L. Simon László (a kép baloldalán) és Orbán Balázs a World Press Photo megnyitóján 2023. szeptember 21-én a Magyar Nemzeti Múzeumban.  L. Simon Lászlót tegnap, november 6-án a múzeum éléről. 

A Fidesz könyörtelenül egyenes, immár majd másfél évtizede országgal és Európával egyaránt megismertetett politikai logikájának világló tanmeséje L. Simon László kirúgása a Nemzeti Múzeum éléről.

Mindenek előtt szaladjunk végig az eseményeken.

• A Nemzeti Múzeum adott otthont a valóságot leghitelesebben elbeszélő kiállítások egyikének, a World Press Photo címet viselő, a földkerekség legjobb dokumentaristáinak fotóit felvonultató tárlatnak. (Sőt a 24.hu fotóriportereinek munkáiból válogatott kísérő-, kerítéskiállításnak is.)
• Hetekkel a megnyitó után érkezett a hír: a Mi Hazánk kezdeményezésére a 18 év alattiak nem látogathatják tovább a tárlatot, mert az sérti a gyerkekvédelmi törvény előírásait. Erről Csák János kultúráért felelős miniszter tájékoztatta a pártot. (Az okok egyike az volt, hogy melegek számára létrehozott idősotthonban készült sorozat is látható volt a gyűjteményben.)
• Noha Csák válaszában még arról volt szó, hogy kérésére L. Simonék szigorították a kiállítás megtekintésének szabályait, később az igazgató Facebook-posztjában köszönetet mondott Dúró Dóra Mi Hazánk-elnökhelyettesnek, s olyan képeket tett közzé, amelyeken bejárat előtt kígyózó sorok láthatók. Válaszul Dúró jelezte, tudták, hogy L. Simon az aberrációhoz vonzódik.
• Közben kiderült az is,

A krumpliosztásban szerzett dicsőségéről folytatásos képregényben számolt be a polgármester, de a gerincút több mint tíz  éve várt új szakasza építésének elmaradásáról nem ad tisztességes tájékoztatást.

Csepelen csak ritkán fordul elő, hogy Borbély Lénárd polgármester, aki tagja a közgyűlésnek, tájékoztatja az ott történtekről a csepeli közvéleményt. Arról viszont igen gyakran ír, beszél, a szócsöveiben, a csepel.hu-ban vagy a Csepeli Hírmondóban, hogy mindenért Karácsony Gergely a felelős.

Márpedig nemrég terítékre került a gerincút, amikor közgyűlést és közmeghallgatást is tartott  a Fővárosi Közgyűlés. A tájékoztatás éppen ezért tényleg időszerű lett volna, hiszen például a közmeghallgatáson néhány csepeli is részt vett, sőt a csepeli gerincút folytatásával kapcsolatos kérdés és válasz is elhangzott. 

A bespájzolt oroszok hálózata Londontól Rómáig, Amszterdamtól Párizsig jelen van. Azon dolgoznak, hogy felépítsenek – ha kell, Orbán Viktor mögé – egy az Európai Uniót felbomlasztó új pártszövetséget. Előbb vagy utóbb a bespájzolt oroszok, vagy az általuk beszervezett emberek előjönnek a kamrából.

Egész Magyarország röhögött, amikor a tizedes visszafordult az eldugott erdészlak kamrájából, és halottsápadtan megismételte azt a mondatot, amin a spájzba tartva ő is tréfálkozott. Röhögtünk, mert a Tizedes meg a többiek című Keleti Márton-film 1965-ös bemutatásakor az oroszok még tényleg a spájzban voltak.

Csak három év telt el a kolhozosítás – magyar gyomroknak emészthetőbben: a parasztok termelőszövetkezetekbe hajtása – óta, és még három évet kellett várni az új gazdasági mechanizmus bevezetésével érkező friss szellőkre. Senki sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a gyárakban, a vállalatoknál, a minisztériumokban még valóban lehetnek oroszok, akik megmondják, mit miért kell csinálni.

Igaz, az oroszok fokozatosan a laktanyák zárt kerítései mögé szorultak, jelenlétük szinte csak a csencselések miatt volt kitapintható. Mindannyian megkönnyebbültünk, amikor hazánk földjét 1991. június 16-án az utolsó szovjet katona is elhagyta: ez a megkönnyebbülés íratta Esterházy Péterrel, hogy „az oroszok kimentek, de sajnos mi maradtunk.” Ő sem tudta, hogy

Egy étterem, két cirkusz. Borbély Lénárd: „Három önkormányzati cég felügyelőbizottsága is megállapította, a projekt megfelelt a hatályos törvényeknek.” Németh Szilárd: „A kormányhivatal szerint az étterem épületén szabálytalanul, építési engedély nélkül végeztek munkálatokat.

    A Heti Tv Pirkadat c. műsorában, Németh Szilárd egy riportban beszélt a Kolonics György Szabadidőközpontban  megépült luxusétteremről. Mint kiderült: a kormányhivatal helyszíni ellenőrzése szerint az étterem épületén szabálytalanul, építési engedély nélkül végeztek munkálatokat. 

    Borbély Lénárd korábban többször nyilatkozott az ügyről. A központ átadása után, a július 12-i Csepeli Hírmondóban azt olvashattuk: „…az önkormányzat saját forrásból fejleszt….”. A kritikákra válaszul a szeptember 27-én a Csepeli Hírmondóban a Törvényesen zajlott a Kolonics György Szabadidőközpont beruházása c. írás felvezetőjében ez jelent meg: 

„Három önkormányzati cég felügyelőbizottsága is ellenőrző vizsgálatot folytatott…és megállapították, a projekt minden elemében megfelelt a hatályos törvényeknek.”

    Mindkét vizsgálati jelentést helyszíni bejárás előzte meg. Érdekesség, hogy

Még a Mikulásban is hisznek, tehát bármit be lehet adni nekik. Óvodás gyermek szülőjeként engem is érdekel, valójában inkább aggaszt, hogyan képzeli az állam, avagy inkább a nemzeti kormányunk már egész zsenge korban az általa megkívánt magyarságot beleplántálni a gyermekembe, miközben neki még a homokozóban kellene játszani és önfeledten fára mászni, Vekerdy tanár úr után szabadon. 

Óvodások magyarságtudatáról faggatták egy felmérésben a szülőket, amin nincs meglepődnivalónk, miután Orbán Viktor halloweenre a Türk Tanács fővezírének öltözött, nem viccelve a turáni örökségünkkel – amiből nekünk, közembereknek egyelőre csak az átok jut. De már itt van némi kavarodás, hogy akkor most a keresztény, európai, vagy inkább a pogány meg a szittya magyarságot kellene a kiskorúak felé közvetítenünk?

Nagy Imre mártír miniszterelnök 67 évvel ezelőtti rádiós beszéde az 1956-os forradalom és szabadságharc sorsát  megpecsételő, november 4-én kezdődött szovjet fegyveres inváziót idézi fel.

A hatalmas túlerő csak többnapos utcai harcban tudta  felszámolni a szabadságharcosok ellenállását a Széna térnél, a Corvin közben, Óbudán, Kőbányán, a VIII. és a IX. kerület több helyszínén, végül november 11-én Csepelen is. Magyarország Kormánya 2001-ben nyilvánította Nemzeti Gyásznappá november 4-ét.

Ma, az idei november 4-ei Nemzeti Gyásznapon is az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik az ország.  Történelmi tények, további részletek:

Erről nem beszél a polgármester: A csepeli strand a fővárostól történt átvétele óta, a kerületi fejlesztések ellenére, minimum 5-600 milliós veszteséget okozott az önkormányzati költségvetésnek. A korábban megígért fejlesztésekből, a nem sátortetős, hanem a valódi fedett uszodából, az új tanuszoda megépítésből viszont  semmi sem lett.

Gratulálunk a „nemrégiben kinevezett fürdővezetőnek” azzal együtt, hogy lehet, csak mi nem tudjuk, ki és mikor nevezte ki. Nincs és nem is lesz könnyű dolga. Munkájához sok sikert kívánunk. A strand azonban évek óta veszteséges, s valószínűleg, mivel a strandok általában veszteséggel működtethetők, csak a veszteség csökkentése lehet legközelebbi célja. Szerintünk Borbély Lénárd strandot is érintő kampányrendezvényei, a különböző,

Új szelek fújtak a politikában, de a jelek szerint a széljárás most megint változik. Az atlanti szelet, legalábbis egyesek agyában az erős keleti szél váltotta fel. Mindez akkor jutott eszembe,  amikor megláttam  Orbán Viktort kazah  kaftánban és  ezüstnerc kucsmával a fején

Ahogy változnak az idők, úgy változnak  az állami szintű barátságok is. Én még jól emlékeszem, amikor állami szinten éltették, ünnepi transzparensek hirdették az idézem: "örök és megbonthatatlan szovjet-magyar barátságot". 1990 táján a szovjet kikopott ebből a barátságból, kiderült, hogy a barátság sem örök és nagyon is bontható. Új szelek fújtak a politikában, de a jelek szerint a széljárás most megint változik. Az atlanti szelet, legalábbis egyesek agyában az

Mindazokért, kiket nem láttunk már régen,
Akik velünk együtt ünnepelnek az égben,
Kiknek őrizgetjük szellemét,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.

Mindazokért, akik elzárkóznak a jótól,
Akik nincsenek itt, s nem is értenének a szóból,
Aki barát, de lehet még ellened is,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.

„Karsai Dániel András vagyok, 46 éves, ügyvéd, alkotmányjogász. Valamint halálos beteg.” Ezzel a Facebook-poszttal lángolt fel Magyarországon az újabb vita az eutanázia tekintetében. Az orvostudomány számára jelenleg ez gyógyíthatatlan betegség, a leépülést tiszta tudattal kell végigélni, az önállóságtól egyre jobban megfosztó, megalázó élethelyzetben.

Mérföldkő lehet az eutanázia magyar szabályozásában a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán novemberben kezdődő Karsai v. Hungary-ügy. Az Economx megkeresésére Bátki Pál büntetőjogász ismertette a jelenlegi hazai büntetőjogi környezetet és az elmúlt évtizedek történéseit.

„Karsai Dániel András vagyok, 46 éves, ügyvéd, alkotmányjogász. Valamint halálos beteg.” Ezzel a Facebook-poszttal lángolt fel Magyarországon az újabb vita az eutanázia tekintetében.

Az ügyvédnél 2022. augusztusában ALS-t diagnosztizáltak, ez úgynevezett moto-neuron betegség. Az orvostudomány számára jelenleg ez gyógyíthatatlan betegség,  amely ugyanakkor a mentális képességeket nem érinti, a leépülést tiszta tudattal kell végigélni, az önállóságtól egyre jobban megfosztó, megalázó élethelyzetben.

Karsai úgy véli, egy embernek joga van az értelmetlen szenvedés helyett méltósággal befejezni az életét, erre azonban Magyarországon nincs mód. Éppen ezért a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, ahol az ügyben november 27-én és 28-án

November 1. és november 2. október utolsó napjával együtt a rendszerváltás óta minden évben éket ver az emberek közé mifelénk. A harsány, boszis, zombis, koporsós, ijesztgetős halloween áll szemben töklámpásaival az áhítatos, csendes, szomorkás mindenszentekkel és halottak napjával. 

Az előbbit sokan kommersz eszetlenségnek, tiszteletlen ökörködésnek tartják. Na és tájidegen ünnepnek, amely húsz-harminc éve kéretlenül kezdett rátelepedni az őshonos, emelkedett, keresztény mindenszentekre, ezért a Valentin-naphoz hasonlóan zsigerileg elutasítják a Nyugatról átszivárgott, idegenszagú fesztiválozást.

Töklámpások - Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Pedig az eset éppen fordítva történt: az ősi kelta halloween (all hallows’ evening, ami szó szerint minden szent estéjét jelenti) pogány ünnepét próbálta elhalványítani a katolikus egyház a saját mindenszentek napjával. IV. Gergely pápa 835-ben rendelte el, hogy ezentúl Szűz Mária és a mártírok emléknapját ne május 13-án, hanem október 31-én ünnepeljék a hívek. Ebből később november 1. lett, amit megtoldottak még egy nappal, a halottak napjával november 2-án.

A nélkülözhetetlen töklámpások sem mostanában gurultak hozzánk. Habár a

Száz éve született az a szobrászművész, akit joggal nevezhetünk az elmúlt fél évszázad Európában is legismertebb és legelismertebb magyar mesterének. 

Varga Imréről beszélek, akinek pályája engem leginkább Michelangelóéra emlékeztet, aki három évtizeden át szolgált különböző pápákat anélkül, hogy föladta volna művészi integritását. Mert ugyanaz a Varga, aki Lenintől kezdve Károlyi Mihályon át a szovjet kommunizmus első számú közellenségéről, Koestler Artúrról is készített szobrokat, Szent Istvántól Szent Lászlón át Gellért püspökön keresztül Szent Erzsébetig szinte minden magyar szentet megmintázott.

Reneszánsz egyéniség volt, aki

A kerületvezető  tudomásul veszi a kormány Csepelt sújtó döntéseit és Lázár Jánosnak címzett válaszában a csepelieknek fontos témák közül kihagyja például a csepeli HÉV fejlesztését, a gerincút folytatását, a Gubacsi híd felújítását, 2x2 sávossá való átépítését

A polgármester kiáll a fejlesztések mellett adta hírül a Csepeli Hírmondó. Szép dolog ez nagyon szép, de az írást eldugva a 7. oldal aljára helyezték, miközben a kormányzati döntés 7-10 évvel veti vissza Csepel fejlesztési terveinek megvalósítási lehetőségét. Blogunk Kisiklatott csepeli remények…” címmel közölt írásban részletesen reagált a kormány döntésére. Véleményünk az eldugott közlés felfedezése

Dúró Dóra belejött a darálásba.  A szélsőjobboldali parlamenti képviselő kezdeményezett, a magyar államigazgatás molnárjai pedig bebizonyították, tudnak azok a malmok gyorsan is őrölni, ha fontos ügyről van szó. És mi lehetne lényegesebb manapság, mint megmenteni gyermekeinket egy képsorozattól, amely a World Press Photo kiállításán látható a Magyar Nemzeti Múzeumban. Dúró Dóra tizenöt nap alatt elérte, amit akart. Vagy legalábbis így hiszi.

Az üzembeállítástól számított 50 évig lehetne működnie a szerelvényeknek, azonban a vasúttársaság felmentést adott ez alól és további 10 év haladékot adott nekik, de lassan már azt is kitöltik.

Az economx.hu tette közzé a Lehet, hogy a HÉV-et is pótlóbuszokra cserélik című írást. https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/mav-hev-fejlesztes-szerelvenyek-infrastruktura.778049.html

A Népszavának a vállalat úgy fogalmazott, hogy az üzembeállítástól számított 50 évig lehetne működnie a szerelvényeknek, azonban a vasúttársaság felmentést adott ez alól és további 10 év haladékot adott nekik, de lassan már azt is kitöltik.

Nemcsak azért foglalkozunk a témával, mert a MÁV-HÉV Zrt. szerint a legidősebb motorvonatok a csepeli H-7-es vonalon közlekednek és 2026-ig hét jármű éri el a 60 éves kort.

Azért is, mert

Történt mindez abban az országban, amelynek a lakossága szinte minden mértékadó ország lakosainál többet költ az egészségügyre a saját zsebéből

Ádám ősapánknak az Úr kivette egy bordáját, és megteremtette belőle Évát, vélhetőleg avval a céllal, hogy Ádámnak a továbbiakban legyen kivel civakodnia.

Ez rég volt, és nyilván igaz se volt. Egy Kovács István Ádám nevű férfinak viszont napjainkban vették ki a bordáját, és nem is egyet, hanem mindjárt ötöt, továbbá nem azért, hogy öt felesége legyen, hanem tévedésből. Azért, mert a

A Csepelhez nem kötődő Wittner Máriából korábban a Németh-Borbély páros csinált csepeli díszpolgárt. Halála után nem sokkal tavaly a sétányoknál teret nevezetek el róla. Az idei október 23-án már emlékművet avattak ugyanott. Létrehozásának elfogadhatatlan körülményeivel a polgármester tovább mélyítette azokat a társadalmi, árkokat, amelyeket az Orbán-kormány és a helyi fideszes vezetés az elmúlt 13 évben ásott.

A legnagyobb érdeklődés és vita a héten a Borbély Lénárd polgármester által celebrált október 23-i ünnepség keretében tartott Wittner Mária emlékműavatás körül alakult ki. Blogunk többször is foglalkozott a témával. Az avatási ünnepséget természetesen az önkormányzat, pontosabban a polgármester politikai céljait folyamatosan kiszolgáló lap, a szerdán megjelent Csepeli Hírmondó is, tájékoztató jelleggel, érintette.

A  közölt írásból megtudtuk: az emlékművet két adományozó támogatásából készítették el (ezek szerint az önkormányzat egy fillért sem költött az emlékműre?), viszont korábbi kérdéseinkre sem a cikkből, sem Borbély úr különböző megnyilvánulásaiból nem kaptunk választ. Ezért újra megkérdezzük: mi köze volt Wittner Máriának Csepelhez, illetve miért nem kérték ki az előkészületek során a lakótelepen élők, az ottani önkormányzati képviselő, illetve a képviselő-testület véleményét? 

    Borbély úr fb oldalán azt írta, hogy

Az a bizonyos egyszerű vidéki legény napjainkra alighanem az ország leggazdagabb embere lett, legfeljebb a vagyonára egy másik egyszerű, vidéki gázszerelő legény vigyáz.

Arra talán kár is lenne szót vesztegetni, hogy szavahihetőség szempontjából mégis hová rangsoroljuk a politikusokat, különösen, ha kormányon vannak. A politikai szélkakasokról, a hatalmi zsonglőrökről egész könyvtárakat írtak már, újabban pedig tejes Netflix-sorozat évadokat lehet forgatni róluk, akár a dán parlamentben, akár a Fehér Házban van a munkahelyük. A politikai színváltók között válogatva mégis elsősorban a budapesti Vár miniszterelnöki rezidenciájára küldeném a kaméleonokat, ott van még mit tanulniuk a színváltásról.

Több, mint négy évtizede figyelem a magyar politikát, afféle szakmai ártalomból hol közelebbről, hol távolról, és – saját pechemre – nagyon sok mindenre emlékszem. Éppen ezért tartom riasztónak azt a szellemi zűrzavart, ami az utóbbi hetekben eluralkodott a miniszterelnöki megnyilatkozásokban. Távol álljon tőlem, hogy

Október 31-én lesz 45 éve annak, hogy a csepeli végállomásra Pesterzsébet felől, a Gubacsi átjáró érintésével  befutott a Határ úti HÉV utolsó járata. A szerelvényt a remízbe irányították és ott várt további sorsára.

Bizonyára sokan emlékeznek azokra az időkre, amikor két csepeli HÉV is volt. Pontosabban volt a Pesterzsébetig közlekedő  "Határ út - Csepel HÉV", és volt a "Csepeli Gyorsvasút".

Jól tudjuk, sajnos, hogy a kettő közül már csak az utóbbi létezik, pedig ha még húsz évet kibírt volna a Határ úti, akkor ma a 3-as villamos a vágányain átjárhatna a szigetre. Csak hát eléggé elöregedett egy viharvasút volt ez már a

Orbán képes olyan személyes viszonyokat kialakítani, „amiben a figurák tényleg elhiszik, hogy nélkülözhetetlenek, hogy a saját karrierjüket építgetik, mígnem azon kapják magukat, hogy mindvégig a kormányfőt építették, maguk pedig leépültek. Akkor aztán kidobják őket, akár egy üres akkumulátort."

A Török Gábor politológustól vett idézetből az következik, hogy Orbán meghatározó szereplője saját pártjának, és feltehetően így is van: munkálkodásának éppen az a lényege, hogy olyan viszonyokat teremtett, amelyben minden és mindenki tőle függ. Hogy ezt milyen módszerekkel érte el, azt bízzuk a fantáziánkra, bár azért ad ehhez némi segítséget akár