Nagy József, az alapítvány elnöke nyitotta meg a kiállítást
Szombat délután szűk körben megnyilt a sszáz éves Csepeli Munkásotthon jubileumi programsorozata 100 év nemcsak képeken című kiállítása. (FOTÓK ÖZÖNE A SZÁZ ÉVES CSEPELI MUNKÁSOTTHON ÉLETÉBŐL, EMLÉKEIBŐL)
Juhász Gyula A munkásotthon homlokára című versének elhangzása után Nagy József az alapítvány elnöke nyitotta meg a kiállítást. Megnyitó beszédében öszefoglalta, felidézte a száz esztendő legfontosabb állomásait, hangsúlyozva, hogy az intézmény mindvégig a kultúrát, a csepeliek művelődését, felemelkedését szolgálta.
Ezt követően Takács Mónika, a munkásotthon vezetője szólt arról, hogy
Pontosan száz évvel ezelőtt, 1920. március 14-én avatták fel a Csepeli Munkásotthont, a mai Árpád utcai ház elődjét. Az intézmény kulturális, társadalmi, közéleti, történelmi jelentősége Csepel és az ország életében is meghatározó volt, és az maradt a mai napig.
Németh Szilárd, a
Huszonöt évvel ezelőtt gyökeres fordulat történt a magyar gazdaságpolitikában. Megkezdődött a gazdaság és főképpen az államháztartás pénzügyi stabilizálása. A program kettős célja a legkevésbé sem lopakodó államcsőd megakadályozása és a gazdaság fenntartható, tehát egyensúlyőrző növekedési pályára állítása volt - írja Fejjel a falnak című cikkében Bokros Lajos
"A pánikreakciók elkezdődtek, zajlik a tartós élelmiszerek felvásárlása, ami teljesen racionális. A karanténban enni kell.”
Nem teljesen indokolatlan, hogy félnek az emberek (…) Szokva is vagyunk hozzá, értem a lelki helyzetet.
Egy esztendő leforgása alatt is brutális mértékű drágulással találhatják szembe magukat a magyar vásárlók, ha beszabadulnak egy szuper-, vagy hipermarketbe. 12 hónap alatt ugyanis rakétaszerűen kilőtt többek között az öblítőszer koncentrátum, az uborka, a sertéscomb és az alma ára is. Nem csalás, nem ámítás, ezek a termékek kivétel nélkül, több mint 30 százalékkal drágábbak ma, mint 2019 februárjában. És akkor a narancsról, a rövidkarajról, különböző felvágottakról, a félbarna kenyérről vagy a tejről még nem is beszéltünk.
Az elmúlt években a reklám-kormányzás mellett nem sok idő jutott a valódira. Amikor problémákat kellett megoldani, a magyar állam rendszeresen csődöt mondott. Elsősorban a kormányért és nem az emberekért volt, most meg nem tud hirtelen értünk lenni, ahogy az összeomlás határán működő magyar egészségügyi rendszer sem működik majd hirtelen jól. Pedig most aztán tényleg helyzet van:
Zsebre dugták a kezük, és csak nézték, csak nézték a Csepeli strandon, hogy miként úsznak el a milliók?
Kinek van láza?
Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy valaki vagy valakik úgy döntöttek, hogy Szenteczky János csepeli ellenzéki szocialista politikus bemocskolását közpénzből finanszírozzák. Éppen ezért ebben az ügyben Takács Krisztián szocialista képviselő közérdekű adatigényléssel fordult a városgazdához, hogy kiderüljön, kinek vagy kiknek a döntése alapján vádoltak meg igaztalanul egy ellenzéki politikust, és vajon mennyit költöttek és buktak el csak az ügyvédi költségen?
A Budai Vár ura zsarolja főváros ellenzéki vezetőit az alagútfelújítás költségeinek megvonásával?