A csepeli szikratávíróból az első, külföldön fogható rádióüzenetre 110 éve, 1914. október 15-én, a kereskedelemügyi miniszter jelenlétében került sor. A posta vezetői a szófiai kereskedelmi munkatárssal léptek kapcsolatba, az üzenetváltás pedig sikeresnek bizonyult. Idén 110 éve annak, hogy megszületett a magyar rádiózás alapja. A csepeli szikratávírón keresztül legendás üzenetváltások történtek. A szerkezet békeajánlatot küldött az oroszoknak, közvetített a trianoni békeszerződés során, Lenin is ezzel üzent Kun Bélának. Csepelen ma egy utcanév őrzi a hely emlékét. Wilt tibor 1980-ban készült emlékművét a mai Corvin-csomópontnál helyezték el.
A szikratávírót 1906 októberében egy fiatal olasz mérnök, Guglielmo Marconi találta fel. Alapvetően óceánjáró hajókra szánta az eszközt, hiszen vezeték nélküli volt, ezáltal mozgatható is. Az időjárás nem befolyásolta, és rövid idő alatt hatalmas távolságokra lehetett üzeneteket küldeni vele. Vívmányát Nobel-díjjal jutalmazták, átvevő beszédében pedig azzal hökkentette meg a hallgatóságot, hogy elismerte, igazából fogalma sincs, hogy hogyan működik a találmánya.
A magyar rádiózás története az 1914-es évhez köthető, ekkor került be Magyarország