A Népszabadság megszüntetése nem racionális gazdasági döntés volt, hanem egy fokozatosan egyre autoriterebb, minden ellenvéleménytől rettegő, primitív és bosszúálló hatalom legújabb húzása. Egyben újabb súlyos csapás az egyébként is egyre szűkebb sarokba szoruló magyar sajtószabadságnak.

Az, hogy a Népszabadság, akárcsak a világ szinte valamennyi nyomtatott napilapja súlyos gazdasági és egzisztenciális gondokkal küzd évek óta, nem kérdés. Mint ahogy az sem, hogy akármilyen gondok is vannak egy gazdasági vállalkozásnál, ha a tulajdonos annak bezárása mellett dönt, azt nem úgy teszi, ahogy most a Népszabadsággal tették: puccsszerűen, az alkalmazottakat becsapva, irodájukból és levelezésükből kizárva. És persze civilizált országban egy lap olvasóival sem így bánnak.

Hogy ezt a gyalázatos puccsot ki vezényelte le,

Ha nem a mi bőrünket vinnék a vásárra, akár szórakoztató is lenne, ami az utóbbi egy évben történt a magyar egészségügyben. Már pontosabban, ami nem történt. Egész pontosan: amiről azt mondták, hogy történik, csak aztán mégsem, vagy nem úgy, vagy más dolgokkal összevonva. Az utóbbi egy-két nap saját paródiájukba átforduló hírei nyomán megint megerősödött bennem az érzés, hogy helyben futás szemtanúi vagyunk.

Ónodi-Szűcs Zoltán öt pontban foglalta össze a legfontosabb teendőket, amelyekben mindenképpen eredményt akar felmutatni, miután tavaly október 13-án elfoglalta hivatalát. Ezeket egyeztette a miniszterével meg a kormányfővel, rábólintott Orbán is, majd néhány mámoros hét után kiderült, hogy

A LEGFRISSEBB INFORMÁCIÓKÉRT KATTINTSON IDE

"2014-ben azt hittük, az Origo szétverése a legalja. Ők akkor megírták, hogy Lázár János elképesztően drágán utazgatott. A történet végét ismerjük: a Telekom a kormánynak adta a lapot, azóta propagandaszócső. Azt hittük, nincs lejjebb. De ma egyszerűen elnémították az egyik utolsó ellenzéki újságot, mert meg merték írni, hogy Rogán Antal helikopterezett" - írták a Népszabadság beszántása elleni tüntetés szervezői a Facebookon.

A szervezők szerint a forgatókönyv ugyanaz, mint az Origónál, csak már nincs szükség kiarakatlapra sem. "Aki nem szeretne olyan országban élni, ahol a legkisebb kritikus hangokat is elnémítják, várjuk a Kossuth térre, az Országház elé 18 órára. Hívjátok az ismerőseiteket is" - írták.

A Népszabadság kiadásának felfüggesztéséről részletesen itt olvashat.

Itt írtunk arról, mit üzent a szerkesztőség a Facebeookon.

Itt mutattuk be, mivel magyarázza a drasztikus intézkedést a cég, itt pedigbemutattuk, ki veszi át a kiadó irányítását, miután a korábbi vezérigazgató, Rónai Balázs saját kérésére távozott. (HVG.HU)

Sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól

Az index.hu írja: Felfüggeszti szombattól a Népszabadság nyomtatott és internetes formában történő kiadását a kiadó Mediaworks - közölte a társaság szombaton, az MTI-vel. A Nol.hu szombat reggel óta nem volt elérhető (azóta egy közleményt adtak ki rajta), de a nyomtatott újság szombaton még megjelent.

Úgy tudjuk, a szerkesztőséget nem értesítették előre erről a megdöbbentő lépésről, több munkatárs azt állítja, puccs történt. A kiadó szerint a lap új koncepciójának kialakításáig, illetve megvalósításáig tart a felfüggesztés. 

A dolgozók szerint ez puccs

Az Index információi szerint a Népszabadság több munkatársa szombat reggel motoros futár által kézbesített levelet kapott, hogy felmentik őket a munkavégzési kötelezettség alól. Nem tudnak bemenni a helyükre, nem tudják megnyitni az emailezésüket sem. Fizetést  még kapnak (de csak az alapbérüket), de mától nem kell dolgozniuk. A Népszabadság Facebookját még a dolgozók üzemeltetik, ezt írták ki rá: "Kedves követőink! A Népszabadság szerkesztősége a nyilvánossággal egyidőben értesült róla, hogy a lapot azonnali hatállyal bezárták. Első gondolatunk, hogy ez puccs. Hamarosan jelentkezünk."

Úgy tudjuk, tegnap kellett kiköltözniük az eddigi szerkesztőségükből, azt mondták a dolgozóknak, visszaköltöznek a Bécsi útra, de ez nem volt igaz. Vasárnapra még egy céges ünnepséget is terveztek, hogy megünnepeljék a visszaköltözést, de már be sem engedik őket a munkahelyükre. Pénteken már szivárogtak kívülről olyan információk, hogy valami nagy változás lesz pénteken vagy hétfőn, de nem igazán adtak ezekre a pletykákra, mert a kiadó pénzügyi vezetői kifejezetten optimistán nyilatkoztak a jövőről.

„Mindig a leggyengébbeket rúgja meg a kormány, azok már nem tudnak pofázni” – kommentálta egyik olvasónk az új rákterápiák támogatási visszásságairól szóló cikket. Ebben arról írtunk, hiába ajánl az egészségbiztosító 18 új gyógyszert a daganatos betegek gyógyításához, a kormányzati bürokrácia döntésképtelen. Csak külön eljárással, egyedi méltányosság keretében engedélyezi a gyógyszer használatát. Ha engedélyezi. És ekkor is óriási időveszteséget okozva. Ha lenne döntés a finanszírozásról, akkor mindenki automatikusan megkaphatná ezeket a terápiákat, akinek szüksége van rájuk. Ezek a gyógyszerek életet menthetnek.

De ilyen döntés nincs, ezért az orvos

Micsoda este! Egyszerre csak megjelent a színen Gulyás Gergely nyelvújító, s feltalálta a politikailag érvényes népszavazás fogalmát, ami október másodika óta az érvénytelen népszavazás szinonimája a Fidesz politikai szótárában. Erre már tényleg felvontuk a szemöldökünket, de csettinteni csak akkor csettintettünk, amikor kiderült, hogy tíz nappal korábbi kijelentésüket, miszerint csak akkor módosítanak alkotmányt, ha a népszavazás érvényes lesz, október másodikán érvénytelenné nyilvánították. Ekkor megértettük, hogy a népszavazás egyúttal nyelvi reformációt is jelent, mostantól kezdve a Fidesz politikusai az érvényes érvénytelenség, vagy az érvénytelen érvényesség álfogalmaival játszadoznak, s ha törik, ha szakad, elsöprő győzelemnek mutatják be a népszavazási kudarcot. S hogy ez minél inkább hathatós és tetszetős legyen, néhány számokkal bűvészkedő kutatóintézetet is felkértek, hogy kifulladásig bizonyítsák, amit bizonyítaniuk kell.

Nem mintha mindez bármit is változtatna a tényeken.

A tények pedig a következők: az érvénytelen népszavazás minimum kettős kudarc Orbán Viktornak. A belpolitikai kudarc abban áll, hogy

Egy hete, a népszavazás lezárása óta nem mernek a csepeliek szemébe nézni, már saját embereiket rugdossák ki a zsíros állásokból, de a bocsánatkérés elől gyáván megfutamodnak

Orán Viktor szemfényvesztő lózungjait, Németh Szilárd, Borbély Lénárd, vagyis Orbán  csepeli vazallus-vezéreinek kétségbeesett hazudozásait  Csepelen immár végleges tények, adatok, számok leplezik le. Csepelen a rendszerváltás utáni időszak utolsó négy népszavazásához képest most volt a legalacsonyabb a választópolgárok megjelenése.

A tények és a részletek ismertetése előtt egy megjegyzés: „…Magyarországon érvénytelen góllal is lehet meccset nyerni.” – írta egy blogozó a Facebook – on, a kormányfő népszavazási veresége kapcsán kibontakozó győzelmi jelentéseire válaszul. Igaza van. Orbán kudarcot vallott a kierőszakolt értelmetlen, 15 ezer millió forint közpénzt elherdáló kvótás népszavazással és  felmérhetetlen károkat okozott a zabolátlan gyűlölet pusztító vírusának terjesztésével...

" Már csak egy hetünk van, hogy elérjük a célösszeget, segíts, hogy a csepeli Dominó Tanoda hátrányos helyzetű gyermekei számára 4 tabletet vásárolhasson a Kompánia Alapítvány” – szól a felhívás. A finisébe érkezett a gyűjtés.

Az adjukossze.hu-n 200 ezer forintot szeretnének összeszedni a fenti célra. Jelenleg 130 ezer forintnál tartanak, szóval jól jönne még a segítség.

A Dominó tanodások Csepelen vagy a környéken élő, hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, ezért szüleik anyagi körülményei nem teszik lehetővé a fentiek biztosítását. Számukra csak a Tanoda tudja biztosítani a mai kor vívmányaihoz és elvárásaihoz való felzárkózást. A Dominó Tanodában jelenleg három darab, elhasznált laptop van, amiken 15-20 gyerek osztozik egy-egy foglalkozás alkalmával. (21.kerulet.ittlakunk.hu)

Az 1949-ben kivégzett Rajk Lászlót és társait akkor egyszerűen elásták a gödöllői országút közelében. A mártírokat 1955 őszén jogilag, 1956 tavaszán pedig politikailag is rehabilitálták, majd Rákosi Mátyás kommunista pártvezető 1956 júliusi menesztése után került napirendre az újratemetésük. A közvélemény (és a jugoszlávok) nyomására végül 1956 szeptemberében a Magyar Dolgozók Pártjának vezetése határozott a nyilvános temetésről.

Október 6-án a Kerepesi úti temetőben több mint százezer ember előtt zajló megemlékezésen Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András hamvait díszsírhelybe helyezték. A sorstársak nevében búcsúzó Szász Béla az egész sztálinista korszak temetéséről beszélt. A temetést követően antisztálinista tüntetés zajlott le a Batthyány-örökmécsesnél - "Nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon" jelszóval. Október 13-án és 20-án eltemették a honvédség és a rendőrség mártírjait is.

A korabeli sajtó így írt:

Az aradi vértanúk

Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc leverése után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-ánkivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.

Mindegyik aradi vértanú a

A Fidesz gyűlölethadjárata országosan is, és Csepelen is csúnyán megbukott. A XXI. kerületben bőven az országos átlag alatt maradt a részvétel október 2-án. Ahogy országosan a Fidesz-kormánynak, úgy Csepelen a fideszes önkormányzatnak is le kell vonnia a legfőbb tanulságot. A masszív többség Csepelen is egyértelművé tette: nem kér a méregdrága és káros gyűlöletkampányból.

Beszéljünk a károkról. A felbecsülhetetlen és felbecsülhető károkról.

Németh Szilárdot és Borbély Lénárdot (képünkön) a bukósisak sem védi meg Orbán Viktor kokijától, nyaklevesétől vagy tockosától, amit a kudarccal végződött migránsos, gyűlölködő, EU-ellenes népszavazás kudarcáért oszt ki nekik. A többi fővárosi Fidesz-vezér sem ússza meg.

A választókerületi elnökök és polgármesterek legutóbbi zártkörű értekezletén Orbán Viktor érzékeltette: a népszavazási eredmény az ő munkájukat minősíti. Magyarán, a kvótareferendum sikertelensége veszélybe sodorhatja a rosszul teljesítők indulását a következő országgyűlési vagy önkormányzati választáson.

Márpedig jó néhány budapesti kerületben messze elmaradt a részvétel a kormánypártok várakozásaitól, a VII. és a VIII. kerületben még a 30 százalékot sem érte el az érvényesen voksolók aránya. A fővárosban összesen 530 ezren adták le a szavazatukat, de közülük 63 ezren (csaknem 12 százalék) érvénytelenül. Mindez azért is lényeges, mert

Rogán Antal igazi bulibáró. Ennél pontosabb politikai karakterrajz ma nem készíthető a Szabó ­Zsófi lakodalmába luxushelikopterező propaganda­miniszterről. Az összegzésben legföljebb annyi a meglepő, hogy Kis Grófo előadóművész készítette, miközben – slágere szerint – a nézésének és a járásának a szakértőjétől alapesetben nem feltétlenül várható el ilyen tűpontos analízis.

Az is igaz persze, komoly mélypontot mutat, hogy egy Facebookra elhelyezett, majd onnan gyorsan eltávolított bejegyzés fölöttébb egyszerű mondata mindent elmond Rogán Antalról.

Arról a politikusról, akinek a családja most éppen helikopterrel ment lagziba. A mondás persze az, hogy a família nem fizetett a szolgáltatásért, a segítőkész szállító ugyanis bartermegállapodást kötött Rogán Cecília cégével. Magyarországon már csak így van ez, itt sohasem a politikusoknak vannak üzleti kapcsolatai, hanem a feleségnek, az anyának, az apának, a tesónak.

Itt sohasem a politikusnak van hatalmas vagyona, hanem

Meghívó

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete

2016. október 04-én (kedd) 18.00 órai

kezdettel tartandó rendkívüli ülésére, melynek helyszíne a

Polgármesteri Hivatal Nagytanácsterme

(1211 Budapest, Szent Imre tér 10. I. emelet)

Nyílt ülés:

Napirend-tervezet 1. pontja: (192. sz. előterjesztés) + melléklet

Javaslat a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt.-vel kapcsolatos személyi döntések meghozatalára

Előterjesztő: Borbély Lénárd polgármester

Budapest, 2016. október 03.

                                                                                                          Borbély Lénárd sk.

                                                                                                             polgármester

Megjegyzés: ez már az ötödik egymás utáni rendkívüli képviselő testületi ülés, amelynek a meghívóját ráadásul az utolsó pillanatban küldik ki, miközben az előterjesztés teljes szakmai szempontok szerinti áttanulmányozására alig hagynak időt.

Kérdéseink:

Rendkívüli lesz ma este hat órától Csepelen, a polgármesteri hivatalban az a rendkívüli csepeli vésztörvényszéki, pontosabban képviselő-testületi ülés, amelyet  rendkívüli módon néhány órával ezelőtt hívott össze Borbély Lénárd polgármester. Statáriálisnak látszó körülmények között Pintér Istvánt, a Csepeli Városgazda Zrt vezérigazgatóját rúgják ki a fideszes városatyák és városanyák. Súlyos árat, több millió forintot kell fizetni a csepeliek közpénzéből azért, hogy Németh Szilárd volt és Borbély Lénárd jelenlegi polgármester folytassa kedvenc kisded hatalmi játszmáját, vagyis a sakkozást meg a zsugázást az emberi sorsokkal.

Az elmúlt "nyóc"esztendőben, pontosabban az 1994. és 2010. közötti 16 évben dolgozó tisztességes, jó szakemberek már elfogytak. Aki tudott elmenekült, aki nem azt a Németh-Borbély duó - néhány kivételtől eltekintve - kirúgta. Már csak a Németh-Borbély páros saját emberei maradtak. A rendkívüli jelek és a rendkívüli Kt-ülés előterjesztése szerint Csepelen ma megkezdődik a fideszes haverok egymás közti leszámolása. Kicsit savanyú lesz, kicsit nagyon drága lesz, de

Borbély, Németh, Ábel, Morovik: Csepel fideszes városvezetőinek a gyűlölet-kampány és a vasárnapi bukás után van okuk a szégyenkezésre, bűneik összegzésére

Felkapaszkodottak. Azokat az embereket szokták a régi öregek ezzel a szóval illetni, akiket a paraszti sorból kiemelve bizonyos csoportok vezetőivé nevezett ki az uraság. Ezek az emberek gyakran rosszabbak voltak, embertelenebbül viselkedtek sorstársaikkal, mint az uraságok. A felkapaszkodottak, - mivel korábban a dolgozók között éltek és dolgoztak jobban tudták, hogy hol vannak a lazítás lehetőségei, milyen stikliket lehet elkövetni a munka könnyítése érdekében, és azt is tudták, hogy milyen büntetés fáj a legjobban a parasztoknak – sokkal nagyobb zsarnokok lettek, mint az urak. Ilyen felkapaszkodottakként viselkedik Csepelen Németh Szilárd, Borbély Lénárd, Ábel Attila és a társaik. Beosztásuk miatt ugyan az urak közé gondolják magukat, de

Vértes András,  a Gazdasági Kutató Intézet elnöke:

Magyarország az intézményi háttér hiányosságai, a viszonylag magas adóterhelés, az átláthatatlanság, a kiszámíthatatlanság és a nagy mértékű korrupció miatt esett vissza egy év alatt a 63-ik helyről a 69-re a versenyképességi rangsorban. Ha a köz-, a szak- és a felsőoktatás továbbra is a jelenlegi rossz irányba halad, akkor hosszú távon is maradhat a lemaradásunk még a régiós országokhoz képest is. A változás nélkül nem lesz meg az a szellemi háttér, ami javíthatná az ország versenyképességét. (Népszava)

Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk a véleményünk

 Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó szeptember 28-án megjelent 19. számából:

A 24 oldalból 10 oldal a „Népszavazás a kötelező betelepítési kvóta ellen” jegyében készült. Ebből fél oldalt kapott Szabó Szabolcs Csepel országgyűlési képviselője, 2,5 jutott Németh Szilárd országgyűlési képviselőnek, a Fidesz alelnökének, s kb. ugyanennyi Borbély Lénárd polgármesternek. A pártlappá silányodott Csepeli Hírmondó e száma is egyértelmű politikai kiállás a kormány, a Fidesz véleménye mellett. A népszavazás szükségtelenségét valló ellenzéki vélemények alig kaptak teret, s ha igen, akkor meghamisítva, például  Szabó Szabolcs csepeli-soroksári országgyűlési képviselőé.   A címek is magukért beszélnek: Mindenki szavazzon nemmel!; Az ország jövőjéről szól a kvótaellenes népszavazás; Részvételre buzdít az önkormányzat; Történelmi népszavazásra készül az ország, stb. A hazug mottót pedig Borbély úr

Most, hogy a kvótanépszavazás finisében a szögletes világképéről ismert Németh Szilárd már a nemzetállami gondolatot féltette a civilektől és a „nem” szavazattól eltérő bármiféle állampolgári meg­győződéstől, érdemes egy pillanatra megállni és végiggondolni: milyen lesz ez az ország a vasárnapi referendum után, mától kezdve.

A Fidesz csaknem húsz éve kezdte el ásni azt az árkot, amely tegnap óta immár feneketlen szakadékként tátong az ország kellős közepén. Egy a tábor, egy a zászló, valamint a haza nem lehet ellenzékben, és még sorolhatnánk a falvédőre kívánkozó, veretes orbáni lózungokat. Megannyi  hőzöngés, kár is lenne rájuk szót pazarolni, csak éppen ezek tették tönkre Magyarországot.

2002-ben még az különböztette meg az őféléket a miféléktől, hogy ki visel kokárdát március második felében is. 2016-ban már mintha nem ugyanazon a bolygón élnénk. Trafik- és földtulajdonosok, hibázni képtelen pályázatnyertesek, saját lábon álló gyermekek és más pereputtyok hadoszlopa masíroz a napos oldalon, az árnyékban pedig

Bár a végleges adatokra még várni kell, de Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke nem sokkal a 19 órai urnazárás után a televíziók kamerái előtt bejelentette, hogy 

Valószínűleg 40 százalék fölött, de 50 százalék alatt lesz a részvétel a vasárnapi népszavazáson"

 A 17 óra 30 perces összesítésnél sem érte el a megjelenési arányszám a 40 százalékot. Patyi szerint a végelszámolásnál 45 százalék körüli eredmény várható, de a szavazatok összeszámlálása alapján a végső arányszám ennél kisebb lehet, mivel az érvénytelen szavazatok nem számítanak bele a részvételi adatokba.

Csepelen, ugyancsak a 17 óra 30 perces adatok szerint, 35,81 százalékos volt a részvétel a népszavazáson. Történt mindez annak ellenére, hogy kerületünkben hetek óta és még az utolsó órákban is Németh Szilárd Fidesz alelnök, egykori rezsikommandós szövegeivel volt tele a Borbély Lénárd polgármester által vezényelt önkormányzati írott és internetes sajtó. A csepelieket telefonon, utcán, iskolákban, továbbá minden más lehetséges és lehetetlen helyen zaklatták, unszolták a népszavazáson való részvételre, csillagászati összeget költve a közpénzből.