Polgári Magyarországért Alapítvány szervezte: az, amelyik a miniszterelnöki évértékelőt is szokta.

Felülről nem látható... Itt szórakozásra, hangulatjavításra, egyesek személyi juttatásaira (megvételére) iszonyatos mennyiségű pénz megy el, míg a létfontosságú ügyekre (eü, közlekedés, oktatás, stb) nem jut elegendő! Most, hogy kiborult a bili a fideszes nacsalnyikok között a fentiekre maguk szolgáltatnak bizonyítékokat!)

A csepeli fideszes vezetők minden lehetőséget megragadnak, hogy szidják Karácsony Gergelyt. Nem csak azért, amiért megérdemli, hanem mindenért! Ellenzéki szempontból ez nem nagy baj, mert hiteltelenné teszik a teljes viszonyulási rendszerük őszinteségét.

Hallgatnak viszont Varga Mihályról! Pedig ő számukra sokkal nagyobb bajt okozott a megszorító intézkedéseinek önkormányzatokat sarcoló részével. A pénzügyminiszter úgy véli, hogy „vannak rendesen tartalékok az önkormányzatoknál”, ezért ő ott bajt nem okoz.

Ha a hallgatás beleegyezés, akkor igaza lehet a miniszternek.

Vannak rendesen tartalékok! - Hallgatja belenyugvóan Borbély Lénárd

Csepelen bizonyára megáll a miniszteri vélemény! Itt ugyanis nem ritka, hogy a

Jövőre 5,2 százalékos inflációt terveznek, holott már pontosan tudják, hogy ennél magasabb lesz a pénzromlás üteme, ahogy marad a forgatókönyv a nyugdíjemelésekről is: a kis toldozgatásoknál beindul a propaganda a megértő és gondoskodó kormányról, vagyis folytatódik a polgárhülyítés. Pedig csak egyszer kellene venni egy mély levegőt, s emelni 18-19 százalékot a nyugdíjakon, ahogy azt az osztrákok tervezik a maguk 8 százalékos inflációjára hivatkozva. Persze ők nem hülyítik a polgáraikat, egyszerűen embernek nézik őket.  

Lehet, hogy ilyen szó nincs, de a polgárpukkasztás mintájára nyugodtan lehetne polgárhülyítést is emlegetni. Hogy mi ez, azt naponta látjuk mindannyian, de talán legtöbbször mégis a nyugdíjasok, akik úgy kapnak a 22 százalékos élelmiszer-infláció ellentételezéseként 3,9 százalékos nyugdíjemelést, hogy naponta térdre kell borulniuk a kormány és annak feje előtt.

Mert mi másért szólnának így a címek: fantasztikus hír a nyugdíjasoknak; nagy, nagyon jó; továbbá nagyszerű és hatalmas bejelentés a nyugdíjemelésről, arról, ami egyébként rendkívüli. Annak kell lennie, ha már a

Az új miniszter a rezsibiztos nyomdokaiba eredt és  ha előzni még nem is, de megközelítenie már sikerült.

Reménykedtem abban, hogy az április 3-i újabb veresége után Németh Szilárd kissé elgondolkodik azon, hogy az az önrombolás és szellemi káosz - amit a megnyilvánulásával keltett - hasznos-e a számára.

Pár hétig hallgatott is mint a sír én meg reménykedtem, hogy visszatért az általános iskolai énjéhez!

 Ez hiú remény volt! Mostanra feléledt és ha lehet még a korábbiaknál is aktívabb a blődségek hintésében.

Nem kíméli magát és

Orbán, Vidnyánszky, Hoppál és még sokan mások.- Az árak durván emelkednek, Magyarország kifelé szakad az Európai Unióból, a helyi jellegű diktátor meg mit tud csinálni: örök irigy és kisebbrendűségi kompexusokkal küzdő híveinek megint odavet valami kicsit. Jó, ó, a kenyér ugyan drága, de bezárattunk még egy helyet ügyesen, ravaszon, ami örömet okoz ennek a népségnek. Kis öröm, de öröm. Ha esetleg még ugyanott lopni is lehet valamit, akkor meg aztán hejehuja vidámság...

Mint azt valamennyien jól tudjuk „Mészáros Lőrinc” a piacról él. Továbbá a piacról él „Tiborcz István” a fejedelmi vő, aki hétfőn bankot vesz, kedden szállítmányozási céget – repkednek a milliárdok, de hát tudjuk kemény munkával megspórolta a piaci tevékenységéből. A piacról él továbbá Rogán miniszter egyik volt felesége is, ahogy Orbán papa a bányáival szintén a piacról tartja el magát.

Na ja.

Persze nem a Lehel piacról, vagy a Telekiről, hanem arról, ahol a tehetség, az ügyesség, az üzleti hozzáértés és a kockáztatni tudás számít valójában. S miután ők a mai Magyarország új urai, akik saját erejükből teremtették azt a sok szépet és jót, hát teljesen joggal mondhatják azt, hogy mindenki boldoguljon a saját erejéből. Világos, mint a vakablak. Ha „Mészáros Lőrincnek” sikerülhet, akkor bizonyára másnak is.

Itt van például az Átrium Színház ügye. Jó előadásai, nézői még csak lennének – de olyan világot élünk, amikor pusztán jegybevételből nem lehet megélni. Mi erre a kárörvendő válasz:

Csepel szebbik arca: Pálfalvi László gyönyörű képe a hajnali Kis-Duna-partról igen vonzó. A zöldfelületi és sportfejlesztések azonban nem igen tartják meg a kerületi lakosságot, míg az elmaradt közlekedési, környezetvédelmi fejlesztések, az új, önkormányzati lakások építésének hiánya, a munkaerő elhelyezkedési nehézségei, a kerület lassú „elöregedése”, az ebből adódó szociális feszültségek stb., változatlanul nem vonzzák az ingatlankeresőket Csepelre.

Újabb felmérést tett közzé a penzcentrum.hu a főváros és az agglomeráció közötti lakosság vándorlásról. 

https://www.penzcentrum.hu/otthon/20220617/tomegevel-koltoznek-el-ezekbol-a-keruletekbol-a-pestiek-mi-elol-menekulnek-ennyien-1126015?fbclid=IwAR0GEhWr4PdL7Ae9j2xmAwhI2W0HwwYEMT-MKaLoQamFeJE9vbYj3PxdJfs 

Blogunk fb oldalán meg is jelent a cikk, mégis fontosnak tartjuk néhány, leginkább a kerülettel összefüggő megállapítását újra közzétenni: 

Hazánk lakossága változatlanul fogy, aránya egy év alatt 0,5 %. Ugyancsak csökken a fővárosi lakosok száma, míg a kerületek esetében, 2012-2022 között szintén létszámcsökkenés figyelhető meg, négy kerület (XIII., XVI., XXII., XXIII.) kivételével, ahol viszont 1-4,6 százalékos növekedés tapasztalható. A többi 19 kerület esetében, ugyanezen 10 esztendő alatt, ha különböző mértékben is, de csökkentésről kaptunk adatokat. A kerületben a második legnagyobb arányú, 8,1 százalékos létszám fogyás következett be, ami 6253 fős csökkenést jelent. Ha csak 2021. január 1-2022. január 1. közötti változást nézzük, akkor 4 fővel lecsúsztunk a „dobogós” helyezésről. Ezek szerint az egy év alatti 1423-as csökkenés