A nagy, erőskezű vezér mifelénk általában arról ismerszik meg, hogy nagy, erős marokkal, szégyenkezés nélkül veszi ki a maga által meghatározott részesedését a közösből.
Mondjuk 10 x-ből nagyjából hetet, ahogy ez a Nemzeti Enyveskezűek Rendszerében (NER) napi szinten történik.
Ha viszont a politika nem egyetlen domináns politikai erő hitbizománya, hanem kormánypozícióra esélyes, ténylegesen egymással versengő elitek vannak – a parlamentarizmussal éppen csak ismerkedő magyar néplélek ezt véli tévesen valami rossznak –, akkor jó az esély arra, hogy ezek folyamatosan és kölcsönösen egymást revolverezik. Így a politikai elit 10 x-ből mondjuk csak 3 x-et tud ellopni.
Ennek a legjobb példázata a