A pedagógusok küzdelme nemcsak a pedagógusokról szól, hanem az oktatásról és a jövőnkről. A gyerekek jövőjéről, akikből hamarosan felnőttek lesznek. Mindannyiunk jövőjéről.

Nézzük sorban, hogyan tudnánk javítani a helyzeten:

1. Érdemi és nyilvános párbeszédet az oktatás megújításáról! Hiteles tájékoztatást a kormány és a közmédia részéről!

A Belügyminisztérium és a kormány nem hajlandó leülni és megbeszélni a problémákat. Kompromisszumokra sem képesek. Kizárólag utasítanak, büntetnek és jogszabályokat hoznak, mindenféle egyeztetés nélkül. Mint ismeretes, az eddigi ellenőrzési formákon kívül most be akarnak vezetni egy újabb teljesítményértékelési, pontozásos rendszert, és ehhez

Sajnos vannak a kerületben olyan politikusok, akik sokat tesznek a csepeli sportélet megmérgezéséért, szétzilálásáért

Elindult a Csepeli Sportsziget Program címmel több, hivatalosnak tekintendő kerületi internetes fórumon olvashatjuk a polgármester tájékoztatóját, amelyhez néhány szakember véleményét is csatolják.

Nincs gondunk a szakemberek véleményével, Borbély úr publikált gondolatai ébresztettek bennünk kétségeket a polgármesteri tervek őszinteségével és realitásával kapcsolatban. Korábbi írásunkban részletesen kifejtettük véleményünket, amelynek lényege: 

> Németh Szilárd mindent megtett és megtesz a csepeli sport szétszedése, hatalmába kerítése érdekében.

> A polgármester is hozzájárult a kialakult helyzethez, Németh terveinek korábbi támogatásával. 

Kedden közöltük a szomorú hírt: 83 éves korában elhunyt Cs. Németh Lajos.  Akkor írták a lapok: „Több filmben is feltűnt, köztük Keleti Márton  A tizedes meg a többiek-jében, melyben Grisát, a sebesült orosz katonát játszotta.”  Cs. Németh Lajos legismertebb szerepe  kétségkívül az a bizonyos Grisa volt. Még szállóige is kerekedett belőle: "Az oroszok már a spájzban vannak".

Vannak, akik Major Tamásnak tulajdonítják, és vannak, akik Sinkovits Imrének. Mindkét színész jelentős szerepet játszott az 1965-ben bemutatott filmben, a kastélyban felejtett komornyikot megjelenítő Major azonban nem mondhatta. Ama spájzot ugyanis másik helyszínen rendezték be a dramaturgiailag fontos befőttes üvegekkel. Egy erdészlakban, ahol a visszavonuló SS-egység parancsnoka (Márkus László) elvárta, hogy a kiadós zabálás után a beosztottja kompótot is szerezzen neki. Ám Gutnacht (Jóéjszakát) hadnagy útját elállta az erdész felesége, hisz’ a spájzban sebesült szovjet katonát rejtegetett.

A szolgálatkész tisztet játszó Horváth Tivadar félretolta az asszonyt, és a befőttek közül a körtés üveget választotta. Ekkor nézett szembe egy dobtáras géppisztoly csövével.

Sok a beteg, kevés az orvos és a nővér! Egy ilyen rendszerben pedig be vannak kódolva a konfliktus-helyzetek.

Mielőtt az orvosi kezelésre sorra kerültem volna, sorstársaimmal együtt a folyosón várakoztam.

Sokan voltunk! A főorvos asszony ki is jött, és tájékoztatta a betegeket, hogy a megjelölt időpontot nem tudja tartani, mert súlyos esetekkel jöttek a betegek, akiknek az ellátása több időt igényel. Sok-sok türelmet kér!

Megértettük!

A délelőtti várakozás közben (3 óra volt) két munkásember jelentkezett és kopogott a rendelő ajtaján. Az egyiknek a szenébe mehetett valami a sarokcsiszoló szikráiból.

Szúrt és fájt a fiatalabbik dolgozónak a szeme. Izgatottan kopogtak az ajtón!

A kopogásra kinéző nővér a durvaságot súroló határozottsággal próbálta velük megértetni, hogy

 És kacagnak az áldozataikon, ahogy az a hiénáknál szokás

Sikeres csapaton ne változtass – régi fociszabály. De játékrendszert átvenni mindig jó. Csak adaptálni kell: ha nálunk a tőzsde nem piaci, hanem politikai, akkor azt vedd a kezedbe. Nem a tőzsde farkasai kellenek hát hozzá, hanem a Karmelita hiénái.

A különbség az, hogy az elsőknél a megtermeltek lerablása a cél, a másodiknál az elosztásé. Az elosztást meg központosítással jól kézbe lehet kaparintani.

Aztán fentről lefelé csak mindvégig pénzszomjas hiénák kellenek hozzá, minden szinten és minden szférában. Akik kiszimatolják és szétmarcangolják a nem behódoló termelőket, a civil szférát meg a sajtót, ami leleplezne.

Csepelen 13 év után most először ad közvetítést élő, egyenes adásban a közpénzből horribilis összegért fenntartott önkormányzati média a képviselő-testület ma délelőtti üléséről ITT.

Az idén harmadszor ülésezik a csepeli képviselő-testület. A tanácskozás 9órakor kezdődik. A csepel.hu-n közreadott meghívó szerint a polgármester 26 napirendet javasolt megtárgyalni. Várhatóan lesz néhány napirend, amely komoly vitát válthat ki, s talán az is kiderülhet, hogy a polgármester Fidesz-ből való kirúgása után a fideszes frakció hogyan kívánja kezelni a két fél közötti szakítást. Néhány előterjesztésből az is kiolvasható, hogy Borbély továbbra sem kíván együttműködni a testület többségével, úgy gondolja a veszélyhelyzet megadta a felhatalmazást a polgármesteri „kormányzásra”. Lásd tegnap megjelent heti összefoglalónkat: 

https://csepeliek.blog.hu/2023/04/23/egy_het_csepelen_mutogatas_az_uj_gerincut_helyett_sztrajkra_keszulo_tanarok_hazug_multidezes_kitekin#more18108152 

A mai napirend-tervezet fontosabb javaslataival kapcsolatos kérdéseink:

Békét, nyugalmat sugároz a táj a Kis-Dunán a fahíddal, de vannak, akik  ezt az átkelőt átverésre használnák

Még hétfőn jelentette be a polgármester, hogy április 24-én, hétfőn, 9 órára összehívta az önkormányzat képviselő-testületi ülését. Borbély Lénárd egyelőre 26 előterjesztést javasol megtárgyalni. A tervezett napirendek közül kettőre, a járóbeteg-ellátás további működésével foglalkozó, illetve csepeli gerincút építési előkészületeinek folytatásával kapcsolatos előterjesztésekre hívjuk fel olvasóink figyelmét. 

Mint ismeretes a kormányzat március 31-ig várta a szakrendelővel rendelkező önkormányzatok válaszát, egyetértenek-e az általa tervezett intézkedésekkel, azaz a rendelők államosításával. Borbély Lénárd – határidőn túli –, válasza:

A kormány béna, nem tud megbirkózni sem az európai uniós követelményekkel, sem a magyar gazdaság rendbehozatalával és irányításával – véli Ágh Attila professzor.

A politológus úgy látja, ha továbbra is a „rendetlenkedő” tagállam leszünk, az EU ugyan nem tud kizárni soraiból, de sokáig a partvonalon tarthat. Így teljesen lecsúszunk és azért fog az ország küzdeni, hogy megőrizhesse utolsó előtti helyét a tagállamok között. A professzorral a Fidesz legutóbbi választási győzelme óta eltelt egy évet értékeltük.

Miként  látja az elmúlt egy év történéseit a FIDESZ – KDNP új kormányzati ciklusában? 

A Fidesz 2022-es áprilisi látványos győzelmével politikai patthelyzet alakult ki. Mégpedig azért, mert a győztes ugyan már a választás előtt belecsúszott a válságkezelés válságába, mégis nyert. Ez a válság tovább mélyült egy év alatt, három alapvető okból is:

Írás a lapon: „A vas- és fémmunkások sztrájkja. Weisz Manfréd csepeli tölténygyárának sztrájkoló munkásai. Büngösdy Gyula (Erzsébetfalva) fölvétele.”

Napjainkban sokan, sok pénzért és sikeresen gondoskodnak arról, hogy a feledés homálya borítsa be Csepel történetének fontos, sok évtizeddel vagy több mint egy évszázaddal ezelőtti eseményeit. Az egykori legendás ‑ baloldalisággal nem vádolható ‑ polgári újság, a Tolnai Világlapja azonban őrzi a tényeket. A most következő tudósítás 1905 áprilisában adta hírül országnak, világnak a következőket:

„A budapesti vas- és fémmunkások sztrájkja.

A budapesti vas- és fémmunkások sztrájkba léptek a minap, hogy munkaadóiktól emberségesebb bánásmódot és tisztességesebb munkadíjat vívjanak ki, miután méltányos kívánságaikat a gyártulajdonosok békésutón teljesíteni nem akarták. Budapest vas- és fémgyáraiban ettől a perecztől fogva szünetelt minden munka. Elhallgatott a pöröly, nem füstöltek többé a kémények s a gyárak hatalmas tölgyfa-kapuit bezárták.

Ez a sztrájk óriási méreteinél fogva kilépett a közönséges bérharczok közül s valóságos

Adler László, a Tények főszerkesztője) és Szalai Vivien, a TV2 hírigazgatója átveszi a Kommunikációért Nívódíjat az Országházban -  Fotó: MTI/Kovács Attila

Mivel idestova 13 éve élünk diktatórikus, államkapitalista viszonyok között, így azon már nem lepődünk meg, hogy az évi 130 milliárd (!) forintból gazdálkodó, jelenleg 780 főt (!) foglalkoztató mamutintézményt is felügyelő médihatóság (NMHH) ahelyett, hogy a törvényben meghatározott feladatának megfelelően a médiumok törvényes működése és a sajtószabadság érvényesülése felett őrködne, valójában a kormánypárti médiahegemónia zavartalan építését, a tisztességes versenyfeltételek felszámolását, a vélemény- és szólásszabadság korlátozását tekinti feladatának. 

Most azonban új színfolttal bővült a Hatóság eszköztára. Immár nem csak a

„Vigyázat, csalnak!” – figyelmeztet az önkormányzati szócső a kecsegtető ajánlatok veszélyeire 

A Csepeli Hírmondónál minden változatlan. Lassan 12 éve szolgálja – a csepeliek helyett –, gazdáját, a kerületi önkormányzat mindenkori vezetőjét, most éppen Borbély Lénárdot, aki nagyon akar újrázni a következő évi polgármesteri választáson.

A CSH meg is tesz mindent az ügyért. Most például három oldalt kapott, amelyben mindenáron szeretné bizonyítani: ő maradt, aki volt, pártonkívüliként is a kormány hű katonája, s „Bármi is történik, Csepel érdekeiből…” nem tud engedni. Arról viszont most sem beszélt, s az interjút jegyző közvetlen munkatársa, a Polgármesteri Kabinet fő-fő sajtófelelőse sem kérdezett rá: mit csinált az elmúlt kilenc évben, amikor a HÉV, a gerincút folytatása vagy pl. a Gubacsi híd felújítása ügyében kellett volna a kerület érdekei mellett kiállni. 

A lapban egyébként szó volt még a szabálytalanul parkolókról, a Táncsics utca egy részének felújításáról, a kerületieket becsapni szándékozók elleni rendőrségi harcról, a kultúráról, a sportról és bőven a

Az Orbán-rezsimben semmi nem az, aminek látszik. Másként: ellepi a hazugság. Ha elfedni nem is tudja a lényeget. Most éppen megint a kormányzás mikéntjéről szóló közjogi szabályok speciális szabályairól van szó, az úgynevezett veszélyhelyzet meghosszabbításáról, ami a rendkívüli jogrend egyik fajtája.

Nem untatnám az olvasókat a tavaly november óta új és ijesztő szabályozás részleteivel, erről Bárándy Péter, Vörös Imre és Mészáros Gábor alaposan beszámolt az érdeklődőknek, írásaik elérhetőek. Elég két dolgot tudnunk: egyrészt, hogy a kormány (értsd: Orbán Viktor) olyan felhatalmazást kapott magától, amelynek segítségével rövid úton erővel (akár fegyveres erővel is) elhallgattathat bármilyen rendszerellenes tevékenységet.

A jog nyelvén: az alkotmányos rend megdöntése érdekében történő szervezkedést. Különösebb jogászi érzék nélkül is észrevehető, e szervezkedésnek nem kell erőszakosnak lennie, elég ha két-három magyar összehajol. Másrészt, hogy valójában semmilyen tényleges ok nincs semmilyen rendkívüli helyzet megállapítására. Tehát a valóság és a hatalom egyszemélyi gyakorlásának nincsenek korlátai. Beszéljünk most már világosan és egyszerűen: önkényuralom.

Nem észrevehetetlenül és nem is lassan, hanem tudatosan és módszeresen úgy alakították a kormányzást, hogy

Stratégiai együttműködés Csepel, Soroksár és Pesterzsébet közös fejlesztéséért. Ezt hirdeti a saját fb oldalára kitett fotóval a rezsibiztos. Kérdéseink: miért hiányzik a képről Csepel polgármestere? Mikor döntött a csepeli képviselő-testület arról, hogy stratégiai együttműködés keretében fejlesztik a három kerületet, ráadásul Németh Szilárd irányításával?

Több témáról közölt szöveggel ellátott képet Németh Szilárd rezsibiztos a saját közösségi oldalán.

Az átalunk kiemelt ügyekben – szerény véleményünk szerint ‑  sértődötten, dühödten megy szembe, Borbély Lénárd polgármesterrel, illetve a

 „Még mindig nincs kibeszélve, hogy az ellenzék részéről mi lett elrontva 2022-ben, inkább az egymásra mutogatás megy." Mögötte és mellette van egy olyan csapat, amelyikkel mindig  jól tudott együtt dolgozni. A három választási győzelmében sok-sok egyeztetés és  rengeteg munka van.

A Fidesz pontosan tudja, hatalmának megtartásához azt kell állítania magáról, hogy középen van. Hasonlóan fontosnak tartja, hogy az ellenzékiek között ne erősödjön, hanem csökkenjen a bizalom, viszont a politikai tömörülések száma nőjön.

Minél többen vannak, akik egyre jobban haragszanak egymásra valamilyen régi történet miatt, annál nehezebb létrehozni egy egységesen működő, egységesen kommunikáló, egyfelé húzó ellenzéket – mondta a Klikk Tv Tíz című műsorában Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője, a Momentum frakciójának tagja.

Szabó Szabolcs háromszor nyert egyéniben, mindig Németh Szilárdot győzte le. Szerinte sokszor jobb eredményt lehetne kihozni a választókerületekből, és az, hogy a

Bencsik András, Csepel díszhuszára  ma a jobboldal egyik média főszereplője

A HírTV Sajtóklubjában, Bencsik Gábor azt nyilatkozta, hogy Budapest utcáit a március 15-i  ünnep alatt a Fidesz távollétében ellepték a svábbogarak, még továbbá Karácsony Gergely főpolgármester azért nevezte Budapestet köztársaságnak, mert a fővárosban nem magyarok, csupán emberek élnek.  Keresztény „hívő” főszerkesztőnk valóban kedvelte mindig is a radikális identitásképző lelkesítő nyelvhasználatot.

Példának okáért Bencsik a Népszabadság 1986. október 17-i számának első oldalán a következő kis publicisztikát jelentette meg, kizárólag már akkor az akkori „hite” radikális és könyörtelen képviseletével. Íme Bencsik András cikke:

A vendégmunkások miatt lehetnek majd nehéz napjai Csepel nehéz emberének?

Németh Szilárd fb-oldalán közzétette kommunikációs lózung gyűjteményének újabb darabját, Orbán Viktor erősen vitatható mondatainak újabb gyöngyszemét. Eszerint: „Magyarország a magyaroké, a munkahelyek is elsősorban a magyaroké. Orbán Viktor”.

Tudjuk, a pártkatona legfőbb ismérve, hogy nem kérdez, azonnal végrehajtja a parancsot. Németh évek óta ezt teszi, közösségi oldalán ritkán fogalmaz meg önálló véleményt. Lehet, hogy már nincs is?

Ezért figyelmébe ajánljuk, hogy

Hogyan is lehetne boldog a többség egy olyan országban, amely folyamatosan a kormány által szított félelemben él, ahol lassan egy évtizede veszélyhelyzetet imitál a hatalom. Ahol a társadalomi csoportok tagjai között a legerősebb kohéziós erő a többi társadalmi csoport iránti gyűlölet.

Úgy látszik a tavasz a boldogságkeresés ideje is. Nemcsak a magánéletben, hanem a tudományos kutatások területén is. Egyre másra kerülnek napvilágra olyan nemzetközi vizsgálatok eredményei, amelyek a világ országaiban élő emberek boldogságát, elégedettségét próbálják mérni.

A boldogság persze nagyon összetett, nehezen definiálható és mérhető fogalom, a kutatók mégis rendre megpróbálják országokra bontva számszerűsíteni az érzés jelenlétét, intenzitását. A törekvés érthető, hiszen mi végre is születik az ember a világra, ha nem azért, hogy boldog legyen.

Az egykor szebb napokat látott Hollandi úti ifjúsági tábor körül a bontás és a rombolás zaját is  elnyomta a  Csepeli közpénzből fizetett médiaricsaj

Nyárra elkészül az ifjúsági tábor – olvashatjuk, hallhatjuk az örömhírt a csepeli  vezérkar összes médiájában. (A közpénzből telik rá bőségesen)

A médiazaj minden más információt, tényt elnyom. A volt ifjúsági tábor – nagy csinnadrattával (álkonzultációval, hatalmas kommunikációs kampánnyal, lakossági fórummal) beharangozott –, átépítése tavaly júliusában kezdődött, s a polgármester ígérete szerint „nyárra elkészül”. A CSH például a polgármester valamikori mondatát idézi: 

Nagyjából ennyi maradt a helyi demokráciából. Harcoljunk azért, hogy legalább ezt ne rabolják el tőlünk!

A harminchárom esztendővel ezelőtti rendszerváltozás egyik legsikeresebb és máig maradandó döntése a helyi önkormányzatok létrehozása volt. Maga az elnevezés ugyan szerencsétlen, hiszen az önkormányzó kifejezést alapvetően az államhatalomtól független szervezek, kamarák belső működésére szokták használni.

A helyi hatáskörű, a lakosság által választott testületeket a legtöbb európai nyelven „tanácsnak” (der Rat, council, rada, stb.) nevezik, de a magyar rendszerváltozás lázában a törvény megalkotói szabadulni akartak a kommunista rendszer által is használt, amúgy régi és bevált kifejezéstől. Az önkormányzatok kissé magasztosan fogalmazva a népfelség elvét szolgálják azzal, hogy