A gyermekjegy 140 centiméteres magasságig két forint volt, a felnőttek négy forintot fizettek a belépőért. Olajozás 4 forint. Lábápolás, könnyű járás...Jegyek a pénztárban, ahol 2 forint volt az üzenet. Zene és reklám a megafonból: Mosogasson ultra daisyvel, így a piszkot sose nézi el...Zöld volt a mező...A cikk második oldalán lévő  videó az építőknek, a Csepel Vas- és Fémművek munkásainak, mérnökeinek, alkalmazottainak, egykori vezetőinek állít emléket, mindazoknak, akik önzetlen társadalmi munkával vettek részt a strand létrehozásában, azoknak, akiknek meghatározó szerepe volt abban, hogy a strand felépült, és ma is vendégeket fogad

A főváros XXI. kerületében, a Hollandi úton 1961. június 7-én nyitották meg a strandot.

Jelenlegi helyén, a Kis-Duna Duna-parton már az 1930-as években működött strand  az egykori WM gyár, vagyis a Weiss Manfréd Művek üzemeltetésében.

Az ötvenes évek végén, 1958-ban a Csepel Vas- és Fémművek munkásainak, alkalmazottainak kezdeményezésére a gyár új, korszerű fürdőt építtetett a régi helyett.

Mélyfúrásokat végeztek a területen, melynek nyomán értékes összetételű ásványvíz tört fel. Erre a vízkészletre alapozva épült fel a strandfürdő, amit

Minden gyermek egy tiszta lap, és nagy a felnőttek felelőssége, hogy mit írnak arra a lapra. Márpedig a magyar állami futball irányítói nem rég igencsak tanulságos leckét róttak harmincezernél is több üzenőfüzetbe.

Ennyi gyerek tanulta meg, hogy egyrészt a büntetést ki lehet és ki kell játszani – így lesz zárt kapus meccsből nyílt kapus -, másrészt nem elég, hogy a magyar ember mindössze a Jóisten, hazája és a szerelme előtt térdel le, de azt sem viseli el, hogy más ember a maga meggyőződése szerint tegyen ilyen mozdulatot.

Ha a brit ember a rasszizmus és a kirekesztés ellen térdepel le, akkor azt ki kell fütyülni, Isten engem úgy segéljen, ámen.

A Népstadionban fütyülő gyerekek kábé akkor születtek, amikor Orbán Viktor behúzta az első kétharmadát.

A Csepeli Hírmondó szerkesztői és gazdái szerint nem érdeklik a csepelieket saját mindennapi ügyeik, az ellehetetlenülő közlekedés, a megélhetés gondjai, az egyre növekvő infláció, a pedagógusok és az egészségügyiek évek óta tartó súlyos sérelmei, a kerületi fideszes urak hatalmi harcának újabb eseményei, az évek óta megígért fejlesztések elmaradásának okai, az orosz-ukrán háború hazai következményei...

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) június 29-én megjelent 13. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Béke, „a rend nyugalma” és határtalan boldogság árasztja el az embert, ha a Csepeli Hírmondó legújabb számát veszi kézbe. A félév utolsó számát olvasva megtudhattuk, hogy a csepeliek nyárköszöntő zenei esteket látogatnak, sokat sportolnak és falják a híreket az önkormányzati rendezvényekről, a polgármester által eléjük tálalt „ügyekről”.

A Csepeli Hírmondó szerkesztői és gazdái szerint nem érdeklik a csepelieket saját mindennapi ügyeik, a megélhetés gondjai, az egyre növekvő infláció, a kerület fideszes urai hatalmi harcának újabb eseményei, a pedagógus és az egészségügyi szakszervezetek küzdelme a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsüléséért, avagy a kerület fejlődését meghatározó, évek óta megígért fejlesztések elmaradásának okai, az orosz-ukrán háború hazai következményei. Ezért most sem „foglalkoznak” ezekkel a témákkal. A CSH 12. éve változatlanul a helyi fideszes hatalom alázatos szolgája.
Pedig Németh Szilárd odavágott kesztyűje miatt is, muszáj lenne változtatnia a Csepeli Hírmondó eddigi szerkesztési gyakorlatán, politikai egyoldalúságán. Jóllehet, a rezsibiztos-kormánybiztossal való, előbb utóbb elkerülhetetlennek látszó „kiegyezése” és a fejlesztési kérdésekben évek óta megmutatkozó szakmai felkészületlensége, egyoldalú, sport iránti elkötelezettségei, a kerület fejlesztését meghatározó stratégiai kérdések nyílt vállalásától való folyamatos menekülése rontja Borbély változtatási lehetőségeit. Mivel azonban saját frakciójának több tagja is támogatná, sőt igényli a változtatást, csak éppen Németh érdekében, az a valószínűbb, hogy ebben a rendszerben még sokáig olvashatjuk a politikai párlappá silányított Csepeli Hírmondó következő lapszámait.

Véleményünk a lap néhány írásáról:

Kíváncsian várom az igazságügyi miniszter nyilatkozatát arról, hogy a választók április 3-án az Országgyűlés de facto feloszlatásáról is határoztak-e.

A nap, pontosabban a 2022. május 24-ét követő éjszaka érdekes kérdése volt, hogy lehet-e veszélyhelyzet idején veszélyhelyzetet kihirdetni. Az Alaptörvény tizedik módosítása, amint az ismert, megteremtette annak a feltételét, hogy a kormány akkor is a rendeleti kormányzást válassza, ha azt nem járvány vagy elemi csapás, hanem a „szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa” indokolja.

Ne foglalkozzunk most azzal, hogy sérti-e az országban élők alapvető jogait, ha a kormány több mint másfél éve az előzetes parlamenti vita teljes kiiktatásával függesztheti fel törvények alkalmazását. Felejtsük el azt is, hogy

A tavalyi ellenzéki  előválasztás nagy közéleti siker volt. A színfalak mögött azonban rögtön utána lenullázták a felcsillanó lehetőséget. A végeredmény április 3. éjszakája óta ismert, az okok és a felelősök kevésbé...Ezt nem szabad elfelejteni, mert akkor újra bevisznek minket az erdőbe

Vannak olyanok, akik azt hiszik, hogy elgondolásuk, - vagy a hiedelmeikre, vágyaikra - alapozott véleményük megkérdőjelezhetetlen igazság is. Ezek, egyik civil köntösbe öltöztetett változatai azok, amelyek az utóbbi időben arra irányulnak, hogy az ellenzéki katasztrofális vereség okait ne is elemezzük. Azt mondják: hagyjuk a fenébe, mert változtatni a megtörténteken már úgyse lehet.

Keserű tapasztalatunk, hogy ezt a megengedő magatartást egyáltalán nem észleltük a magukat véleményformálónak tartó emberektől, a választási előkészületeknél. Akkoriban ellentmondást nem tűrő hangon nyomultak, és az ellenvéleményeket figyelembe se véve hirdették a maguk vélt igazát.

Aztán, makacs elképzeléseik nagyon nem jöttek be! Most, meg nagyvonalúan arra biztatnak, hogy felejtsük el.

Hát nem! Nem szabad elfelejteni, mert

Érzem az elégtételt, érzem, hogy a világ jó irányba fordult, de a lelkemben egyre nagyobb az üresség, amely óriási feketelyukként szívja fel a történtek miatt érzett minden örömömet. Valami hiányzik. Bruttó 4.8 millió forint nem elég. Nekem, önöknek, talán elég is lenne, de Orbán Viktor ennél többet érdemel.

A parlamenti többség végre, ismétlem, végre megemelte a miniszterelnök fizetését. Nem sokkal, nem annyira, ami az országért, a nemzetért végzett kemény munkáért járna, de legalább tisztességes összegre. Most, amikor itt a válság, a járványt, az inflációt, a reálbér csökkenést elszenvedő tömegek epekedve várták, hogy a magyar kormányfő kormányfőhöz méltó jövedelemmel felvértezve szállhasson szembe az országot fenyegető számtalan veszéllyel.

Vegyük tehát sorra, miért kellene ennél is több pénzt adni Orbán Viktornak:

Imádkozni majd lehet a csepeli fociért és a csepeli sportért, mert lesz kápolna is az ígéret szerint a botrányoktól övezett Béke téri stadionfelújítás után, ha majd egyszer befejezik. Addig meg kell elégednünk  az országossá dagadt botrány újabb fordulójával. Íme:

A csepeli botrány legfrissebb fejezetéről adott közre részletes, alapos elemző írást a telex.hu-ban Mizsur András Épül-szépül Németh Szilárd csepeli sportbirodalma, csak épp Csepellel nem beszélte meg címmel. A cikket változtatás nélkül közöljük:

Július 1-jétől új otthon után kell néznie a Csepel FC focicsapatának, mivel Németh Szilárdék alapítványa nem engedte meg nekik, hogy a jövőben is a Béke téri stadionban játsszanak. Egy éve ugyanez játszódott le, de akkor még sikerült megegyezniük a feleknek. Az egész ügyben vastagon benne van a fideszes vezetésű önkormányzat és Németh Szilárd egyre jobban elmérgesedő konfliktusa. A kiebrudalt focicsapat helyét egy új, még formálódó klub veszi át, ami szintén a rezsibiztos projektje. Az új csapat Csepel TC néven és csepeli színekben indul majd, amihez már több edzőt is átcsábítottak a Csepel FC-től. Az újabb csepeli sportbotrány hátterében feltűnik egy 52 milliárdosra becsült óriásberuházás terve is.

 
Már nem csak a birkózók miatt áll a bál Csepelen: a csepeli focisták ügye újabb frontot nyitott a

Egy átlagos kukás rakodó fizetését már 21 év alatt eléri egy pedagógusjövedelem, vagyis 2043-ban már pariban is lesznek. Szó sincs arról, hogy egy kukás túl sokat keresne. Kukásra szükség van. Persze tanárra is szükség lenne, de az van olcsóért is, még ha egyre kevesebb is. … Ha a gyerek hülye marad a zákson tipikus esete, ha a szemetet nem viszik el időben, akkor kész a baj. … Különben is, be lett bizonyítva, minél iskolázatlanabb, képzetlenebb valaki, annál lelkesebben szavaz az őt butaságban tartó Fideszre.

Magyarországon ma egy egyetemet végzett úgynevezett mestertanár 39 év munkaviszony után kereshet annyit, mint egy kukásautó-sofőr. Tehát, ha most szeptemberben nekikezd ennek a szép hívatásnak, akkor 2061-ben már a kukásautó-sofőr bérszínvonalánál tart. Már persze, ha addig nem emelik radikálisan a kukások fizetését. Amúgy egy átlagos kukás rakodó fizetését már 21 év alatt eléri egy pedagógusjövedelem, vagyis

A csepeli politikai csatározások, akadémiai kordonépítések és -bontások közben már szó sincs arról, hogy mikor és hogyan folytatódik a kerület infrastrukturális fejlesztése (korszerű, meghosszabbított HÉV, Gubacsi híd felújítása, a Corvin-csomópont kétszintes kiépítése, a gerincút II-III szakaszának megépítése...). Csepel jövőjének ezek az igazi, megválaszolandó kérdései, nem a két fideszes zászlós úr hatalmi harca. A  közügyek azonban most vesztésre állnak Csepelen...

Úgy tűnik, hogy az önkormányzat két vezetőjének, Borbély Lénárd polgármesternek és Ábel Attila alpolgármesternek  Németh Szilárddal vívott belharca sokmenetes lesz. Németh Szilárdot néhány hete Orbán Viktor a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztosnak nevezte ki. Németh a rezsicsökkentést védi, Borbélyék a Kis-Duna-partot. Ahogy kezdenek a szekrényből kihullani a csontvázak, kiderült, hogy a Kis-Duna-parti ütközetben már csak az

Ez az ember 2010 óta kimozdíthatatlanul a magyar parlament elnöke. Tisztsége főként arra jó, hogy megvalósíthassa, mondjuk úgy elegánsan, a politikai filozófiáját. Ez pedig a 2010 utáni változatban így foglalható össze: Nekem van hatalmam, neked nincs, azt csinálok veled, amit akarok. Van rá lehetősége, megteszi.

A magyar parlament azonban nem parlament – pontosabban nem tölti be a képviseleti demokráciákban szokásos funkciókat, amilyen a politikai közösség érdekek és nézetek szerinti tagoltságának szabad megjelenítése és a kormányt ellenőrző, fékező törvényhozói hatalom, hanem ellenkezőleg, a kormány hajtószíja –, Kövér László tehát csak afféle munkafelügyelő egy rabszolgatartó ültetvényen. Viszont abba, hogy Magyarországon mi történik akár a politikában, akár a gazdaságban, nincs tényleges

Leleplezés vagy (és) a szennyes teregetése? „Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg? / Ki tudja, hol áll meg s kit hogyan talál meg? Fuss, ha futhatsz...”

Akaratlanul is Arany János Toldijának sorai jutnak eszünkbe, amikor a szűnni nem akaró csepeli botránysorozat újabb és újabb epizódjaival találjuk szembe magunkat. Ábel Attila alpolgármester Népszavának adott politikailag pikáns interjúja bankot robbantott, és kiszabadította a szellemet a palackból. A szellemet azóta sem sikerült visszaparancsolni a Fidesz nevű palackba.

A Borbély Lénárd és Németh Szilárd közötti, évek óta folyó hatalmi harc hátterét feltáró cikk és sok-sok társa alaposan bemutatta a két csepeli fideszes politikus viaskodását, így joggal került fel több

"Ha egyszer majd történelem lesz ez a háború és az a tény, hogy Putyin megtámadta a független Ukrajnát, ebből a klipből nem marad más, mint a fehér galambok ide-oda totyogása, és egy zeneileg zűrös nemzeti hadova, amelyben a külvárosi sanzont felszorozzák szimfonikus zenekarral, löttyintenek rá egy kis népzenét, népviseleti gyerekek kórussal pitykézik..."

Ez a szeretet nemzeti összművészeti projektje – mondja Molnár Levente operaénekes arról a klipről, amelyet Seress Rezső egyszerű kis dalából alkotott Békedallá, és még azt is hozzátette, hogy „a koronavírus-járvány után terjedjen úgy, mint a szeretet vírusa”.

A vírusos értelmezés felől magyarázva ezek szerint a szeretet az a vírus, amely a legváratlanabb pillanatban támad a legvédtelenebbekre, ellenszere nincs, ki vagyunk szolgáltatva neki, és ha valahogy nehezen kigyógyulunk is belőle, az utóhatásait megemlegetjük. Ráadásul, ha megfertőződünk, akkor

Felszólalt a parlament költségvetési vitájában dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár április 3-án megválasztott országgyűlési képviselője. Hangsúlyozta, hogy a beterjesztett jövő évi költségvetési javaslat: nem a csepeli és soroksári lakosok költségvetése, mert olyan mértékben vérezteti ki a fővárost, hogy lassan a hétköznapi üzemeltetésre sem marad pénz. „Elmondtam azt is, hogy milyen módosító javaslatokat adtam be mindezen problémák kezelésére: pl. helyben a Kiság kotrására, a Gerincút tervezésére, a II. Rákóczi Ferenc út és a Csepeli út fejújítására, a hév déli meghosszabbításának koncepciótervére, a soroksári vasúti aluljáró megépítésére”.

A csepel.hu – eddigi szokásának megfelelően –, egy sort sem írt a képviselő hozzászólásáról. Arra viszont kíváncsiak vagyunk, vajon Németh Szilárd kormánybiztos úr támogatja-e a szavazásnál a csepeli, soroksári fejlesztésekkel kapcsolatos képviselői javaslatokat. Illúzióink azonban nincsenek….

********************************************

Csepel urai egy képen? Nem, Németh Szilárd és hű emberei, akik már hiszik, hogy ők a jövő „csepeli vármegyeházának” az urai. Most még, ahogy a képhez írták, a sportról volt szó közöttük: „Egyeztetés a magyar birkózásról és a csepeli sportélet megújításáról Schmidt Gábor sportért felelős helyettes államtitkár úrral a Kozma István Magyar Birkózó Akadémián. Kiemelt témák: a KIMBA diákotthona, csepeli tanuszoda, Csepel SC újjászervezése.” - olvasható Németh Szilárd közösségi oldalán, a következő képhez magyarázatként fűzve.

Magyarország rohan egy komfortos vármegyés, főispános, szolgabírós, csendőrös gumiszoba felé, ahol nem törik be a fejed, vér nem folyik. Csak az a baj, hogy mint a szakemberek leírják, a delikvensek előbb-utóbb reményvesztetté, depresszióssá válnak. A nagy rohanásban most itt tartunk:

Tessék engem békén hagyni azzal, hogy ez a főispánozás csak gumicsont. Direkt frocli, az ország ellenzéki felének szánva, juszt se rágódjunk rajta.

Én is tudom, hogy részben erre való. Bár önmagában már az is minősít egy kormányerőt, ha az alkotmányozást a politikai hergelés eszközének tekinti, az Alkotmányt inkább Bosszantmányként használva. Ezzel az erővel tehettek volna egy e célra rendszeresített rajzszöget az Alaptörvény Asztala mellé helyezett székre, kizárólag az arra járó gyanús elemek számára. Sokkal olcsóbb, és éppen ennyire szellemdús.

Csakhogy itt már rég nem egyetlen gumicsontról van szó. A sok gumicsontból egész gumiszoba épült, itt csücsülünk a közepén, hívek és ellenfelek ugyanoda zárva. Se ki, se be. Ha már zárt intézetbe csukják az embert, akkor

A városvédő a Munkásotthon újjáépített, értékőrző színháztermének erkélyén. Nyolcvan éves lenne Ráday Mihály (1942-2021), ha nem hagyott volna már itt bennünket. Ő olyan ember volt, olyan mély nyomokat hagyott a városban és az emberek gondolkodásában, amelyek megváltoztatták az épített értékekről való gondolkodást .

A fenti sorokat közösségi oldalán Horváth Gyula kerületi önkormányzati képviselő írta. Bolla Dezső csepeli helytörténész pedig a következőket mondta az egyik előadásában a legendás városvédőről: „Ráday Mihály városvédő, televíziós szerkesztő, az egyik alkalommal – talán 1995-ben lehetett – eljött a Munkásotthonba (pont el volt törve a lába, de eljött) egy kiállítás-megnyitóra. Mondtam neki: Ráday úr, mutatnék egy szép termet Önnek. Azt válaszolta: De ne kelljen messzire menni, mert fáj a lábam. Mondtam neki, nem kell sehova sem menni, és kinyitottam az ajtót. Belépett és elámult: Mióta van ez itt? – kérdezte. Mondtam, hogy 1920 óta. Talán emlékeznek rá, akkor az ő televíziós városvédő műsorában (Unokáink is látni fogják) készített erről a házról egy műsort. Ez nagyon sokat jelentett! Ennek segítségével kezdeményeztük a védetté nyilvánítását! Ma, ennek a teremnek helyi védettsége van.”

Horváth Gyula személyes visszaemlékezését így folytatja Ráday Mihályról:

Az ember sokszor kerül abba a helyzetbe, hogy élete során sose mondja meg annak az embernek, akit szeret és tisztel, hogy

Dollármilliárdokban mérhető magánvagyonát Kirill az ukrán dohánymaffiával és más istenes vállalkozásokkal való szoros együttműködésének köszönheti. Ezt az embert védte meg Orbán a vétó fenyegetésével. Igaza van a plébánosnak: tényleg fáklya ő. Még a végén tűzbe borítja a világot.

Az elmúlt napok  a magyar politikusok Isten-közeliségének jegyében teltek. Novák Katalin államfő a beiktatásán kapott püspöki áldások hatására kijelentette, őt egyenesen a „Jóisten” választotta ki pozíciójára. Tekintetét a szegényekre és a hátrányos helyzetűekre fordítja, „leülök közéjük a sámlira, meghallgatom és képviselem őket”.

Nos, a pedagógusok nem tartozhatnak ebbe a körbe, mivel az ő „röhejes jövedelmüket” befagyasztó és sztrájkjogukat korlátozó törvényt gondolkodás nélkül aláírta.

Osztie Zoltán plébános már kilencedszer tartott hálaadó szentmisét a magyar miniszterelnök születésnapján. Megtudtuk tőle, hogy „Orbán Viktor Isten ajándéka, aki fáklyaként jeleníti meg a világ világosságát”.

Ez mindenki számára világossá válhatott, amikor

A kordonok egy részét lebontották, de senki sem tudja, mi folyt és folyik az elsötétített üvegfalak mögött....Helyi szenzáció és országos érdeklődést kiváltó média esemény lett, amikor kordonbontásra szólította fel a csepeli polgármester a Kozma István Magyar Birkózó  Akadémiát

A botrány kipattanása óta sok sajtóorgánum foglalkozott a témával. A CSH  írása a polgármester fb oldalán írtak alapján készült. Van azonban néhány megjegyzésünk a névtelenségbe burkolódzó hírmondós szerző (szerkesztő) írásához:

> a helyzet kialakulásának alapvető oka, hogy az önkormányzat vezetése, Borbély Lénárddal az élen, jó néhány évvel ezelőtt, korábbi választási ígéretei ellenére, engedélyezte Németh Szilárdnak a KIMBA terveinek megvalósítását a Hollandi úton, egy rendkívül értékes telken, 400 milliós(!) anyagi támogatással együtt. Majd, mint hatóság, nem lépett fel a megígért épületmagasság ügyében Németh és csapata ellen. Miért nem? Pedig 2010 előtt, az ott szerveződött és általuk is támogatott civil szervezettel együtt, ádáz küzdelmet folytattak a

Még arra sem lesz lehetőség, hogy  a képviselői vagyonnyilatkozatba foglalt hazugságról valaki bebizonyítsa, hogy hazugság. Így épül a Fidesz-vezérek által megálmodott szép új világ...

Átalakítják a képviselők vagyonnyilatkozati rendszerét, ami – ahogy a változást beterjesztő Fidesz-frakcióvezető mondta – sok bírálatot volt kénytelen elszenvedni, függetlenül azok jogos, vagy jogtalan mivoltától, ám ezentúl minden nemcsak más, de roppant európai is lesz. Egyben német is.

Az új szisztéma ugyanis az Európai Parlament előírásait veszi át, amelyek viszont azonosak a Bundestag szabályaival, és szemben a magyar gyakorlattal – amely illetlenül kíváncsi, a részletekben reménytelenül elvesző, piszkálódó és ellenszenves –, nagyvonalú és duzzad a bizalomtól.

Ez annyit tesz, hogy a jövőben a befolyó jövedelmekről a

Csokorba szedték a bukott államtitkár által gründolt birkózó monstrum létrehozásának körülményeit, Megírták azt is, hogyan hagyta Németh cserben egykori klubját.

A csepeli önkormányzat fideszes vezetéséhez közel álló helyi lap alapos összefoglalót tett közzé, amelyben azt taglalták, hogy Németh Szilárd hogyan tol ki rendszeresen saját régi csapatával, az önkormányzattal szoros kapcsolatot ápoló Csepeli Birkózó Clubbal” – olvasható a 24.hu-n.

https://24.hu/fn/gazdasag/2022/05/13/csepel-fidesz-nemeth-szilard-birkozo-klub/, de a  168.hu is átvette az írást.

Blogunk már többször foglalkozott a polgármester és Németh Szilárd államtitkár között évek óta tartó ellentétekkel. Ez a hír a kettejük közötti rossz viszony választások utáni elmérgesedését jelzi. A hírt eredetileg közlő Csepeli Birkózó Club vezetése azon háborodott fel, hogy

"Most, hogy meghalt, nem tudok senkit, aki az örökébe tudna lépni. Pedig a magyar proletároknak (akiken a hónapról hónapra kevéske bérből élő munkavállalókat értem, a nincstelenektől kezdve a gyári melósokon és értelmiségieken át minden szolgalétben tartott munkavállalót), szóval a magyar proletároknak szükségük volna egy mindenkori Moldovára. Egy íróra, aki az ő szemükkel lát, az ő fejükkel gondolkodik és az ő szívükkel érez."

Moldova György kortársaink között valaki volt, úgy értem: Valaki. Nem ismertem, de az volt a benyomásom róla, hogy soha nem félt senkitől; soha nem kertelt; soha nem volt megalkuvó; nem ismerte a szolgalelkűséget; nem kereste a hatalom ánuszát nyalakodás céljából; nem ácsingózott díjakra és nem volt irodalmi törtető; nem volt az irodalom kötekedő hisztibajnoka, és nem lett belőle a saját maga egójától megmámorosodott, nárcisztikus pöfeteg; hanem egyszerűen író volt és maradt a sikerei csúcsán is, nagy magyar író, akinek a mellkasában proletár zsidó szív dobogott a magyar proletárokért.

S ha már azt a kevés személyes találkozást említettem, hadd idézzek föl egy jellemző esetet, amely

"Nagy Márton politikus miniszter direkt beszél butaságot. A rezsiharc népmeséjére vevő híveknek bábozzák el, hogy ők az infláció csokifejű ördögét kupán csapó Vitéz László. A hívek többsége úgysem repül sehová, garantáltan nem fogja őket érdekelni, ha a nagy purparlé végén csöndben árat emelnek a légitársaságok."

Nagy Márton közgazdász pontosan tudja, hogy zsibbasztó butaságot beszél, amikor arról elmélkedik, hogy az „extraprofit adóval” sújtott szolgáltatók, pláne a két éve masszívan veszteséges légitársaságok majd nem fogják áthárítani az egészet cakk um pakk a fogyasztókra. Képzeljük már el: a fapadosoknak például Magyarországon mindjárt át kellene alakulniuk nonprofit Zrt-vé, sőt, jószolgálati misszióvá.

Eddig egyik-másik repülőjegyük került annyiba, mint maga az új adóteher. Azaz, ha nem emelnek sürgősen jegyárat, innentől ők fizetnek azért, hogy a tisztelt magyarokat elszállíthassák mondjuk