Ábel Attila alpolgármester megint nem mondott igazat. Durvábban fogalmazva, hazudott. Szerintem ugyanis a tények meghamisítása akár tetszik akár nem, az hazugság. Lássuk, mit állít a helyi notórius íródeák:
„A felvetésre, hogy miért nem kapnak teret az ellenzéki vélemények, (mármint a Csepeli Hírmondóban, szerzői megjegyzés) azt reagálta Ábel: »Minden évben volt rá lehetőség, legutóbb választás előtt. 2006-2010 között meg nem volt semmi.«” (21ora.hu)
Cáfolatként a Csepeli Hírmondó múlt évi lapjait érdemes átnézni. Még a választás előtti számokban is csak elvétve található ellenzéki vélemény. Fel kell idézni a CSH-nak a tavalyi kampányidőszakban betöltött dicstelen szerepét, a felsőbb választási szervek elmarasztaló döntéseit, a kiszabott pénzbírságot, az Állami Számvevőszéknek az önkormányzatot és a lapot egyaránt elmarasztaló véleményét.
A 2010 előtti évekre vonatkozó ábeli állítás valóságtartalmának ellenőrzése érdekében átnéztem a 2010. évi Csepel újság önkormányzati választások előtti néhány számát. Tanulságos volt. Az akkori hetilap(!) vezetése ugyanis, még a választási kampány előtt, megegyezett(!) a kerületi pártok képviselőivel (hasonlóan a 2006. évi megegyezéshez), hogy a kampány utolsó, öt hetes időszakában megjelenő lapokban, ingyen biztosít megjelenési lehetőséget a pártok számára. Így, a csepeliek tisztességes tájékoztatása érdekében, ingyen megjelentette a jelöltet/jelölteket állító pártok és civil szervezetek, polgármesterjelöltek önkormányzati programját, a pártok egyéni képviselőjelöltjei, a függetlenként indulók terveit, életrajzi adatait, arcképeit, a pártlistákat. Ezek az utolsó három lapszámban kilenc-kilenc oldalt tettek ki. A 2010-es választás utáni első képviselő-testületi ülésen azonnali hatállyal megszüntetett Csepel újság díjtalanul tudósított a választásokon induló pártok kampányeseményeiről, sajtótájékoztatóiról is. A Csepel újság kivégzésével együtt Ábel és állandó tettestársai ezt a demokratikus gyakorlatot is kivégezték...