1.) A KEZDETEK ÉS AZ ELŐZMÉNYEK

Március 14-én lesz 100 éves a Csepeli Munkásotthon. Készülve az ország-, világszerte ismert, elismert, megbecsült, többszörösen kitüntetett intézmény centenáriumi ünnepségére, arra vállalkoztunk, hogy az ünnepség időpontjáig megjelenő  írásokban megpróbáljuk feleleveníteni a küzdelmes, de mégis nagyszerű, ma is élő kulturális értékeket és hagyományokat teremtő évszázad néhány, általunk fontosnak tartott történését, az intézmény létrejöttének kezdeteitől, a kezdetek körülményeitől napjainkig.  

Még 1903-ban kezdődött. Akkor alakultak meg a csepeli munkások helyi szervezetei, amelyek éveken át a helyi Niederkirchner-, Molnár-, Pickerman-féle vendéglőkben élték szervezeti életüket. Öt évvel később azonban felmerült egy munkásotthon építésének terve. Vásároltak is egy telket a munkások, kiskereskedők, ÁFOSZ tagok,stb., által összeadott pénzből. Három év kellett azonban a Munkásotthon Szövetkezet megalakulásához.

A szövetkezet  alakuló ülésén elsősorban Népszava előfizetők és szocdem párttagok vettek részt. Ekkor kezdődött az évekig tartó gyűjtés, amelyet az első világháború kitörése is megnehezített, sőt egy időre meg is szakított. A munkások művelődési igényeinek erősödése azonban segített. A Munkás Műkedvelők Szövetsége 1915-ben a Zsilip-erdőben nagyszabású erdei ünnepséget szervezett, ahol a sok ezer munkás mellett megjelentek a kulturális csoportok tagjai, a helyi szakszervezetek, Dunaharaszti, Erzsébetfalva, Kispest, Soroksár és Újpest szociáldemokrata pártszervezeteinek képviselői is.

Folytatódott a gyűjtés – a Csepeli SZDP például évente 600 koronát

Csepelen egy hete Wass Albertet akarták tisztára mosni idős kormánypárti urak. Botrány lett belőle. Néhány napja  ifjú kormánypárti ficsúrok a magyar történelem legsötétebb fejezetének átírására tettek kísérletet. Botrány lett ebből is

Nem sok szót érdemelne a Fidelitas hangja, ha az nem a Fidesz hangja volna; nem annak az emlékezetpolitikának a része, amelyet a hatalom a világháborús magyar felelősséget elsikáló emlékművekkel, szobrokkal, a Horthy-rendszer rehabilitálásának szándékával gyakorol.

A szovjet csapatok doni áttörésének 77. évfordulójára emlékezett  a Fidelitas. A vereségre, aminek következményeként

A gyászoló család tájékoztatása szerint Imre Erzsébet, az egykori Csepel újság volt munkatársa, Csepel díszpolgára életének 82. évében január 3-án elhunyt. Temetése 2020. január 17-én, pénteken 14 óra 15 perckor lesz a Csepeli temetőben

Imre Erzsébet ezer szállal kötődött Csepelhez. Mint oly sokan, pályája elején ő is a gyárban dolgozott, és a munka mellett tanult, így szerzett diplomát az ELTE Bölcsészettudományi  Karán.  A Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyárából érkezett a Csepel újsághoz. Ott évtizedeken át tudósított a munkások, technikusok, mérnökök, az alkotó emberek életéről. Több százan voltak és lehetnek még most is közöttünk olyanok, akiknek nevét, gondolatait Erzsike, az Imre Erzsike - mert így ismerték a legtöbben - örökítette meg. Később mások is felismerték semmihez sem hasonlítható munkabírását, pontosságát, és így lett a Hírlapkiadó Vállalat Központi Sajtószolgálatának munkatársa.

A rendszerváltás után 1995-ben újraindult Csepel újság ismét számíthatott cikkeire, és ő fáradhatatlanul adott hangot a munkahelyüket elvesztő, csepelieknek és  az ismét talpra álló, magukra talált munkásembereknek. Bölcsészként avatott tollal írt Csepel történelméről, az innen indult művészekről, a magyar irodalmi örökségről, emlékeztetett helyi, valamint országos történelmi jelentőségű eseményekre, személyekre, és bírálta a hétköznapok fonákságát.

Pályája során

Akik akkor túlélték: magyar, német és olasz hadifoglyok a Don-kanyarnál 1943 januárjában

Horthy katonája címmel írt cikket tegnap, a doni katasztrófa, a 2. Magyar Hadsereg pusztulásának 77. évfordulóján Horváth Gyula. A felkavaró, megdöbbentő publicisztikát változtatás nélkül közöljük:

Vidéken egy panzió által szervezett disznóvágáson különleges élményt jelent. Most is, - úgy, mint az ilyen eseményeken lenni szokott, amikorra a korlátlan étel, és italfogyasztás már elérte célját – akad olyan, aki produkálja magát. Most egy húszas évei közepén járó fiatalember ugrott oda a cigányhoz, és a fülébe ordította nótáját!

„Horthy Miklós katonája vagyok!...” Húzzátok!

A prímás, fagyos tekintettel húzta! A bőgősnek, és főleg a cimbalmosnak viszont, igen nehezére esett a hangszerét a nótához igazítani. Vágták a pofákat, csavargatták a fejüket! Pedig tudták, hogy ez a kuncsaft többet dug majd a prímás zsebébe, mint a máshol dukáló ezres. A testbeszédükön az látszott, hogy őseik fájdalma ül a lelkükre!

Az „úri közönség” hallgatott! Úgy tett, mintha

Nagy titkok tudói. Tudják, miként kell homályban hagyni, visszatartani az információt, érthetetlen, zagyva szöveggé tenni a fontos közleményeket, és hogyan lehet elriasztani a csepelieket attól, hogy beleszóljanak a közügyek intézésébe...

A címben feltett kérdésre, "Hogyan kell elborzasztani, eltávolítani a csepelieket a közélettől?", nagyon egyszerű a válasz: úgy, ahogy ezt a csepeli városvezetők főkommunikátorai csinálják.Ennél hatékonyabb elborzasztás nincs. Számtalan példát sorolhatnánk, de most csak a legaktuálisabbal hozakodunk elő.

Idetesszük egy ma délután négy órára meghirdetett csepeli fórum plakátját, és ebből  kiderül, hogy milyen furfangos a havi több százezer forinttal megfizetett kommunikációs stáb, és annak feje, a millión felüli jövedelemmel honorált Ábel Attila alpolgármester,  és a hasonlóan eleresztett, a csepel.hu-t legalább névleg kézben tartó Vida István mint az impresszumban szereplő cég főnöke, hogy Borbély Lénárd polgármesterről már ne is beszéljünk.

Ember legyen a talpán, aki kiigazodik a csepel.hu-n olvasható kacifántos szövegen. Egy biztos, egy sort sem írnak arról, hogy bárkit meghívnának a fórumra, de

Keserű hangvételű levelet juttatott el a HVG-hez Jilly Viktor a korábban tévés nyelvoktató műsorokban is szereplő angoltanár.

Fotó: Facebook/Pedagógusok Szakszervezete Országos Ifjúsági Tagozat

Úgy látja, a szülők sikeresen érvelnek a tanári pálya ellen, hiszen a középiskolám 120 végzős diákja közül csak egyetlen tanuló jelentkezett pedagógusnak. Azt feltételezi, hogy a szülők legfőbb érve az, hogy bármely értelmiségi szakma anyagi kilátásai vonzóak, a tanáréi viszont nem.

Arra is rámutat, a magyar oktatás színvonala még mindig nem megfelelő, bizonyítja ezt a felvételihez kötelező nyelvvizsga javaslatának elbukása, valamint a siralmas PISA-teszteredmények.

Jilly Viktor ironikusan azt javasolja, járjon ezentúl hálapénz is a tanároknak. Hiszen azt, hogy 

az orvosok több mint fél évszázada súlyosan alul vannak fizetve, a társadalom nem fogadta el. A hálapénz, amelynek története egészen az 50-es évekig nyúlik vissza, segített abban, hogy egy szülő változatlanul az orvosi pályát javasolja gyermekének, hiszen „egy orvos mindig meg fog élni”

- írja.

Meglátása szerint a társadalom a rossz orvosokkal ellentétben a felkészületlen tanároktól nem fél. Az nem a testet, csak a lelket öli meg.

Az országos megütközést kiváltó csepeli Wass Albert szoboravatás egyik főszereplőjének jelentkezett Tarlós István egykori budapesti képviselő,  óbudai polgármester, volt budapesti főpolgármester. - Így kezdi publicisztikáját Horváth Gyula, csepeli ellenzéki (DK-s) önkormányzati képviselő, aki a továbbiakban azt elemzi, hogy a sokat megélt politikus honnan és miért jutott el oda, hogy ezt a dicstelen szerepet vállalja: 

A Fidesz tavaly októberi választási veresége után sokakban él a kíváncsiság, vajon miért is vonta meg bizalmát a pesti nép a két ciklusoson keresztül főpolgármesterként fungáló Tarlós Istvántól? Maga az érintett is, és sokan mások azzal magyarázzák bukását, hogy

Jött az áldás csőstül. Magyar családiház-típusterv. Érvényes 2010-től a szavatosság lejártáig

A király, az olyan ember, hogy bármerre jár is, ha megéhezik, beme­het bárkinek a kamrájába, és vághat magának szalonnát vagy kol­bászt, amekkorát csak akar. Ekként magyarázta nekem a hatalom ter­mészetrajzát Klarissza néni, több mint fél évszázaddal ezelőtt, és nem azért magyarázta így, hogy megértsem, hanem mert így gondolta maga is. Minden a királyé, a földek, az épületek, az állatok, ha megtet­szik neki valami, azt hazaviszi, és ha valaki tiltakozik, annak levágatja a fejét. De hát senki se tiltakozik.

Föntieket épp tíz éve írtam,  megjelent 2010. január nyolcadikán. Orbán ezeréves birodalma akkor még éppoly ideális formában létezett, mint az égi Jeruzsálem, avval a különbséggel, hogy utóbbi úgy is maradt, míg ellenben Orbánia bő négy hónappal később csakugyan alászállt az égből, ahogy az a Je­lenések könyvében írva vagyon.

Utána aztán jött az áldás csőstül. A

Leleplezés előtt. Borbély Lénárd (balról), Tarlós István (jobbról) és Wass Albert  (középen), sötétség fenn is, lenn is, az előtérben és a háttérben is

Csepel meggyalázott becsületéről, provokációról, szégyenről, aggodalomról és figyelmeztetésről írt, illetve jelentetett meg véleményeket a csepeliek.blog.hu az elmúlt hetekben a vitatott múltú Wass Albert Radnóti Miklós szobra mellé történt elhelyezése, illetve avatása kapcsán. Szerintem jogosan. Bár véleményem megegyezik a cikkek lényegével, most nem az foglalkoztat, hogy antiszemita, rasszista volt-e az erdélyi Válaszúton született, és a floridai Astorban öngyilkos lett író és költő. Arról sem idézek hozzáértő irodalmárokat, hogy valóban az „erdélyi irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja”, „Magyarország és Erdély egyik legnépszerűbb írója” vagy sem, s hogy műveiben mennyire érhető tetten antiszemitizmusa. 

Mindössze három megjegyzésem van e piszkos üggyel kapcsolatban. Az egyik, hogy erősen megosztó személyiségről van szó, s nem csak a társadalmi, politikai közélet, a kultúra meghatározó személyiségei, de a csepeliek jelentős része is másképp ítéli meg a Wass Albertet, mint Borbély vagy Tarlós urak, a január 8-i szoboravatás szónokai. Mindezeknek óvatosságra, széles körű egyeztetésre kellett volna késztetnie a kerület polgármesterét, aki kampányában többször hangsúlyozta, hogy valamennyi csepeli polgármestere akar lenni. 

Második észrevételem, hogy

Dávid Ferenc: Természetesen az első perctől az utolsóig néztem/hallgattam a csütörtöki miniszterelnöki sajtótájékoztatót. 

Nem volt unalmas a rendezvény, a kormányfő sok kérdésre adott értékelhető és elfogadható választ, mégis úgy kapcsoltam ki a készüléket, hogy hiányérzetem volt. Zavart, hogy a kérdezők többször is feltették ugyanazt a kérdést és ilyenkor Orbán Viktor hosszan ismételte magát. Telt a drága idő és nem kerültek napirendre azok az ügyek, témakörök, amelyekkel kapcsolatban szerintem sokan vártunk volna tájékoztatást, magyarázatot. Néhányat megemlítek ezek közül:

Ez a tábla szomorú példa a mai csepeli viszonyokra. Úgy tesznek az illetékesek, mintha megértenék, elfogadnák a lakosság jogos panaszait. Megoldásnak pedig erre e problémára kitesznek egy táblát! Itt nem a cselekedet, a megoldás keresése, megoldása számít, hanem a látszat! Erre fizetnek prémiumot a bennfenteseknek...

A kutya szétrágta a papucsot, ezért kocsiba ültem és a Csepel Plázába hajtottam. A II. Rákóczi Ferenc útról, a Kossuth Lajos utcába fordultam. Itt egy rövid időre érinti az útvonal az Erdősor utcát. Megszokott tereptárgyakhoz képest változást tapasztaltam. Egy új táblát. Az eligazító tábla azt mutatja, hogy Csepel centrumában P+R parkoló van.

Én meg úgy tudom,  éppen az a baj, hogy nincs!
Igaz épült volna egy még 2009-ben, de azt az akkor hatalomra törő Fidesz megfúrta. A mesterségesen (felelőtlenül) felkorbácsolt lakossági tiltakozás elmosta! Azóta Csepel belvárosában ügyintézés, vásárlás, betegség okán nem lehet az itteni lakosoknak parkolót találni.

Nap, mint nap teli van a piaci parkoló, a Kossuth Lajos utcai cikk-cakk házak előtti parkoló, a Pláza parkolója, a Szent Imre tér, az összes fő- és mellékutca stb. az agglomerációból a HÉV-hez utazó dolgozók kocsijaival. A „PENI” is csak úgy tudta biztosítatni vásárlói számára a parkolási lehetőséget, hogy

Ha egyszer azt állítjuk, hogy nincs magyar jobboldali ideológia, amelynek alapján pragmatikusan kormányozni lehetne, mert a jobboldali politikai gondolkodás folyamatossága restaurálhatatlanul megszakadt 1945-ben, akkor azt is ki kell mondani: a baloldal sem áll jobban.

Horn Gyula Kádár-korban gyökerező pragmatizmusa óta, annyi év megújulási ígérete után sem volt képes meghatározni saját identitását, amelyre építve kormányzóképességét ma bizonyíthatná. Pedig csak így léphetne túl nem csupán az Orbán-kormányon, de így hirdethetne rendszerváltást is.

De évtizedek óta csak a toporgást látni. Jelzi ezt a fecsegő felszín, hogy egykori prominensei hagyják el a pártot, vagy hogy a

Szabó Péterné Csepelen mécsest gyújtott Radnóti Miklós emlékére, miközben Wass Albert szobrot avattak  a mártír magyar költő szobrától pár méterre, szintén a csillagtelepi Radnóti Miklós Művelődési Ház előtt! - Az eseményről Takács Krisztián számolt be saját Facebook oldalán.

Szabó Péterné előtt fejet hajtunk, tettéről csak egyet mondhatunk: KÖSZÖNJÜK!!!

Miként tegnap éjjel közzétettük, csepeliek egy csoportja szintén tiltakozott Wass Albert

Ezeken a romokon kellett új életet kezdeni Csepelen hetvenöt évvel ezelőtt

A második világháború befejező szakaszában, a szovjet Vörös Hadsereg előrenyomulásának eredményeként hetvenöt évvel ezelőtt, 1945. január 9-én szabadult fel Csepel a náci német megszállás és a magyar nyilas uralom alól.  Az emlékezet és a történelem őrzi a tényeket.

Dr. Bolla Dezső helytörténész így ír a 75 éve történtekről:

Szigetszentmiklós elfoglalása után december 9-én a frontvonal egy hónapra Csepel déli határánál megrekedt. Furcsa hónap volt ez. A Weiss Manfréd Gyár bombáktól megkímélt kiürítésre nem került részén folyt a termelés, december 23-án 12.084 fõ dolgozott. Az aláaknázott Gubacsi-hídon menetrend szerint közlekedett a HÉV. Naponta vívtak rövid tűzpárbajt a Hárosra telepített szovjet aknavetők a Csillagtelepen állomásozó német tüzérekkel. Sárga csillagos munkaszolgálatosok tankcsapdákat, bunkereket építettek, futóárkokat ástak Csepel déli felén.

A védelmi rendszert

Siklósi Beatrix (képünkön) a Kossuth Rádió úgynevezett csatornaigazgatója lett, ami a sokat szenvedett intézmény történetének az utolsó előtti stációját jelzi

Orbán megint előretolt egy figurát, és megint olyat, aki a  rendszer szélsőjobboldali természetét hivatott erősíteni, azt a típusú kádert, aki nem vész el, és nem is alakul át, aki mindig és mindenhol ugyanúgy kirekesztő, antiszemita, és ostoba, köpönyegforgatással tehát nem vádolható.

Siklósi Beatrix a Kossuth Rádió úgynevezett csatornaigazgatója lett, ami a sokat szenvedett intézmény történetének az utolsó előtti stációját jelzi, és nem azért, mert alkalmatlan emberek soha nem ültek ebben a székben, hanem mert a középszer ennyire idiotisztikus, önimádó és megingathatalan elfajulása eddig itt kényelmetlennek számított.

Az új igazgató, aki többek között fajvédő kurucinfós hírek megosztásával, vagy épp a

 Mit keres Csillagtelepen Radnóti  Miklós szellemisége mellett Wass Albert árnya?

Sötétben, sötét ügyet visznek végbe ma este Csepelen. Az egésznek csak a célja és az eredménye világos: A cél: provokálni a csepelieket, az eredmény: Csepel szégyene. A Radnóti Miklós Művelődési ház előtt, a nácizmus áldozatává lett mártír magyar költő csillagtelepi szobrának közelében a náci eszmékkel szimpatizáló, több antiszemita művet produkáló Wass Albert szobrát avatják fel. Az aktust Wass Albert emlékesttel teszi teljessé a csepeli önkormányzat, amelynek nevével és nevében - háta mögött képviselő-testületi döntéssel - Borbély Lénárd hívja a közönséget a sötétbe, a 18 órakor kezdődő szeánszra.

A meghívóból nem derül ki, hogy az emlékműsort ki rendezi és kik lépnek fel benne. Ez is sötétben marad estig...

Hangsúlyozzuk: A tudatlanság enyhítő körülmény lenne az ötlet és a meghívó kiagyalóinak, de ha mindezt tudatosan teszik, akkor számukra nincs mentség. A nácizmus áldozatának szobra közelébe tenni a náci eszmékkel szimpatizáló, a nácikat és a hazai kiszolgálóikat támogató, szélsőségesen antiszemita  műveiről elhíresült író szobrát az nem más mint  provokáció. Megosztást provokáló akció a csepeliekkel szemben, rájátszás alantas ösztönök felszítására, undorító, átlátszó politikai célok  elérése érdekében. Ezt a megállapítást erősíti  a szégyenletes akcióról szóló híreket névvel, címmel kommentáló csepeliek sora. Az alábbiakban  a mérsékeltebbnek tekinthető véleményekből nyújtunk válogatott ízelítőt:

A csepeli önkormányzat hivatalos  Facebebook oldala már előrevetíti az éles megosztottságot.  A ma esti eseményről szóló hírhez többek között ilyen megjegyzéseket fűztek: 

- Felháborító disznóság, kegyeletsértés, szégyen Csepelnek!!!!! (V.Z.)

Százezrek tiltakoztak Londonban,  ahol újra és újra felcsendült egy ismerős dallam...

Egy dal járja be Európát. Sőt, a világot. Reneszánszát éli az olasz ellenállók partizándala, az „O bella, ciao”. Tudják, így kezdődik: Eljött a hajnal, elébe mentem..” Persze, nálunk is ismerik a partizán búcsúját szép kedvesétől: „Ha meghalok majd, mint annyi társam,/ Legyél te az, ki eltemet!” Legalább a refrénjét biztosan: „Ó, bella, csao, bella csao, bella csao, csao, csao, csao!” De ma már nemcsak a szerelemről, a halálról és a partizánokról szól. Mindenfajta szabadságküzdelem nemzetközi himnuszává lett. Egy szaklap azok közé a zenék közé sorolta, amelyek megváltoztatták a világot.

Megmozdulásaikon ezt énekelték a Brexitet ellenző britek, a „Je suis Charlie” jelvényt viselő franciák, az Erdogan ellen lázadó isztambuliak, a brazil nők, tiltakozva

Radnóti Miklós

Csepelen, a mártír költő szobra közelében, a róla elnevezett művelődési ház előtti parkban állítják fel a költő gyilkosainak eszméivel szimpatizáló Wass Albert szobrát

"A 12. számú holttest. Ruházat: Hosszú steppelt szürke kabát, kötött nadrág, turista bakancs. Külvizsgálat: A holttest derékban kettévált, igen kevés, szappanná vált lágyrész, nyitott testűrökkel. Tarkópikkely baloldalán belövés, fejtetőnél kilövés....A tisztiorvos megjegyzése: A kihantolás során a 12. holttest nadrágja hátsó zsebében találtam egy talajvízzel és az oszlásban lévő holttest nedveivel átázott és földdel szennyezett jegyzetfüzetet. Ezt napon megszárítottuk és a talajtól óvatosan megtisztítottuk: ez a jegyzőkönyv Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra…"

Csak bízni lehet abban, hogy a fenti  exhumálási jegyzőkönyvet és a hozzá vezető tragikus történelmi utat nem ismeri a "Csepeli Önkormányzat". Ez a megnevezés szerepel ugyanis azon a Borbély Lénárd polgármester által aláírt meghívón, amely 2020. január 8-ra, vagyis holnapra Wass Albert szobrának avatására invitálja a csepelieket. A Wass Albert-szobrot Radnóti Miklós szobrának szomszédságában akarják felavatni. A "Csepeli Önkormányzat" - Borbély Lénárddal az élen - ennyivel nem éri be, a szoboravató után Wass Albert-emlékműsort rendez a Radnóti Miklós Művelődési Házban.

A tudatlanság enyhítő körülmény lenne az ötlet és a meghívó kiagyalóinak, de ha mindezt tudatosan teszik, akkor számukra nincs mentség. A nácizmus áldozatának szobra közelébe tenni a náci eszmékkel szimpatizáló, a nácikat és a hazai kiszolgálóikat támogató, szélsőségesen antiszemita  műveiről elhíresült író szobrát az nem más mint  provokáció. Megosztást provokáló akció a csepeliekkel szemben, rájátszás alantas ösztönök felszítására, undorító, átlátszó politikai célok  elérése érdekében.

Valaki ellopott tőled 40 ezer forintot. Észre sem vetted? Akinél a pénz van, annak biztosan feltűnt – tízmilliószor 40 ezer forint azért már elég szép összeg. És ha nem is gondolsz rá a sajátodként (pedig jobb helyen lenne nálad), a hiánya neked is fáj.

A Forbes gazdasági magazin friss összeállítása szerint Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar: 407,7 milliárd forintnyi vagyon van a felcsúti gázszerelő nevén. A többségnek, akik a pénzt munkával keresik, és ha nem is máról holnapra, de hónapról hónapra élnek, a százmilliárdos összegek nem mondanak semmit, ezért célszerű más léptéket használni: minden magyar ember valamivel több mint 40 ezer forintot dobott be a Mészáros & Tsa. feliratú perselybe.

A nagyívű tervek harsogása közben sehol nincs szó a kerület számára fontos fejlesztésekről, a csepeli közlekedést meghatározóan érintő,  sok milliárdos beruházásokról: a Gubacsi híd két sávossá tételéről, a Galvani hídról, a Corvin csomópont kétszintessé tételéről, a csepeli HÉV felújításáról és meghosszabbításáról, a csepeli gerincút folytatásáról...

Az atlétikai vébé már biztos – a többi bizonytalan, mint a kutya vacsorája. A mondat első része a főváros feltételeit elfogadó kormányhatározatból következik, második része az én véleményem. Hogy mire alapozom vélekedésemet? Az előre látható, a szakemberek által előrevetített világgazdasági, uniós és magyar gazdasági változásokra. Mindenek előtt arra, hogy a következő években várhatóan lassul a magyar gazdaság növekedése, amelyre, ráadásul komoly hatása lehet az uniós támogatások csökkenésének is. Ennek következményeként újra átgondolásra kerülhetnek a korábban hozott fontos gazdaságpolitikai döntések. Nem vagyok biztos abban, hogy a 2023-as atlétikai vb feltételeként megfogalmazott, több száz milliárdot igénylő fővárosi közgyűlési feltételek valamelyike, a kormány tavaly év végi elfogadó határozata ellenére sem kerül később feláldozásra, az orbáni szent cél, a vb mindenáron

"Az, hogy Orbán nem vette észre időben a társadalom hangulatváltozását, a növekvő undort a kleptokráciával szemben, több ezer középszintű kádernek és a hozzájuk kötődő családi-baráti hálónak került sokba."

Az Orbán rendszernek különösen sok dolga lesz az idén, a legfontosabb azonban nem az ellenfelek legyengítése és tönkretétele, a szemmel már alig látható autonómiák letörése, a propaganda gépezet újjáépítése, a fontosabb társadalmi csoportok jóltartása lesz. Az már kevés, hogy a rezsim erőt mutat, az erő tartósságába vetett hitet kellene visszaadni a meghökkent Fidesz-híveknek és a megbotránkozott orbánista elitnek az önkormányzati választások után.

Az, hogy Orbán nem vette észre időben a társadalom hangulatváltozását, a növekvő undort a kleptokráciával szemben, az több ezer