Lehet-e valakit a véleménye miatt a munkahelyéről kirúgni, az állásától megfosztani, évekre vagy egy egész életre tönkretenni? Befogott szájjal nem lehet felelni...

Farkasházy Tivadar egykori rádiós, újságíró, a Hócipő alapítója érdekes ellentmondásra hívta fel a figyelmet az elmúlt napok történései tükrében.

Petry Zsolt kirúgása kapcsán a humorista Pető Péter, a 24.hu munkatársának cikkét említi, amelyben a szerző Orbán Viktor miniszterelnök egy tíz évvel korábban adott interjúját idézi:

"A sportot egyáltalán nem lett volna szabad gazdasági tevékenységnek minősíteni. Tehát úgy kell megoldani a problémát, hogy nem a munkavállalói jog felől kell közelíteni, hanem a klubhoz mint kulturális jelenséghez kell viszonyulni."

"Orbánnal érvel az orbánisták ellen" – teszi hozzá Farkasházy, majd mélyebb magyarázattal szolgál: a napokban mérkőzött meg egymással a

Csepelről szerelvény érkezett a Boráros térre, az 1-es vágányra. Pontosan hetven éve, 1951. április 29-én adták át  a Csepeli Gyorsvasutat. Nezvál Ferenc, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese után Berbits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter mondott ünnepi beszédet, és elindultak a szerelvények. Hét évtizede róják útjukat, amelyen a ragyogó sikerektől a félelmetes tragédiáig mindent láttak, tudnak. Csepel valójában ekkor lett Budapest része.  Ma viszont túlzás nélkül állíthatjuk: óriási a zűrzavar a Csepeli HÉV jelene és jövője körül.

Blogunk már eddig is igyekezett megvilágítani a kialakult helyzet okait, előzményeit és lehetséges következményeit. Horváth Gyula - mint csepeli lokálpatrióta - saját közösségi oldalán  átfogó és hézagpótló áttekintést adott a HÉV múltjáról, fejlesztéséről. Elemző cikkében ezt írta:

„1, Történeti áttekintés

A csepeli Hév története természetesen összefüggésben van a Weiss Manfréd által 1892-ben megalapított, és dinamikus fejlődésnek indult lőszergyárral. A gyár volt az, amelyik a kiszámítható, biztonságos, és állandó kötöttpályás tömegszállítást igényelte. A lőszergyártásra való igen erős állami igények pedig ennek a gyári elvárásnak meg akartak felelni. 

1911-ben gőzüzemű vasúttal kötötték össze Csepelt Erzsébettel, és a Közvágóhídnál kialakított végállomással. Ez a kezdetleges tömegközlekedési járat a Ráckeve-Soroksári Dunán (RSD) kialakított zárógáton közlekedve érkezett a csepeli gyár, rendező pályaudvarára. Hamarosan kiderült, hogy ez a megoldás ugyan jelentős haladást jelentett, de valójában már létrehozatalakor is bizonyos volt, hogy az igényeket nem elégíti ki. Nem jelent a gyár, és Csepel község dinamikus fejlődéséhez szükséges tömegközlekedési előrelépést. Nem felelt meg a gyár, és a település fokozott személyszállítási igényeinek, ezért

Dr. Vörös Imre professzort, volt alkotmánybírót kérdezték a Klubrádióban arról, hogyan kellene és lehetne kormányozni Orbán rendszerének bukása után. Jogértelmezése szerint az Alkotmánybíróság nem foglalkozik a közhatalom kizárólagos birtoklására törekvéssel – pedig ezt az Alaptörvény is tiltja. Ezért egy új országgyűlésnek nem lenne más lehetősége, mint átvenni az Ab szerepkörét, és kimondani, hogy mely törvények alkotmányellenesek – vélekedett.

A professzor azzal kezdte: a jog önmagában nem tud csodákat tenni, technikai levezetéseket adhat. Abból indult ki, hogy mint az 1989-es alkotmányban, a 2011-ben elfogadott Alaptörvényben is szerepel a közhatalom kizárólagos birtoklására törekvés tilalma. Lényege, hogy alkotmányellenes a közhatalom kizárólagos birtoklására törekvés is, amely ellen törvényes eszközökkel mindenki jogosult és köteles fellépni. Hogy ez befejeződött-e, és alkotmányellenes-e a helyzet, annak megítélése az Országgyűlés által erre a célra létrehozott Alkotmánybíróság feladata. 

Úgy folytatta:

Látja? Nem látja? Na látja! Eltűnt a csepeli önkormányzat fideszes szócsövének címoldaláról mintha ott sem lett volna, pedig május 3-ig még ön, aki most olvassa ezeket a sorokat, elmondhatná a véleményét a fővárosra és főként a csepeliekre ráerőltetett Galvani híd tervezetéről.  Ez a jelenlegi helyhatóság, az Ábel-Vida-féle kommunikációs kommandó varázslatos művelete (polgármesteri áldással), amikor demokráciát akarnak játszani a csepeliekkel.

A kerület főépítészének a csepel.hu címoldalán láthatatlanná tett tájékoztatójából tudhatjuk: módosítják Csepel Építési Szabályzatát a tervezett Galvani híd miatt. 

https://csepel.hu/hireink/kozelet/item/13337-a-csepeli-epitesi-szabalyzat-modositasanak-partnersegi-egyezteteserol  

A pontos szövegben „partnerségi egyeztetésről”, „új Duna-híd” - ról, „véleményezési dokumentációról” is szó van, a lényeg, ha nehezen is de kibogozható: a polgármester tavaly decemberi határozata (96/2020. (XII.18.)sz. alapján elindult a kormány 1963/2018. (XII.17.) sz. határozatában elfogadottak szerinti „új Duna híd megvalósítása érdekében”, a kerületi építési szabályzat módosítása.

A közzétett dokumentum a

Farkasházy Tivadar szerkesztőt arról kérdezték a Klubrádióban, hogy a Hócipőben (két részre bontva) összeírta a 101 okot, amely ahhoz vezetett, hogy Magyarország jelenleg a világon a második (ha a 32 ezer lakosú Gibraltárt nem számoljuk) az egymillió lakosra vetített koronavírusos halálozások arányában, de már a héten lehagyhatja Csehországot. Úgy fogalmazott: 25 ezren haltak meg, egy Szentes, Jászberény, Kiskunhalas méretű város eltűnt a föld színéről. 

Minden visszavezethető a szeptember-októberi és a januári semmittevésre – hangsúlyozta. Ha Orbán Viktor háborúról beszél, szerinte háborús bűnösök a „semmittevéssel és a mellébeszéléssel, hazudozással”. A tragikus halálozási adatok ellenére Orbán kinyitja az iskolákat, miközben őt meg „be kellene zárni egy olyan helyre, ahol legalábbis alaposan megvizsgálnák”. Egyébként korábban a miniszterelnök maga is arról beszélt, hogy a halálozás mértéke a legfontosabb adat ahhoz, hogy megítélhessük a járvány elleni védekezés sikerét – jegyezte meg.

Farkasházy ennek kapcsán azonban utalt a Medián felmérésére, amelyből az derült ki, hogy a

Két nap múlva, április 29-én ünnepelhetnénk a Csepeli Gyorsvasút (a mai HÉV) átadásának 70. évfordulóját. Egyelőre sem Csepelen, sem másutt a jelét nem látjuk annak, hogy bárhol szerveznének megemlékezést a Csepel életét döntően meghatározó esemény alkalmából. Blogunk Örkény István 70 évvel ezelőtti, a Szabadnépben megjelent Nagy alkotásunk:  A CSEPELI GYORSVASÚT című újságcikkét közli. Az írás a Csepeli Gyorsvasút 1951. április 29-i megnyitása előtt néhány nappal, a beruházás finisében készült a kor nyelvezetének és a kor hangulatának megfelelően:

"Az utolsó simításokat végzik a csepeli gyorsvasút magas töltésén. Mázolják a villanyoszlopokat, igazgatják a sínpárokat, szerelik a Kvassay-zsilipnél épült vasúti híd vasburkolatát. Két hónappal a kitűzött határidő előtt, május elsején, elindul az első szerelvény, mely a most fél óránál is tovább tartó utat 14—15 perc alatt teszi meg Csepel kellős közepétől a Boráros térig.

A töltés hét hídon ível át, nem keresztezi az utakat, sem a Szabadkikötő, sem az RM (Rákosi Mátyás Művek, a korábbi Weiss Manfréd Művek, a későbbi Csepel Művek - a 2021-es szerkesztő megjegyzése) vasúti sínéit. Azsájev híres olajvezetékére kell gondolnunk: itt is heves harcok közt született meg a töltés vonala. A méretek persze kisebbek, a helyzet is más — de a hasonlóság mégis meghökkentő. Itt is volt egy első, bürokratikus terv, mely szerint

Jó hír, hogy a járvány idején a lopás zavartalanul folyik tovább. Ugyanis korszerű és hatékony védelem ma már elképzelhetetlen anélkül, hogy az úgynevezett Mészáros Lőrinc tovább gazdagodjon. Hol egy áramhálózatot visz haza, hol egy megyét, hogy aztán fáradt testét a kis vezető vejének kastélyában üdítse fel másfélmilliós palackáron mért pezsgővel, ami a megszokott kadarka, kevert, feketecímkés cserkó után igazán felüdítő érzés lehet. Tessék megnyugodni, minél többet ragad el tőlünk ez az úgynevezett Mészáros Lőrinc, mi annál nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat nyilván.

Így aztán Magyarország leggazdagabb embere „Mészáros Lőrinc”. Ami azért érdekes, mert brit tudósok már régen megállapították, hogy „Mészáros Lőrinc” nincs. És nem úgy nincs, mint a jeti vagy a Loch Ness-i szörny – akit ugyan többet látni véltek már. Mert Mészáros Lőrinc van. Ő megtapintható, megfogható, el lehet tőle válni és hozzá lehet menni, ha valakinek éppen ehhez támad gusztusa. Mészáros Lőrinctől bármikor lehet kérni egy húszas alátétet vagy egy kis kócot a tömítéshez – valószínűleg ezekben a dolgokban örömmel segít. De ez a Mészáros nem az, amelyik

Hazug propaganda ellen nincs vakcina? Ha nincs ingyen krumpli, akkor más is jó a propagandistának? Van, akinek ettől gyökeresen eltér a véleménye:  "Már egy éve kifogásolta a testület, hogy minek a polgármesternek sokmilliós tárgyalóasztalos mikrobusz, helyetteseinek luxus gépkocsi, mikor két kilométerre se laknak a hivataltól?"

Horváth Gyulának, a csepeli önkormányzat ellenzéki (DK-s) képviselőjének Sértettek című blogbejegyzését az alábbiakban közöljük:

A vírus nem csökkenő számban szedi áldozatait hazánkban! Egymillió lakosra számítva nálunk van a legtöbb halálos áldozat a világban! A vele szembeni védekezést, az oltások megszervezését mindenki a legfontosabb feladatnak tartja.

A csepeli polgármester, és helyettesei is sokat tettek ennek érdekében. Mindenki, akiben ész, és érzés munkál, feltűnt, hogy ezek az emberek az elsők közt kapták el a betegséget (Sőt a polgármester kórházi ápolásra is szorult). Rosszindulatú hamisság, ha azt állítják, hogy az egyik csepeli szervezet (DK) meg kívánja vonni az áldozatvállalás tényét a polgármestertől és némelyik helyettesétől!

Azt is láthatja mindenki, hogy az egészségügyi dolgozók és vezetők áldozatkész, pontos, jól szervezett oltási munkája mellett aránytalanul erős propaganda-fény fókuszál a polgármesterre, és helyetteseire. Láthatjuk, hogy a polgármester

Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója  a lájkolói számának összegén örvendezett a Facebookon épp akkor, amikor a koronavírusban elhunytak száma Magyarországon meghaladta a 25 ezret. Felettes elvbarátai figyelmeztetése után visszavonta az örömködést

"Ha egy tömegszerencsétlenségnél ezren vesznének oda, Nemzeti Gyásznapot hirdetnének, mindenhol fekete zászlók lobognának. Ehelyett a miniszterelnök pénteki rádióbeszédében a nyitás hírei között tett először egy könnyed megjegyzést arról, hogy hát igen, világelsők vagyunk a halálozási statisztikában....Huszonhatezer halott. Ez iszonyúan sok halott. Jelenleg épp annyi, amennyi összesen odaveszett az I. világháború rettenetes isonzói csatáiban, amelyeket a magyar családokban máig emlegetnek. Mindnyájunk vesztesége, nemcsak a lesújtott családoké. Legalábbis az kellene, hogy legyen. De nálunk még ez sem lehet közös. A szolidaritás veszélyes, még az ilyen kivételes helyzetekben is."

A koronavírus áldozatait övező kormányzati otrombaságról, közönyről Lendvai Ildikó a Népszavában megdöbbentő publicisztikát írt , amelyet most olvasóink figyelmébe ajánlunk:

ALAPBETEGSÉGE: VÁRANDÓSÁG

A huszonhatezer halott között van az a kismama is, aki, miután pici fiát császármetszéssel világra segítették, meghalt a lélegeztetőgépen. Miután a vírusfertőzés előtt egészséges volt, a kormánystatisztikában ezt sikerült írni róla: „alapbetegsége: várandósság”.

Elakad a szó. Az otromba besorolással majd tesznek valamit: törlik, javítják, vagy kimagyarázzák a „Családbarát Magyarország” induló kampányában. Lesz rá pénz, a Rogán-féle hivatal 3,4 milliárdos szerződést kötött

Címerjavaslat a csepeli fideszes városvezetőknek. Kínai egyetem, atlétikai stadion, felszedett HÉV-sínek, közlekedési káosz, szociális feszültségek, járványadtok? Ha mindez az Orbán-kormánytól érkezik az egyeztetés legcsekélyebb lehetősége nélkül, akkor a Szent Imre téri vezérkar nem hall, nem lát és nem beszél

Fontos polgármesteri kezdeményezésről adott hírt április 19-én a csepel.hu.  https://csepel.hu/hireink/sport/item/13343-csepeli-utanpotlas-sportegyesulet-elmeny-a-gyerekeknek 

„Az elkövetkező időszakban” Borbély Lénárd a saját fb-oldalán „különböző videókban” bemutatja az önkormányzat stratégiai partnereit.

Micsoda alkalom! Végre megismerhetjük azokat a stratégiai partnereket, amelyeket az önkormányzat rendkívül fontosnak tart Csepel jelene és jövője szempontjából. Sportegyesületekről van szó.

Biztos, hogy különböző kis-, közép- és nagyvállalatok, intézmények, más szervezetek is vannak a stratégiai partnerek között, de azok most nem érdekesek, úgyis csak a gazdaság fellendítése, a csepeli emberek nagy részének megélhetése, a kerület jövője múlik rajtuk. Most a sportegyesületek az elsők. A csepel.hu-n 47 sportegyesület van felsorolva. Számunkra nem ismert, hogy melyek, amelyek elnyerték a stratégiai partner címét. Azt tudtuk azonban, hogy

Saját magának is milyen ügyesen is bizniszelte le, hogy ő is a Halászbástyával átellenben lévő kisboltba szaladhasson le kifliért. Már ha szereti a kiflit, de a lényeg, hogy ő is a belterjes NER-lakóparkká avanzsált budai Várban akart lakni, hogy Bayer Zsolttal játszhasson Barátok közt-öt.

Amióta robbant a hír, hogy a kormány Budapestre hozza a kínai Fudan egyetemet, Palkovics örökös, így ezért a projektért is felelős kormánybiztosként magyarázza, miért is lesz ez nekünk elképesztően jó, interjút ad, kommentál, cáfol, tagad és minősít. Igen, minősít is, utoljára „marhaságot beszélő”, információhiányban szenvedő kvázi hülyének azt, aki a Fudant összefüggésbe meri hozni a Kínai Kommunista Párttal. Olyan csip-csup apróság, hogy ezt maga az egyetem deklaráltan vállalja, nem zavarja. Lehet, hogy inkább mégis Palkovics miniszter szenved az információk hiányától?

Akaratlanul is eszembe juttatta, amikor tavaly cikket írtam Palkovics budavári lakásáról, miután kikértem az ingatlanszerzés addig ismeretlen anyagait az önkormányzattól. Ezekből kiderült,

Csepeli nyugdíjasként boldogan élvezték a legvidámabb szocialista barakk nyújtotta előnyöket. Nekik elég volt az, amit a szocializmustól kaptak. Nem akartak New-York-ba, Párizsba, de még Moszkvába se menni. Jó volt fájó csontjaiknak Zsórifürdő, Hévíz. Egy törekvésük volt: a gyerekeiket különb élettel, jobb körülményekkel, és nagyobb tudással akarták megajándékozni.

"A mai napon száz éve, hogy megszületett az édesanyám. Nagy nap ez még akkor is, ha már közel két évtizede nincs velünk. Ma reggel kimentem a sírjához, és elgondolkodtam."  – Így kezdi Száz év című fb-bejegyzését Horváth Gyula. Meggyőződésünk, hogy a hasonló sors miatt sokan osztják a szerző véleményét, köztük olyanok is, akik csak maguk között idézik fel ezt a magyar látószöget, és elhűlve hallgatják életútjuk pocskondiázását. Ezért HGY írását változtatás nélkül közöljük:

„Éppen egy évszázad az, amelyik édesanyám születése és a mai nap között húzódik. Édesanyám egy Vas megyei faluban született, és ott akkoriban bizony feudalizmus volt még. Lehet, hogy a jog szempontjából nem, de a társadalmi viszonyok bizony azt mutatták. Az emberek kétkezi munkával, látástól vakulásig dolgoztak a földeken. Gép ott csak olyan létezett, amit emberi, vagy állati erővel hajtottak. Mindenki a munkája, az ereje, és a rátermettsége folytán érvényesült. De, ha jött a természeti, vagy társadalmi csapás, azt senki nem tudta kivédeni. A beteg, a balesetet szenvedett az esetek többségében vagy magától, - és a népi gyógymódoktól - meggyógyult, vagy meghalt, mert az orvos megfizethetetlen. A halál állandó vendég volt abban a

Hetvenöt éves a magyar dal apja. Bródy Jánossal megörökölt nyakkendőről, a hazai rocktörténet origójáról, klubok előtt kígyózó végtelen sorokról, hajnalig tartó szalagavató bálokról, sörben és virsliben rendezett gázsikról, és a szólókarrierje beindulásáról is beszélgett Bicsérdi Ádám, a Beatkorszak.blog.hu szerkesztője:

A hatvanas években mit szólt a család, hogy a mérnöknek tanuló csemetéjük zenél, koncertezik? Próbálták lebeszélni róla, vagy múló hobbinak tűnt nekik? Önben volt kétely akkoriban, vagy később, hogy megéri-e a zenélésre időt, energiát szánni?

Zeneszerető családban nőttem fel, tanultam zongorázni, de sokáig csak hobbinak tűnt a zenélgetés. 1964-ben már az Illés zenekar tagjaként kezdtem a való világra való felkészülést a Műegyetem Villamosmérnöki Karán. Abban állapodtam meg a szüleimmel, hogy amíg jó jegyeket hozok az egyetemen, nem szólnak bele az időbeosztásomba. Apám inkább biztatott, az első gitáromat is tőle kaptam, anyukám kicsit aggódott, hogy rossz társaságba keveredek, de betartottuk a megegyezést és csak a diplomám megszerzése után, 1970-ben döntöttem úgy, hogy nem a mérnöki pályát választom. Ennek ellenére még sokáig úgy gondoltam, hogy ha a zenekarral rosszul alakulnak a dolgok, akkor

Melyik vonal  fontos a kerületvezetőknek? A kormányé vagy a csepelieké?  Értik, megértik, hogy mit mondanak, mit szeretnének a csepeliek? Ők hárman benne voltak a CSH-ban. De hol van  Pákozdi József alpolgármester? Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  április 21-én megjelent 8. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Most elsősorban a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos témákra koncentrált a Csepeli Hírmondó szerkesztősége. Közel nyolc oldal foglalkozik a járvány elleni küzdelemmel, a vírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet valamilyen hatásával, az ezzel kapcsolatos önkormányzati segítő munkával, a háziorvosok helytállásával. A szerkesztés fő szempontja a kormányzati és helyi önkormányzati elvárások „visszaigazolása” volt.

E közben másfél éve nem írják meg, hogy hány csepeli fertőződött meg, hányan kerültek kórházba, lélegeztetőgépre és közülük hány csepeli embert vesztettünk el. A korrekt tájékoztatás hiánya az oka annak, hogy például „a fideszes szavazók 89 százaléka, az ellenzékiek 58 százaléka nincs tisztában a valós járványhelyzettel.”

Még véletlenül sem kaptak teret a CSH-ban  – most sem –, a helyi civil szervezetek, politikai pártok másképp gondolkodó képviselői, és változatlanul nem található az összeállításban semmilyen reagálás a helyi ellenzéki médiában olvasható, a járvány kezelésével kapcsolatos kritikus véleményekre, javaslatokra. 

De ez még csak hagyján! Németh Szilárd eltűnt a CSH hasábjairól. Egy szó sincs a birkózásról, migráncsokról, rezsiről, nyúljás pacalról…Hogy leszünk meg nélküle? Lehet, hogy hívei már petíciót gyűjtenek a receptjeiért és a közismerten szerény visszafogott gyűlölködéseiért?

Véleményünk a lap néhány írásáról:

Hann Endre, a Medián ügyvezetője elmondta: a szokottnál is élesebb a megosztottság a járvány kormányzati kezelésének megítélésében, egészen durva különbségek vannak. Hiába tapasztalja, látja mindenki ugyanazt, mégis egészen másképpen reagál.

A HVG számára készült felmérés adataiból kiderül: az ellenzékiek szerint nagyon gyengén teljesít a kormány a járványkezelésben, a hívei viszont kitartanak. A gazdasági válságnál a még kormánypártiak se látják annyira rózsaszínűnek a helyzetet, noha többségben vannak, akik elégedettek.

Külön megkérdezték, hogyan ítélik meg a lakosságarányos halálozási arányt és az átoltottságot (más országokhoz viszonyítva). Tény, hogy az egymillió lakosra vetített halálozást tekintve hátulról első vagy második Magyarország, ennek ellenére az ellenzéki szavazók egy része (20 százalék) is azt mondja, hogy jó ebben a helyzet. (Egyébként a megkérdezettek 51 százaléka szerint 51 százaléka szerint nagyon rossz vagy viszonylag rossz, de a fideszeseknek csak 34 százaléka látja így.)

Áttevődött a hangsúly az

Csepel kerületvezetői minden kormányzati ötletrohamra rábólintanak? Miközben a kormány a fővárossal bunyózik, a csepelieknek csak ennyi jut: újabb és újabb határidők a HÉV Kvassay hídnál lévő ideiglenes végállomására. 

750 milliós kormánytámogatás a kerületnek címmel köröztetett írást a csepeli papagájkommandó több fórumon. Az írás  megjelent a polgármester fb-oldalán és leadta azt az önkormányzati milliókból eltartott csepel.hu , a Csepeli Hírmondó és a fideszes blog  is.

Az Egészséges Budapest Program a fővárosi önkormányzat programja, amelyet minden esetben a fővárosi döntéshozó szervek hagynak jóvá, a kormányzattal való tárgyalás után. Ez történt ebben az esetben is, függetlenül a döntéshez vezető út vitáitól. Ráadásul ezt a cikkben szereplő 50 milliárd forintot  a Karácsony Gergely nevével fémjelzett fővárosi vezetés harcolta ki, cserében vállalta, hogy

Belemászott az életünkbe, kapott 12 évet

Aligha létezik olyan, hogy átlagos választópolgár, de most egy percre képzeljük el őt. Szereti a focit, vett már fel CSOK-ot, szavazott már a Fideszre, meg másra is, a járványt megszenvedte a családja. A korrupció idegesíti, de a családtámogatási rendszert meg a kerítést szereti, a magyar egészségügy borzalmas állapotát megszokta már, viszont nagyon örül, hogy keleti vakcinákkal is oltanak az országban, két hete kapta meg a kínait. Nem is különösebben érdekli a politika, az életével meg az ország helyzetével nagyjából elégedett, csak azt a testes, öltönyös politikust unja már nagyon, aki egy éve Facebook-videókban mondja meg neki, hogy holnaptól hogyan kell élnie.

Szerintem sokan éreznek most így. Orbán Viktor 11 éve kormányozza az országot, egy ideje már szinte teljhatalmú úr, a választók többsége pontosan tudja, hogy

Politikai csatározások, kormánypárti hatalmi játszmák színtere lett a volt csepeli szülőotthon, az egykori Adu-iskola. A csepeliségét fennen hangoztató államtitkár vagy nem ismeri az emblematikus létesítmény történelmét vagy szándékosan félretájékoztatja azokat, akikről azt gondolja, hogy mindent elhisznek neki...

Németh Szilárd, a Csepelen élő politikus saját fb-oldalán – mintha ő intézte volna el –, a következőt tette közzé:

„A Kormány 750 millió forintot ad a baloldal által bezárt csepeli szülőotthon felújítására és benne új gyermekszakrendelők kialakítására. Ezzel a fejlesztéssel minden csepeli család jól jár! Hajrá, Csepel!”

Akkor most kinek nagyobb a reputációja a kormánynál, Németh Szilárd honvédelmi politikai államtitkárnak vagy Borbély Lénárd csepeli polgármesternek? Ki volt, akire hallgatott a kormány illetékese, s odaadta a hatalmas összeget a kerületnek? Döntsék már el végre. Egyébként úgy véljük, a csepeliek többségét nem érdekli kettejük kakaskodása a helyi kiskirályságért, inkább arra kíváncsiak mikor lesz kész a beruházás, s valójában mennyibe fog majd kerülni a volt szülőotthon átalakítása és működtetésének évenkénti biztosítása.

Ami pedig az 1947-ben elkészült „szülőotthont” illeti, a kórház bővülését követően „Molnár Lajos igazgató irányítása idején, akkor a nőgyógyászat és a szülőotthon bekerült a kórház területére, s ott működött. Korábbi helyén pedig Podmaniczki főorvos vezetésével hospice-ellátás zajlott, egészen addig, amíg

A független sajtótól, az értelmiségen át az ellenzéki politikusokig muszáj lesz valami értelmes választ adni arra a kérdésre, hogy egy ilyen év után miért nem bukott már meg Orbán Viktor, mert ha erre nem lesz válasz, akkor jövőre sem fog megbukni. Annyit tudok és segítek: nem az a jó válasz, hogy hülye választók...

Hogyhogy nem bukott meg még Orbán Viktor, amikor teltházas futball EB-t tervez, és ezért kockáztatja a magyarok egészségét, életveszélyes iskolanyitást akar, amivel durván szembemegy az embereket akaratával, miközben diktátorokkal bizniszel és kivezeti az országot az Európai Unióból?

Ha a független médiát olvassa az ember, teljesen érthetetlen, hogy miért nem bukott már meg Orbán Viktor. Hetek óta Magyarországon hal meg arányosan a legtöbb ember a koronavírussal összefüggésben, a lapok szerint azért, mert túl későn szigorított a kormány, meg azért, mert az elmúlt 11 évben elhanyagolt egészségügy az összeomlás határán táncol, vagy már össze is omlott, ezt cikke válogatja, de az biztos, hogy még néhány hete is mondtak fel egészségügyi dolgozók a kormány által rájuk erőltetett jogviszony miatt.

Eközben százmilliárdok mennek sportra, meg a miniszterelnök gyerekkori barátjának szállodáira, még a kínai vakcinát is egy drága közvetítő cégen keresztül vásárolták, viszont Európában Magyarországon támogatják legkevésbé a bajba került vállalkozásokat és a munkájukat vesztett embereket, ehhez képest Orbán Viktor még mindig miniszterelnök.

Még kevésbé érti az ember, hogy mi van itt, ha

Az önkormányzat vezetői és az általuk felügyelt nyilvános fórumok változatlanul nem vállalják az őszinte, nyílt tájékoztatást arról hogyan érintette a csepelieket a világjárvány

Látszólag dúskálhatnak a csepeliek a koronavírusról szóló információkban. Úgy néz ki mintha a bőség zavara okozná a legnagyobb gondot ezen a téren. Nem rég  például ötoldalas összeállítás jelent meg a  kerületi egészségügy COVID-19 vírus elleni küzdelméről a Csepeli Hírmondóban. Az írások tájékoztató jellegűek, összességükben a járvány elleni küzdelem eredményeit tükrözik, és – helyesen ‑  az oltások elleni tartózkodás mielőbbi feladását szorgalmazzák. 

A szerkesztők és az önkormányzati lap tulajdonosi képviselői azonban változatlanul nem vállalják az őszinte, nyílt tájékoztatást arról hogyan érintette a csepelieket a világjárvány. A csepeliek tehát nem tudhatják meg hányan lettek közülük fertőzöttek, kerültek kórházba lélegeztetőgépre, s végül hány barátot, szomszédot vagy ismerőst vesztettek Csepel lakosai. Kritikával kell illetnünk a polgármester fb-oldaláról átvett Segítség s háziorvosoknak című írás egyik mondatát is, a „Csak az oltás jelenti a kiutat és a biztonságot” mögötti orbáni álláspontot, miszerint a járvány elleni védekezés egyetlen módja az oltás. Az állítást nemcsak a Magyar Orvosi Kamara

https://444.hu/2021/04/07/a-magyar-orvosi-kamara-szerint-semmilyen-szakmai-alapja-nincs-a-nyitasnak?fbclid=IwAR2dRDI-ujtqmYArvlnSAPiXrHC2a0in4Pc7qheUuEaVHlZVFnD6ChdqwY0

de a járványügyi szakma meghatározó személyiségei is cáfolják. 

https://444.hu/2021/04/06/rusvai-miklos-virologus-szerint-meg-korai-a-nyitas-es-a-nyajimmunitas-is-messze-van?fbclid=IwAR17RY70qTW3uGVOidTWTljbEbxxa4RqHuFeZOBDPJQNSj1xPdrHORKmBIY 

Nem támasztja alá a miniszterelnöki véleményt a

"Ne higgye senki, hogy ezt a lopást az alkalom szülte. A Fidesz-rezsim 11 éve hajtja végre azt a gonosz tervet, amely mindezt lehetővé teszi! Ezért fideszes az ügyészség, amely nem lép fel a nyilvánvaló bűncselekmények ellen sem. Ezért hajtották uralmuk alá a média jelentős részét, amely most már nem szembesít, hanem fideszes propagandát terjeszt."

Mit mondanának arra a férfira, aki hagyja nélkülözni a beteg családját, mert a pénzt saját magára költi? Vesz magának egy új autót, megvendégeli a kedvenc focicsapatának tagjait, még a barátait is kisegíti, miközben otthon üres a hűtőszekrény, köhög a gyerek, és már gyógyszerre sem futja. Mondják ki nyugodtan, én meg elárulom: a Fidesz-kormányról beszélünk!

Több mint egy éve tombol a járvány. Magyarország lakói szó szerint az életükért küzdenek. Emberek százezrei veszítették el a munkájukat, vállalkozások tízezrei kerültek a csőd szélére, de a Fidesz-rezsimet ez láthatóan nem érdekli. Persze, szóban nagyon együttérző a kormány, de hát Orbán egyszer elárulta: nem azt kell nézni, amit mond, hanem azt, hogy mit cselekszik. És a tettek bizony arról árulkodnak, hogy