Szerencsére a magyar egészségügyben éppen minden rendben van – több mint tízezer magyar halt meg a koronavírus miatt a romos kórházakban, bagatell –, így Káslernek volt ideje elutazni Horvátországba, hogy kikapartassa Mátyás fia, a boldogtalan Corvin János csontjait...

Vége, minden elveszett: a szélsőjobbos őstörténész és hobbi miniszter Kásler Miklós Magyarságkamuzó Intézete most éppen arra készül, hogy összerakja Mátyás csontjait. Később talán klónozza is a nagy uralkodót, de ne rohanjunk előre, éppen elég most az, hogy a székesfehérvári osszáriumban azok fognak turkálni nagy királyaink, királynőink régen összekeveredett csontjai között, akik nemrég kétpixeles, kecskebakok hátán rohamozó keresztény pogányokkal rekonstruálták a pozsonyi csatát. Erős az esély rá, hogy a csontturkálda után azzal állnak elő, hogy Mátyás volt a világtörténelem első

Amikor még szent volt a béke: alapkőletétel a Hollandi úti borzadály, a birkózóakadémia építésének megkezdése előtt

Németh Szilárddal a Demokrata című lapban Bándy Péter készített interjút. Megdöbbentő kijelentések és ígérethalmazok hangzanak el a Csepelen élő politikustól. De nem ez a legmeghökkentőbb...Mi most csak azt a részt ajánljuk olvasóink figyelmébe, amelyik a Csepel SC sorsával foglalkozik. A Demokrata ezt írja:

"– Néhány héttel ezelőtt lapunkban és honlapunkon is beszámoltunk róla, hogy másfél évtizednyi küzdelem után a Csepel SC sporttelepe újra a csepelieké lett: a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány (KIMBA) megvásárolhatta a mostanra teljesen lepusztított komplexumot. Mi lesz a következő lépés?

– Egészen pontosan a Béke téri stadiont, a Hollandi úti és a Gubacsi hídnál lévő vízitelepeket tudtuk az utolsó pillanatban megmenteni a csepeli sportélet számára. Az elmúlt két hónap nagyon megfeszített munkával járt: tárgyaltunk, egyeztettünk, javaslatokat hallgattunk meg az érintett sportolók, egyesületek, szövetségek részéről. Óriási volt a forgalom a KIMBA csepeli csarnokában, szinte egymás kezébe adták a kilincset a sportélet kiválóságai, hogy megoszthassák álláspontjukat az alapítványi kurátorokkal. Emellett felmértük az ingatlanok állapotát, fejlesztési lehetőségeit és azok feltételeit. A dicső múlt

A Kánaán felé vezető irányjáratban félúton azért sok csepelit zavar például a hárosi valóság...

Milliárdos, szépen hangzó fejlesztések sora Csepel körül és Csepelen. (Galvani híd, gyönyörű új, a belvárosig közlekedő HÉV, diákváros stb) És már ismerjük a legújabbat is: Harminchat hektáros közpark épül Csepelen – jelentette be a hírt facebook oldalán a polgármester.

Nagyszerű jövő előtt állunk. Közel már a Kánaán. Sorra jelentik be a különböző grandiózus terveket, elképzeléseket, pedig csak jövőre lesz választás az országban.

Van olyan projekt, amelyiket már évek óta tervezik, van amelyiket még csak most kezdenek majd, ha sikeres lesz a közbeszerzési eljárás.

Ez utóbbi, a

A történelem legfontosabb pillanata mindig a jelen.  Az Ódryt nem szakmai okból, hanem azért zárták be, mert ott volt az autonómiáért zajló küzdelem központja. Önfeledt lépés a múltba: ez történik ma.

 „Mint mindenkit, aki az elmúlt fél évszázadban a Színművészetivel kapcsolatban volt, engem is ezer élmény köt az Ódryhoz. Felvételik, eskütételek, diplomák, ünnepek, és előadások, a többieké, és a mieink, az enyémek. És munka, munka, munka. Ám a személyes nosztalgiánál fontosabbnak tartom arról beszélni, hogy az Egyetem első számú játszóhelyének milyen a színházi értéke.

Sínfektetés hetven éve Csepelen, a II. Rákóczi Ferenc úton. - A második világháborút követő hatalmas tempójú fejlődés miatt új, és gyors kapcsolatra volt szükség Budapest belvárosa, és Csepel között. 1951. április 29-ére megépítették, és átadták a forgalomnak a Boráros tér és Csepel végállomás között közlekedő  gyorsvasutat, az új HÉV-vonalat.

Túlzás nélkül állíthatjuk: óriási a zűrzavar a Csepeli HÉV jelene és jövője körül. Blogunk már eddig is igyekezett megvilágítani a kialakult helyzet okait és lehetséges következményeit. Horváth Gyula saját közösségi oldalán átfogó és hézagpótló áttekintést adott a HÉV múltjáról, fejlesztéséről. elemző cikkében ezt írta:

„1, Történeti áttekintés

A csepeli Hév története természetesen összefüggésben van a Weiss Manfréd által 1892-ben megalapított, és dinamikus fejlődésnek indult lőszergyárral. A gyár volt az, amelyik a kiszámítható, biztonságos, és állandó kötöttpályás tömegszállítást igényelte. A lőszergyártásra való igen erős állami igények pedig ennek a gyári elvárásnak meg akartak felelni. 

1911-ben gőzüzemű vasúttal kötötték össze Csepelt Erzsébettel, és a Közvágóhídnál kialakított végállomással. Ez a kezdetleges tömegközlekedési járat a Ráckeve-Soroksári Dunán (RSD) kialakított zárógáton közlekedve érkezett a csepeli gyár, rendező pályaudvarára. Hamarosan kiderült, hogy ez a megoldás ugyan jelentős haladást jelentett, de valójában már létrehozatalakor is bizonyos volt, hogy az igényeket nem elégíti ki. Nem jelent a gyár, és Csepel község dinamikus fejlődéséhez szükséges tömegközlekedési előrelépést. Nem felelt meg a gyár, és a település fokozott személyszállítási igényeinek, ezért a következő évben 1912. május 26-ára elkészítették, és átadták a csepeli HÉV-et. Ez a járat már villamos meghajtással, és az előzőtől részben új nyomvonalon közlekedett. Az új HÉV 4,1 km hosszúságban járt, Csepel HÉV végállomás és Gubacsi út között. Ennek a vasútvonalnak is az egyik leggyengébb pontja az

Kormányunk nem a nagyhatalmak űrfegyverkezési titkai között óhajt spionkodni, ami az ambíciókba amúgy beleférne. Beleférhetne más is, például az, hogy a rettentő módon integrált külügyi vezetés időben értesüljön arról, hogy egy Kaleta nevű nagykövete gyerekpornót gyűjtöget aktívan, vagy hogy egy magyar európai parlamenti tag tiltott szexpartikon vesz részt

A külgazdasági és külkereskedelmi miniszter szerint el kell érni, hogy a magyar polgári hírszerzés legyen a legerősebb Közép-Európában. Ez szép ambíció, tekintve, hogy K-Európába Németország, Ausztria, és Lengyelország is beletartozik, egyik se kispályás ország, de hát az akarat diadala, ugye. Más kérdés, hogy mivégre is létezik ez az akarat.

A miniszter a parlament kihelyezett nemzetbiztonsági – amúgy zárt – ülésén beszélt, és azt is mondta, hogy a pandémia által különösen kiélezett globális versenyben nagy segítség, hogy nálunk az integrált külügyi irányitáshoz a beruházásösztönző ügynökség és a már említett polgári titkosszolgálat is odatartozik. Ebből azért már világosabb a fejlesztés iránya, és jogos a megkönnyebbülés, hogy

A kerületi önkormányzati vagyonnyilatkozatokból  kiderült: a takarékosság válságos időkben igen fontos. Különösen annak, akinek van miből. Vajon ön hány milliót tudott félretenni bankban vagy másutt fialtatni ebben a vészterhes időszakban?

Mulasztásos törvénysértésben volt a csepeli önkormányzat, tegnap 14:44  óráig. Az érvényben lévő törvények alapján ugyanis január 31 – éig nyilvánosságra kellett volna hozni a polgármester, az alpolgármesterek és a képviselők vagonnyilatkozatait.

A csepel.hu-n, ahol 2013-ig minden év januári dátummal, majd felváltva, december, január, február dátummal kerültek közzétételre az éves vagyonnyilatkozatok https://csepel.hu/onkormanyzat/vagyonnyilatkozatok , most február-2-án, a fent jelzett időpontig nem hozták nyilvánosságra a testület tagjainak vagyonnyilatkozatait. (A vagyonnyilatkozatokat ismertető oldalon viszont 2021. január szerepel!?) Ami azért is érdekes, mert pl. a fővárosi önkormányzat – saját honlapján – , nyilvánossá tette a főpolgármester, a közgyűlés tagjai, a nem képviselő bizottsági tagok, köztük Borbély Lénárd január 27-én kiállított vagyonnyilatkozatát is. https://budapest.hu/Lapok/Kozgyules/Vagyonnyilatkozatok.aspx 

Mi az oka, hogy Borbély Lénárd nem tartotta/tartatta be a törvényi határidőt? Talán félt attól, hogy magyarázkodnia kell? Nem tudom. Mint ahogy azt sem, ha január vége felé leadta nyilatkozatát a fővárosi önkormányzatnak, helyben miért nem adta át azt a csepel.hu-ért felelős munkatársának? Nem egy épületben dolgoznak? 

Az Orbán-rendszer még az írmagját is  el akarja tüntetni a független vagy  a kormánypárttal nem szimpatizáló, uram bocsá' a kormánnyal szembeálló civil szerveződéseknek...

Eddig volt egy szelete az önkormányzati világnak, ahol egészen minimális beleszólása volt a központi kormánynak a dolgok menetébe. A harminc éves önkormányzatisággal egyidős falugondnok hálózatot a civil világ termelte ki magából, az országban tizenegy egyesület segítette szakmai tanácsokkal a vidék mindeneseit, egy részük összeállította és megtanította velük a legfontosabb ismereteket is, EGYÜTT-működött a civil világ a települések és az ország vezetőivel, hivatalaikkal. De most vége.

A Fidesz-kormányban feltűnt valakinek, hogy ez a kör a civileké, akiknek

Csak a vak nem látja, hogy a Galvani híd (kékkel jelölve a nyomvonala) Csepel lakatlan területét érinti, ellentétben  a sárgával jelzett Albertfalvai híddal és annak Ady Endre úti folytatásával. De még arról sincs szó, hogy legalább valamilyen lejárat-feljárat lenne a kerületiek és a szigetlakók számára a Galvani hídnál. Csepel polgármesterét ez nem zavarja? Tényleg az áldását adja rá?

A Borbély Lénárd generálta hatalmas Galvani hidas médiacirkusz közben szépen csendesen, de annál nagyobb drámai erővel lezárult az a társadalmi egyeztetés és hatásvizsgálat, amelyet a Galvani út vonalában megépülő új Duna-híd úthálózatának tervezett pesti nyomvonalával kapcsolatban írtak ki. 

https://21.kerulet.ittlakunk.hu/kozlekedes/210115/lezarult-galvani-hid-uthalozatanak-pesti-nyomvonalara-vonatkozo-tarsadalmi 

A Csepelt is érintő kérdéssel a kerületi önkormányzati média nem foglalkozott/foglakozik, pedig a csepeliek számára sem mindegy hogyan változik a Galvani híd majdani megépítésével a közlekedés Csepel és Budapest belső városrészei között, mely útvonalakon tudunk majd

Bencsik András 1990 előtt a magyar-szovjet barátságról írt cikkeket a Népszabadságban. Németh Szilárd hívására 2012-ben  gyalogos huszárként ideiglenesen  a Szent Imre téren állomásozott. Mostanában magas lóhátról gyűlölködik...

Arról győzködte egymást  Bayer Zsolt és Bencsik András a Hír tévéjükben, hogy Székely Gábor, Kossuth díjas rendező, a hetvenes években, éppen amikor Kádár elvtárs vendégül látta Leonyid Iljics Brezsnyevet, állítólag azt nyilatkozta, hogy meg kell teremteni a szocialista embertípust. Az a Székely Gábor, aki nagy dirrel-dúrral hagyta most ott az SZFE-ét, aki diktatórikus lépésekről papolt, meg még talán anyázott is. Kontrázott még Gajdics Ottó, és Néző László, a Médiaworks főszerkesztője.

Ez valóban úgy megy, mint egy

5548 milliárd forint – ekkora adósságba verte a magyar népet Orbán Viktor –, miközben 367 milliárd forintra lett volna engedélye.

Halljuk, hogy pénz nem számít, ha emberéletről van szó. De nem ez történt. Nem az emberéleteket, nem a munkahelyeket mentette a kormány, hanem NER-hátországát építette, már a 2022 utáni időkre készülve. Mert ki tudja, mit hoz az élet.

Miközben a családi támogatások csökkentek, addig több száz milliárd forint áramlott külön-külön a NER által ellenőrzött turisztikai ágazatba, az ilyen-olyan vagyonkezelő alapítványokba, az NER építőipari beruházásaiba, vagyis a belgrádi vasútba, autópálya-programokba, templomok, stadionok,

Mert a múlt átka még itt ragadt.
Ha ezerannyi lenne is a rom,
Mind eltűnik, jön már a nap,
Munkára, harcra hív ma minket,
Életünknek új értelmet ád.
Milliók ajka zengi bízón,
Hogy éljen a Köztársaság! 

(Részlet a Köztársaság indulójából)

A nemzetgyűlés hetvenöt éve, 1946. január 31-én fogadta el és hirdette ki a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvényt, létrehozva a második Magyar Köztársaságot, amelyet  február elsején kiáltottak ki.

Magyarország államformája évszázadokon át királyság volt. Az államforma először az őszirózsás forradalom után lett köztársaság:

a Magyar Nemzeti Tanács 1918. november 16-án kihirdetett néphatározata értelmében a királyságot a független és önálló népköztársaság váltotta fel. 1919. március 21-én kiáltották ki a proletárdiktatúrát hirdető Tanácsköztársaságot, amely augusztus 1-jéig létezett.

A második világháborút követően ismét felvetődött az államforma megváltoztatása, az 1918 óta gyakorlatilag csak formálisan létező királyság megszüntetése. Elsőként a szociáldemokrata párt iktatta programjába 1945. augusztus 18-20-án tartott kongresszusán a köztársaság (az 1918-ban használatos elnevezéssel: a népköztársaság) megteremtését, amit a párt az 1945. novemberi 4-i választások után az új nemzetgyűlésben is elsőként vetett fel. Hamarosan az összes párt felsorakozott a köztársasági berendezkedés eszméje mögé,

A Fidesz-kormány  hazudozása, a politikai haszonszerzés, és a durva erőszak  döntötte dugába a politikát. Mától kezdve  ebből a helyzetből kéne megnyernie a társadalom bizalmát. A valóság bevallása, az őszinte kommunikáció helyett azonban gyanú és félelem övezi azokat a vakcinákat is, amelyek vizsgálat, korosztályi tesztelés, szakmai alapú engedélyezés után akár hasznosak is lehetnek, de ezt ma már csak az orosz és kínai vakcinát is bevállaló kormánypárti szavazók hiszik el.”

A keleti vakcinák körüli őrületben több csinos kis elmebaj adódott össze sikeresen, kezdve azzal az abszurd helyzettel, amelyben az Uniónak azt kell bizonygatnia a helyzetével visszaélő, amúgy kekk, sőt pimasz AstraZenecának, hogy a szerződés az szerződés, a gyártó vakcináját megrendelő Brüsszelnek semmi köze sincs sem ahhoz, hogy a Zeneca az aláírás pillanatában jól mérte-e fel a kapacitásait, sem ahhoz, hogy a cég a britekkel már korábban szerződött, és hogy ez a kontraktus állítólag felülírja a többi vállalását, vagyis ha 60 százalékkal csökkenti az európai szállításait, az szerinte normális.

Ebben a helyzetben a magyar kormány joggal riadt meg attól, hogy

Megbukott ígéretek,  hiteltelen ígérgetők, rettegés a nyilvánosságtól - Kiugrasztják a nyulat a bokorból meg a pohárból Csepelen? A  két megnevezett nyúl közül melyik lesz a győztes? Hol a szív? Hova lett  tisztesség? Hol vannak a milliárdok? Hova folyik el a közpénz? Mit szól  a balhéhoz a  főnyúl? 

A héten az országos és helyi média – kivéve a csepel.hu-t és a Csepeli Hírmondót –, tele volt a Borbély-Németh belharc különféle interpretálásával. A 24.hu-tól a 168 óráig, összesen 11 fórum foglalkozott a témával. https://www.hirkereso.hu/search?q=csepel&timelimit=168  Csak néhány szó a címekből, amely mutatja a hazai sajtó megítélését a két vezető vitájáról: összeveszett, zabos, szembe került, saját magával birkózik, már nem is válaszol, összerúgta a port, repedezik a csepeli Fidesz stb. Blogunk már hosszabb ideje több írással is jelezte a két vezető közötti hatalmi harcot, az egyre erősödő ellenségeskedést. Lásd:

https://csepeliek.blog.hu/2020/10/09/borbely_lenard_szembefordult_szakitott_nemeth_szilarddal 

Legutóbb éppen a fő vitatémájukkal, a Csepel SC-vel foglalkozva írtunk a témáról: https://csepeliek.blog.hu/2021/01/28/otmilliardba_kerult_a_csepel_sc_alapitvany_tokkal_vonoval_stadionnal_vizitelepekkel#more16405620 

A csepeli fideszes vezetők közötti adok-kapok végső célja valószínűleg a másik két vállra fektetése, a NER hierarchiájában meghatározó helyi vazallus büszke címének elnyerése. Egyelőre úgy tűnik, hogy

Szijjártó Péternek mindegy? Ő csak parancsot hajt végre? Láttunk már ilyet a magyar történelemben is...Használható oltóanyagból egy milliliternyivel sincs több, és záros határidőn belül nem is lesz. A minőséget pedig a keleti opció egyértelműen lefelé húzza. Ezek régi metódusú, kevéssé biztonságos, alacsony(abb) hatékonyságú szerek, cserébe a harmadik világ egészségügyi infrastruktúrájával is kompatibilisek. Lehet persze, hogy ez a fő szempont, de ha így van, az még ijesztőbb, mint maga az elkapkodott bevásárlásMintha a paksi atombizniszt

játszanák újra kicsiben (hogy valójában mekkorában, majd akkor fog kiderülni, ha a számlát is mellékelik). Kinyitjuk a kaput, hogy az ismeretlen és ellenőrizetlen keleti technológia bejöhessen Magyarországra, és így az EU-ba is. Átvállaljuk a gyártótól az összes társadalmi és anyagi kockázatot; gondoljunk csak arra, ki fogja viselni a felelősséget, ha az orosz vagy a kínai oltóanyag használata nyomán tömeges egészségkárosodás következik be, mondjuk az egyenetlen minőség miatt.

A 21. kerületben sokan hallgatják – amíg lehet – azt a rádiót, amelynek egyes műsorait Horváth Gyula górcső alá tette. Megállapításaival – valószínűleg – sokan vitáznak majd, de lesznek, akik egyetértenek vele. Egy biztos: a most következő elemzés figyelemre méltó. Horváth Gyula a közösségi oldalán ezt írja Szól a rádió című cikkében:

„Régen úgy tudtam, hogy elviselhetetlen, ha a hülye okoskodik. Az egyik rádió adásait hallgatva már arról is meggyőződtem, hogy nem sokkal különb az sem, amikor az okos hülyéskedik.

Bizonyára sokakat idegesítenek azok a jelenségek, amiket rádiózás címén művelnek egyes műsorvezetők. Főleg a reggel, de néha a délelőtt is tapasztalható, hogy olyan viselkedést, hanghordozást és mondanivaló-közlést alkalmaznak, amiről a józan ember azt hinné, hogy az illetőnek nincs ki a négy kereke. Egyik-másik ok nélkül vihog, oda nem illő poénokkal ripacskodik, és teljesen feleslegesen, saját egóját kívánja érvényesíteni mindenki felett. Az a hallgató érzése, hogy a debilitás előrehaladott fokán jár, azaz ember, aki a mikrofon elé ült. Az ilyen műsorvezetők komoly embereknek, riportalanyoknak „szólnak be”, jópofaságnak vélt hülye megjegyzéseket tesznek, kérdeznek olyant, ami az anyaggal semmilyen kapcsolatban nincs, és értelmetlen szóömléssel tompítják el a hallgatói tudatokat.

Elég gyakran előfordul, hogy a jól felkészült, értékes beszélgetőtárs mondandójába belekérdeznek, és a

Láthatjuk, hogy a dolgos hétköznapok is tartogatnak örömöket a nemzet építésében megfáradt oligarcháknak, olyanokat, amelyek az átlagembernek az eszébe sem jutna.

A kis és nagy diktátorok közös jellemzője, hogy nem nagyon szeretik, ha kiderül róluk, hogy a WC-keféjük aranyból van. Miért vonzódnak a kis és nagy diktátorok az efféle tárgyakhoz az egy külön vizsgálat tárgyát képezné.

Bár nyilván nem csak a szaniter áru pazarló gazdagságáról van szó, hanem arról is,amit  mint  Hadházy Ákostól megtudtunk, hogy az a magángép amelyiket például a nemzet gázszerelője használ sűrűn jár mostanában Monte Carlo felé – így zárlat idején is.

Ha eltekintünk a Maldív-szigeteken kivitelezett nászutakról, akkor azért

Dr. Szabó Szabolcsot, Csepel független országgyűlési képviselőjét a Csepeli Hírmondó gazdái, szerkesztői kizárták a lapból. Ütik vágják, gyalázzák, de ő egy szóval sem reagálhat a hazugságokra. Nincs helye az ön pénzéből, a közpénzből kiadott, de fideszes pártlappá silányított újságban annak sem, hogy például miért nem épül tovább a gerincút, milyen veszteségeket okozott a koronavírus Csepelen...

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  január 27-én megjelent 2. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Minden változatlan, lassan a Csepeli Hírmondó is pályára áll: az újévben is ott folytatja, ahol tavaly abbahagyta. Ismertetik, a csepel.hu-t idézve, Borbély Lénárd véleményét a HÉV, a Galvani híd „helyzetéről”, de még véletlenül sem adnak lehetőséget az ellenzéki képviselők vagy a civil szervezetek képviselőinek. Újra és újra helyet kap a lap „aktuális” rovatában Borbély főpolgármester elleni egyszemélyes hadjárata, annak alátámasztására, hogy milyen karakánul képviseli a csepeliek érdekeit. Eközben változatlanul nem olvashatunk semmit a csepeli gerincút folytatásáról, a közlekedés okozta környezetszennyeződésről, a járvány okozta csepeli veszteségekről, gondokról, az egészségügyi, szociális feszültségek növekedéséről, a kormány Csepelt is keményen érintő pénzügyi elvonásairól. 

Véleményünk a cikkekről:

Magyarország továbbra is az EU egyik legkorruptabb tagállama a Transparency International legutóbbi felmérése szerint.

A szervezet 26. alkalommal készítette el korrupciós felmérését.

Állításuk szerint a korrupciós helyzetet súlyosbítja az is, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta a kormány keveset fordított szociális válságkezelésre, miközben a járványt számos esetben használta ürügyként a jogállami kulisszák lebontására, valamint a kormányközeli oligarchák kistafírozására.

Magyarország 2020-ban is

Szezonvégi vagy politikai kiárusítás? Németh Szilárd helyett ki fizeti majd a költségeket?

Elzárták a hírcsapokat, miután Németh Szilárd kiörvendezte magát a Csepel SC stadionjának Béke téri főbejáratánál, Czibor és Tóth II. szobrának árnyékában. Semmit sem tudhattunk meg arról, mennyibe került a Csepel SC Alapítvány. Ez természetesen már akkor is és azóta is nagyon érdekli a csepelieket, miként az is, hogy ki, miből, mennyiért és hogyan fogja felújítani a sportlétesítményeket, ki fizeti majd azok működtetését, fenntartását. Tájékoztatás, válasz nincs, nem is volt. A titkolózás betonfala most elkezdett repedezni…

A hír ugyanis olyan mint a megáradt folyó. A gátak ellenére is utat tör magának.  Most is ez történt. Azt suttogja néhány jól értesült, a tűzhöz közel álló csepeli, hogy Németh Szilárd alapítványa 5 milliárd forintot kapott(!) az állam bácsitól vagy a TAO-ból (mindegy, mert mindkettő egy kézből érkezett), a Csepel SC Alapítvány megvételéért, azért, hogy utána Németh kiállhasson a klub stadionjának főbejárata elé, s ő jelenthesse be: „ismét a csepelieké a bajnokok sorát kinevelő sportklub”. Nem tudom, valós-e az összeg, azt sem, hogy az eladónak megérte vagy sem, mindenesetre egy kicsit keveslem. A három frekventált terület (Béke téri stadion, Hollandi úti kajak-, kenutelep és a Gubacsi híd melletti evezős telep) együttes értéke a tíz milliárdot is meghaladhatja. Igaz, az Orbán Viktor által kreált Nemzeti Együttműködés Rendszere

Akit a szabadság szele meglegyintett, nem felejti azokat az 2020-as őszi napokat, hónapokat...

Közösséghez tartozni jó. Jó ügyért okosan, bátran és kreatívan küzdő csapat tagjának lenni még jobb. Csillogó szemű fiatalként közszeretetnek örvendeni pedig a legjobb. Ezért nem nehéz megérteni az arrogáns úrrá vált valahai fiatalok irigységét.

Olybá tűnik, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemet működtető alapítvány vezetői megirigyelték a tanköztársaság polgárait, akik 2020 őszének himnuszává tették egy magyarbődi népdal átiratát. Féltékenység járhatta át a durcás kimaradtakat, amikor hallották, ahogy Ej a titkos egyetemet együtt énekelték azok, akik a Vas utcában őrizték az elfoglalt épületnél sokkal többet: az egyetemi autonómia eszméjét - és azok, akik szeretettel szurkoltak nekik. A kurátorok szándéka szimbolikusan és valóságosan is eltüntetni a kézzel írt-rajzolt plakátokat, leszaggatni a piros-fehér szalagokat. A néhány hét alatt jelképpé vált épület