Megint kezdődik a választási kampány, egyszerre kettő is, a Fidesz érdekeit kiszolgálva. Az EP- és az önkormányzati választásra is aláírásokat kell gyűjteni.

Előbbinél a pártközpontok által összeállított listákra, utóbbinál a polgármester- és képviselőjelöltek számára. A Kubatov-listák előtti korban még előnyt jelentett, ha maga a jelölt kérte a választók kézjegyét, akik megismerhették, ki is kér tőlük bizalmat.

Azóta durván csökkentették az induláshoz szükséges, a komolytalanok kiszűrésére kitalált számokat. A választási szabályok folyamatos barkácsolása is öncélú fideszes „munka” volt, arra apellálva, hogy rajtuk kívül egy-egy választókerületben, a polgármesteri székekért is legalább féltucatnyian elindulhatnak, ha a családtagjaikat és a szomszédaikat is összetrombitálják. Úgy gondolhatták, ezzel is szavazatokat csippenthetnek el az esélyes ellenzékiektől.

E terv legutóbb Budapesten és több nagyvárosban befuccsolt, de

A 70 méter magas csepeli víztornyot negyven éve, 1984 tavaszán adtak át és ma is az ország egyik legmagasabb víztornyának számít.

A HÉV végállomásának szomszédságában nyúlik az ég felé az 1980-as évek első felében épített víztorony. Egyes források tudni vélik, hogy a Csepel Művek dolgozói számára építtetett lakótelepek vízfogyasztási igényét már nem tudták volna a 21. kerületben kielégíteni, ezért vált szükségessé a víztorony felhúzása. Van ebben is valami, de a valóság azért mást is mutat.

Az 1970-es évek végére a hidrológiai szakmában kikristályosodott az a nézet, hogy az országban egyre szaporodó, elsősorban paneltechnológiával készülő lakótelepek kiszolgálására

Szamárságok gyűjteményét állította össze hatmilliárd forintért.  Kell-e értenie Rákay Philipnek a történelemhez meg a filmezéshez? Nem ártana!

Érdemes tájékozódnia még akkor is, ha egy „filmes nem történész, a történész pedig nem filmes”.

Akkor nem követelik az ifjak Táncsics kiszabadulását, akit akkor még Stancsicsnak hívtak, és nem radikalizálódnak túlzottan, hogy a magyar az ország hivatalos nyelve legyen – mert már 1844 óta az.

Ha Rákayt ezekkel a bornírtságokkal szembesítik, akkor

Az Ábel Attilával készített álinterjúból kiderült, hogy az alpolgármester a választáson nem indul egyéni jelöltként. Sokat sejtetően azért azt is kijelentette, hogy „fontos tagja vagyok a csapatnak”

    A választási kampányidőszakban hetilappá vált Csepeli Hírmondó mostani száma jól példázza az önkormányzat vezetésének szándékát: az ellenzék változatlanul ne kapjon helyet a lapban, különösen Borbély Lénárd választási kampányára való tekintettel.

    Ráadásul a lapba most is belefértek a polgármesteri kampányprogramok: ingyenes hajókirándulás a csepeli családoknak, ingyenes virágpalánta akció, a csepeli retro majális, a szenior akadémia, a magyar ikonikus dalokat bemutató koncertshow, stb. Kimaradt viszont a csepeli nyugdíjas ház vezetője lemondása körül kialakult botrány, vagy a Németh-Borbély közötti hatalmi harc újabb fejleménye is. 

Véleményünk a lap néhány írásáról:

"Az egyszemélyi autokrácia legveszélyesebb szakaszához értünk. Egy társak és kontroll nélküli vezér néz szembe a népével.  Ott fenn már nincs kivel konszolidálni, hatalmat megosztani. A légtornász szólóban hajtja végre mutatványait a magasban. Egyedül van, csak saját kezével próbálhatja megtartani a tetőt is, a hálót is. Ha csak bámulunk a nézőtéren, a végén ránk dőlhet az egész cirkusz."

Azt már számontartani is nehéz, hányféle jogcímen szokott lenni nálunk szükségállapot, veszélyhelyzet. Volt vagy van Covid miatt, a szomszédban zajló háború miatt, az állítólagos tömeges migráció miatt. Lehet, hogy van már alkotmányos lehetőség „a miniszterelnöknek fáj a feje”, „kikapott a válogatott” vagy „Tiborcz István részt akar a SPAR-ból” jogcímen is egy-egy szükségállapotot hirdetni, csak nem vettem észre ebben a tolongásban. Túl sűrűn jön rájuk a szükség, ahogy az elsős tanítónénim jegyezte meg megrovóan, ha valaki túl gyakran kikérezkedett.

Most úgy tűnik, leginkább az Orbán-rendszer káderpolitikája van szükségállapotban. Ezt nem hirdették ki, mert

A csepeli iskolák többsége nem ért egyet az átszervezéssel, de az előterjesztő alpolgármester viszont igen. Miért? - Tízmilliót fizet a kt meghallgatása nélkül a polgármester. Miért? - Nem mondják el az igazságot az Erdősor út 45-47 szám alatti beruházás csődjéről. Miért? - Ezekre a kérdésekre és a többiekre kapnak tisztességes választ ma a csepeliek?

A tegnap esti előrejelzés szerint a ma reggel 9 órakor kezdődő képviselő-testületi ülésen 24 napirend, összesen 31 előterjesztés kerül megtárgyalásra. Figyelemre méltó, hogy a tárgyalások során dönteni kell négy önkormányzati gazdasági társaság éves beszámolóiról, illetve idei üzleti terveiről.

Egészen elképesztő, hogy ezeknek a gazdasági társaságoknak a vezetői mennyire félnek beszámolóik esetleges elutasításától, amit egyértelműen bizonyit: beszámolóik mindegyike ugyanazon két oldalas dokumentummal hívja fel a testület tagjainak figyelmét az elutasítás rájuk nézve negatív következményeire. Magyarul zsarolják a testület tagjait. Mindezt Borbély Lénárd polgármester előterjesztésében. Meddig zsarolják még Csepel önkormányzati képviselő-testületét? 

Néhány kérdés a tárgyalásra javasolt ügyekkel kapcsolatban:

Ez a miniszter körülbelül felméri a helyét a világban és beáll egy ilyen színvonalas üzleti vitába, segédcsendőrnek. Most még csak a kisebb pofonok kiosztása tartozik rá, de bizonyára belejön majd még a verőember szerepébe. Drukkoljunk neki. A Spar meg vegyen bokszleckéket, ha nem tetszik neki a vircsaft.

Mától ismét emelkedik az üzemanyag ára. Van ilyen. Elég régóta van ilyen. Mindez tulajdonképpen szót sem érdemelne, ha a múlt héten nem arról adtunk volna hírt, hogy most talán nemzetgazdaságinak nevezett miniszter berendelte előbb a Spar, majd az üzemanyagforgalmazás vezetőit - ez utóbbiakat szépen kérve arra, hogy ne emeljék már a benzin - és a sajtos pogi - árát, mert így a választás előtt még a végén a nép méltatlankodni méltóztatna.

A választás fontos dolog. Majd csak ha szépen tetszettek szavazni, akkor zár be megint egy jó adag vasúti szárnyvonal és jelentik be, hogy

Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi ügyekért felelős államtitkár Csepelen járt a Jedlik Ányos Gimnázium kápolnájában, ahol különös kijelentést tett

 Erről az eseményről több országos orgánum is beszámolt. A Demokrata című lap szintén megírta, hogy Soltész államtitkár Adorján Attila Munkácsy-díjas festőművész 14 festményből álló keresztút-kompozíciójának felavatása és felszentelése alkalmából érkezett a kápolnába, ahol beszédet is mondott. https://demokrata.hu/magyarorszag/soltesz-miklos-a-hit-jelentosen-hozzajarul-a-tarsadalom-erositesehez-813250/ 

Most

A pedofiliát érintő kegyelmi ügy után elhíresült Bicske és az Orbán-birodalom gyöngyszeme, Hatvanpuszta közel van egymáshoz. Kis ország, kis távolságok, az általunk fizetett pazarló luxus és a szintén általunk fizetett, kétharmaddal megválasztott hatalom által elsikált pedofil bűnözés helyszínei szomszédosak. Ezt persze tudjuk. Azt is, hogy következmények is összeérnek majd egyszer.

Gondolom nem árulok el újdonságot azzal a hogy szemesnek áll a világ. Amúgy kevésbé közismert, hogy úgy folytatódik a mondás: vaknak az alamizsna. 

Szóval aki észreveszi a lehetőségeket, az boldogul, akinek valami miatt nincs erre módja, vagy kedve, vagy habitusa, vagy lehetősége, az magára vessen, tudjuk Lázár Jánostól is: akinek nincs semmije, az annyit is ér.

Amúgy a hatvanpusztai, legújabban még  a korábbinál sokkal nagyobb pálmaházat is kapott alcsúti Dallas és a politikusbukfencekhez is vezető bicskei gyermekintézmény alig

A park elnevezéséről és az odatett gyűlölködő szövegről, továbbá a volt pedagógus szálló  helyének hasznosításáról nem kérdezték meg a környék lakóit. Ön is leleplezheti a hazugságáradat forrását, ha csak egyetlen szálat felgombolyít abból a gubancból, amit Borbély Lénárd polgármester újraválasztása érdekében Ábel Attila alpolgármester vezényletével kuszálnak össze a közpénz milliókból működtetett csepeli szócsövekben. Nézzük például a legutóbbit, a sétányokra  vonatkozó címeres hazugságokat:

A Csepeli Hírmondó múlt heti számában „A szocialisták elherdálták a mostani vezetés visszaszerezte” címmel jelent meg egy polgármesteri propagandista bértollnok félrevezető gyalázkodása.

    A több mint 15 éves történet felhozása, Borbély kampányában való felhasználása két célt szolgál: az egyesületi elnök/polgármesterjelölt népszerűsítését, és a sétányokon ellenzéki színekben induló Dobák István lejáratását. Közben, a cikk szerzője, azóta már számtalanszor cáfolt hazugságot, csúsztatást használt fel, hogy az önkormányzat, illetve a polgármester saját, testületi hozzájárulás nélküli, korábbi elfogadhatatlan döntéseiről elterelje a figyelmet.

    Nézzük a további hazugságok leleplezését:

Mint az közismert, egyelőre nem adott szerződést a magyar színházi világot fideszizáló helyi érdekeltségű III. Richárd Udvaros Dorottyának. Lehet, hogy még ad és most csak megmutatja ki az úr a házban, lehet, hogy nem ad, hogy megmutassa, ki az úr a házban. Megteheti. Most magát Vidnyánszkyt idézem: "Nem is tudok egyébbel szórakozni,/Mint hogy a napon nézem árnyamat/És csúfságomat magam magyarázom:/Én, mivel nem játszhatom a szerelmest,/Hogy eltöltsem e csevegő időt -/Úgy döntöttem, hogy gazember leszek."

Ez a jegyzet nem a színházról szól, különösen nem a Nemzeti Színháznak nevezett fideszes lerakatról, nem is Vidnyánszkyról, sőt még csak Udvaros Dorottyáról sem.

A mi világunkról annál inkább – hiszen a színház maga az egész világ, ahogy korábban egy jeles színpadi szerző már valami effélét megfogalmazott.

A Cirmos sétányon tartott utcafórum tapasztalatai, illetve a fórumon részvevők felhatalmazása alapján a Momentum petíciót indított, Ne épüljön társasház a Pedagógus Szálló helyén! címmel.

Indoklásként ez olvasható a petíció kezdeményezőitől:

„A fideszes Borbély Lénárd, Csepel jelenlegi polgármestere, a veszélyhelyzet idején, egy személyben döntve 2021. július 1-én eladta a volt Pedagógus Szálló területét nettó 130 millió forintért a kerületi útépítésekben is érdekelt Gerulus Kft.-nek.

A beruházó évekig hallgatott terveiről, majd tavaly építési engedélyt kért és kapott 153 lakás megépítésére.

A négyemeletes épületek terve azóta

Elöljáróban a lényeg: drukkolok Magyar Péter mozgalmának, noha eszem ágában sincs rá szavazni az EP-választáson. Nem ellenséget látok benne, egyelőre nem is szövetségest (ezt ő sem akarja), de lehetőséget. Stefano Bottoni szavaival „nem Messiást, de a változás katalizátorát”. Aki nem olyan világot akar, mint én, de olyat, amelyben értelmesebben lehet élni és politizálni.

Szívesebben lennék az ő ellenzéke, mint Orbán Viktoré, mert utóbbi levegőt sem hagy az ellenzékének, így a változásnak sem.

A polgármester mindig minden programjáról tájékoztatást ad saját közösségi (fb) oldalán. Ez az interjú vajon miért nem jelenhetett meg?

Ezen a héten jelent meg a YouTube-n a Ki az úr a háznál: a választókerületi elnök vagy a polgármester? Borbély vagy Németh? -KFJ- 2024.04.09 című kb. másfélórás interjú videofelvétele. 

https://www.youtube.com/watch?v=G5FrgVgyiOU Fiala János, a riporter, Németh Szilárddal és Dudás Zoltánnal (a Fidesz csepeli polgármesterjelöltjével) korábban készített interjúi után – az újságíró szakma egykori klasszikus szabályainak megfelelően ‑ Borbély Lénárddal beszélgetett. Az interjúban a két fél közötti vita valódi okaira próbált választ kapni, de természetesen Borbély is elmondhatta az általa fontosnak tartott mondandóját.  

    Borbély a Németh interjúról azt mondta, a valótlan állításokat nehezen viseli, s lényegében ezért kérte a megszólalás lehetőségét. A mai helyzet bemutatását a szocialistákkal kezdte, akik csőd közeli állapotba vitték a kerületet (szerk.megj.: csak 3,6 milliárd forintot hagytak a bankban), de a 2010 utáni 14 évben rengeteget fejlődött a kerület. Beszélt a 2019-es választás után kialakult képviselő-testület létrejöttének körülményeiről is: szó sincs a 3 hozzá átállt képviselő megvásárlásáról, bár fontos feladatokat, beosztásokat kaptak, s új csapatában is helyük van. (szerk.megj.: a fontos feladattal sok pénz is járt!)

Németh Szilárddal folyó vitáját hosszú folyamat eredményének nevezte, okait az általa már korábban többször is elmondott témákra vezette vissza. Hozzátette,

A lakosságnak csaknem a hetven százaléka úgy érzi, hogy országunk romokban hever. (Képünkön a Csepel közelében omladozó, volt nagyvásártelep maradványa)

Na mármost tíz emberből kettő vagy három jó eséllyel tökfej, a pesszimisták szerint akár a fele is, de a többség állítólag nem, vagy legalábbis nem annyira. Ha tehát mindenki romokat lát maga körül, akkor fölöttébb sanszos, hogy ez azért van, mert csakugyan romok között élünk, ami nem előnyös, bár, mint tapasztaljuk, megszokható.

Egyébként ez a föntebbi csaknem hetven százalék az Ipsos  közvélemény-kutatásának a hozadéka, amely nemrég vált elérhetővé, de korántsem ez benne a legizgalmasabb, hanem az, amivel megoldási javaslatként a kérdezettek előálltak.

Sokuk szerint honunk rendbetételéhez 

1978. április 13-án, 17 óra 10 perckor az egyik Csepel felől érkező HÉV szerelvény fékezés nélkül belerohant a Boráros téri - akkor még a vágány vonalában lévő - állomásépületbe. A hatkocsis vonat jóformán letarolta az épületet. A tragédia áldozatinak emlékére ma délután 3 órakor emléktáblát avatnak a Szent Imre téren.

A Boráros téri HÉV-végállomáson azon a 46 évvel ezelőtti napon a csúcsforgalom és az eső miatt a megszokottnál többen tartózkodtak. A katasztrófában 18 ember vesztette életét (ketten a kórházban haltak bele sérüléseikbe). A sajtó a korszakban megszokottól eltérően részletesen foglalkozott a balesettel, annak okaival és a bírósági tárgyalással, de a tömegszerencsétlenség híre a tengerentúli magyar lapokhoz is eljutott.

A katasztrófa után perceken belül a helyszínre érkeztek a tűzoltóság és a mentőszolgálat járművei. Az elhunytak mellett négyen (más források szerint öten) életveszélyesen, heten súlyosan, tizenegyen pedig könnyebben sérültek meg, rajtuk kívül tizenkilenc főt helyszíni ellátás után hazaengedtek. A szerelvényben és az állomásépületben összesen 2,5 millió forintnyi kár keletkezett, ráadásul az állomást el is kellett bontani. A ma látható épület már

Rosszul csináltunk vajon valamit, hogy nem tartozunk a tiszteletet érdemlők közé?

A néni rendszeresen elmondja nekem a véleményét a helyi és országos ügyekről hétvégén a piacon. Naprakész volt a kegyelmi ügyben, és véleménye van a Nemzeti Múzeum új igazgatójáról is.

Önös érdek is vezet, mert mindig tudja, kinél mit érdemes aznap venni. 89 éves, remek a humora, emberszeretetet tőle lehet a legjobban tanulni.

De most olyan kérdést tett fel, hogy elbizonytalanodtam.

Tudja, végigdolgoztuk itt az életünket, felneveltük tisztességben a gyerekeinket, sajnos már

Kinyitották a csepeli pénzcsapot a Szent Imre téren. Sokba kerül a népszerűségért folytatott hajsza a Csepeli Hírmondóban is, de nem a haszonélvező kerületvezetőnek, Borbély Lénárdnak, hanem önnek.

    A hivatalos kampányidőszak kezdete április 20. Ennek ellenére már hónapok óta folyik Csepelen is a választási kampány, amit a polgármester már lassan másfél éve indított el. Ő azóta is folytatja, többnyire közpénzből. A Csepeli Hírmondó mostani száma ékes bizonyítéka ennek: az utolsó szám után egy héttel jelent meg, s az előrejelzés szerint a következő szám is egy hét múlva várható. Erre van pénz bőven. Nem csak a heti megjelenés, de a tartalom is bizonyítja, a CSH-ban elindult a polgármesteri kampány utolsó szakasza, most már hetente olvashatjuk a győzelmi jelentéseket, ígéreteket.

    A lapba még belefértek programok is: egy ingyenes hajókirándulás a csepeli családoknak, egy a csepeli nyugdíjasoknak, az online, illetve az előadásos családmentő gyermekvédelmi programok, az ingyenes virágpalánta akció, a csepeli retro majális, a szenior akadémia, a magyar ikonikus dalokat bemutató koncertshow stb.  

Véleményünk a lap néhány írásáról:

Erős napokat tudhat maga mögött Menczer Tamás, a Fidesz új kommunikációs igazgatója. Ha a sikert e pozícióban abban mérik, hányszor tud személyeskedő, eleganciát nélkülöző megjegyzéseket intézni a politikai ellenfelekhez, Menczer biztosan tarolni fog a magyar közéletben - bár kétségtelen: a verseny erős.

Ha valaki logikát keresne megszólalásaiban, már kevésbé seper jól az új seprű, de az ésszerűség vagy az ok-okozati összefüggések már rég nem képezik a kormányzati kommunikáció alappilléreit.

Ahhoz mégis szélesre kell tárnunk elménk kapuit, hogy megértsük, a múlt szombati gigatüntetést követően, amelyen több volt a magyar zászló, mint Németh Szilárd Facebook-oldalán a cupák, és Magyar Péter teljes lendülettel szállt bele Gyurcsány Ferencbe, miért éppen

A magyar költészet napját  60 éve, vagyis 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik. Ilyenkor irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal  tisztelegnek a magyar líra és annak legrangosabb alkotói előtt. Szerkesztőségünk ebből az alkalomból Csepeli Szabó Béla versét ajánlja olvasóink figyelmébe:

Nem tudom mi kell az egymás ellen feszülő ellenzékiek együttműködéséhez, de hogy mi nem, abban elég biztos vagyok. Mondjam el újra a két kiskecske meséjét? Akik a keskeny pallón viaskodva nem tértek ki egymás útjából. Bele is estek a gyorsfolyású patakba és a farkasnak aznapra két kecske is jutott vacsorára.

Természetesen arra nem tudok, – miért, ki tud? – válaszolni, hogy Magyar Péter lesz-e az, aki megdönti végre az Orbán rezsimet, ahogy arra sem, hogy esetleg Magyar Péter lesz-e az, aki megmenti.

Akadnak pillanatok, amikor szkeptikus vagyok vele kapcsolatban. Amikor  a legyőzendők listája megáll Tóninál, Barbaránál és Ádámnál. Ám amikor meglátom a kormánypropaganda szenvedélyes  mocskolódását vele kapcsolatban rögtön rokonszenv gyúl a keblemben iránta. Amikor az ellenzéki pártokat ekézi nagy erővel, akkor bizony elszomorodom. Mert lehet olyat mondani, hogy