Alighanem borsot törnek a miniszterelnök orra alá a zsúrpubik. Olyan szépen elgondolta Orbán Viktor, amikor az egykori polgári körös Vona Gábort kiengedte az akolból, és hagyta, hogy maga köré gyűjtsön mindenkit a jobboldal legszélén, akit a csurkai MIÉP otthagyott árván (magyar) igazság és élet nélkül. De arra aligha gondolt, hogy a maga teremtette lény önálló életre kel.

A Jobbik tisztújításának valami ilyesmi üzenete volt. Ahogyan Orbán annak idején megérezte, hogy a liberális Fidesz körül elfogyott a mozgástér, és behúzódott a konzervatív jobbközép helyére, kiirtva maga körül mindenki mást, Vona az Európában egyre népszerűbb EU-szkeptikus hullámra próbál felkapaszkodni, s közben igyekszik magáról letörölni a

A Buckai Szövetség nyílt levele a csepeli HÉV védelmében Borbély Lénárdnak, Csepel polgármesterének:

A Csepeli HÉV kapcsán a Csepeli Polgármesternek, Borbély Lénárdnak négy hónap sem volt elég, hogy akár egyetlen egyszer is válaszra méltasson bennünket és időpontot adjon egy személyes találkozóra, ahol megmagyarázhatná a Csepeli HÉV kapcsán mik is a tervei, mit akar kezdeni vele vagy ellene!

Ezt a stílust egyébként biztosan nem Csepelen tanulta, mert mi, akik közül többen a középiskolai tanulmányaikat Csepelen végeztük el megtanultuk a kulturális viselkedés elemi alapjait!

De az arrogáns lenézés, a válaszra sem méltatás, a 73 ezer agglomerációban és 76 ezer Csepelen élő ember teljes figyelmen kívül hagyása biztosan nem tartozik ezek közé és fogalmunk sincs, hogy ezt a viselkedést hol is tanítják!

Ismét bebizonyosodott, hogy a kormánypárt bizony nem improvizált az alkotmányozás során. A jelek szerint átgondolt koncepció részét képezi, hogy a Fidesz alkotmányjogászai gyakorlatilag már az alaptörvény szövegébe is beleírták a szülőtartás kötelezettségét, hiszen az igazságügyi tárca most a Ptk. ötödik módosító csomagja révén emelné azt törvényerőre. Arcátlan cinizmusra vall, hogy az a kabinet, amely időskori megélhetésünket biztosító megtakarításainkra rátette a kezét, amikor a magánnyugdíj-pénztári vagyont átlátszó propagandától kísérve „megvédte”, majd eltapsolta, most egyszeriben az állampolgárok nyakába varrná szüleik eltartását. Az Orbán Viktor nevével fémjelzett állam ezzel a gesztussal gyakorlatilag felmondja a társadalmi szerződést. Kinyilvánítja, hogy esze ágában sincs garantálni a szociális biztonságot, s a legembertelenebb

Először rendeztek országos sírásó versenyt. A debreceni viadalon egy hazai egység győzött, főként gyorsaságának köszönhetően.

Harminchat profi nehézatléta mérte össze tehetségét, tudását, állóképességét és nem utolsó sorban a küzdelem pszichés terheinek elviseléséhez szükséges érzelmi stabilitását a sírásók Debrecenben megrendezett országos versenyén.

A szakág hazai csúcsszerve, a

Gyerekek, fiatalok és felnőttek június 10-én, péntek délután hat órai kezdettel gálaműsor keretében mutatják be, hogy mit tanultak egy év alatt a Csepeli Munkásotthon művészeti csoportjaiban

Megválasztották az Alstom-ügyet vizsgáló ideiglenes bizottság tagjait, a testületnek az év végéig kell jelentést tennie a Fővárosi Közgyűlés szerdai döntése értelmében.

A bizottság elnöke Borbély Lénárd, Csepel kormánypárti polgármestere lett, a bizottság további két tagja Orbán Gyöngyi (Fidesz-KDNP) és Geiger Ferenc (civil szervezetek), Soroksár polgármestere.

A testület erről 28 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett döntött.

A Fővárosi Közgyűlés május 12-ei rendkívüli ülésén döntött arról, hogy az Alstom metrókocsik beszerzése ügyében felmerült korrupciós vádak kivizsgálására háromtagú ideiglenes vizsgálóbizottságot hoz létre.

Az ideiglenes bizottság feladata a

Honnan tudjam? – Kérdezett vissza Tarlós István főpolgármester, amikor az  újságírók arról érdeklődtek tőle, újak-e az Oroszországból érkezett metrószerelvények, amelyeket felújítottnak tudunk, mert korábban ezt mondták róluk.

Tarlós foghegyről odavetett válasza indokolt lenne, ha a nanohuzalok mágneses tulajdonságairól érdeklődtünk volna, ám a budapesti metrószerelvényekkel kapcsolatban nem tűnt őrült ötletnek Budapest első emberét kérdezni.

Persze Magyarországon ma minden őrültség, ami a Fidesz rendszerével bármilyen mértékben összefügg. Vegyük a konkrét esetet! Itt egy óriásprojekt, úgy is mint a hármas metró felújítása, amelynek vonalán a kocsik újabban gyakrabban gyulladnak ki, mint radikális piromániások teadélutánján az asztalterítők. Rászánnak hatvan milliárdot, hogy rendbe tegyék. De

Történetesen épp a gyereknapon, május utolsó vasárnapján szembesültem egy számomra fölöttébb érthetetlen, sőt, mi több, egyenesen értelmetlen, szerintem ezen a világon senkinek sem jó szabály, rendelet, döntés eredményeként létrejött helyzettel.

Késő délután pattant ki családom egyik tagja fejéből a hirtelen jött ötlet, melynek nyomán megszületett egy gyors, ám, mint rövidesen kiderült, hamvába holt családi elhatározás, mely szerint, ha már ilyen jó idő van, akkor érdemes lenne lemenni és megmártózni a Csepeli Strand hűsítőnek ígérkező vizében.

A gyorsvonati sebességgel közlekedő ötletet még ennél is gyorsabb megvalósítás követte. A katonaságnál is rekordnak számító idő alatt átöltöztünk, felvettük a fürdőruhánkat és magunkhoz vettük az adott pillanatban a legszükségesebbnek ítélt kellékeket (törülköző, naptej, egy labda stb.) és már indultunk is a nagy kalandra!

Legnagyobb megdöbbenésükre azonban az egyébiránt este 8 óráig üzemelő strandra nem engedtek be minket, mondván, hogy elmúlt öt óra és már bezárt a bazár – akarom mondani, a pénztár!

Hiába kértük, hogy, pláne, mivel még alig öt perccel se voltunk túl a jelzett időponttól, engedjenek be bennünket, persze csak miután megvettük a belépő jegyeket,

Ki szeretne abban az országban élni, amelynek nemzeti érdeke Habony Árpád és Kuna Tibor?

Alighanem még Fidesz-taggyűléseken is nehéz olyan lelkes jelentkezőket találni, akik „Én, Én!” rikkantásokkal fejezik ki ebbéli akaratukat. Ám annak ellenére, hogy a magyarok többsége távol tartaná magát egy ilyen országtól, az a rossz hírünk: minden idehaza tartózkodó magyar ilyen országban él.

Ez következik abból, amit az állami tulajdonban álló Szerencsejáték Zrt. művel. Ez a cég közösségi tulajdonban van, tehát semmi egyéb küldetése nincs, mint hogy szolgálja a nemzeti érdeket, profitjából szánjon olyan projektekre, amelyek a közjót szolgálják.

Mármost, a szerencsejátékosok arra gondoltak, nemzeti érdek kötni egy 5,2 milliárd forintos keretszerződést Kuna Tibornak, a Fidesz korábbi kabinettitkárának cégével. (Ez nagyobb összeg, mint a kedvezményezett vállalkozás teljes múlt évi forgalma.) Aztán a „lottóvállalat” majd félmilliárd forintos megállapodást írt alá Habony Árpád cégével. Azaz a vállalat szerint a habonyizmus közösségi finanszírozása nemzeti érdek.

És szó nincs arról, hogy csak

Megszűnik az Erzsébet-utalvány, közel 50 százalékkal nő a BKV-bérlet, az önkéntes pénztári juttatások és az iskolakezdési támogatás adója, de jön havi 8 333 forint kedvezményes készpénzes fizetés – itt vannak a cafeteria-változások részletei.

Előterjesztette a kormányzat az adóváltozások változásairól szóló javaslatát az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságában. Az indítványt holnap fogadhatja el a bizottság végleges formájában, ám ma már áldásukat adták a javaslatra a kormánypártok, vagyis technikai szavazások vannak hátra: egy a bizottságban és egy az plenáris ülésen ezen a  héten.

A rendszerváltás előtt a hárosi terület a szocialista telepszerű lakásépítés egyik kijelölt terepe, „üdvöskéje” volt. Parlagon hagyottan terpeszkedett a térképen, meg az építési hatóságok asztalán. A valóságban azonban egyre többen találták itt meg a fővároshoz közeli megtelepedésük és megélhetésük lehetőségeit. Mára, oda jutottunk, hogy túlnyomó részt belakott és speciális társadalmi problémákat magában foglaló városrésszé vált. A többségében engedély nélküli kalyibák, műszakilag problémás házak, (hajlékok) rendezetlen, már születésekor szlömös lakótelep képét mutatják.

A II. világháború időszakától kezdve bulgárkertészek és hazai konyhakerti növények termesztői által hevenyészetten lakott és művelt részkén ismert Háros mezőgazdasági, tanyasi jelleget mutatott. Csupán néhány család lakta, akik közül sokan elköltöztek onnan, így szabadjára (prédára) hagyva a területet. A szocializmus fellendülő időszakában aztán a csepeli munkások hobbykertjei, és hétvégi bungalói épültek itt. A tulajdonjogi viszonyok rendezését senki sem tartotta fontosnak. A tervszerű kiszabályozás nem történt meg, mert a „zártkertek” fennmaradását a hatalom is, meg a bérlők is átmenetinek tekintették. Ebből adódóan se villany, se víz, se csatorna nem épült.

Elkezdődött, hát a spontán komfortosítás „népi” módszere! Először kutak fúrtak, aztán emésztőt építettek, majd a villamosvezetékek kikényszerítése is megtörtént. A rendszerváltás

A dunaújvárosi 4-es körzet időközi önkormányzati képviselő-választása hatalmas MSZP-bukást hozott, szimbolikusan véget vetett Tóbiás József elnöki korszakának, nagy sikert jelentett Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciójának, az asztalra tette az együttműködés és/vagy előválasztás ügyét, és megmutatta, milyen kihívásokkal küzd a magyar baloldal.

E bevezetés nem karikatúra, hanem összegzés. Egy sose látott, tökéletesen ismeretlen szereplőkkel zajló, lokális hatalmi szempontból érdektelen, 1177 szavazat alapján eldőlő helyi választáson emelték idáig a tétet a pártok. Egy olyan körzetben, amelyet ellenzéki mintaterepnek találtak ki. A kormánypárti képviselő gyilkosság gyanúja miatt mondott le mandátumáról, a közvilágítási projekt csődje sötétségbe borítja esténként az utcákat, s mindez egy iparvárosban történik.

Erre jön a baloldali vita arról, hogy

Kirúgtak egy katasztrófavédőt - leánykori neve: tűzoltó -, mert nem volt eléggé kormánypárti – írta meg a nol.hu. Az elbocsátott a bírósághoz fordult, a törvényszék szerint pedig jogellenesen szüntették meg a munkaviszonyát. Önkormányzati képviselő-jelölt volt még 2010 októberében, s baloldali nézeteket vallott. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 1,5 milliót ítélt meg neki.

A tűzoltóparancsnok - egy titokban rögzített hangfelvétel szerint - azt közölte vele: "nem mondhatom azt, és nem mondhatják a kollégák sem, hogy a munkád minőségével és mennyiségével probléma lett volna. Morális okok vezettek oda, hogy ezt a döntést meg kellett hozni. (…) Ráadásul most – hogy is mondjam csak – a kormány politikai meggyőződésével nem feltétlenül azonos irányba politizálsz."

Vegyük komolyan: kicsi, nem fontosnak tűnő történet, mégis az. Egy „balos” tűzoltót rúgtak ki. Aki nyilván

AMI A CSEPELI HÍRMONDÓBÓL KIMARADT, AZT MI KÖZZÉTESSZÜK!

Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó június 2-án megjelent 11. számából:

A Csepeli Hírmondó új számában folytatódik a kvótás népszavazással kapcsolatos kormányzati kampány támogatása (Megállítani Brüsszelt). Közel öt oldal jutott a sportra, ebből három a focira, de nem tellett arra, hogy köszöntsék a csepeli pedagógusokat a hagyományos Pedagógusok Napja alkalmából. Arra sem figyelt oda az önkormányzat vezetése, hogy az ünnepet felhasználva kifejtse véleményét az iskolák totális államosításával kapcsolatban, holott pl. a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége, amelynek Csepeli Önkormányzat is tagja, tiltakozott az általános iskolák működtetésének államosítása ellen. Mi lehet az oka a hallgatásnak?

Változatlanul nem jutott hely a csepelieket, a közéletet hónapok óta foglalkoztató témákra. Például:

A kormány sokallja a civil szerzetek befolyását. A magyarországi civilek a valós erejüknél nagyobb befolyásra tesznek szert a magyar társadalomban – mondta szokásos sajtótájékoztatóján a kancelláriaminiszter. Mármint azok, akiket szerinte külföldiek finanszíroznak. Főként a Soros.

Ha eltekintünk a kijelentés vitatható igazságtartalmától, már ami a finanszírozást és annak nevesítését illeti, jó néhány kérdést fölvet ez a kormányfőtől a külügyminiszterig visszhangzó nyilatkozat. A rendszerváltás idején sokan elfogadták Soros György anyagi támogatását, úgy is fogalmazhatunk, hogy az ő anyagi segítsége hozzájárult a civil társadalmat hallgatásra kényszerítő pártállami rendszer lebontásához. Ha most, negyedszázaddal a rendszerváltás után, a helyzet megismétlődését feltételezik, akkor ennek oka akár az is lehetne, hogy a civil társadalom semmibevételének szándéka hasonlóságot mutat a rendszerváltoztatást megelőző állapotokkal. Ami ezért nem elutasító kritikára, sokkal inkább önvizsgálatra késztethetné a jelenlegi, önmagát demokratikusnak hirdető kormányzatot.

Sőt, arra az önkritikus következtetésre is juthatnának, hogy

Lendvai Ildikó publicisztikája

Semmi célozgatás, semmi átvitt értelem. Itt kérem konkrét szemétről lesz szó, hivatalos nevén nemzeti hulladékról, amelyről most már egyetlen Nemzeti Hulladékgazdálkodást Koordináló és Vagyonkezelő Zrt gondoskodik. Illetve a baj éppen az, hogy nem gondoskodik. De legalább szép neve van. Bár a szemét nem annyira a nemzeté, inkább az államé. Miért pont a szemét ne volna az? A központosítás miatt mindenki aggódik, a sajtó meg az önkormányzatok jajveszékelnek, hogy nyáron leállhat a hulladékszállítás, belefúlunk a szemétbe.

A helyes felfogás szerint nem az állami vízfej szokott szerencsétlenkedéséről van szó, hanem - ahogy az egyik újság fogalmazott - „Nagy Nemzeti Hulladékforradalom” zajlik. Az ilyen grandiózus változások persze felkavarják az állóvizet. Nem kellene mindjárt hisztizni. Megmondta Madách Az ember tragédiájában a francia forradalom kapcsán: „Vak, aki Isten szikráját nem érti,/ Ha vérrel és sárral volt is befenve…/ Mert az erő nyomá rá bélyegét.”

A szemétforradalomra szintén az erő nyomja rá bélyegét. Az állam ereje, amelyik mindent centralizál, magához von. Egyrészt hogy

Az első világháború győztes nagyhatalmai, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia - ma van 96 éve - 1920. június 4-én, 16 óra 30 perckor íratták alá a trianoni békeszerződést. A trianoni békeszerződést a Magyar Királyság nevében a Horthy Miklós által kinevezett Simonyi-Semadam-kormány képviseletében és felhatalmazásával Benárd Ágost, (képünkön cilinderrel a kezében) a magyar kormány népjóléti és munkaügyi minisztere, a küldöttség vezetője és Drasche-Lázár Alfréd (fedetlen fővel) rendkívüli követ és államtitkár írta alá. (A választás azért esett rájuk, mivel a rangos és közismert politikusok egyike sem akarta magát kompromittálni a hazánkra nézve végzetes és máig is meghatározó trianoni békeszerződés aláírásával)

A diktátum aláírása után elkeseredés, tehetetlen düh járta át a magyarságot vallásra, társadalmi állásra és lakóhelyre való tekintet nélkül.

Érthetetlen volt a szigor, és kibeszéletlensége okán ma is az. Trianon szélsőségeket szít és vitákat gerjeszt, a trauma feldolgozásához először is meg kellene érteni, mi vezetett ide?

Trianon 96. évfordulóján a 24.hu igyekezett választ adni arra, hogy

Valljon már egyszer színt valamikor valamiben, a nyilvánosság előtt, Borbély Lénárd. Álljon már egyszer a nagyérdemű elé, lakossági fórumon, vagy közmeghallgatáson, s mondja el mi a véleménye, mivel ért egyet, mivel nem, s miért. Vállalja már el, megválasztásának második évében, a párbeszédet, a nyílt vitát, az emberek személyes meggyőzését. Most például az iskolák totális államosításával kapcsolatban. Illene már megszólalnia az ügyben: egyetért-e Orbánnal, átadja-e a csepeli iskolák működtetését is az állam bácsinak, vagy

Naponta három ember válik hajléktalanná Magyarországon

Tudósításunk első részében a három meghívott szakértő vitaindító gondolatait közöltük, most pedig lássuk, hogyan folytatódott a fórum!

Második rész:

A tanácskozást moderáló Hudák János a következőkben a szakértőknek adott lehetőséget, hogy egymás gondolataira reagáljanak, továbbá feltett két kérdést is:

–  Gyakorlatilag a villamossá alakítás az olimpia kapcsán merül fel. Van-e annak akadálya, (ha esetleg megnyernénk az olimpia rendezési jogát, s 2024-ig valamit lépni kell), akkor a HÉV-vel kezdjünk valamit, vagy egy bizonyos szakaszon az a föld alá kerüljön, s ne legyen útba az atlétikai stadionnak, satöbbi. Egyáltalán, kivitelezhető ez az elkövetkezendő 8 évben, hogy ott már valami olyan változás történjen, ami az észak-déli regionális gyorsvasút irányába visz, s ne egy villamossá alakítás történjen?