A gyúelegy már elő van készítve, csak a jelszót kell kiadni, hogy hol, merre található az ügyeletes ellenség. Egy olyan országban, ahol a lakosság fele készségesen elhiszi, hogy az ukránok kezdtek területszerző háborút Oroszországgal szemben, ahol gonosz ellenségként lehet lefesteni a legfőbb szövetségesünket, az Európai Uniót, ahol egy  könyveket daráló  sipákolása miatt múzeumigazgatót rúgnak ki statáriális eljárással – ott minden megtörténhet a „szuverenitás-védelem” jelszavával.

Nem tudom, elgondolkoztak-e mostanában az …indulatokról? Arról, hogy milyen egyszerű azokat felkorbácsolni és milyen nehéz lesz majd megszabadulni tőlük, ha egyszer ismét a józan ész irányítja az életünket és nem a zsigeri indulatok. A 85 évvel ezelőtti németországi „Kristályéjszaka”, a Kristallnacht, a szervezett zsidóellenes pogromsorozat 85. évfordulóján nem árt erre is emlékezni.

1938. november 9-én a szó szoros értelmében elszabadult a pokol Németországban és onnantól egészen 1945 májusáig nem volt megállás Európában. Akkor már Adolf Hitler öt éve volt hatalmon, a különféle zsidóellenes törvényekkel, a sajtóban folytatott hecckampányokkal előkészítették mindazt, amihez

Tegnap többen azt mondták, hogy hagyma szaga van a kerületvezetők szócsövének. A legújabb szám lapjain ugyanis még sokan érezni vélték a hétvégi krumpli-hagyma osztogatás illatát, mondván, ugyanazok hozták a propagandalapot mint akik a krumplis-hagymás zsákokat. Az újság főszereplője is ugyanaz mint aki saját közösségi oldalán büszkén mutogatta az alamizsnára várók sorát: a polgármester

Dübörög a Borbély kampány! A lap legújabb számában, szövegben és képben, a polgármester kampányeseményei kaptak leginkább teret. A cikkekben többször találkoztunk is a Borbélyt valószínűleg indító, általa létrehozott „civil” szervezet emblémájával, egyelőre névtelen tagjaival is.

    A kerületi lakosságot, egy-egy kisebb-nagyobb lakossági kört érintő ügyekkel, hírekkel, ezek közéleti tapasztalataival, az ellenzéki véleményekkel most sem foglalkozik a szerkesztőség. Azt sem írták meg, hogy az idei 19. számot követően miért csökkent a lap munkatársainak száma. Ezért kérdezzük: mi történt Antal Zsuzsa újságíróval?

Véleményünk a lap néhány írásáról:

Túlképzett analfabéták szorgos és fegyelmezett serege vitte bele a rendszerváltás utáni időszak legmélyebb válságába a magyar gazdaságot és társadalmat.

Az uralkodó osztályba való bejutás, ez a fényes karrier a politikai hűség és engedelmesség elvén alapul, és a teljes szervilitásra épített politikai rendszer elnyomó gépezete látszólag jól is működik. A politikai hatalmi piramisban az egyes területeken a vezetők csereszabatosak, könnyen és gyorsan cserélhetők, mert az egyetlen kritérium a feltétlen engedelmesség, viszont nem kívántatik meg a szakmai hozzáértés.

Ezért az egyes igazgatási területek - a MÁV-tól a külügyig - már össze is omlottak. Közben a külügyminiszter egy-egy zavaros fenyegető beszéde vagy a menetrendi zűrzavar számos szomorú alkalmat szolgáltat a poénkodásra. Így aztán nálunk a legviccesebb ember a külügyminiszter, szorosan követi őt az összevissza kapkodó gazdaságfejlesztési miniszter, de jókat lehet mulatni a

Csepel központjában, a kerület főterén mindent elural a sivárság és a bezártság! Alig található ott működő egység. Ez a pavilonsor emlékhely lett: a Németh-Borbély féle 13 évnyi uralkodás szégyenhelye

Gyerekkoromban mikor kijöttünk a II. Rákóczi Ferenc úti iskolából, azonnal bevetettük magunkat a Szent Imre tér (akkor Tanácsház tér) fái, bokrai közé! Azok a fák már nincsenek meg! Nem csak azért, mert kiöregedtek, hanem azért, mert a 13 éve kerületvezetőknek semmit se jelentettek, ezért önkényesen kivágatták őket.

A tér sarkának növényirtását azért kezdeményezte a Fidesz és azért hajtatta végre Németh-Borbély féle duó, hogy oda pavilonsort építsen. A rossz nyelvek szerint nem a népnek (ez be is igazolódott, mert érdeklődés- és forgalom-hiányában mára mindenki elhagyta a területet) hanem azért, hogy a vezető elitnek  legyen közeli, szórakozási, étkezési lehetősége! Így aztán a lakosságot és a teret megszabadították az ősi fáitól és az ott kialakított első nyilvános illemhelytől. Az illemhelyet nem szüntették meg, csak beleapplikálták a vendéglőbe, így a

A Fidesz nemzetbiztonsági érdekből már a vízdíjszámításhoz szükséges adatokat is titkosítaná. Persze előfordulhat, hogy ellenséges erők a vízbázisok felől támadnak. A vízkészletek a nem is távoli jövőben fontos kinccsé válnak. De akkor a városokkal felérő vízigényű akkumulátor-gyárakat nem csábítani kellene, hanem tűzzel-vassal elűzni.

Kezd átcsúszni az irracionalitás tartományába az Orbán-kormány. Ez persze az önkényuralmak fejlődéstörténetének ismert szakasza, de attól még elég meglepő. Az energiaügyi tárca törvénymódosításában azonban szó sincs vízbázisokról, csupán az adatokat nem akarják kiadni 30 évig.

A fővárosi kódfejtők szerint erre leginkább azért van szükség, hogy

Németh Szilárd Csepel ének-zenei fejlesztéséről előremutató tárgyalásokat folytatott a saját lányával, aki képünk baloldalán látható – írta meg a media1.hu. A mellékelt fotót maga a rezsibiztos szolgáltatta saját közösségi (fb) oldalán.

Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, országgyűlési képviselő, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos  Facebook-oldalán egy képpel is illusztrálva jelentette be, hogy többek között Tóth Endre tankerületi szakmai vezetővel és Németh Virággal, a Magyar Rádió Énekkarának művészeti titkárával Csepel „ének-zene-művészeti fejlesztéséről” beszéltek, és az „egyeztetéseket” hamarosan szélesebb körben is folytatják.

Az ifjú hölgyet sokan ismerik Csepelen, így az ő számukra nem volt újdonság, hogy a Gulyáságyú Média  kiderítette,  a kép baloldalán nem mellesleg Németh Szilárd gyereke szerepel. A Fidesz alelnökének lánya a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által működtetett állami rádió Művészeti Együtteseinek (MRME) titkára.

Németh, mint országgyűlési képviselő, azzal tárgyal, akivel akar, de ha már fb oldalán is megírta, megkérdezzük: a szélesebb kör azt is jelentheti, hogy talán még a csepeli

A kirúgó rugóláb Csák János (képünkön) megbízhatóan működik, mint elefánt a porcelánboltban. Kéjes mosollyal pusztít maga körül. Hol egy kis Operaház, hol egy Nemzeti Múzeum, törik cserepekre nyomában. Annál jobb. Sőt, annál szélsőjobb. A következő igazgató már nyilván tudni fogja a helyét, és Pataki Attila életművéből rendez kiállítást a nemzet első múzeumában. Pedig L. Simon is igyekezett. 

L. Simon Lászlót egy Dúró Dóra-féle szélsőjobboldali hecc kedvéért kirúgták a Magyar Nemzeti Múzeum éléről. Lehet olyanokat mondani, hogy minden (ellen)forradalom is felfalja a saját gyermekeit, továbbá – ha már gasztronómia – egyék meg egymást a nevük napján.

Mégis, a kirúgás híre maximum annyira érdekes, mint, hogy a Sztárbox nevű tévéműsorban melyik színész gyepálta el jobban a másikat, és annyira fontos, mint hogy

Közpénzből fizetik a névadást, a  pántlikázást, az emlékműt, de a döntésből kizárták a csepelieket, a sétányok lakóit. Mit szól ehhez a képviselő-testület?

A közösségi oldalakon folytatódtak a viták a Wittner Mária emlékműnek a Wittner Mária parkban való felállításáról. Blogunk többször foglalkozott a témával, most csak a három oszlopos szobor elhelyezésének törvényi és anyagi feltételeire hívjuk fel az olvasók figyelmét. 

    Egy köztéren felállításra kerülő művészeti alkotás elhelyezése ügyében a jelenleg is hatályos 1991. évi XX. törvény 109. paragrafusa értelmében kell eljárni. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99100020.tv        

Ennek lényege:

L. Simon László (a kép baloldalán) és Orbán Balázs a World Press Photo megnyitóján 2023. szeptember 21-én a Magyar Nemzeti Múzeumban.  L. Simon Lászlót tegnap, november 6-án a múzeum éléről. 

A Fidesz könyörtelenül egyenes, immár majd másfél évtizede országgal és Európával egyaránt megismertetett politikai logikájának világló tanmeséje L. Simon László kirúgása a Nemzeti Múzeum éléről.

Mindenek előtt szaladjunk végig az eseményeken.

• A Nemzeti Múzeum adott otthont a valóságot leghitelesebben elbeszélő kiállítások egyikének, a World Press Photo címet viselő, a földkerekség legjobb dokumentaristáinak fotóit felvonultató tárlatnak. (Sőt a 24.hu fotóriportereinek munkáiból válogatott kísérő-, kerítéskiállításnak is.)
• Hetekkel a megnyitó után érkezett a hír: a Mi Hazánk kezdeményezésére a 18 év alattiak nem látogathatják tovább a tárlatot, mert az sérti a gyerkekvédelmi törvény előírásait. Erről Csák János kultúráért felelős miniszter tájékoztatta a pártot. (Az okok egyike az volt, hogy melegek számára létrehozott idősotthonban készült sorozat is látható volt a gyűjteményben.)
• Noha Csák válaszában még arról volt szó, hogy kérésére L. Simonék szigorították a kiállítás megtekintésének szabályait, később az igazgató Facebook-posztjában köszönetet mondott Dúró Dóra Mi Hazánk-elnökhelyettesnek, s olyan képeket tett közzé, amelyeken bejárat előtt kígyózó sorok láthatók. Válaszul Dúró jelezte, tudták, hogy L. Simon az aberrációhoz vonzódik.
• Közben kiderült az is,

A krumpliosztásban szerzett dicsőségéről folytatásos képregényben számolt be a polgármester, de a gerincút több mint tíz  éve várt új szakasza építésének elmaradásáról nem ad tisztességes tájékoztatást.

Csepelen csak ritkán fordul elő, hogy Borbély Lénárd polgármester, aki tagja a közgyűlésnek, tájékoztatja az ott történtekről a csepeli közvéleményt. Arról viszont igen gyakran ír, beszél, a szócsöveiben, a csepel.hu-ban vagy a Csepeli Hírmondóban, hogy mindenért Karácsony Gergely a felelős.

Márpedig nemrég terítékre került a gerincút, amikor közgyűlést és közmeghallgatást is tartott  a Fővárosi Közgyűlés. A tájékoztatás éppen ezért tényleg időszerű lett volna, hiszen például a közmeghallgatáson néhány csepeli is részt vett, sőt a csepeli gerincút folytatásával kapcsolatos kérdés és válasz is elhangzott. 

A bespájzolt oroszok hálózata Londontól Rómáig, Amszterdamtól Párizsig jelen van. Azon dolgoznak, hogy felépítsenek – ha kell, Orbán Viktor mögé – egy az Európai Uniót felbomlasztó új pártszövetséget. Előbb vagy utóbb a bespájzolt oroszok, vagy az általuk beszervezett emberek előjönnek a kamrából.

Egész Magyarország röhögött, amikor a tizedes visszafordult az eldugott erdészlak kamrájából, és halottsápadtan megismételte azt a mondatot, amin a spájzba tartva ő is tréfálkozott. Röhögtünk, mert a Tizedes meg a többiek című Keleti Márton-film 1965-ös bemutatásakor az oroszok még tényleg a spájzban voltak.

Csak három év telt el a kolhozosítás – magyar gyomroknak emészthetőbben: a parasztok termelőszövetkezetekbe hajtása – óta, és még három évet kellett várni az új gazdasági mechanizmus bevezetésével érkező friss szellőkre. Senki sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a gyárakban, a vállalatoknál, a minisztériumokban még valóban lehetnek oroszok, akik megmondják, mit miért kell csinálni.

Igaz, az oroszok fokozatosan a laktanyák zárt kerítései mögé szorultak, jelenlétük szinte csak a csencselések miatt volt kitapintható. Mindannyian megkönnyebbültünk, amikor hazánk földjét 1991. június 16-án az utolsó szovjet katona is elhagyta: ez a megkönnyebbülés íratta Esterházy Péterrel, hogy „az oroszok kimentek, de sajnos mi maradtunk.” Ő sem tudta, hogy

Egy étterem, két cirkusz. Borbély Lénárd: „Három önkormányzati cég felügyelőbizottsága is megállapította, a projekt megfelelt a hatályos törvényeknek.” Németh Szilárd: „A kormányhivatal szerint az étterem épületén szabálytalanul, építési engedély nélkül végeztek munkálatokat.

    A Heti Tv Pirkadat c. műsorában, Németh Szilárd egy riportban beszélt a Kolonics György Szabadidőközpontban  megépült luxusétteremről. Mint kiderült: a kormányhivatal helyszíni ellenőrzése szerint az étterem épületén szabálytalanul, építési engedély nélkül végeztek munkálatokat. 

    Borbély Lénárd korábban többször nyilatkozott az ügyről. A központ átadása után, a július 12-i Csepeli Hírmondóban azt olvashattuk: „…az önkormányzat saját forrásból fejleszt….”. A kritikákra válaszul a szeptember 27-én a Csepeli Hírmondóban a Törvényesen zajlott a Kolonics György Szabadidőközpont beruházása c. írás felvezetőjében ez jelent meg: 

„Három önkormányzati cég felügyelőbizottsága is ellenőrző vizsgálatot folytatott…és megállapították, a projekt minden elemében megfelelt a hatályos törvényeknek.”

    Mindkét vizsgálati jelentést helyszíni bejárás előzte meg. Érdekesség, hogy

Még a Mikulásban is hisznek, tehát bármit be lehet adni nekik. Óvodás gyermek szülőjeként engem is érdekel, valójában inkább aggaszt, hogyan képzeli az állam, avagy inkább a nemzeti kormányunk már egész zsenge korban az általa megkívánt magyarságot beleplántálni a gyermekembe, miközben neki még a homokozóban kellene játszani és önfeledten fára mászni, Vekerdy tanár úr után szabadon. 

Óvodások magyarságtudatáról faggatták egy felmérésben a szülőket, amin nincs meglepődnivalónk, miután Orbán Viktor halloweenre a Türk Tanács fővezírének öltözött, nem viccelve a turáni örökségünkkel – amiből nekünk, közembereknek egyelőre csak az átok jut. De már itt van némi kavarodás, hogy akkor most a keresztény, európai, vagy inkább a pogány meg a szittya magyarságot kellene a kiskorúak felé közvetítenünk?

Nagy Imre mártír miniszterelnök 67 évvel ezelőtti rádiós beszéde az 1956-os forradalom és szabadságharc sorsát  megpecsételő, november 4-én kezdődött szovjet fegyveres inváziót idézi fel.

A hatalmas túlerő csak többnapos utcai harcban tudta  felszámolni a szabadságharcosok ellenállását a Széna térnél, a Corvin közben, Óbudán, Kőbányán, a VIII. és a IX. kerület több helyszínén, végül november 11-én Csepelen is. Magyarország Kormánya 2001-ben nyilvánította Nemzeti Gyásznappá november 4-ét.

Ma, az idei november 4-ei Nemzeti Gyásznapon is az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik az ország.  Történelmi tények, további részletek:

Erről nem beszél a polgármester: A csepeli strand a fővárostól történt átvétele óta, a kerületi fejlesztések ellenére, minimum 5-600 milliós veszteséget okozott az önkormányzati költségvetésnek. A korábban megígért fejlesztésekből, a nem sátortetős, hanem a valódi fedett uszodából, az új tanuszoda megépítésből viszont  semmi sem lett.

Gratulálunk a „nemrégiben kinevezett fürdővezetőnek” azzal együtt, hogy lehet, csak mi nem tudjuk, ki és mikor nevezte ki. Nincs és nem is lesz könnyű dolga. Munkájához sok sikert kívánunk. A strand azonban évek óta veszteséges, s valószínűleg, mivel a strandok általában veszteséggel működtethetők, csak a veszteség csökkentése lehet legközelebbi célja. Szerintünk Borbély Lénárd strandot is érintő kampányrendezvényei, a különböző,

Új szelek fújtak a politikában, de a jelek szerint a széljárás most megint változik. Az atlanti szelet, legalábbis egyesek agyában az erős keleti szél váltotta fel. Mindez akkor jutott eszembe,  amikor megláttam  Orbán Viktort kazah  kaftánban és  ezüstnerc kucsmával a fején

Ahogy változnak az idők, úgy változnak  az állami szintű barátságok is. Én még jól emlékeszem, amikor állami szinten éltették, ünnepi transzparensek hirdették az idézem: "örök és megbonthatatlan szovjet-magyar barátságot". 1990 táján a szovjet kikopott ebből a barátságból, kiderült, hogy a barátság sem örök és nagyon is bontható. Új szelek fújtak a politikában, de a jelek szerint a széljárás most megint változik. Az atlanti szelet, legalábbis egyesek agyában az

Mindazokért, kiket nem láttunk már régen,
Akik velünk együtt ünnepelnek az égben,
Kiknek őrizgetjük szellemét,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.

Mindazokért, akik elzárkóznak a jótól,
Akik nincsenek itt, s nem is értenének a szóból,
Aki barát, de lehet még ellened is,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.

„Karsai Dániel András vagyok, 46 éves, ügyvéd, alkotmányjogász. Valamint halálos beteg.” Ezzel a Facebook-poszttal lángolt fel Magyarországon az újabb vita az eutanázia tekintetében. Az orvostudomány számára jelenleg ez gyógyíthatatlan betegség, a leépülést tiszta tudattal kell végigélni, az önállóságtól egyre jobban megfosztó, megalázó élethelyzetben.

Mérföldkő lehet az eutanázia magyar szabályozásában a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán novemberben kezdődő Karsai v. Hungary-ügy. Az Economx megkeresésére Bátki Pál büntetőjogász ismertette a jelenlegi hazai büntetőjogi környezetet és az elmúlt évtizedek történéseit.

„Karsai Dániel András vagyok, 46 éves, ügyvéd, alkotmányjogász. Valamint halálos beteg.” Ezzel a Facebook-poszttal lángolt fel Magyarországon az újabb vita az eutanázia tekintetében.

Az ügyvédnél 2022. augusztusában ALS-t diagnosztizáltak, ez úgynevezett moto-neuron betegség. Az orvostudomány számára jelenleg ez gyógyíthatatlan betegség,  amely ugyanakkor a mentális képességeket nem érinti, a leépülést tiszta tudattal kell végigélni, az önállóságtól egyre jobban megfosztó, megalázó élethelyzetben.

Karsai úgy véli, egy embernek joga van az értelmetlen szenvedés helyett méltósággal befejezni az életét, erre azonban Magyarországon nincs mód. Éppen ezért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, ahol az ügyben november 27-én és 28-án

November 1. és november 2. október utolsó napjával együtt a rendszerváltás óta minden évben éket ver az emberek közé mifelénk. A harsány, boszis, zombis, koporsós, ijesztgetős halloween áll szemben töklámpásaival az áhítatos, csendes, szomorkás mindenszentekkel és halottak napjával. 

Az előbbit sokan kommersz eszetlenségnek, tiszteletlen ökörködésnek tartják. Na és tájidegen ünnepnek, amely húsz-harminc éve kéretlenül kezdett rátelepedni az őshonos, emelkedett, keresztény mindenszentekre, ezért a Valentin-naphoz hasonlóan zsigerileg elutasítják a Nyugatról átszivárgott, idegenszagú fesztiválozást.

Töklámpások - Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Pedig az eset éppen fordítva történt: az ősi kelta halloween (all hallows’ evening, ami szó szerint minden szent estéjét jelenti) pogány ünnepét próbálta elhalványítani a katolikus egyház a saját mindenszentek napjával. IV. Gergely pápa 835-ben rendelte el, hogy ezentúl Szűz Mária és a mártírok emléknapját ne május 13-án, hanem október 31-én ünnepeljék a hívek. Ebből később november 1. lett, amit megtoldottak még egy nappal, a halottak napjával november 2-án.

A nélkülözhetetlen töklámpások sem mostanában gurultak hozzánk. Habár a

Száz éve született az a szobrászművész, akit joggal nevezhetünk az elmúlt fél évszázad Európában is legismertebb és legelismertebb magyar mesterének. 

Varga Imréről beszélek, akinek pályája engem leginkább Michelangelóéra emlékeztet, aki három évtizeden át szolgált különböző pápákat anélkül, hogy föladta volna művészi integritását. Mert ugyanaz a Varga, aki Lenintől kezdve Károlyi Mihályon át a szovjet kommunizmus első számú közellenségéről, Koestler Artúrról is készített szobrokat, Szent Istvántól Szent Lászlón át Gellért püspökön keresztül Szent Erzsébetig szinte minden magyar szentet megmintázott.

Reneszánsz egyéniség volt, aki