Dobák istván, a sétányok szocialista önkormányzati képviselője a Görgei iskola épületének bontásáról: "Bizonyára sok kérdés, észrevétel gond merülhet fel egy ilyen hatalmas munka során. Ezért kérem és ajánlom a körzet lakóinak, hogy a gyorsabb információáramlás érdekében, panasz, bejelentés, kérés, vélemény, gyors továbbítását vállalom az alábbi elérhetőségen: dobak.istvan@t-online.hu illetve 06 30 619 54 93 telefonszámon"

Egy napon, március 4-i keltezéssel két levelet postáztak Csillagtelepre, a sétányok lakóinak.  Tegnap szinte valamennyi célba ért. Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármestere hivatalos fejléces papíron és a neten, Dobák István, a terület szocialista önkormányzati  képviselője a világhálón írt a Csikó sétányon található, egykori Görgei Artúr Általános Iskola  évek óta húzódó bontásának megkezdéséről. Dobák István ezen kívül - ugyancsak a bontásról - még külön a polgármesternek és a jegyzőnek is küldött kérdéseket és javaslatokat tartalmazó levelet. 

Borbély Lénárd levele: 

Talán a hetedik, vagy nyolcadik - netán a kilencedik ? – levelénél tart Orbán Viktor, amit nekünk állampolgároknak ír, pénzt, fáradságot nem kímélve. Persze a mi pénzünket nem kíméli, és a postások fáradtságát, de ezt tegyük zárójelbe; végül is a miniszterelnök úgy használja az adóforintjainkat, mintha a sajátja lenne. Illetve nem egészen úgy, mert az ember a saját pénztárcáját igyekszik megkímélni a felesleges kiadásoktól, rá azonban igazán nem mondható, hogy takarékos lenne. Bár ki tudja, lehet, hogy a családi büdzsét sokkal óvatosabban kezeli.

De ez igazán melléktéma, valójában nem is tartozik rám, ráadásul nincs hozzá semmi közöm. Már ahhoz, hogy otthon miként bánik a családi kasszával. Ahhoz viszont, hogy a közös kasszába mikor és hogyan, és miért nyúl bele, már sokkal inkább tartozik rám, ránk. Most például itt van ez az újabb levél - érdekes, hogy az évek során mit sem változik a miniszterelnök aláírása; az enyém folyamatosan alakul át -, amelyhez mellékelt egy színes plakátot is. A levél sok újdonságot nem tartalmaz, a felvezetésében is, ott ahol Orbán Viktor kézjegye látható – felsorol néhány hazugságot, de

Nem megy! Nem megy! Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármestere a legnagyobb erőlködése ellenére sem  tudta lóvá tenni a csepelieket és az ellenzéket...

A polgármester facebook oldaláról, s nem az önkormányzat honlapjáról, tudtuk meg, február 28-án, nem sokkal a képviselő-testületi ülés után, hogy „fontos döntéseket” hoztak a csepeli önkormányzatban. A 14 napirend között több téma is szerepelt, Borbély úr ezek közül az idei költségvetési rendeletet (a 2. napirendet) emelte ki, azzal, hogy a rendelet elvetésével „az ellenzék (MSZP, DK, Jobbik, LMP) a józan ésszel ellentétben semmit nem támogatott”. Majd felsorolta a költségvetésben általa fontosnak tartott ügyeket, és mondandója végén kiemelt betűkkel aláírta: a csepeli ellenzék leszerepelt. Szerintem Borbély még inkább, bár gyors, lehet, hogy elő is készített  „véleményével” átvette a kezdeményezést, védekezésre kényszerítette az ellenzéket. Írásával kapcsolatban azonban van néhány megjegyzésem:

A magyarok a bevándorlást tartják az EU-ra leselkedő legnagyobb veszélynek. Ha ebben nem is, néhány kérdésben meglepő eredményt hozott egy friss, mind a 28 tagországra kiterjedő közvélemény-kutatás.Böngészve a most publikált, 27 ezer ember megkérdezésével készült "összuniós" közvélemény-kutatás adatait, különösen persze a magyarokra vonatkozó szemelvényeket, úgy fest, a kormány utóbbi években folytatott intenzív propagandakampánya működött is, meg nem is.

Működött, mert

a hazai válaszadók még az amúgy is magas uniós átlaghoz (40%) képest is jóval nagyobb arányban (54%) említették a bevándorlást mint a közösség legfontosabb problémáját.

És a magyar kormány egy másik "slágertémája", a terrorizmus is sokkal inkább aggasztja az embereket idehaza, mint máshol: uniós szinten 20, itthon pedig 29% említette ezt a két legfontosabb olyan probléma egyikeként, amivel az EU szembenéz.

Feltört ugar

Karácsony Ildikó Facebook-bejegyzése a Csepel Hol-Mi? csoportban sok reagálást és nagy vitát váltott ki az olvasói körében. Az írást változtatás nélkül közöljük:

Szóval áldatlan állapotok vannak a Királymajorban! Az iskola és a Spar között felbontották a teret, mindent elkerítettek, a legnehezebben az iskola közelíthető meg. Persze, ha az iskola kinyitná a Széchenyi utcára nyíló ajtaját, az megkönnyítené a dolgot, és a gyerekek a zebrán tudnának átkelni azon a reggeli órákban rendkívül forgalmas úttesten. De nem! Az iskolások most a Spar mögötti parkolón keresztül a Kikötő utca úttestén tudnak eljönni a Széchenyi utcáig, ahol megint csak nem a zebrán kénytelenek átkelni a buszmegállóba. Ráadásul a munka alig halad, úgy hogy ez az áldatlan állapot lesz tán az iskolaév végéig! Csak ússzuk meg baleset nélkül!!!

Ez a Kikötő utca, a gyerekek az autók mögött kénytelenek menni az úttesten

Ennyi volt az eredeti bejegyzés, amelyhez rengeteg hozzászólás érkezett. Ezek közül itt és most az ügyben érintett iskola vezetőjének szavait és a rájuk érkezett néhány reagálást emeljük ki. Az iskolavezető ezt válaszolta:

Kedves  Karácsony Ildikó! 
Az iskolánk részéről mindent megteszünk, hogy vigyázzunk a gyermekekre! Mi is mindig az adott napon szembesülünk az új fejleményekkel. Már

És akkor a NER-média feltalálta a gondolatmutyit – Gergely Zsófia jegyzete

A lakájmédia már nem csak ferdíti, átkölti, hamisítja a híreket, hanem a még meg sem történt jövővel próbál karaktergyilkolni.

Akkor egy remek példa a morális fölényre: miután Dobrev Klára lett a DK EP-választási listavezetője, a közpénzből kitartott hirado.hu annyira neki akart rongyolni Gyurcsány feleségének, hogy feltalálták a gondolatbűnözés alfaját, a gondolatmutyit. A következő címet adta ugyanis a NER-ológiára idomított médiamunkás cikkének: Korrupciógyanús ügyekbe keveredhet a későbbiekben Dobrev Klára.

Értik? Ez már nem is fake news, mert ez majd csak a jövőben és feltételes módban, a „későbbiekben, keveredhet”.

Akkor nézzük ezt duplán megfordítva, úgyis mindig a pozitív hírből van kevesebb, gyártsunk párat az új módi alapján:

• Orbán Viktor a későbbiekben felvállalhatja a főstróman nevére összeharácsolt vagyont.
• Németh Szilárd a későbbiekben hagymás vér helyett salátát ehet élő adásban, hogy példát mutasson az elhízással küzdő magyaroknak.
• Kásler Miklósnak a későbbiekben a magyarságkutatás helyett a

Véres jelenetek Csepel-alsóról egy önkormányzati  disznótorban. Ennek a szuper kettős sztárfotónak még a szelídített változatát is kicenzúrázták a csepeli fideszes városvezetők szócsövéből. A vért hagymával faló Németh Szilárdot és Borbély Lénárdot ábrázoló képet túl erősnek találták. A hazugságoknak viszont szabad utat engedtek

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) február 28-án megjelent 4. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket

A felgyorsult uniós választási kampány fideszes programja szerint alakult a lap újabb száma is. Fejlesztés fejlesztés hátán: 1,5 milliárdos kormánytámogatás a földutakra, biciklisbarát csepeli strand, idősbarát önkormányzat (a családbarát- és a sportbarát önkormányzat most valamiért kimaradt), Orbán Brüsszel ellenes szlogenjei, migránsozás, Németh Szilárd múzeumi évértékelője (úgy látszik, komolyabb helyeken még nem mondhat évértékelőt), és természetesen az ellenzék folytatódó lejáratása, az érintettek megkérdezése, válaszlehetősége nélkül.

Két oldalt kapott a csepeli disznótor, illetve a kalandos életű disznóról, Dezsőről szóló kiállítás. Kár, hogy a média által felkapott kép, amelyen „Németh Szilárd és Borbély Lénárd véres falatozása a csepeli önkormányzat disznótoros buliján” látható, most nem lett beválogatva a képek közé. Esetleg cenzúrázták? Netán a a szerkesztő jó ízlését bántotta a vérgőzös jelenet? Segítünk pótolni a kincstári mulasztást. Az érdeklődők

Egy orvos megint összecsomagolta a műszereit és elment külföldre. Sokáig fontolgatta, hogy menjen, vagy maradjon, aztán mégis az előbbit választotta. Vívódott is magában: szerette az egyetemi légkört, a tanítást, nem szívesen hagyta magára az idős szüleit sem. Tudta, hogy a barátai, a betegei is hiányolni fogják, de azt mondta a feleségének, egy életük van, azt okosan kellene leélniük, és a gyerekeik jövőjére is gondolniuk kell.

Elege lett a kórházi pénzhiányból, a rossz munkakörülményekből, abból, hogy egész nap nincs ideje bekapni egy szendvicset sem, az orvosi szoba kopott bútoraiból, a zsebébe dugott borítékokból.

Az vesse rá az első követ, aki szemrehányást tesz neki, aki felhánytorgatja, hogy hány milliót költött rá az állam, mire megkapta a diplomáját. Azoknak kellene szégyenkezniük, akik nem képesek tenni az egészségügyben uralkodó tarthatatlan állapotok ellen. Fejétől bűzlik a hal, mondogatják azok is, akik

A napokban Magyarország egyetlen liberális rádiójában meghirdették a világvégét. Az ökológiai katasztrófa másfél évtized múlva prognosztizált megjelenését találták ennek az elméletnek az alátámasztására. Fő okként a fosszilis energiahordozókat, a széndioxid kibocsátás-növekedés okán kialakuló üvegház-hatást, a fokozódó klímaváltozást jelölték meg. Ezek pedig valós problémák. 

A hozzá nem értő, lajikus emberek úgy érzik, hogy orruknál fogva vezetik őket, mert nem a valóságot, hanem a valóságnak speciálisan ferdített, és érdekköröket szolgáló jelenségeit látatják csak velük. Ezt bizonyítja, hogy bizonyos érdekcsoportok másként értékelnek kérdéseket, és értékeket akkor, amikor a hatalom megszerzésének folyamatában vannak és másként, amikor a hatalom kiváltságosai, haszonélvezői lettek. A jelek szerint ezek a törekvések, és nem az igazság megtalálása mozgatja őket. Nem a valós veszélyek elhárítása, az emberek életlehetőségének mind jobb biztosítása ösztönzi a cselekedeteiket, hanem saját jól belátható érdekük. A hatalom vágya azonban nem akadályozta meg ezeket a köröket jó három évtizede abban, hogy ellehetetlenítsék az ország legnagyobb

Azt állította Orbán Viktor (a Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén, amelyen többek között arról beszélt, hogy folyton Ausztriához mérjük magunkat), hogy „a fokos és a rizsparóka mérkőzésében én a fokos oldalán vagyok, és a kisnemesi udvarházakat is jobban szeretem, mint a Kaiser palotáját.”

Ezzel szemben a tény az, hogy a fokos és a rizs- (helyesen: rizsporos) paróka nem helyettesíthető és nem is állítható szembe egymással, míg a kisnemesi udvarház és a Kaiser palotája kétségtelenül igen. Így már értem, miért költözött Orbán Viktor fokossal az oldalán a budai Vár egyik szerény, kisnemesi udvarházába.

A hazai népesség többségének gondot jelent kiváltani a gyógyszereit, majdnem 20 százalék mondta azt, hogy anyagilag elég fájdalmas elmenni a patikába. 40 százalék ugyan nem rokkan bele, de azért nem tesz jót a családi kasszának a receptek kiváltása.

A magyarok csaknem 60 százalékának jelent anyagi megterhelést a gyógyszerek megvásárlása - derült ki az Eurostat adataiból. Kiderült, hogy itthon az emberek 17,1 százalékának nagyon súlyos kiadás a felírt gyógyszerek megvásárlása, míg 41,1 százaléknyinak  elég komoly teher megvenni mindent. Európai szinten 12,6 százaléknak komoly probléma a gyógyszervásárlás, 38,7 százalék pedig nagy terhekről vallott.

A régióban - és amúgy egész Európában - a legrosszabbul a lengyelek állnak, ahol csupán az emberek 3,5 százalékának nem teher bemenni a patikába. 39,7 százalék súlyos teherről, 56,8 százalék pedig komoly nehézségekről vallott. Bulgáriában 32,6 százaléknyian vannak azok, akik nehezen engedhetik meg maguknak a szükséges gyógyszereket, és 55,2 százaléknak is bajos a vásárlás. Szlovákiában az emberek valamivel több mint fele mondta, hogy nehézséget jelent neki gyógyszert venni, 21 százaléknak pedig majdhogynem anyagi csőd a patikába járás.

Ha megnézzük, mennyit költenek a magyarok gyógyszerre, látható, hogy valóban komoly megterhelést jelenthet a pirulák kiváltása: a

A nők feladata a Fidesz környékén világos és egyértelmű. Az a dolguk, hogy biztosítsák a lakosság utánpótlását, hogy megoldják a demográfiai problémákat. Ezért hajlandók fizetni is nekik.

A magam részéről ugyan nem tartom szerencsésnek a gyermekvállalást aprópénzre váltani, az érzelmet összekötni az anyagiakkal, de hát ez egyrészt nem fideszes találmány, másrészt mindenki azzal főz, amije van.

Ami viszont valóban érdekli őket, az a pénz. Egyre dagadóbb kis gömböcként mindent magukba szívnak, ami az útjukba kerül. Hol a magánnyugdíjpénztárakat ürítik ki, hol a lakáskorszerűsítésre kapott uniós pénzt nyúlják le, de nem kerüli el figyelmüket az az anyagi támogatás sem, amelyet

Bukósisak nélkül ígérgetni veszélyes! Borbély Lénárdnak abban sem érdemes...

Akkor most ki mondott igazat, Tarlós vagy a Borbély? Vagy mindketten lódítottak egy nagyot? Az előbbi nemrégiben azt állította, hogy szilárd útburkolattal látják el a budapesti földutakat egy négyéves útépítési program keretében. Erre, az „első körben tizenhárom kerületet érintően 8,3 milliárd forintot fordítanak”. https://civilhetes.net/tarlos-leaszfaltozzak-a-fovarosi-foldutakat

Mivel a „225 kilométeres” fővárosi földúthálózat jelenlegi áron kb. 150 milliárdba fog kerülni, már csak 141,3 milliárdra lesz szükség, ami legalább 17 kört fog jelenteni. Nem tudom a fővárosiak kibírják-e a hátralévő több mint négy kört.

Borbély Lénárd tavaly már csak 2027-re ígérte a földutak teljes eltüntetését Csepelen. Pedig a csepeliek még mindig kb. 50 km-en dagasztják a sarat. Ebben valószínűleg az elsők között vagyunk a kerületek között, annak ellenére, hogy Borbély Lénárd 2014-ben, polgármesterré választása előtt, azt ígérte, hogy „kormányzati segítséggel minden utat leaszfaltoznak.”

Négy évvel az ígéret után, a 2018-as

Bíróság elé került az angliai Leedsben egy kétgyermekes anya, mert 9 éves lányát és 2 éves fiát többször magukra hagyta, míg ő elment inni és drogozni. A tárgyalás részeként felolvasták azokat a szívszorító üzeneteket, amit a kislánya írt a nőnek.

A nő, akinek a nevét a gyermekei személyiségi jogainak védelme érdekében nem hozták nyilvánosságra, többször ment el otthonról úgy, hogy a gyerekre rázárta a lakásajtót, és a ráparancsolt a 9 éves lányára, hogy vigyázzon a két éves öccsére. A házban nincs vezetékes telefon és

Idei második ülését tarja ma délután öt órától a csepeli önkormányzat képviselő-testülete. A meghívóban, tegnap 16 óráig 13 napirend szerepelt. Közöttük van az idei költségvetés, ami a hamarosan megkezdődő, és várhatóan őszig tartó, választási kampányokhoz nyújt bőséges forrást. Ehhez, persze ma este el kell fogadni a csapok megnyitását szolgáló döntést. A fideszes mameluk-többség eddig soha nem okozott csalódást, most sem fog.  A gombnyomogatók gyülekezete rábólint a kerületvezetők 2019-es  költségvetési rendelet-tervezetére.

Az üléssel, illetve az előterjesztésekkel kapcsolatban az alábbi, közérdeklődésre számot tartható kérdéseink vannak, amelyekre – reméljük –, válaszokat is kapunk a testülettől, illetve az önkormányzat vezetőitől.

Először azt kérdezzük: jogszerű-e az 1., 2., 5..sz. napirendekben javasolt témák rendeletalkotásokkal való összevonása? Így ugyanis jóval átláthatatlanabbak, terjedelmesebbek lettek az előterjesztések, továbbá a rendeletek melletti javaslatok sincsenek részletesen megindokolva. Joggal feltételezhetjük, hogy éppen ez volt a cél? 

További kérdéseink:

Ki hallja meg, amíg  nem késő? Újra és újra süket fülekre talál felhívás: A társadalmi békéért valódi érdekegyeztetést!

A szakszervezetek úgy jártak, ahogyan a sajtó: a politika vetélytársat látott bennük, és harminc éve ott üti őket, ahol éri. Nyilván nem mindegyik egyformán – a magukat baloldalinak deklaráló kormányok csöndben, szégyellősen, a jobboldaliak bátran, mindig valamilyen hazug ideológiát is kreálva hozzá.

Most, 30 évvel a szabadság kivívása után itt állunk egy „félig szabad”, legyengített társadalmi immunrendszerű országban, ahol a kormánykritikus sajtó romokban hever, a szakszervezeti szervezettség és a munkajogi védettség kirívóan alacsony, az országot pedig évente tíz- és százezrek hagyják el a kilátástalanság miatt.

A mai hatalom szívesen elfelejtetné velünk, de volt rá esély, hogy másképp alakuljon. 1989-90-ben néhány szélsőségesen kívül senki sem akart itt pőre kapitalizmust. Maga a fogalom olyannyira nem volt népszerű, hogy a rendszerátmenet dokumentumaiban nem is szerepel, mindenki a „szociális piacgazdaság” formulát használta.

Az a fojtogató közlekedési helyzet, amelyet a csepeliek naponta kénytelenek elviselni,  a szigeti települések lakóit is felzaklatja. Ma ezt tartják az első számú szigeti veszedelemnek. Így aztán sok ezer, de inkább több tízezer ember véleményének ad hangot a Szigetszentmiklóson működő Buckai Szövetség Egyesület, amelynek elnöke levélben fordult a kormányzati szervekhez riadót fújva a fülükbe. Csizek Csaba  ezt írta:

"A Csepel-sziget ma Magyarország azon régióinak egyike, amely lakosságának létszámát megnégyszerezte -  érdemben ugyanannyi kijárat mellett! Az itt élő népesség és lakosság döntő többsége fiatal, energikus és az a korosztály, amely társadalmunk motorja! De négyszer annyi lakos nem tud kimenni, élni és közlekedni ugyanannyi kijárat mellett! Négyszer annyi lakosságot kiszolgáló úthálózat nem bír el további beköltözőket, ipari parkokat és bármi mást, ami közúti forgalmat generál, amely

Az összefogás és a szolidaritás szilárd, biztos alap

Az elmúlt hónapok tüntetéssorozata, a sikeres Audi-sztrájk, a fővárosi előválasztás és a hasonló akciók új esélyt teremtettek a baloldali ellenzéknek. A rabszolgatörvény – azaz a dolgozók még keményebb kizsákmányolása a hazai és külföldi tőke által – a baloldali politizálás alapkérdéséről, a munka és a tőke viszonyáról szól. Ezért a törvény elleni tiltakozó mozgalom szükségszerűen baloldali jellegű. Még akkor is, ha a liberális tiltakozók általában a fideszes kormány bűneire, a jobbikosok a külföldi nagytőke mohóságára igyekeztek koncentrálni. A szakszervezetek pedig, miközben a legklasszikusabb baloldali elveket hangoztatták, szavakban igyekeztek elhatárolódni mindenféle párttól, így a politikai baloldaltól is.

De a jég olvadása is apró repedésekkel kezdődik. A baloldali ellenzék eddig alapvetően a kormány politikáját támadta, a hazai nagytőke csak a fideszes oligarchák kapcsán került említésre, a külföldi befektetők pedig szent tehénnek számítottak. Így aki a túlóratörvény ellen és az autógyári sztrájk mellett kötelezte el magát, az átlépett egy politikai Rubicont. Amikor a

Csepel, Szent Imre tér, a minta, ahol már csak az életben hagyott néhány fa és a templomtorony zavarja a bódéváros panorámáját

Nem csak Borbély Lénárd agyát fertőzte meg a pavilonmánia! Nem csak a csepeli polgármester képes tönkretenni egy tradicionális teret, üresen tátongó csúnya pavilonokkal. Tarlós István sem tudott ellenállni, a pénzéhes fideszesek kívánságának, és a Vörösmarty térre is állandó pavilonokat álmodott.

Az álom kezd rémálommá válni. Az idegenforgalmi szezon közeledtével a képen látható állapot van Budapest Belvárosának egyik patinás terén! Itt hamarosan csúnya bódék állnak majd, és állandósult ételszag fogja bejárni a levegőt.

Meg akarják teremteni azt, amit a kerületekben a nemzeti dohányboltok környékén létrehoztak. Köztéri italozást, vizelést, szemetet, és a (fideszes) tulajnak profitot!

Szétvertem az alkotmányt, hagytátok. Elnémítottam az Alkotmánybíróságot, hagytátok. Lefejeztem a bíróságokat, hagytátok. Megakadályoztam a legfontosabb bűnök üldözését, és ezzel megszüntettem a Legfőbb Ügyészség tekintélyét, hagytátok. A közszolgálati tévéből és rádióból fake news gyárat csináltam, hagytátok. A legtöbb kereskedelmi tévével és rádióval, a helyi lapokkal ugyanezt tettem, hagytátok. Megszüntettem a szabad és tisztességes választás lehetőségét, hagytátok. Padlóra küldtem a forintot, amit azóta is nyögtök, hagytátok. Elvettem a nyugdíj-megtakarításokat, hagytátok. Elvettem a

Ábel Attila, Csepel fideszes  alpolgármestere,  a helyi kommunikációt felügyelő tisztségviselő

Jelentős vihart kavart a csepeli Facebook-közösségekben egy szombati információ, amelyben a 21ora.hu arról adott hírt, hogy a csepelieknek évi 40 millió forintjába kerül a fideszes propgandalapként funkcionáló Csepeli Hírmondó.

A közpénzből készülő és terjedő kerületi újság a tavaly tavasz óta leginkább Németh Szilárd főzőrovatával vált hírhedtté, amúgy viszont télen-nyáron nettó fideszes propagandát tol. Egy csepeli lakos ugyanakkor megelégelte ezt, és a hónap elején egy kérdéscsokorral lepte meg az önkormányzatot. Ezt az információt  több országos orgánum, például a 444.hu is közölte.

Ábel Attila, Csepel kommunikációért felelős alpolgármestere  azzal a felütéssel osztotta meg a Facebookon a 444-es cikket, hogy az kamucikk, amiben cenzúrázták az önkormányzat válaszát. Ezután persze többen felhívták a figyelmét, hogy a hivatkozott írásban is ott van a link, amin elérhető az összes kérdés és az összes válasz a maga teljességében.

A fideszes politikust azonban ez a tény nem nagyon zavarta, csak azt mantrázta, hogy