Szerkesztőségünk támogatja a Pedagógusok Szakszervezetének követeléseit, és egyetért azok teljesítésével

2016. április 20-án az ország egész területére, minden oktatási-nevelési intézményben egy napos sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Sztrájkbizottsága.

Miután április 4-én nem sikerült megállapodni a kormánnyal folytatott hétórás tárgyaláson a még vitatott kérdésekben, megkezdik az előkészületeket a munkabeszüntetésre. Erre a sztrájkbizottság három szervezetének testületei megadták a felhatalmazást.

A sztrájkkövetelések:

Egy kissé felkavart Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke és országgyűlési képviselője PestiSrácok.hu-nak adott nagyinterjúja. (http://pestisracok.hu/nemeth-szilard-nem-hagyhatjuk-hogy-az-ellenfel-kedvere-pavaskodjon/). Először arra gondoltam, tételesen cáfolom a fideszes pártkatona legfontosabb állításait. Aztán jobban megnéztem az állítólag pártja által gründolt médiában közölt interjúhoz felhasznált képeket. Németh úr szúrós szemekkel, félig szőrösen, csuklóján nemzeti színű karkötővel, kezével mutogatva magyarázza  mondandóját. A két  riporter egyike a fideszes PestiSrácok.hu főszerkesztője (Huth Gergely), a másik a rendszerváltás előtti rádiós, majd 1990 után az akkor már a baloldalt lejárató HÉT című politikai tévéműsor alkotója, még később a Magyar Hírlap főszerkesztője, az ECHO TV  munkatársa, most meg éppen a PestiSrácok.hu lapigazgatója (Stefka István).

Ekkor még egyszer elolvastam az interjút. A tulajdonost szervilisen kiszolgáló riporteri magatartás, az elfogult álkérdésekre adott, a Némethre egyre inkább jellemző fröcsögés, megerősítette  véleményem:

Lázár János helyében én most behúznám fülem-farkam. Annyit idézték már úton-útfélen az elhíresült mondását, miszerint mindenki annyit ér, amennyije van, erre most kiderül a miniszterelnökről, hogy sosem volt vagyonos ember, jóformán semmije nincs. Ha igaz, amit a beosztottja az ilyen „jöttmentekről” állít, akkor nagy gáz van.

Erre még a kormányzat hivatalosan is rátett egy lapáttal, amikor nyilvánosságra hozta, hogy Orbán Viktor öt és fél év alatt „csak” bruttó 120 millió forintot keresett, kapott még némi cafetériát is mellé, hogy tudjon magának ebédet rendelni, ha hosszú napja van a Parlamentben. Ja, és még ezer (azaz: egyezer) forint folyószámla térítést is fizettek neki, nehogy kár érje amiatt, hogy a bankba utalják az illetményét.

Valamelyest javított az összképen, hogy

Mintegy kilencven számítástechnikai eszközt, köztük a Fidesz-frakció hét vadonatúj laptopját lopott ki a Parlamentből és a Képviselői Irodaházból a rendőrség gyanúja szerint egy raktáros. Mindezt a legjobban őrzött magyar középületek kameráinak a kereszttüzében, mindenféle biztonsági ellenőrzés nélkül tehette meg a dolgozó, egy nő, akinek védője, Galsa Péter szerint a tavalyi teljes, mindent rendben találó leltár ellenére fellelt hiányt akarják ügyfelére rásózni. Az ügy nemzetbiztonsági kockázatokat is felvethet.

Nyomoz a rendőrség a Fidesz-frakció ellopott hét laptopjának ügyében – derült ki az Átlátszó birtokában lévő nyomozati anyagokból. A két HP, a két Toshiba és a három Lenovo idén március 3-án érkezett meg a Képviselői Irodaház raktárába, ám amikor egy hónappal később szerették volna megkapni a frakció tagjai, már nyoma sem volt a laptopoknak. Ezek együttes értéke a rendőrök megállapítása szerint

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint elfogadhatatlanok a kormány javaslatai, ezért  megtartják a szerdára tervezett sztrájkot. (Folyamatos információk a sztrájkról, annak jogi feltételeiről, a sztrájkot támogató akciókról, szervezetekről, a média- és a sajtóvisszhangról a Pedagógusok Szakszervezeténél és ITT)

Galló Istvánné, az érdekképviselet elnöke a legutolsó egyeztetés után azt mondta: a sztrájkbizottság négypontos követelései közül a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átalakításával kapcsolatban történt előrelépés, de egyelőre a kötelező óraszámok rögzítéséről és a bérpótlékokról nem sikerült megegyezni.

Az április 20-ai egész napos országos sztrájkot a pedagógusok sztrájkbizottsága hirdette meg, amelynek

Blogunktól távol áll a hálószobatitkok feszegetése. Most csak azért teszünk kivételt, mert Budapest főpolgármestere saját maga hozta szóba ezt a pikáns témát - közéleti töltéssel.

Tarlós István szó szerint ezt nyilatkozta a hvg.hu-nak: 

"Nem tudom, kik a miniszterelnök jó súgói, ha megbízik bennük, biztosan indokkal teszi. Hogy emberileg esetleg kit, hogyan minősítek a miniszterelnök úr környezetében, az maradjon az én hálószobatitkom a feleségemmel."

Ennyi! A titok ezért egyelőre tovább is titok marad, de bízhatunk a főpolgármesterben. A  hármas metró ügyét nézve, lesz ő még beszédesebb a hálószobán kívül is...

Szemrebbenés nélkül!

Úgy tesznek, mintha nem is történt volna semmi!
Pedig a boltok bezárásához kapcsolódó döntés, és a hozzá tartozó erődemonstráció, nem egy múló epizód, egy könnyen felejthető ügy.
Itt ugyanis nem az ország működésével, vagy a gazdaság fellendítésével, sőt még az értékeink megvédésével kapcsolatos döntést hozott a Fidesz kormány, hanem az emberek életvitelével összefüggő szabályozást iktatott jó egy éve törvénybe.
Olyant, amihez semmi köze!

Álmukban sem gondolták volna, hogy egyszer azok fognak ellenük a leghevesebben lázadozni, akiktől erre a legkevésbé számítottak: a békés, türelmes pedagógusok. Álmukban sem gondolták volna, hogy azok, akiknek a száját a "rendszerváltás óta nem látott" béremeléssel, életpálya-modellel próbálták eddig többé-kevésbé sikeresen befogni, nem tűrik tovább, hogy már-már félfeudálissá züllesztett állapotok között, a helyi Klik-királyoktól befenyítve, silány egyentankönyveket használva arra legyenek kötelezve, hogy diákjaikból önálló gondolkodással nem bíró, de a nemzethez (magyarul: az Orbán-rezsimhez) hű alattvalókat neveljenek.

Nem hitték - sőt, talán még ma sem hiszik -, hogy lenne félnivalójuk a

Ennél a kormánynál már semmi nem meglepő. Még akkor sem, ha az egészségügyi államtitkár folyton csodálkozik. Nem rég például azon lepődött meg, hogy miért beszél Rogán Antal össze-vissza az egészségpénztár megszüntetéséről, mikor ő még mindig úgy tudja, van egy halvány esély az ágazat alapintézményének a megmentésére. Legalábbis, amikor reggel felkelt, még így állt a helyzet. Hát persze tudja ő - hogyne tudná -, hogy a Főnök és helytartói a nyugdíjfolyósítóval összevont társadalombiztosítási intézetet akarnak látni, besöpörve a már most is átláthatatlan méretű minisztériumba, de mivel alig sikerült kilobbizni valamit a nagy intézménybedaráló akcióban, még kicsit küzdene, már csak a látszat kedvéért is.

Varga Mihály Csepelen, transzformátorok között. Működött a szigetelés, nem érzékelte a feszültséget

Jövőre 0,9 százalékos lesz a nyugdíjemelés – mondta el a Világgazdaságnak Varga Mihály . A nemzetgazdasági miniszter a Szakmák Éjszakájának megnyitóján a szaklapnak nyilatkozva kifejtette: a költségvetés készítésekor 0,9 százalékos inflációval számolnak. A cél, hogy az ellátások megőrizzék reálértéküket, ezért a tervezett infláció mértékével egyező nyugdíjemelésre tesz a kormány javaslatot – hangsúlyozta a miniszter. Az áremelkedések ütemét jelentősen csökkenti majd a baromfihús, a tojás és a tej áfájának tervezett 22 százalékpontos csökkentése – emlékeztetett Varga –, kedvező hatással lehet majd az árindexre az internethasználat és az éttermi szolgáltatások forgalmi adójának 9 százalékpontos mérséklése is.

Mivel a hazai nagykereskedői árak magasabbak, mint a szomszédos országokban,

Magyarországon senkit sem lehetne úgy csuklóztatni, ahogyan ma a kormány a vállalkozókkal és az alkalmazottaikkal teszi.

A miniszterek és államtitkárok gyülekezete nem érné fel ésszel, mit jelent egy a döntés a kereskedelemben dolgozók családjainak? Ha így van, alkalmatlanok, és ez még a jobb verzió. Pedig jó pár éve mantrázzák az érintettek: kiszámíthatatlan politika mellett nincs tisztességesen, jól működő üzlet. Ahogy ezt a vasárnapi boltzáras sztorit elintézték a jobban teljesítők, az nemcsak arra bizonyíték, hogy a kisemberek és a kisebb és nagyobb vállalkozók sorsa sem érdekli őket, hanem arra is, hogy képtelenek lennének egy vállalkozást sikerre vezetni.

Még soha életükben nem írtak egy üzleti tervet, nem alkottak cégstratégiát. Ellenkező esetben az egész országot érintő kérdésekben nem Orbán Viktor egyszemélyi döntése érvényesülne. Pokolba az üzleti tervvel? Minek? Ha csinál is valaki, akkor

Azt hittem hülyéskedik a feleségem, amikor a múlt hónap végén letett elém egy számlát, benne részletesen felsorolta, mennyivel tartozom neki az otthoni munkákért.

A legtöbbet a főzésért és a takarításért kérte, noha szerény óradíjjal számolt, a felét csak annak, amiért a szomszéd takarítónője dolgozik, pedig ő magasan képzett munkaerő. Napi három órával számolva ez 60 ezer forintot kóstált. Naponta két órát töltött a konyhában, a végösszeg 40 ezer forint, de nem szólhattam egy szót sem, nem számolta fel a bevásárlásra fordított időt, benzinpénzt sem kért, pedig

Az egyik legjobb érzés talán az, amikor úgy teszünk jót valakinek, hogy nekünk abból semmilyen hasznunk nem származik. Ezt nevezzük önzetlen segítségnek. Három olyan ember története következik, akik úgy döntöttek, munkájukkal, pénzgyűjtéssel és felajánlásokkal, amikor csak tehetik, ők segítenek. Önzetlenül.

A történet Balázs Bernadett, vagy, ahogy az általa létrehozott Kétkeréken Klubban ismerik, Bringás Betty, Ellenbacher Attila tévészerelő és Lakatos Norbert szobafestőről szól. És, hogy mi köti össze a három embert? Az önzetlen segítség.

Nyitva lesz az összes Aldi, sok Spar, Auchan és Tesco is kinyit, illetve a CBA-k és a Coopok is nyitva lesznek most vasárnap, de sok bolt még kivár a nyitással. Az éjszakai nyitvatartást az önkormányzatok engedélyezhetik majd, de mivel a régi törvény jön vissza, esélyes, hogy újra járhat 10 után a kedvenc boltjába. Az Index hírportál összeszedte, hogy eddig hogy állnak a boltok a boltzár eltörlésével.

Az üzletek közül egyedül az Aldiról lehet tudni, hogy mind a 108 boltjukat kinyitják. A boltok vasárnap reggel és 8 és délután hat között lesznek nyitva mostantól minden vasárnap. 147 Tesco is nyitva lesz vasárnap, alapból reggel hat (néhány helyen öt) és este 10 között (részletes listát itttalál). Az áruházakban kizárólag azok dolgoznak majd, akik önként vállalták a vasárnapi munkát.

Magyarországon 72 évvel ezelőtt, 1944. április 16-án kezdődött a magyar faji törvények alapján zsidónak minősített magyar állampolgárok, a vidéki zsidóság deportálása  a náci Német Birodalom koncentrációs táboraiba, halálgyáraiba. A több mint hét évtizede megtörtént tömeggyilkosságot, a népirtást jelenleg szemérmesen holokausztnak nevezik, hazánkban ma ennek van emléknapja.

Blogunk most Fahidi Éva portréját mutatja be. Néhány részletet láthatunk a magyar-német kooperációval végbe vitt kegyetlenséghez vezető útról, és arról:  egy fiatal magyar lánynak mit kellett kibírni, hogy életben maradjon, túlélő legyen, aki most elénk tárja történetét:

Attiláék egy péntek este éppen a hétvégét tervezgették kisfiúkkal, amikor csengettek.  2 rendőr állt az ajtóban,  és közölték,  hogy lefoglalják a család 2 éve használt Renault-ját, mert lopott. Svájcban lopták el évekkel korábban. A több mint  2 milliós kocsit azóta sem látták. És hiába lobogtatják az eredetiségét bizonyító közokiratot, amit, a kötelező 20 ezer forintos vizsgálat után megkaptak, széttárja a kezét a hivatal. Úgy tűnik, semmit sem ér az eredetiségvizsgálat, amiért évi 5 milliárdot szed be az állam. Moskovics Judit riportja az RTL Klub Házon kívül című műsorában:

Erre a napra még csak "figyelmeztető" sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, április 20-ra már egész napos munkabeszüntetés terveznek, annak ellenére, hogy a kormány mind a mai, mind a tervezett országos sztrájkot is minden erővel igyekszik ellehetetleníteni. Péntek reggel nyolckor   kezdődött és délelőtt 10 óráig tartott az első, kétórásra tervezett pedagógussztrájk, illetve a fekete pólós szimpátiatüntetés. A figyelmeztető sztrájkról készült képriport itt látható

A sztrájkolók arra akarják ráébreszteni a döntéshozókat, hogy semmi sincs rendben a közoktatásban,  a főként

A gyanú árnyéka: Kaphatnánk olcsóbban, de a kormány magának akarja a pénzt

Rezsicsökkentés helyett az Orbán-kormány az új „nemzeti közműhöz” csoportosít át a harmadukra eső nemzetközi olajárak és a változatlan lakossági gázdíjak között keletkező haszonból. Mindez látszólag hátraarcot jelent a rezsiharcban. Most, hogy állami kézbe került a háztartások ellátása, máris emelhető a szolgáltatók árrése.