Lehet, hogy tényleg mindenbe bele kell látni valamit. Ha igen, akkor él a demokrácia, harminckét éve még István volt fent, a városligeti szánkózódombon, amit azóta és erről neveztek el Királydombnak, idén meg a nép, az állóhelyesek nézhettek fentről lefelé, a magyari urak, főpapok a domb alján harcoltak kegyeinkért.

Miért is ne lehetne így? Amióta bemutatták, az István, a király mindig több volt, mint színdarab, vagy, ha legalábbis más. Más szabályok voltak érvényesek rá, ahogy más szabályok érvényesek a János vitézre és a Csárdáskirálynőre, épp úgy nem lehet csak zeneként vagy csak valami furcsa, ősmagyar musicalként nézni, hallgatni, szeretni, ahogy a Himnusz vagy a Szózat sem megzenésített vers. Nemzeti kislétünk gitáron s népi hangszereken. A történet képlékenysége, a zene eklektikája, a változó történelmi helyzet kicsit mindig igazított a darabon.

"Németh Szilárd kormánypárti honatya ... sajtótájékoztatót tartott, és felhívta a figyelmet, hogy az agrártárca vádindítványában Gőgös Zoltánt, a volt mezőgazdasági államtitkárt mint elsőrendű vádlottat nevesíti...

Gőgös Zoltánt az ügyészség még csak meg sem gyanúsította az ügyben."

Egy politikai karaktergyilkosság érdekében az agrártárca nemcsak az Alkotmánybíróság döntésével ment szembe, de a Gőgös Zoltán ellen indított hadjárattal veszélybe sodorta néhány ügyész karrierjét is. Igaz, utóbbiakat senki nem kényszerítette, hogy egy politikai akcióhoz asszisztáljanak.

Csődbe ment Finnországban a Télapó, azaz Joulupukki, vagyis a lappföldi Dianordia cég, amely működteti Télapó irodáját, ahová évente gyerekek milliói címeznek leveleket, kérve, hogy teljesítse kívánságaikat.  A Dianordia 200 ezer eurós adósságot halmozott fel, elmaradt az adófizetéssel, s így csődeljárást indítottak a vállalkozás ellen – jelentette az AFP hírügynökség.

Nem értem, miért nem csap le kormányunk erre a kínálkozó gazdasági, és politikai lehetőségre. Amint már annyiszor, megvédhetnénk Európát, ezúttal a Télapó-hiánytól. Megvédhetnénk magát a Télapót is, hiszen abban is jobban teljesítünk, a reformok működnek. Gondoljunk csak bele! Sárdöngölő-alsó LED világításának árából megvehetnénk az egész Joulupukki brandet. Államosíthatnánk a céget, csökkentve vele a Télapórezsit.

Egyúttal véget vethetnénk a tudománytalan finnugor mítosznak, hiszen tudjuk, hogy

Nem bírta tovább, az etikai kódex már neki is sok volt – mondta az a ceglédi tanárnő a 168 Óra Online-nak, aki annak idején a nyilvánosság előtt tiltakozott a Nemzeti Pedagógus Kar létrehozása ellen. Végül tegnap beadta a felmondását az iskolában, ahol eddig tanított. Szeptembertől Stuttgartban tanít németet (amúgy menekült gyerekeknek). Érettségi előtt álló osztályának írt búcsúlevelét itt közöljük.

Szeptembertől Stuttgartban tanít Szegő Edit, az a ceglédi középiskolai némettanárnő aki korábban azon háborodott fel, hogy kötelező – pontosabban megkerülhetetlen – lett a Pedagógus Karba való belépés (anélkül hogy a tagság feltételeit például a pedagógusok megismerhették volna). A Magyar Narancsban annak idején megjelent cikkében így fogalmazott : a kormány által használt írásmódtól eltérően, helyesen „pedagóguskar”-nak írandó szervezet létrehozásának ötlete sötét történelmi múltat – Mussolini fasiszta korporációs rendszerének hivatásrendjeit – idézi.

Az iskolában, ahol húsz éve tanított, szerinte nagyon megromlott a hangulat, mert az intézmény életét átitatta a politika. Bár informálisan sok kollégája elismerte, hogy

Rövid, súlyos betegség után életének 69. évében hétfőn elhunyt Nagy Sándor MSZP-s politikus, a Miniszterelnöki Hivatal egykori politikai államtitkára - közölte a család az MTI-vel.

Temetéséről később intézkednek.

*********************

Nagy Sándor 1946-ban született, közgazdász végzettséget szerzett.

A rendszerváltás előtt tagja volt az MSZMP Központi Bizottságának, és az ifjúsági mozgalomban, a KISZ-ben töltött be vezető tisztségeket. A rendszerváltás előtt és után is volt országgyűlési képviselő. 1994 és 2006 között az MSZP országgyűlési képviselőjeként volt a parlament tagja.

2002 és 2006 között a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként dolgozott.

1998-ban az MSZP alelnökévé választották.  A párt honlapja szerint Nagy Sándor a szocialista platformnak haláláig alelnöke volt.

A Szakszervezetek Országos Tanácsában (SZOT) több vezető pozícióban is dolgozott. 1990-től a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke volt.

))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

A NÉPSZAVÁBAN GULYÁS ERIKA ÍGY EMLÉKEZIK MEG NAGY SÁNDORRÓL:

Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt, azt mi közzétesszük

Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó augusztus 18-án megjelent 16. számából: 

1) A cikk címe: Nyílt válasz egy aljas politikai lejárató akcióra

A Csepeli Hírmondó szerkesztősége Borbély Lénárd polgármester úrnak, a csepel.hu-n, augusztus 13-án közölt nyílt levele átvételét kapta feladatul. A feladatnak eleget tett. Azonban valamiért egy sort sem vett át a csepel.hu-n megjelent nyílt levél „felvezető” írásából, amiből kiderülhetett volna, hogy polgármester a nyugatifeny.hu-n augusztus 12-én megjelent „Az arcátlan fideszes polgármester azt hiszi övé a köztulajdon”, című cikk miatt írta meg nyílt levelét. (Az írás címét a csepel.hu sem közölte!) Ebből következően, a csepel.hu-hoz hasonlóan, a szerkesztőség sem közli a „hazugságoktól és rágalmaktól hemzsegő cikket”, amit azóta valamiért töröltek is az ominózus blogról. A csepeliek.blog.hu július 16-án megjelent „Miért kellett csepeli embereket megrágalmazni, diákmunkást kirúgni…” című írásban

Öt hét telt el annak idején, hogy az egykori NDK lezárta a belnémet határt és elkezdte építeni a berlini falat. 1961 szeptemberében Erich Honecker – későbbi pártfőtitkár, akkor a Politikai Bizottság Központi Stábjának vezetője – közölte: „árulók és határsértők ellen fegyvert kell használni”. A lőparancsot ugyan 1982-ben „törvényesítették”, de nagyon sok emberrel végeztek a keletnémet határőrök. Egyes kutatók 136-ra, mások 245-re teszik a lelőtt áldozatok számát. Egy is sok, nemhogy ennyi.

Csak remélni lehet, hogy a magyar határon senkit sem fognak lelőni a rendőrökből verbuvált határvadász-századok, amelyeket a kormány a déli végek védelmére készül küldeni. Erre nincs felhatalmazásuk, de az elnevezés erősen militáris.

A volt NSZK-ban, a hidegháború idején

Új nyitva tartással várják az ügyfeleket a budapesti, okmányirodai feladatokat is ellátó kormányablakok szeptember 1-jétől. Az ügyfelek továbbra is felkereshetik a kormányablakokat akár munkaidő előtt - hétfőnként reggel 7 órától -, de az esti ügyintézésre is lehetőségük marad. Újdonság, hogy szeptembertől hétfő kivételével minden nap reggel 8-kor kezdődik az ügyfélfogadás.

XXI. kerület (1211 Budapest, II. Rákóczi Ferenc út 154-170., Csepel Plaza)

• H: 7.00-17.00
• K: 8.00-18.00
• SZ: 8.00-20.00
• CS: 8.00-18.00
• P: 8.00-15.00

E héten szerdán, augusztus 19-én  este fél hétkor ( a pontos időpont megjelölése azért lényeges, hátha valakiknek fontos lehet mikor merre járok illetve jártam ) elindultam bérletet vásárolni,mert ekkor tudatosult bennem, hogy másnap, azaz 20án már nem érvényes. Jogkövető állampolgárként tehát megkezdtem a  Nagy Bérletbeszerző Hadműveletet. Röviden NBH. Először is célirányosan megközelítettem a Kossuth Lajos utcán a  Sétáló utcánál lévő buszmegállóban elhelyezett BKK-s jegykiadó automatát. Határozott mozdulatokkal bepötyögtem a szükséges információkat, majd megnyomtam a fizetés áfás számla igény nélkül gombot. A masina villogott majd megpróbáltam a papírpénzt a megfelelő nyílásába beszuszakolni. Nem engedte. 

Volt szerencsém a napokban meghallgatni szép szavait, arról, hogy a Gyurcsány-Bajnai kormány még 2002-2008-ban mindent eladott a külföldi üzletembereknek, akik mindent privatizáltak. De jött a forradalmi változás, és a rezsicsökkentések meghozták az eredményeket. Így örömmel megtudtuk, hogy 2013-2014-ben a magyar emberek zsebében a rezsicsökkentés eredményeként maradt 334 milliárd forint, ez 3,8 millió magyar családot érintett, és azt is tudjuk most már, hogy 2015 végére, azaz ebben az évben, már 574 milliárd forint lesz a mi zsebünkben, táskákban, retiküljeinkben.

Mondtam is erre a kollégáimnak a kórházban, ahol ápolónő vagyok, hogy lányok ezt illene megtapsolni, mert országunk rezsibiztosa felemelő hangon beszélt. De közben lehiggadtam, és szerettem volna megkérdezni Németh urat: ha ennyi pénz marad a mi családjainkban, hogy lehetne ezt észrevenni? Mert a napokban a két kislányom meg a fiam indulnak az iskolába, s tudja-e Németh úr, hogy mennyibe kerül ma mindent beszerezni három gyereknek? Legalább 150 ezer forintba.

Tisztelt Pedagógusok, Kedves Kollégák!

Továbbra is szeretettel várjuk a kisiskolás és óvodás csoportokat a Csepel Színház 2015/16 színházi évadának előadásaira !
Az érdeklődéseket és jelentkezéseket a 06 1 276 7733-as telefonszámon Takács Mónika és Bodó József várja.
E-mail: csmo@csmoa.hu, takacs.monika@csmoa.hu, bodo.jozsef@csmoa.hu

Forrás: Facebook

Sokan kérdezték, hogy miért nem játszik a dél-pesti zenekar Csepelen.... Kedves Csepeliek, Szeptember 11-től HitRock klub lesz Csepelen, mindenkit szeretettel várunk kifogás nincs! A helyszín a II.Rákóczi Ferenc úton lévő Route 66 Baráti Klub a sétáló utcai HÉV megállónál. Ezentúl minden hónapban megrendezésre kerülnek a koncertek itt.

A dátumok:

Évadnyitó 2015.szeptember 11. 20 óra.

A következő október 9-én szintén este nyolckor, majd november 13, december 11 ugyancsak ekkor. A „Véncsavargó” végre haza talált!

Mr. Basary - ének
Németh György - gitár, vokál
Mangult Attila - basszusgitár, vokál
Füchsel Tibor - Füxi - billentyűs hangszerek
Pozsonyi Tibor - Finki - dob, percussion, theremin

Öt év alatt bő hárommillió ember szegénységbe betonozása árán sikerült fölépíteni egy új világot, amelyben a politikai és a gazdasági hatalom száz százalékban konvertibilis, és a politikusra is csak akkor figyelnek oda, ha a pénz nyelvén beszél

Az első Orbán-kormányban még „csak” három valószínűsíthető milliárdos volt (Járai Zsigmond, Pintér Sándor és Boros Imre), a 2010-es második honfoglalás idejére viszont általános rendezőelvvé vált, hogy olyanok jutottak kormányzati tisztségekhez, de jellemzően még képviselő-jelöltséghez is, akik magánvagyonuk, üzleti hátországuk révén észrevehető nagyságú tőkét tudtak beforgatni a választási kampányba, illetve biztosítani tudták a pénzek zavartalan ide-oda áramoltatását a párt, a „legfelső körök” és a gazdaság között. Az újrázó Pintéren, valamint Németh Lászlónén és Fellegi Tamáson (meg a harmadik nekifutásban az édesapja révén involválódott Szijjártón, illetve a két ügyvéden, Trócsányin és Sesztákon) kívül ennek az elvnek köszönheti kormánybiztosi pozícióját többek között Andrew Vajna, mint ahogy L. Simon László (képünkön) sem feltétlenül a politikában is kamatozó millióitól függetlenül lett bukott kultúrfelelősből a nagy hatalmú miniszterelnökség államtitkára.

Örömteljes esemény színhelye volt Csepelen az Aprajafalva óvoda. Igaz, a fideszes városvezetés által meghonosított újkeletű szokásoknak megfelelően előzetesen titokban tartották, de az öröm utólag is öröm.  Az óvodák számítógépeket és tartozékokat kaptak, A hivatalos szócső, a csepel.hu  így kezdte beszámolóját: "Ünnepélyes keretek között nyújtotta át Morovik Attila alpolgármester a csepeli óvodáknak azokat az új informatikai eszközöket, melyekre a szervezeti átalakítások kapcsán tett ígéretet az önkormányzat." A továbbiakban az óvodaegyesítés csodálatosságáról és arról olvashatunk, hogy " A szervezeti átalakítás befejezésével az önkormányzat célja az, hogy az óvodákban ténylegesen pedagógiai munka folyjék..." Durr egy pofon a korábbi és jelnlegi óvodapedagógusoknak, akik ezek szerint nem folytattak tényleges pedagógiai munkát? 

Spongyát rá, mert fotó is készült a jeles eseményről. Ott van a hatalom birtokosainak képviselője, Morovik Attila alpolgármester és ott látható már Hierholczné Faragó Tünde, a Csepeli Egyesített Óvoda néhány hete funkcionáló intézményvezetője is.

És igen, ott vannak az óvodapedagógusok is. A képeket szemlélő csepelieknek mégis hiányérzete támad, mert VALAMI HIÁNYZIK A KÉPEKRŐL. A választ rejtvényként is feladhatnánk olvasóinknak, de mi eláruljuk a feleletet.

A mosoly, az öröm hiányzik a két kincstári fotóról. A díszvendégek és a kivezényelt közönség arcáról is a boldogítónak hirdetett esemény természetes kísérője, a mosoly hiányzik, de nagyon. Helyette a feszültség érzékelhető az arcokon. A vezetőkén és vezetettekén is.

Ott a kérdés: Mi lesz ősztől a sok évtizedes munka lebecsülésén, becsmérlésén, a kincstári események szervezésén és az óvónők kivezénylésén túl?

"Javaslom a Tisztelt Csepeli Polgármesternek, Alpolgármestereknek, Testületi Tagoknak, hogy sürgősen tűzzék napirendre, tárgyalják, meg és fogadjanak el egy intézkedési tervet, feladatokkal, felelősökkel nevesítve, arra az estre, ha a menekült hullám esetleg Csepelt is elérné. Ez nem csak joguk, de kötelességük is."

Ha az írásom címében olvasható három szó közül bármelyik elhangzik a köz- vagy magánbeszédben mindenki érzelmi alapokon személyiségének, beállítódásának megfelelően reagál. Ez azonban csak a felszín.

Meg kellene már érteni, hogy a menekültek problémájának kezelése nem egyszerűen érzelmi kérdés, hanem biztonságpolitikai, egészségpolitikai és humanitárius probléma. Mindhármat egyidejűleg kéne szigorú szakmai szabályok szerint kezelni.

Az első legfontosabb megállapításom az, hogy ennek kezelésében kormányunk nem áll a helyzet magaslatán. Vagy azért mert,

A csepeli önkormányzat hivatalos internetes hírportálja a következőket tette közzé:

A Dunapack Kft Duna utca 42. szám alatti telephelyén - érvényes épületbontási és robbantási engedély birtokában - a 45. szám alatt található cellgyár épület robbantásos bontása a napokban megtörténik.

Augusztus 17-én, hétfőn 16 óra után egy kisebb robbantás várható az északi oldalon lévő liftakna leválasztására az épület törzsétől. Az egész épülettömb robbantására 2015. augusztus 22-én (szombaton), 15 órakor kerül sor.

A robbantást végző vállalkozás a szabályok szerint minden előírt hatóság felé megtette hivatalos előírt bejelentését.

Megértésüket és türelmüket ezúton is köszönik. (csepel.hu)

A Csepeli Munkásotthonban csütörtökön délután öt órai kezdettel magyar nótákkal és a legendás Csepel Táncegyüttes műsorával köszöntik augusztus huszadikát. Ünnepi beszédet mond dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője.

Az ünnepi program előtt Lengyel Géza egy kiállítást nyit meg a színházterem előterében, a Galéria' 21-ben.

A Csepeli önkormányzat a Daru-dombon rendez egész napos programot. A részletes műsor a következő:

8.30-9.30 Magyarország lobogójának felvonása után
                Hende Csaba honvédelmi miniszter köszöntője
                és a honvédtisztek avatása a Kossuth téren
                Ünnepi beszédet mond Áder János köztársasági elnök

10.00-18.00 Parlamenti nyílt nap

10.00-20.00 Magyar Ízek Utcája a Lánchíd utcától az Ybl Miklós térig

10.00-20.00 Mesterségek Ünnepe a Budai Várban

10.00-21.00 Családi programok és koncertek a Várkert Bazárnál

                    10.00 Magyarország tortájának felvágása
                    11.00 Kolompos Zenekar
                    13.00 Gyerekprogram a Buborék Együttessel
                    16.30 Hot Jazz Band
                    18.00 Irie Maffia
                    19.30 Csík Zenekar

14.30 Aratómenet a Szent György tértől és kenyéráldás a Szent István szobornál

17.00 Ünnepi szentmise és Szent Jobb körmenet a Bazilikánál

21.00-21.30 Ünnepi tűzijáték

LETÖLTHETŐ TÉRKÉP

Forrás: augusztus20. kormany.hu

Régi szép labanc hagyományhoz csatlakozott az Antall József vezette többség, amikor március 15. és október 23. pártolóival szemben augusztus 20-át jelölte ki állami ünnepnek. A hét évszázados egyházi ünnepet Mária Terézia tette államivá, alkalmatos eszköznek vélvén a Szent István-kultuszt a Habsburg-uralom ellen fenekedő (naná, hogy keresztényellenes, török-pogány érdekeket szolgáló) kuruckodás lecsillapítására. Táplálta is azt a kultuszt, ahogy csak bírta. Megalapította a birodalom legmagasabb polgári kitüntetéseként a Szent István-rendet, visszaszerezte Raguzából a Szent Jobbot. „Augusztus 20-át ettől kezdve Bécsben és Budán egyaránt megülték. A 19. század elejére az addigi István-képek mellé (…) egy újabb is körvonalazódott: a Habsburgok patrónusáé”

Nagy port vert fel a csepeli internetes közvélemény egy részében, a Borbély Lénárd polgármester édesapja temetése körül kirobbant vita. A csepeli fideszes vezetők és híveik betegesen toporzékolva követelik egyes baloldali vezetőktől a nyugatifeny.hu-n megjelent „Az arcátlan fideszes polgármester azt hiszi övé a köztulajdon” c. cikktől való elhatárolódást. Volt, aki megtette, szerintem indokolatlanul. Magam azok közé tartozom, akik egyetértenek a cikk lényegi megállapításaival, nem kívánnak elhatárolódni.  

Vállalva az esetleges ellenvéleményeket, a várhatóan rám zúduló fideszes mamelukok haragját, meg is indoklom véleményemet: 

Németh Péternek, a Népszava főszerkesztőjének írása:

Csütörtökön lesz augusztus 20-a. Azt akartam írni, hogy a legnagyobb nemzeti ünnepünk, de aztán még sem ezt írtam. Illetve: nem szép dolog becsapni az olvasót; éppen arról akartam beszélni, hogy mennyire nem ünnep ez a mostani. Hogy mennyire álságos, hazug, minden, ami ezzel a nappal kapcsolatban elhangzik, illetve amit augusztus 20-hoz igyekeznek tapasztani.

Mert nézzük csak, miről akarna szólni, vagy akart szólni egykoron ez a nap. Mondták, mondtuk róla, hogy az alkotmány ünnepe. De mondhatjuk e manapság ezt róla, amikor nincs is alkotmányunk? Négy évvel ezelőtt kiiktatták az életünkből, helyette alaptörvényt fogadtak el – természetesen, lényegében, egypárti „konszenzussal”. Az alkotmány szó maga is száműzve lett, még akkor is ha nem szerepel – egyelőre – tiltólistán, és az Alkotmány utca nevét sem változtatták meg, mint valami kommunista örökségét. Az alkotmányt tehát nem ünnepeljük augusztus 20-án, sima hazugság lenne, ha ezt állítanánk.