A pedagógusnap alkalmából köszönetet mondunk Csepel valamennyi tanárának, tanítójának, mindazoknak, akik a kerületi iskolákban, intézményekben hivatástudattal, áldozatos, odaadó munkával és szeretettel nevelik a csepeli gyerekeket.
„A belépés feltétele mindössze a kulturált viselkedés, a rendes öltözet és az 5 forintos beléptidíj. A zenét többek között az Atlantisz, a Ferm, a Gutz és a Sigma zenekar szolgáltatja. A tánc szünetében mód nyílik divatbemutatókra, és művészeti produkciókra is. Az új szórakozóhely kedden, pénteken, szombaton és vasárnap várja majd a közönségét; a boxokban elhelyezett asztaloknál hármad osztályú árakon fogyaszthatják a vendégek az ételeket és a hűsítő italokat.”
Öven éve, 1971 júniusában országos hírnévre tett szert a csepeli Vasmunkás téren gyors ütemben épülő, fiataloknak szánt szórakozóhely. A megnyitáshoz közeledve sajtótájékoztatón ismertették a park lehetőségeit, a szórakozás körülményeit és – feltételeit. A Népszabadság "Rekordidő alatt elkészült, szerdán megnyílik a csepeli ifjúsági park" címmel kéthasábos cikkben ismertette a részleteket:
(Tudósítónktól)
Az idén április hatodikán végezték el az első kapavágást a csepeli Vasmunkás téren és jövő szerdán már át is adják a kerület ifjúságának az új szórakozóparkot.
Az ifjúsági park építéséről, programjáról tájékoztatta az újságírókat pénteken Vajna Gábor, a XXI. kerületi tanács elnökhelyettese és Szabó Ferenc, a kerületi KISZ-bizottság titkára. Elmondták, hogy a kerületi párt- végrehajtóbizottság felhívására a tanács, a Belkereskedelmi Minisztérium, a Délpesti Vendéglátóipari Vállalat, az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács és a KISZ központi bizottsága anyagi hozzájárulásával, valamint a kerületi fiatalok 1 millió forint értékű társadalmi munkájának felhasználásával építette meg az 5000 négyzetméter alapterületű, minden igényt kielégítő szórakozóhelyet a Csepeli Kislakásépítő Ktsz.
A kerület társadalmi szervei és az építők minden lehetségest elkövettek, hogy az 1200 fiatalt befogadó park
Elmúlt az anyák napja, már elhervadtak az ünnepi csokrok
Miért szül az ilyen? – kapja meg sokadszor is. Akkor is hallja, ha nem fülel, visszhangos a kórházi folyosó, és a magas falak visszaverik a nővérek fecsegését. Nem rosszak hozzá, elé teszik a reggeli margarinos kenyeret, kijárhat az egyre hűlő teás fazékhoz, merőkanállal merni a garzonteát.
Szíve szerint messze elkerülné a kórházat, különösen így, a Covid idején, de hiába szül hatodszorra, mindig adódik valami új, ami megijeszti, és hamarabb bezavarja a biztonságos falak közé. Már amennyire a falak biztonságosak. Az ügyeletes orvos, aki fölvette, úgy beszélt vele, mintha süket lenne, alighanem a váróteremben is hallották, hogy minek jött be, az ember hatodszorra azért csak tudja, mire figyeljen, nem? Csak azért nem küldte haza, mert a vér a gumikesztyűs kezéről végigfolyt a fehér köpenye hosszú ujján. Akkor morgott valamit az asszisztensnőjének, hogy vegyék fel, tegyék a gépre, legalább azt lássák, hogy
Két titok. Az egyiket lelepleztük: Nyomdát cserélt a Csepeli Hírmondó. A másikat szó nélkül eltűrik a kerületvezetők: nem tudhatjuk meg tőlük, hogy Csepelen hány áldozata volt a koronavírusnak
Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) június 2-án megjelent 11. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.
Folytatódik a polgármester úr politikamentes kampánya, lassan már a Csepeli Hírmondót is „megfertőzi” a főnök által sugallott kérés: csak politikamentesen gyerekek. Az már viszont nem érthető, hogyha már a szerkesztőségnek is kerülni kell a tömény politikát, miért maradnak ki rendre a lapból a konkrét tények. Például: az önkormányzati lakások tervezett, áron aluli kötelező értékesítését kezdeményező, jelentős vagyonvesztéssel is járó, valamint a Csepel SC-vel kapcsolatos Hollandi úti fejlesztés kiemelt közérdekű beruházássá való átsorolását szolgáló törvényjavaslatok parlamenti beterjesztése.
Megemlíthették volna a tények között, hogy a lap ismét nyomdát cserélt: az idei hetedik számtól már nem Győrben, hanem Veszprémben állítják elő a kéthetente megjelenő lapot. Igaz, mindkét nyomda a Médiaworks Hungary Zrt-hez, a kormányzati támogatást élvező médiabirodalomhoz tartozik.
Véleményünk a lap néhány írásáról:
Trianon az egész világ: igazságtalan benne minden határ. Egyiket sem igazolja más, mint hogy történelmileg úgy alakult, és a megváltoztatása nem lehetséges, vagy sokkal több szenvedéssel, veszteséggel jár, mint az elfogadása.
Trianon magyarok millióit fosztotta meg hazájától, otthonától, vagyonától, egzisztenciájától, jogaitól. A veszteség megrendítő. De Trianonban nem a magyarság vesztett, hanem a multikulturális állam. És nem a szomszédság győzött, hanem a nemzetállam. Akik nemzet és állam összetartozását hirdetik, akik a nemzetállam pártján állnak: Trianon pártján állnak. A nemzeti alapon, lakóhelytől függetlenül biztosított állampolgárság pedig e felfogás kvintesszenciája. Aki ezt köti össze Trianonnal, egyet gondol Trianon híveivel, az ő példájukat követi, rájuk is hivatkozik: a horvát, szerb, szlovák, román állampolgárosítási gyakorlatra.
Trianonhoz az kellett, hogy a nyugati nagyhatalmak 1918 tavaszán a nemzetállami törekvések mellé álljanak.
Akinek Trianonból az fáj elsősorban, hogy a magyarok nem egy hazában élnek, azok épp a Trianonhoz elvezető fájdalmat hordozzák tovább. Azt, amit Trianon kedvezményezettjei éreztek Trianon előtt.
Balról Jobbra: Borbély Lénárd, Vida István és Németh Szilárd. Ábel Attila éppen fotózott, ezért maradt ki a mosolyalbumból. Ők négyen sokszor bemutatták már, hogy hova vezet, amikor arra szólítják fel a csepelieket, hogy ne politizáljanak, ne üssék bele az orrukat a helyi és országos közügyekbe. Tizenegy év után látható, hogy hova juttatták Csepelt
Borbély Lénárd hónapok óta politikamentes állásfoglalásokat kér a kerület „hihetetlen fontos” kérdéseiben az ellenzéktől, pl. a koronavírus miatt kirobbant veszélyhelyzetben.
De politikai távoltartást várt el a Csepeli Munkásotthontól is; most meg a CSH e heti számában a csepeli HÉV kapcsán azt állítja, hogy „a fejlesztés a politikától független, pártok feletti kezdeményezés”. Blogunk többször foglalkozott a csepeli HÉV ügyével, például itt:
Ezért most a fent idézett mondatrészre koncentráltunk. Érdemes elgondolkodni a polgármester politikától való távoltartási szövegeinek okain, rövid-, és hosszabb távú céljain, de ennek elemzése elsősorban a választásokra készülő ellenzéki összefogás feladata. Most csak néhány ellentmondásra hívjuk fel az olvasó figyelmét. Íme:
Nagyot tévedett Karikó Katalin, a koronavírus elleni Pfizer-vakcina, pontosabban a messenger RNS-módszer egyik kidolgozója és szabadalmaztatója. Rohadt nagyot tévedett, mert bár nagyon sokat tud a saját szakmájáról, nem tud semmit arról, milyen erkölcsi állapotban van a szülőhazája, ahová nemrég ellátogatott. Ahol a kormányfő is fogadta a Karmelitában, bár figyelmeztető jel lehetett volna, hogy a disznósajt rejtelmeit tartotta a legfontosabbnak kiemelni a beszélgetésükből.
Aztán a kormánybarát Kurucinfo hírportál rögvest előjött a hírrel, amely egy évekkel ezelőtt megjelent könyvben rejtőzött: az egyetemről frissen kikerült Karikót annak idején - apja 1956-os szerepével zsarolva - beszervezte az a Salgó László, aki jóval később, 2002-2004 között, a baloldali kormány idején országos rendőrfőkapitány lett. Karikó elismerte az aláírás tényét, de szakértők által megerősítve hozzátette, soha nem jelentett senkiről. Aztán Amerikáig, a világhírig menekült.
Itthon a
Leleplezték a dugdosott információkat, és ezért ma már nyilvánosak a kormányzat titokban szövögetett tervei. Orbánéknak sikerült kirobbantani egy újabb értelmetlen, felesleges, megosztó szellemi háborút. Kínai egyetem vagy diákváros fog épülni az enyészetnek átadott nagyvásárcsarnok helyén? Ki és mit fog kiszorítani?
FUDAN. Mi is a baj azzal, ha kerületünk határában kínai egyetem épül? - teszi fel a kérdést sok csepeli ezekben a hetekben. Erre a jogos kérdésre sem az országos, sem a és politikusok nem adnak kielégítő, és érvek rendszerével alátámasztott választ. Nyomják a megcsontosodott álláspontokon alapuló sablonszerű válaszaikat. Ez a jelenség nem csak erre a tervezett egyetemi beruházásra, hanem más nagyberuházásokra is érvényes.
A világ legnépesebb és az egyik legfejlettebb országa Kína! Évszázados lemaradását hétmérföldes léptekkel hozta be az elmúlt évtizedekben és mára oda jutott, hogy a Marson űrszondájuk landolt. Ezt a gyors felzárkózást a tudomány élvonalához nem tudták volna megtenni, ha nincs kultúrájuknak biztos fundamentumai. De
Ősmagyarok. „Minden ellentétes híreszteléssel szemben egyértelmű, hogy a magyar nyelv az uráli nyelvcsaládhoz tartozik, amit tudományos körökben senki nem vitat."
Felmérték, hányan beszélnek világszerte magyarul, és az eredmény: körülbelül 13 millióan. (Antall József még 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát). Létezik egy adatbázis, amely számontartja a világ összes beszélt nyelvét, és ebben az adatbázisban jelenleg 7139 nyelv szerepel. Ugyanebben az adatbázisban van egy kétszázas lista, melyben azok a nyelvek szerepelnek, amelyeket világszerte a legtöbben beszélik. Ennek a kétszáz nyelvnek a beszélője teszi ki a világ népességének a 88 százalékát, ami azt jelenti, hogy kevés olyan nyelv van, amelyet sokan beszélnek, de ebben a kétszázas listában a magyar ott szerepel, az előkelő 96. helyen.
Mégis „teljességgel érthető, ha a magyar nyelvet beszélők úgy érzik, hogy anyanyelvünk egy furcsa, elszigetelt képződmény Európa közepén” – nyilatkozta Gugán Katalin, a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Ezt azzal magyarázta, hogy a magyar nyelv réges-régen elvált az uráli nyelvrokonaitól, továbbá a térbeli távolság is nagyon nagy a magyar nyelvet beszélők és a legközelebbi nyelvrokonok között.
Tisztázott is egy alapvetően fontos tényt: „Minden ellentétes híreszteléssel szemben egyértelmű, hogy a magyar nyelv az uráli nyelvcsaládhoz tartozik, amit tudományos körökben senki nem vitat. Rokonság
Szóljon már valaki a csepeli sportklubot megkaparintó, rezsihuszárból lett államtitkárnak, hogy a Csepel SC színe kék-piros. Bár, ha a kerület címerét egy pillanat alatt meg tudta változtatni, akkor a patinás klub színei és jelképei is veszélyben vannak…
Németh Szilárd fb oldaláról tudtuk meg: nagy napja volt az ország házának és az országnak. A dr. Szabó Szabolccsal szemben alulmaradt, de az Orbán Viktor kegyelméből a vigaszágon vagyis a Fidesz-KDNP listájáról bekerült képviselő ebben a ciklusban a 77. hozzászólásával boldogította és építette a nagyérdeműt. A volt rezsihuszár az országot irányító bátor 133-ak egyikeként Facebook oldalán közölte is a hozzászólásáról készült képet, föléje a következő szöveget írta:
„A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a diákváros megépítését és a csepeli sportfejlesztéseket, amely nemcsak a csepeliek, a budapestiek, hanem valamennyi magyar ember érdeke, nemzetstratégiai kérdés, nemzeti ügy, hiszen közös jövőnket, a nemzet fővárosának megújulását, fejlődését, a magyar felsőoktatás megerősítését, a magyar fiatalok boldogulását szolgálja.”
A szöveg magáért beszél. Németh összeköti a diákváros és a csepeli sportfejlesztés ügyét, majd, indoklásul, nem kis demagógiával, hozzáteszi az ilyenkor szokásos kormányzati lózungokat.
Az, hogy az ország nagy része, a budapestiek döntő többsége nem ért egyet a
Lehet-e vitánk abban, hogy Magyarországon a Fidesz a hatalom kizárólagos birtoklására törekedett és törekszik ma is? Persze vitázni mindenen lehet, és bármely kormánypárti haszonélvező meg is teszi ezt. Szerintük az, ami ebben az országban az elmúlt évtizedben történt, nem erről szólt, nekik normális üzemmód az, ha minden intézmény, amely amúgy a kormány ellenőrzését hivatott elvégezni, az Orbán-adminisztráció kezében van; ha mindenütt az ő emberei ülnek, és az is, ha a közpénzt kiszervezik magánzsebekbe.
Józanul gondolkodó emberek azonban pontosan látják, hogy a Fidesz teljesen eszköztelenné tette az ellenzéket. A parlamenti szerepük is formális csupán, legfeljebb Kövér Lászlónak ad némi lehetőséget, hogy házmesterként viselkedhessen.
Józanul gondolkodókról beszélek, és nem állíthatom, hogy a magyar emberek többsége nem az, de a jelek mégis arra utalnak, hogy nem nagyon zavarja őket ez a korlátozott szabadság. Nem zavarja, ha a rezsim
A rezsicsökkentés átverője és zászlóvivője nem érti, hogy miért nem hálásak neki az emberek. Polgártársaimmal együtt örültünk a rezsicsökkentésnek, mert jó, ha nem növekednek az árak. Azt hittük, hogy „olcsóbbért”, fogunk szolgáltatást kapni. Ehhez képest ugyanazért a pénzért, egy rossz, elavult szolgáltatást kapunk. "mert a XXI. században ugyan jár a jobb szolgáltatás, de nekünk nem jut! Lehet, hogy kevesebbet fizetünk pár forinttal az áramért, de ennek az összegnek a sokszorosát fizetjük az áramszünet által elromlott gépeink, berendezéseink, kidobott élelmiszereink pótlása miatt.
2021 május 21-én pártunk és kormányunk (kérésem ellenére) hat órai villanyáram fogyasztástól kímélt meg. Egy hónap alatt immáron harmadszor áramkimaradást produkált a szolgáltató. És, hogy ki ne maradjunk a jóból, még 22-ére is produkáltak egy kis áramszünetet. Korábbiakban nem voltak ilyen hosszúak az áram kimaradások, de jelezték, hogy a rendszer hibás! Azon vezetéken, amire a mi házunk is kapcsolódik, az elmúlt évben gyakoriak voltak az áramszünetek, amik nem csak a szakembernek, de a laikus lakóknak is azt jelezték, hogy a rendszer hibás. (Elöregedett, megsérült, korszerűtlen stb.) Az érdekesség az, hogy míg nálunk áramszünet volt, addig a szomszédnál hétágra világítottak a lámpák, és az utcai közvilágítás is üzemelt. Most is így történt! Délután fél kettőkor kiszaladta házból a kis unokám, és rémült arccal jelezte: papa nincs fény! A „fény megszűnt” és (két pár perces megszakítással) este fél tízig nem is jött vissza.
Ha az ellenzék száz akadályt leküzdve 2022-ben az orzággyűlési választás eredményeként eljut a IV. Köztársaság küszöbéig, ott belebotlik a HVG-s publicista Tóta W. Árpád kérdésébe: a fideszes tolvajok "kinek adják vissza a szajrét"? A "szajré" az utóbbi tíz évben magántulajdonba, az Orbán-rendszer "új középosztályának" kezébe került közvagyon. A jogállami rendszer - a IV. Köztársaság is - a kapitalizmus alapértékén, a magántulajdon érinthetetlenségén kell nyugodjon.
Ezt a sérthetetlenséget - kötött határokig - még a “létező szocializmus” is elismerte, amely a köztulajdon elsődlegességét hirdette, főként, ami a termelőeszközök tulajdonlását illeti. Hogy mire jutottunk vele, az ismert. A termelőeszközök társadalmasításának forradalmi céljából államosítás lett, s miután az állam továbbra is elvont konstrukcióként lebegett a közösség feje felett, így az állami (köz)tulajdon is a felhőkbe vonult. A mindenki tulajdona a senki tulajdona lett, meg is lopta mindenki, aki
Lehullott a maszk, vége az engedékenységnek! A közterület-felügyelet munkatársai május 26. óta szigorúan ellenőrzik a csepeli polgármesteri hivatal előtt álló gépjárműveket. A parkolókba már csak a kiválasztottak állhatnak be. Az önkormányzatot felkereső csepeliek meg keressenek maguknak máshol parkolót. Valahol Európában? Nem! Valahol Csepelen…
Azt írta kedden a csepel.hu, hogy a kerületben visszaáll a régi parkolási rend. https://csepel.hu/hireink/kozerdeku/item/13390-visszaall-a-regi-rend-a-parkolast-illetoen Nem is lenne ezzel gond, bár Csepelen nincsenek parkolóórák, a csepeliek tájékoztatása akkor is fontos. A gond ott van, amikor a szerkesztő az önkormányzat oldalán, közpénzből, elkezd moralizálni vagy inkább átlátszó módon politizálni, amitől egyébként másokat eltanácsolnak: „Az önkormányzatok eltérően reagáltak a kormánydöntésre, van, ahol csak júniustól kell fizetni, de a baloldali vezetésű I. kerület egy részén már a hétvégén is jegyet kellett váltani.”
Igen, az önkormányzatok eltérően reagáltak, annyira eltérően, hogy önkormányzati szövetségek, polgármesterek sora ítélte el az ingyenes parkolást, s az utóbbi időben már a fideszes polgármesterek közül is sokan szólaltak fel ellene. Eltérően reagáltak azért is, mert nem mindenkit egyformán érintett a kormány önkormányzat ellenes politikája, bár voltak fideszes önkormányzatok, amelyek jelentős „visszatérítést” kaptak,
"Saját emlékekkel és értékeléssel bírok mindarról, ami akkor történt. Olvastam az őszödi beszédet – nem pusztán a belőle kiragadott, azóta is sulykolt másfél mondatot -, láttam a felhergelt csőcseléket és éreztem Orbán Viktor remegő reményét, hogy az utcán válthatja le a megválasztott miniszterelnököt. A tények tények, akkor is, ha a kormánypropaganda most mindezt valami ’56-hoz hasonló, zsigeri lázadássá akarja átfesteni." (N. Kósa Judit)
Tizenöt év elég hosszú idő. Orbán Gáspár például tizennégy éves volt másfél évtizeddel ezelőtt, és épp a Premontrei Szent Norbert Gimnázium padját koptatta Gödöllőn, amikor – tudtuk meg a miniszterelnöktől - gondos atyja bezárta, nehogy elmenjen tévészékházat fosztogatni és autókat felgyújtani elemi erkölcsi felháborodásában, amit az őszödi beszéd váltott nála ki.
Nem kételkedem persze abban, hogy Orbán Viktor jól emlékszik, másodszülöttje rohant volna a forradalomba; de az a helyzet, hogy én pedig felettébb felnőtt voltam 2006-ban, ezért
„S akik még vagytok, őrzőn, árván,/ Őrzők: vigyázzatok a strázsán” (Ady Endre: Intés az őrzőkhöz) - Lengyel Géza tanár úr szerkesztette az új kötetet is.
Ismét megjelent a Tűzőrzők. A Csepeli Munkásotthon Tamási Lajos Olvasó Munkás Klubja 2021. évi évkönyve, az idén 59 éves klub megszakítás nélküli sorozatának immár 15. kötete. A nehéz körülmények (pandémia, a klubnak otthont adó, a veszélyhelyzet miatt hónapokig zárt Munkásotthon, az anyagi támogatás hiánya) dacára kiadott, több mint 210 oldalas évkönyvben most is szerepelnek a klub tagjai verseikkel, prózájukkal, festményeikkel és rajzaikkal.
A közel 40 szerző alkotását Lengyel Géza, a klub idén 80 éves vezetője, a Jedlik Ányos Gimnázium egykori, sokak által szeretett tanára, a többek között Németh László díjjal, Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztével és Csepeli Nívódíjjal kitüntetett „Tanár Úr” és egyben költő, fogta össze szerkesztette, lektorálta egységes, tartalmas kötetbe.
A Csepel Vas- és Fémművek ötvenöt évvel ezelőtt, 1966-ban indította azt a lakásépítési programot, amelyiknek most csak egyik állomásáról adunk korabeli tudósítást egy 1970-es újságcikk közlésével. A többi a száraz, csak számokat és tényeket tartalmazó cikkből kiderül:
A Csepel Vas- és Fémművek lakásépítő akciója keretében szombaton a Csepeli Munkásotthonban ünnepi külsőségek között adták át 150 lakástulajdonosnak a XXI. kerületben, a Bajcsy-Zsilinszky úti telepen felépült új otthonok kulcsát. A gázfűtéses, hideg-meleg vízzel, beépített bútorokkal ellátott lakások többsége kétszobás. Az idén még 114 lakás átadását és további 361 építésének megkezdését tervezik.
A lakásépítési akciót a Csepel-művek 1966-ban indította meg és az építéshez szükséges pénzt a vállalat adta. Évente mintegy 100—130 lakást építettek. Eddig összesen
Annyira sajnálom ezt a szegény Fideszt. Korábban nem voltak a szívem csücskei, de minden érző kebelben felkelti a szánalmat, ahogy most vergődnek a 22-es csapdájában. Mármint a 2022-es választás csapdájában. Nem mintha nem volna esélyük akár nyerni is, Joseph Heller regényében sem vesztett az az oldal, amelyben Yossarian első osztályú bombázótiszt harcolt, de attól még a csapda körbezárta: a saját feljebbvalói is veszélyt jelentettek számára.
A 2022-es csapdája többrétegű. Itt van pl. az előválasztás ügye. A csapdával kínlódó Fidesz nem tudja, melyik ujját harapja, így aztán tövig harapja mindet. Egyrészt azt akarja, hogy az előválasztás érdektelenségbe fúljon, minél kevesebben vegyenek részt benne. Ezért üvöltik teli szájjal, hogy az egésznek nincs is tétje, kár elmenni, minden le van zsugázva, bárkire szavazol, úgyis mindenki Gyurcsány bábja. Ugyanakkor minél több ágyút durrogtatnak, annál inkább maguk segítenek az érdeklődés középpontjában tartani az ellenzék politikáját. Köszönjük, Fidesz. A kormánylapok főcímei nem a világ háborús konfliktusairól vagy a járványveszélyről szólnak, hanem
Nagy a homály a Béke téri stadion és más sportlétesítmények körül. A Csepel SC felvirágoztatásának még nyoma sincs, de a szüret előkészületei már megkezdődtek. A kétségek erősödnek: egyelőre ugyanis nem látszanak a megvalósításhoz szükséges milliárdok, de már sokan ügyködnek az elköltésük körül. A hangzatos ígéreteken kívül a patinás sportklubból mi marad a csepelieknek?
Riadó! Sorakozó! Ismét milliárdos beruházás a láthatáron! A Főnök azonnal összerántotta/bevonultatta a tartalékállományú csapatát. Németh Szilárd, mert természetesen róla szól e sztori, most már nem egyszerű polgármesterként, hanem honvédelmi államtitkárként osztotta ki a régi, kipróbált harcostársaknak, a „Csepel-Pestszentlőrinc tengelyt” hosszú ideje mozgató, komoly harci tapasztalattal rendelkező hadfiaknak a funkciókat, a taktikai feladatokat. Meg is alakították rögtön a Csepel SC Alapítvány új összetételű kuratóriumát. Parancs végrehajtva. Németh fő stratégaként, változatlanul a háttérből irányít, ezért az alapítvány elnökének Süle László Csabát nevezte ki. Pokriva Márta, Ughy Attila és Werner Péter József pedig kuratóriumi tagi kinevezési parancsokat kaptak. https://www.facebook.com/szaboszabolcs.egyutt
Gondolom, sokan ismerjük, ha nem is személyesen, de legalább az internet vagy Facebook felületeiről, a Németh-féle csapat meghatározó tagjait. Németh és Ughy még anno a parlamentben, illetve a fővárosi közgyűlésben együtt képviselősködtek, a Werner-Ughy páros pedig valamikor a Napi Gazdaság vezetői voltak. Útjaik 2010-ben hivatalosan kettéváltak, Németh Csepelen, Ughy Pestszentlőrincen lett polgármester, de a párttársak közötti bajtársiasság megmaradt. Németh megválasztását követően azonnal kinevezte Wernert a Csevak Zrt. vezérigazgatójának, 2014. szeptember 30-ig, majd a határidő lejárta és a polgármester választások előtt pár nappal, öt évre meghosszabbíttatja(!) kinevezését. Két hónappal később Borbély Lénárd, az új csepeli polgármester, aki egyébként támogatta Werner újbóli kinevezését, kirúgja. Kárpótlásul megjutalmazza, milliókat fizettet ki részére, annak ellenére, hogy
Tényleg átlépem-e a határt, tényleg beállok-e közéjük, vagy csak megpróbálok túlélni, netán belső emigrációba vonulok és alámerülve kibekkelem őket?
Nem tudom, elgondolkoztak-e mostanában azon, hogy mennyire nehéz helyzetet teremthet az életben ez a … kettészakadt ország? Hogy vajon hol húzódik a finom határvonal a fásult beletörődés, a tevékeny kollaboráció és a kiúttalan egzisztenciális helyzet között? Vajon hányan tették fel maguknak a kérdést mostanában, hogy ezzel vagy azzal a tettemmel tényleg átlépem-e a határt, tényleg beállok-e közéjük, vagy csak megpróbálok túlélni, netán belső emigrációba vonulok és alámerülve kibekkelem őket?
Különösen igaz ez a felvetés a szellem embereire, akik neveltetésük vagy szerencsés születésük folytán nem a csavargyárban vagy a mezőn, a traktoron ülve keresik a kenyerüket. Akik egyre kevésbé tudják megőrizni féltett kincsünket, a távolságtartást, a függetlenséget, és a szabad gondolkodás privilégiumát. Hiszen a másik oldal, a nagybetűs Hatalom lassan az életünk minden területére benyomul, elszívja a
Németh Szilárd mondta 2014 szeptember 8-án: „Büszke vagyok rá, hogy itt Csepelen, a Jedlik Ányos Gimnáziumban egy gyönyörű, új, tanulóbarát laboratóriumot építhettünk fel. Ez a labor óriási szakmai lehetőség a pedagógusoknak és hatalmas kaland a csepeli diákoknak...” - A gimnáziumot minimum ötezer millió forintért - majd valamikor - fel fogják újítani. A képünkön látható Táncsics utcai épület és a több mint 300 millió forintnyi uniós támogatásból létrehozott Természettudományi Labor most ott áll üresen, zárva. A diákokat Csillagtelepre költöztették csaknem két éve már...
Hét év után három gyanúsítottja van az Öveges programnak – írta a telex.hu - https://telex.hu/belfold/2021/05/11/oveges-program-hadhazy-akos A cikk szerint „az ügyben eredetileg 2014-ben indult először büntetőeljárás,...és még a Miniszterelnökség belső vizsgálata is szabálytalanságokat talált...az unió csalás elleni hivatala, az OLAF is nyomozott, és 390 millió forint EU-s támogatást kellett Magyarországnak visszafizetnie.”
Az Öveges programban a kerületi Jedlik Ányos Gimnázium is részt vett, ahol 2014. szeptember 8-án adták át a több mint 300 millió forintnyi uniós támogatásból létrehozott Természettudományi Labort. https://www.jedlik.hu/esemenyek/2014-15/termeszettudomanyi-labor
A hatalmas összegben
