„Mindig a leggyengébbeket rúgja meg a kormány, azok már nem tudnak pofázni” – kommentálta egyik olvasónk az új rákterápiák támogatási visszásságairól szóló cikket. Ebben arról írtunk, hiába ajánl az egészségbiztosító 18 új gyógyszert a daganatos betegek gyógyításához, a kormányzati bürokrácia döntésképtelen. Csak külön eljárással, egyedi méltányosság keretében engedélyezi a gyógyszer használatát. Ha engedélyezi. És ekkor is óriási időveszteséget okozva. Ha lenne döntés a finanszírozásról, akkor mindenki automatikusan megkaphatná ezeket a terápiákat, akinek szüksége van rájuk. Ezek a gyógyszerek életet menthetnek.
De ilyen döntés nincs, ezért az orvos
Micsoda este! Egyszerre csak megjelent a színen Gulyás Gergely nyelvújító, s feltalálta a politikailag érvényes népszavazás fogalmát, ami október másodika óta az érvénytelen népszavazás szinonimája a Fidesz politikai szótárában. Erre már tényleg felvontuk a szemöldökünket, de csettinteni csak akkor csettintettünk, amikor kiderült, hogy tíz nappal korábbi kijelentésüket, miszerint csak akkor módosítanak alkotmányt, ha a népszavazás érvényes lesz, október másodikán érvénytelenné nyilvánították. Ekkor megértettük, hogy a népszavazás egyúttal nyelvi reformációt is jelent, mostantól kezdve a Fidesz politikusai az érvényes érvénytelenség, vagy az érvénytelen érvényesség álfogalmaival játszadoznak, s ha törik, ha szakad, elsöprő győzelemnek mutatják be a népszavazási kudarcot. S hogy ez minél inkább hathatós és tetszetős legyen, néhány számokkal bűvészkedő kutatóintézetet is felkértek, hogy kifulladásig bizonyítsák, amit bizonyítaniuk kell.
Egy hete, a népszavazás lezárása óta nem mernek a csepeliek szemébe nézni, már saját embereiket rugdossák ki a zsíros állásokból, de a bocsánatkérés elől gyáván megfutamodnak
" Már csak egy hetünk van, hogy elérjük a célösszeget, segíts, hogy a csepeli 
Az 1949-ben kivégzett Rajk Lászlót és társait akkor egyszerűen elásták a gödöllői országút közelében. A mártírokat 1955 őszén jogilag, 1956 tavaszán pedig politikailag is rehabilitálták, majd Rákosi Mátyás kommunista pártvezető 1956 júliusi menesztése után került napirendre az újratemetésük. A közvélemény (és a jugoszlávok) nyomására végül 1956 szeptemberében a Magyar Dolgozók Pártjának vezetése határozott a nyilvános temetésről.
Az 
A Fidesz gyűlölethadjárata országosan is, és Csepelen is csúnyán megbukott. A XXI. kerületben bőven az országos átlag alatt maradt a részvétel október 2-án. Ahogy országosan a Fidesz-kormánynak, úgy Csepelen a fideszes önkormányzatnak is le kell vonnia a legfőbb tanulságot. A masszív többség Csepelen is egyértelművé tette: nem kér a méregdrága és káros gyűlöletkampányból.
Németh Szilárdot és Borbély Lénárdot (képünkön) a bukósisak sem védi meg Orbán Viktor kokijától, nyaklevesétől vagy tockosától, amit a kudarccal végződött migránsos, gyűlölködő, EU-ellenes népszavazás kudarcáért oszt ki nekik. A többi fővárosi Fidesz-vezér sem ússza meg.
Rogán Antal igazi bulibáró. Ennél pontosabb politikai karakterrajz ma nem készíthető a Szabó Zsófi lakodalmába luxushelikopterező propagandaminiszterről. Az összegzésben legföljebb annyi a meglepő, hogy Kis Grófo előadóművész készítette, miközben – slágere szerint – a nézésének és a járásának a szakértőjétől alapesetben nem feltétlenül várható el ilyen tűpontos analízis.
Rendkívüli lesz ma este hat órától Csepelen, a polgármesteri hivatalban az a rendkívüli csepeli vésztörvényszéki, pontosabban képviselő-testületi ülés, amelyet rendkívüli módon néhány órával ezelőtt hívott össze Borbély Lénárd polgármester. Statáriálisnak látszó körülmények között Pintér Istvánt, a Csepeli Városgazda Zrt vezérigazgatóját rúgják ki a fideszes városatyák és városanyák. Súlyos árat, több millió forintot kell fizetni a csepeliek közpénzéből azért, hogy Németh Szilárd volt és Borbély Lénárd jelenlegi polgármester folytassa kedvenc kisded hatalmi játszmáját, vagyis a sakkozást meg a zsugázást az emberi sorsokkal.
Vértes András, a Gazdasági Kutató Intézet elnöke:
Több kerületben és megyei jogú városban is olyan sokan maradtak távol a kvótaszavazástól, hogy még a 43,8 százalékos országos átlagot sem sikerült hozni. Összeszedtük azokat a fideszes településeket, ahol feltűnően alacsony lett a részvétel, és magas az érvénytelen szavazatok száma. Nekik biztosan magyarázkodniuk kell majd a Fidesz-központ felé.
Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó szeptember 28-án megjelent 19. számából:
Most, hogy a kvótanépszavazás finisében a szögletes világképéről ismert Németh Szilárd már a nemzetállami gondolatot féltette a civilektől és a „nem” szavazattól eltérő bármiféle állampolgári meggyőződéstől, érdemes egy pillanatra megállni és végiggondolni: milyen lesz ez az ország a vasárnapi referendum után, mától kezdve.
Bár a végleges adatokra még várni kell, de Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke nem sokkal a 19 órai urnazárás után a televíziók kamerái előtt bejelentette, hogy 
A mai népszavazásnak csak az a célja az, hogy megszilárdítsa Orbán Viktor és a Fidesz–KDNP-szövetség hatalmát. A kampány során Orbán Viktor és társai gyűlöletet szítottak a menekültek ellen, s a legsötétebb indulatokat korbácsolták fel. Ezért kérjük és javasoljuk, hogy Csepel szavazásra jogosult polgárai ne menjenek el voksolni, maradjanak otthon
A budapesti Szabadság szobor, arccal a felkelő nap és Csepel felé
Tudjuk, hogy már mindenki nagyon unja, esetleg már alig várja a vasárnapi népszavazást (nem kívánt rész törlendő), de azért még egyszer összeszedtük a legfontosabb kérdéseket és válaszokat, nehogy valaki rossz döntést hozzon.
Ha a csepeli önkormányzat fideszes vezetői magukra ismernek, az nem a véletlen műve, hanem a sajátjuké