Azt állította Orbán Viktor (a Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén, amelyen többek között arról beszélt, hogy folyton Ausztriához mérjük magunkat), hogy „a fokos és a rizsparóka mérkőzésében én a fokos oldalán vagyok, és a kisnemesi udvarházakat is jobban szeretem, mint a Kaiser palotáját.”

Ezzel szemben a tény az, hogy a fokos és a rizs- (helyesen: rizsporos) paróka nem helyettesíthető és nem is állítható szembe egymással, míg a kisnemesi udvarház és a Kaiser palotája kétségtelenül igen. Így már értem, miért költözött Orbán Viktor fokossal az oldalán a budai Vár egyik szerény, kisnemesi udvarházába.

A hazai népesség többségének gondot jelent kiváltani a gyógyszereit, majdnem 20 százalék mondta azt, hogy anyagilag elég fájdalmas elmenni a patikába. 40 százalék ugyan nem rokkan bele, de azért nem tesz jót a családi kasszának a receptek kiváltása.

A magyarok csaknem 60 százalékának jelent anyagi megterhelést a gyógyszerek megvásárlása - derült ki az Eurostat adataiból. Kiderült, hogy itthon az emberek 17,1 százalékának nagyon súlyos kiadás a felírt gyógyszerek megvásárlása, míg 41,1 százaléknyinak  elég komoly teher megvenni mindent. Európai szinten 12,6 százaléknak komoly probléma a gyógyszervásárlás, 38,7 százalék pedig nagy terhekről vallott.

A régióban - és amúgy egész Európában - a legrosszabbul a lengyelek állnak, ahol csupán az emberek 3,5 százalékának nem teher bemenni a patikába. 39,7 százalék súlyos teherről, 56,8 százalék pedig komoly nehézségekről vallott. Bulgáriában 32,6 százaléknyian vannak azok, akik nehezen engedhetik meg maguknak a szükséges gyógyszereket, és 55,2 százaléknak is bajos a vásárlás. Szlovákiában az emberek valamivel több mint fele mondta, hogy nehézséget jelent neki gyógyszert venni, 21 százaléknak pedig majdhogynem anyagi csőd a patikába járás.

Ha megnézzük, mennyit költenek a magyarok gyógyszerre, látható, hogy valóban komoly megterhelést jelenthet a pirulák kiváltása: a

A nők feladata a Fidesz környékén világos és egyértelmű. Az a dolguk, hogy biztosítsák a lakosság utánpótlását, hogy megoldják a demográfiai problémákat. Ezért hajlandók fizetni is nekik.

A magam részéről ugyan nem tartom szerencsésnek a gyermekvállalást aprópénzre váltani, az érzelmet összekötni az anyagiakkal, de hát ez egyrészt nem fideszes találmány, másrészt mindenki azzal főz, amije van.

Ami viszont valóban érdekli őket, az a pénz. Egyre dagadóbb kis gömböcként mindent magukba szívnak, ami az útjukba kerül. Hol a magánnyugdíjpénztárakat ürítik ki, hol a lakáskorszerűsítésre kapott uniós pénzt nyúlják le, de nem kerüli el figyelmüket az az anyagi támogatás sem, amelyet

Bukósisak nélkül ígérgetni veszélyes! Borbély Lénárdnak abban sem érdemes...

Akkor most ki mondott igazat, Tarlós vagy a Borbély? Vagy mindketten lódítottak egy nagyot? Az előbbi nemrégiben azt állította, hogy szilárd útburkolattal látják el a budapesti földutakat egy négyéves útépítési program keretében. Erre, az „első körben tizenhárom kerületet érintően 8,3 milliárd forintot fordítanak”. https://civilhetes.net/tarlos-leaszfaltozzak-a-fovarosi-foldutakat

Mivel a „225 kilométeres” fővárosi földúthálózat jelenlegi áron kb. 150 milliárdba fog kerülni, már csak 141,3 milliárdra lesz szükség, ami legalább 17 kört fog jelenteni. Nem tudom a fővárosiak kibírják-e a hátralévő több mint négy kört.

Borbély Lénárd tavaly már csak 2027-re ígérte a földutak teljes eltüntetését Csepelen. Pedig a csepeliek még mindig kb. 50 km-en dagasztják a sarat. Ebben valószínűleg az elsők között vagyunk a kerületek között, annak ellenére, hogy Borbély Lénárd 2014-ben, polgármesterré választása előtt, azt ígérte, hogy „kormányzati segítséggel minden utat leaszfaltoznak.”

Négy évvel az ígéret után, a 2018-as

Bíróság elé került az angliai Leedsben egy kétgyermekes anya, mert 9 éves lányát és 2 éves fiát többször magukra hagyta, míg ő elment inni és drogozni. A tárgyalás részeként felolvasták azokat a szívszorító üzeneteket, amit a kislánya írt a nőnek.

A nő, akinek a nevét a gyermekei személyiségi jogainak védelme érdekében nem hozták nyilvánosságra, többször ment el otthonról úgy, hogy a gyerekre rázárta a lakásajtót, és a ráparancsolt a 9 éves lányára, hogy vigyázzon a két éves öccsére. A házban nincs vezetékes telefon és

Idei második ülését tarja ma délután öt órától a csepeli önkormányzat képviselő-testülete. A meghívóban, tegnap 16 óráig 13 napirend szerepelt. Közöttük van az idei költségvetés, ami a hamarosan megkezdődő, és várhatóan őszig tartó, választási kampányokhoz nyújt bőséges forrást. Ehhez, persze ma este el kell fogadni a csapok megnyitását szolgáló döntést. A fideszes mameluk-többség eddig soha nem okozott csalódást, most sem fog.  A gombnyomogatók gyülekezete rábólint a kerületvezetők 2019-es  költségvetési rendelet-tervezetére.

Az üléssel, illetve az előterjesztésekkel kapcsolatban az alábbi, közérdeklődésre számot tartható kérdéseink vannak, amelyekre – reméljük –, válaszokat is kapunk a testülettől, illetve az önkormányzat vezetőitől.

Először azt kérdezzük: jogszerű-e az 1., 2., 5..sz. napirendekben javasolt témák rendeletalkotásokkal való összevonása? Így ugyanis jóval átláthatatlanabbak, terjedelmesebbek lettek az előterjesztések, továbbá a rendeletek melletti javaslatok sincsenek részletesen megindokolva. Joggal feltételezhetjük, hogy éppen ez volt a cél? 

További kérdéseink:

Ki hallja meg, amíg  nem késő? Újra és újra süket fülekre talál felhívás: A társadalmi békéért valódi érdekegyeztetést!

A szakszervezetek úgy jártak, ahogyan a sajtó: a politika vetélytársat látott bennük, és harminc éve ott üti őket, ahol éri. Nyilván nem mindegyik egyformán – a magukat baloldalinak deklaráló kormányok csöndben, szégyellősen, a jobboldaliak bátran, mindig valamilyen hazug ideológiát is kreálva hozzá.

Most, 30 évvel a szabadság kivívása után itt állunk egy „félig szabad”, legyengített társadalmi immunrendszerű országban, ahol a kormánykritikus sajtó romokban hever, a szakszervezeti szervezettség és a munkajogi védettség kirívóan alacsony, az országot pedig évente tíz- és százezrek hagyják el a kilátástalanság miatt.

A mai hatalom szívesen elfelejtetné velünk, de volt rá esély, hogy másképp alakuljon. 1989-90-ben néhány szélsőségesen kívül senki sem akart itt pőre kapitalizmust. Maga a fogalom olyannyira nem volt népszerű, hogy a rendszerátmenet dokumentumaiban nem is szerepel, mindenki a „szociális piacgazdaság” formulát használta.

Az a fojtogató közlekedési helyzet, amelyet a csepeliek naponta kénytelenek elviselni,  a szigeti települések lakóit is felzaklatja. Ma ezt tartják az első számú szigeti veszedelemnek. Így aztán sok ezer, de inkább több tízezer ember véleményének ad hangot a Szigetszentmiklóson működő Buckai Szövetség Egyesület, amelynek elnöke levélben fordult a kormányzati szervekhez riadót fújva a fülükbe. Csizek Csaba  ezt írta:

"A Csepel-sziget ma Magyarország azon régióinak egyike, amely lakosságának létszámát megnégyszerezte -  érdemben ugyanannyi kijárat mellett! Az itt élő népesség és lakosság döntő többsége fiatal, energikus és az a korosztály, amely társadalmunk motorja! De négyszer annyi lakos nem tud kimenni, élni és közlekedni ugyanannyi kijárat mellett! Négyszer annyi lakosságot kiszolgáló úthálózat nem bír el további beköltözőket, ipari parkokat és bármi mást, ami közúti forgalmat generál, amely

Az összefogás és a szolidaritás szilárd, biztos alap

Az elmúlt hónapok tüntetéssorozata, a sikeres Audi-sztrájk, a fővárosi előválasztás és a hasonló akciók új esélyt teremtettek a baloldali ellenzéknek. A rabszolgatörvény – azaz a dolgozók még keményebb kizsákmányolása a hazai és külföldi tőke által – a baloldali politizálás alapkérdéséről, a munka és a tőke viszonyáról szól. Ezért a törvény elleni tiltakozó mozgalom szükségszerűen baloldali jellegű. Még akkor is, ha a liberális tiltakozók általában a fideszes kormány bűneire, a jobbikosok a külföldi nagytőke mohóságára igyekeztek koncentrálni. A szakszervezetek pedig, miközben a legklasszikusabb baloldali elveket hangoztatták, szavakban igyekeztek elhatárolódni mindenféle párttól, így a politikai baloldaltól is.

De a jég olvadása is apró repedésekkel kezdődik. A baloldali ellenzék eddig alapvetően a kormány politikáját támadta, a hazai nagytőke csak a fideszes oligarchák kapcsán került említésre, a külföldi befektetők pedig szent tehénnek számítottak. Így aki a túlóratörvény ellen és az autógyári sztrájk mellett kötelezte el magát, az átlépett egy politikai Rubicont. Amikor a

Csepel, Szent Imre tér, a minta, ahol már csak az életben hagyott néhány fa és a templomtorony zavarja a bódéváros panorámáját

Nem csak Borbély Lénárd agyát fertőzte meg a pavilonmánia! Nem csak a csepeli polgármester képes tönkretenni egy tradicionális teret, üresen tátongó csúnya pavilonokkal. Tarlós István sem tudott ellenállni, a pénzéhes fideszesek kívánságának, és a Vörösmarty térre is állandó pavilonokat álmodott.

Az álom kezd rémálommá válni. Az idegenforgalmi szezon közeledtével a képen látható állapot van Budapest Belvárosának egyik patinás terén! Itt hamarosan csúnya bódék állnak majd, és állandósult ételszag fogja bejárni a levegőt.

Meg akarják teremteni azt, amit a kerületekben a nemzeti dohányboltok környékén létrehoztak. Köztéri italozást, vizelést, szemetet, és a (fideszes) tulajnak profitot!

Szétvertem az alkotmányt, hagytátok. Elnémítottam az Alkotmánybíróságot, hagytátok. Lefejeztem a bíróságokat, hagytátok. Megakadályoztam a legfontosabb bűnök üldözését, és ezzel megszüntettem a Legfőbb Ügyészség tekintélyét, hagytátok. A közszolgálati tévéből és rádióból fake news gyárat csináltam, hagytátok. A legtöbb kereskedelmi tévével és rádióval, a helyi lapokkal ugyanezt tettem, hagytátok. Megszüntettem a szabad és tisztességes választás lehetőségét, hagytátok. Padlóra küldtem a forintot, amit azóta is nyögtök, hagytátok. Elvettem a nyugdíj-megtakarításokat, hagytátok. Elvettem a

Ábel Attila, Csepel fideszes  alpolgármestere,  a helyi kommunikációt felügyelő tisztségviselő

Jelentős vihart kavart a csepeli Facebook-közösségekben egy szombati információ, amelyben a 21ora.hu arról adott hírt, hogy a csepelieknek évi 40 millió forintjába kerül a fideszes propgandalapként funkcionáló Csepeli Hírmondó.

A közpénzből készülő és terjedő kerületi újság a tavaly tavasz óta leginkább Németh Szilárd főzőrovatával vált hírhedtté, amúgy viszont télen-nyáron nettó fideszes propagandát tol. Egy csepeli lakos ugyanakkor megelégelte ezt, és a hónap elején egy kérdéscsokorral lepte meg az önkormányzatot. Ezt az információt  több országos orgánum, például a 444.hu is közölte.

Ábel Attila, Csepel kommunikációért felelős alpolgármestere  azzal a felütéssel osztotta meg a Facebookon a 444-es cikket, hogy az kamucikk, amiben cenzúrázták az önkormányzat válaszát. Ezután persze többen felhívták a figyelmét, hogy a hivatkozott írásban is ott van a link, amin elérhető az összes kérdés és az összes válasz a maga teljességében.

A fideszes politikust azonban ez a tény nem nagyon zavarta, csak azt mantrázta, hogy

A zsarnokság ezerféle fondorlatos módon formálhat minket a saját képére és hasonlatosságára. Még akkor is, amikor ellene harcolunk.

Simone Weil, a francia filozófus és misztikus szerint soha nem szabad úgy ellenállni a gonosznak, hogy fokozzuk azt. Ennek a mondatnak a valódi értelmére csak azok döbbennek rá, akik soha nem szűnnek meg önvizsgálatot tartani. A gonosz ugyanis a legritkább esetben jelenik meg teljes menetfelszerelésben, kénkőszagú patás ördögként, akit nyíltan párbajra hívhatunk. A gonosz a legtöbbször lassú, alattomos fokozatossággal lopakodik be az életünkbe.

Simonka György fideszes nagy úr dinnyék között szabadlábon mutogat

Mind a jogász szakma, mind a politikai szereplők és a közvélemény is meglepődött, hogy a Simonka György  fideszes országgyűlési képviselővel szemben megfogalmazott súlyos gyanúsítás ellenére – bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények – egyetlen percre sem vették őrizetbe. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár független országgyűlés képviselő Parlamentben benyújtott, de Polt Péter legfőbb ügyészhez szóló kérdésnek címe: „Nem tart attól, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat gyengíti az, hogy még mindig nem került sor Simonka György kormánypárti képviselővel szemben kényszerintézkedésre?”

Egyelőre nem kezdeményezték Simonka előzetes letartóztatásba helyezését, vagy házi őrizetbe vételét. Holott az 1,4 milliárd forint károkozással is összefüggésbe hozza a vádhatóság Simonkát. Történt mindez annak ellenére, hogy még tavaly októberben a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozás eredményei alapján Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta a kormánypárti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, amelynek a törvényhozás eleget tett, majd meg is gyanúsította a politikust a vádhatóság

Az ügyben felmerült megalapozott gyanú lényege szerint Simonka György tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult.

Orbán Viktor, Rogán Antal és Gulyás Gergely nem szalad a szomszédba egy kis átverésért

Azt állította Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (a kormány üléséről tartott tájékoztatóján), hogy a brüsszeli tervekről szóló plakátkampány minden elemében tartható, pontos és igaz állításokat tartalmaz.

Ezzel szemben a tény az, hogy nem. Sem az nem igaz, hogy migránsvízummal könnyítenék a bevándorlást, sem az, hogy be akarják vezetni a kötelező betelepítési kvótát, sem az, hogy gyengíteni akarják a tagállamok határvédelmi jogait, sem az, hogy bankkártyákkal segítik a bevándorlást. A plakáthazugság viszont tény. Kérdés, hogy erősebb tény-e az igazságnál.

Azt állította Orbán Viktor miniszterelnök (szokásos interjújában, a Kossuth rádióban a legújabb, Brüsszel elleni kormányzati propaganda-hadjárattal kapcsolatban), hogy az európai határvédelmi szervezet, a Frontex csak tízezer emberrel akarja megvédeni Európa határait, miközben egyedül a magyar határon 8 ezer emberre van szükség.

Ezzel szemben a tény az, hogy

A Csepeli Hírmondó,  a kerületi önkormányzat újsága fontos fideszes propaganda célt teljesített nem rég. Amíg a postaládától a szemetesig értem vele egy kép felkeltette az érdeklődésemet. A szél ugyanis éppen a 6. oldalnál nyitotta ki a január 31-i silány papírköteget. Szenteczky János képét láttam meg. Nocsak! Ellenzéki is bekerülhet a (fideszesek által csak kommunista CSEPP Tv vezetőjeként jelzett) Vida István által felügyelt pártújságba?

Nem csalódtam! Az „aktuális” rovatban folytatódott Szenteczky Jánossal szemben a fideszes hatalomátvétel óta folytatott eredménytelen bírósági eljárások elfogult, egyoldalú, és igaztalan bemutatása. A több mint félszáz feljelentés után nyolc év alatt jogerős ítéletet  csak nagyítóval lehet találni a citált ügyek között. Gondolom, ez a tény ékes bizonyítéka annak,  hogy milyen megalapozottságúak voltak a fideszes feljelentések.

Sajnos a csepeli fideszesek és lakájaik által ellenem indított perek miatt lassan felzárkózom

Miközben az ország több részén  már szinte mérgező a levegő, az Orbán-kabinet változatlanul elégedett saját látszatintézkedéseivel.

Veszélyes a levegő Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán, Putnokon és Szegeden – közölte szerdán a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). Budapest, Dunaújváros, Eger, Kazincbarcika, Kecskemét, Sajószentpéter, Salgótarján, Székesfehérvár, Szolnok, Tököl, Vác és Várpalota levegője szintén egészségtelen. Sőt: Ajka és Esztergom kivételével az ország többi, mért településén a PM10 jelű, kisméretű aeroszolrészecskék aránya meghaladja az egészségügyi határértéket.

Mindezek rövid távú hatásai - például köhögés, légúti irritáció, nehézlégzés - mellett a szennyezettség csökkenti a várható élettartamot és az egészséges évek számát – teszik hozzá. A rossz levegő Magyarországon évente 8-10 ezer ember korai halálához vezet - írják. A lakosság

Orbán Ráhel és Tiborcz István méltó lehetne a kormány figyelmére, de ők már a saját lábukon állnak...

Kezdjük a belépő feltételrendszerrel: Házasodj meg, szülj gyerekeket, lehetőleg négyet és legyen elég jövedelmed, hogy élhess az adókedvezménnyel, hogy vásárolhass  hétszemélyes új családi autót és hogy addig, amíg el nem éred. az adómentességet biztosító gyerekszámot, fizetni tudd a kedvezményes kölcsönöd, csok-od és jelzáloghiteled törlesztőrészleteid.

Ha nem vagy házas és nem is tervezed, hogy megházasodj, ha nem szülsz elég gyereket vagy akadályoztatva vagy benne, ha nincs elegendő jövedelmed, hogy kimaxold a kedvezményeket, pláne, ha semmi jövedelmed nincs, akkor nem vagy méltó a kormány kiemelt figyelmére. 

Bizonyára több gyerek fog születni a tradicionális családmodellt követő, középosztályi és kétkeresős párok kapcsolatában – és bizonyára lesznek olyan párok, akik nem a hagyományos családmodell szerint kívánnak élni és akik a fenti rendszerből való kimaradás miatt - egyebek mellett - nem vállalnak gyereket, mert

A KSH  elismeri, hogy a nyugdíjemelésnél figyelembe vett 2,7 százalékos infláció a piacokon 4,2 százalékos, de ezt a kormány meg sem hallja, eszébe sem jut, hogy a majd 5 százalékos a GDP növekedéséből talán vissza lehetne juttatni a valamit az egykori országépítőknek, a mostani nyugdíjasoknak...

Mondja marha, miért oly bús? Mert olcsóbb a ponty, mint a hús... A harmincas években ezt a reklámszöveget Karinthy Frigyesnek tulajdonították, aki tagadta, hogy köze volna hozzá, de olyan szellemesnek vélte a közvélemény, amilyenre csak őt tartották képesnek. De talán még ő is bajban volna, hogy rímet találjon arra, ma ki a bús, mert olyan drága a tojás, a zöldség, vagy éppen a liszt. És mosolyogni ezen aligha volna kedve bárkinek. 

Már az a Jobbiknak tulajdonított „fricska” sem nyerő, amely az időseket farhát-kommandónak titulálta, bár könnyen lehet, hogy ezt nem is ők, hanem azok találták ki, akiktől a nyugger és a panel proli jelző is származik. Nem is a jelzők a felháborítóak, sokkal inkább az a valóság, amit takarnak: elszegényednek a nyugdíjas korosztályok. Akik

Ábel Attila alpolgármester megint nem mondott igazat. Durvábban fogalmazva, hazudott. Szerintem ugyanis a tények meghamisítása akár tetszik akár nem, az hazugság. Lássuk,  mit  állít a helyi notórius íródeák:

„A felvetésre, hogy miért nem kapnak teret az ellenzéki vélemények, (mármint a Csepeli Hírmondóban, szerzői megjegyzés) azt reagálta Ábel: »Minden évben volt rá lehetőség, legutóbb választás előtt. 2006-2010 között meg nem volt semmi.«” (21ora.hu)

Cáfolatként a Csepeli Hírmondó múlt évi lapjait érdemes átnézni. Még a választás előtti számokban is csak elvétve található ellenzéki vélemény. Fel kell idézni a CSH-nak a tavalyi kampányidőszakban betöltött dicstelen szerepét, a  felsőbb választási szervek elmarasztaló döntéseit,  a kiszabott pénzbírságot, az Állami Számvevőszéknek az önkormányzatot és a lapot egyaránt elmarasztaló véleményét. 

A 2010 előtti évekre vonatkozó ábeli állítás valóságtartalmának ellenőrzése érdekében átnéztem a 2010. évi Csepel újság önkormányzati választások előtti néhány számát. Tanulságos volt. Az akkori hetilap(!) vezetése ugyanis, még a választási kampány előtt, megegyezett(!) a kerületi pártok képviselőivel (hasonlóan a 2006. évi megegyezéshez), hogy a kampány utolsó, öt hetes időszakában megjelenő lapokban, ingyen biztosít megjelenési lehetőséget a pártok számára. Így, a csepeliek tisztességes tájékoztatása érdekében, ingyen megjelentette a jelöltet/jelölteket állító pártok és civil szervezetek, polgármesterjelöltek önkormányzati programját, a pártok egyéni képviselőjelöltjei, a függetlenként indulók terveit, életrajzi adatait, arcképeit, a pártlistákat. Ezek az utolsó három lapszámban kilenc-kilenc oldalt tettek ki. A 2010-es választás utáni első képviselő-testületi ülésen azonnali hatállyal megszüntetett Csepel újság díjtalanul tudósított a választásokon induló pártok kampányeseményeiről, sajtótájékoztatóiról is. A Csepel újság kivégzésével együtt Ábel és állandó tettestársai ezt a demokratikus gyakorlatot is kivégezték...

Egy szabad szellemű polgárról, aki sosem lesz alattvaló

Mikor világra jött Budapesten, már írták a törvényeket,
Melyek kimondták róla, hogy másokkal egyenlő nem lehet
És a hátsó padban ülve kellett megtanulnia,
Hogy az igazság szabaddá tesz, de neki nem lehet igaza.

És látta, hogy miként vadult meg sok elbódított fiatal,
Amikor délibábot festett az égre az ősi dicső diadal.
És hiába szólt: ­‑ Hé emberek, a szakadék felé megyünk!
Az volt a válasz:‑ Áruló, aki nem tart most velünk.