A meggymagos ember – Demeter Béla – története valamikor a 70-es években járta be a sajtót. Akkor még nem „illett” élelmes embernek lenni, pedig ő az volt. Az egyik konzervgyárban meg akarta vásárolni a kidobott meggymagokat, amit ingyen is odaadtak volna neki, de ő ragaszkodott a „tisztességes üzlethez”. A gyárnak haszontalan magokból fákat nevelt és azokon nagyon sok pénzt keresett. Mondanom sem kell, hogy Demeter Bélát tisztességtelen haszonszerzés miatt bíróság elé állították és lecsukták, ahonnan csak a rendszerváltás után szabadult….

Most itt van a barackmagos ember. Borászatának honlapján azt állítja, hogy 1000 forintos egységáron olyan barackmag kivonatot árusít, amelynek rákos betegeknek ajánlanak hatásos táplálékkiegészítőként. A dolognak csak annyi szépséghibája van, hogy a nemzetközi szakirodalom szerint az általa „hatásosnak” nevezett hatóanyag toxikus.

A barackmagos ember L. Simon László államtitkár, az ő borászatának honlapján hirdetik a csodaszert. Amikor az RTL Klub híradójának riportere megerősítést várt a hírre, a költő-államtitkár-földbirtokos-szálloda tulajdonos lerázta magáról a kérdést: neki ehhez semmi köze,

Az elmúlt években többször foglalkoztam a csepeli önkormányzat képviselő-testülete fideszes tagjainak magatartásával, azzal, hogy gyakorlatilag meg sem szólalnak az üléseken, s mindent megszavaznak. Gondolom sok csepelit felháborított és felháborít hozzáállásuk, az, hogy felelőtlenül nyomogatják az igen gombokat főnökeik előterjesztéseire. Ez a feladatuk, hallom az ellenvetést. Nem, nem ez a feladatuk. Csepel szolgálatára, a csepeli emberek képviseletére tettek esküt megválasztásuk után, s nem arra, hogy elvtelenül megszavazzák főnökeik minden javaslatát. Márpedig, szerintem, ezt teszik.

Megfizetik őket! Tudom, a képviselő mindig kapott és kap munkájáért tiszteletdíjat. No, de ennyit!? Hogy ne essek az általánosság bűnébe,

A leggyűlöletesebb szó. Felzabálja a jövőt. Csikorgó krétával húzza le a listáról a terveket. Szoknunk kell már nekünk, harmincasoknak is. Pedig arról volt szó, hogy a „majd” a szüleinkkel együtt nyugdíjba vonul. Ehhez képest egyre gyakrabban jön elő.

Én egy európai országban akartam élni. Jelzők nélküli, „csak” európai országban. És úgy nézett ki, hogy össze is jön; bénán, de lelkesen és őszintén indultunk. Aztán öt éve összegyűrtük és sárba dobtuk az egészet, váll fölött, sarkon fordulva. Ma annyi közünk van Európához, hogy befogadtak félmillió magyar gazdasági menekültet, eközben narancsszín mancsok lopják az onnan érkező pénzt, Orbán Viktor pedig időről időre rúg egyet Nyugat felé. Azt hiszi, hogy nekik fáj, de közben minket taszajt keletebbre. És csak abban tudunk bízni, hogy majd egyszer Európa lesz itt is. Tanult, toleráns, elfogadó Európa.

Aztán azt is gondoltuk, hogy az nem jöhet el újra, amikor Magyarország regnáló kormánya és egy náci, méghozzá egy srác bőrszíne miatt annak barátnőjét összeverő náci egy húron pendülnek. De.

A Honvédelmi Minisztérium levélben értesítette a teherautó-tulajdonosokat, hogy ha szükségük lesz rá, akkor a törvény értelmében „bevonultatják” járműveiket – de, gondolom, csak ha nincs aranyerük -, zsoldot pedig nem fizetnek utánuk. A Hadkiegészítő Parancsnokság a törvényre hivatkozva azt írja, most még csak kijelölték a járműveket, de ha kell, igénybe is veszik.

Az egyik fuvarozó felhívta a tárcát, ahol azt mondták neki, hogy a déli határszakaszon létesítendő kerítés építéséhez kellhetnek a teherautói. Az RTL híradójának érdeklődésére furamód nem a megszokott arrogáns kormányzati válasz érkezett. Tudniillik, hogy hazugság az egész, bulvárkacsákkal nem foglalkoznak.

A tárca szerint volt ilyen tájékoztatás, de az „téves”. A kerítésépítésre nem vesznek igénybe civil járműveket, védelmi helyzetben viszont igen, ezért

Egyesült erővel sikerült bohócot csinálni a népszavazás felkent intézményéből – derült ki  a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén. Az előzmény: a boltok vasárnapi zárva tartása ügyében a Liga Szakszervezetek, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége már tavaly ősszel kilátásba helyezte, hogy referendumot kezdeményez. Csakhogy addig tipródtak ezen, mígnem a szinte láthatatlan Összefogás Párt színeiben politizáló Szepessy Zsolt egykori monoki polgármester idén januárban lépett. Ha úgy tetszik, trollkodott, hiszen az általa megfogalmazott szöveg eleve alkalmatlan volt arra, hogy azt népszavazásra bocsássák. Ám másoktól sikerült hónapokig elvenni a lehetőségét annak, hogy hasonló tárgyban próbálkozzanak. Amikor pedig Szepessy ügyében a Kúria döntött, április első napjaiban a Munkáspárt bizonyult a legfürgébbnek. Hasonlóan „ügyesek” voltak, mert a laikus számára is nyilvánvalóan elfogadhatatlan – az alaptörvény módosítására irányuló – kezdeményezéssel álltak elő.

Múlt héten a legfőbb bírói fórum erről is jogerősen kimondta, hogy a felvetés nem jó. Megnyílt tehát az út mások számára, hogy a boltbezárás kapcsán szóhoz jussanak. Ezúttal mindjárt hárman próbálkoztak:

Háborognak a csepeli Vércse utca lakói, mert a választási kampányban 2014-re beígért park és játszótér helyett sittlerakó és nehézgépparkoló lett a szomszédságukban. Zöld és madárcsicsergés helyett zaj, por és kosz.

Egy csepeli kertvárosi utca lakóinak nevében fordulok önökhöz, annak a reményében, hogy ügyünk végre a nyilvánosság elé kerüljön
– írta az Indexnek egy csepeli olvasó.

Levele szerint a királyerdei Vércse utca sarkán már évek óta félig-meddig elhagyatottan állt egy üzletsor, ahol korábban kisbolt, hentes, állateledel-kereskedés üzemelt. A boltok lassan bezártak, az épület megmaradt. Egyre rosszabb állapotba került, de viszonylag rendezett volt. 

A legutóbbi önkormányzati választások előtt a fideszes városvezetés többször is megígérte a lakóközösségnek, hogy a nagy igényre való tekintettel (sok a kisgyerekes fiatal család) közparkot és játszóteret építenek a sarkon. Nem sokkal a választások előtt le is rombolták az épületet. Csakhogy a parkból nem lett semmi. 

Lett azonban a csendes, zöld kertvárosi utcában sittlerakó és nehézgépparkoló. Miként az index csepeli olvasója írja,

Újabb ütés a fehérgalléros bűnözésnek. A rendőrség példátlan éberséggel csapott le egy bűntett-sorozatra, melynek tettese már van, gyanúsítottja még nincsen. Ez – lássuk be – meglehetősen szokatlan még ebben az unortodoxia gránitkemény homokjára épült új rendben is. Az történt, hogy egy megyei rendőrségi szóvivőt felfüggesztettek állásából. És egyenesen a Központi Nyomozó Főügyészség vette kezébe az ügyet, szóvivője pedig az Origónak úgy nyilatkozott: „egyelőre nem gyanúsították meg a szóvivőt, csak nyomoznak ellene”. (De azért már megnevezték az „elkövetőt”.)

Kérem, most jól figyeljen az olvasó, mert nehezen értelmezhető szöveg jön. „Szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás miatt indult a nyomozás.” A szabálysértés értékhatára 50 ezer forint. Mi lehetett az a példátlan gaztett, amit ennél kisebb összegre folytatólagosan és üzletszerűen(!?) követtek el, s még

„Akitől a földem kapom, / szavazatom annak adom.” Ez a versike szerepelt kisgazdapárti plakátokon 1990-ben. A nagykörúton!

Emlékeznek még? A kisgazdákon kívül mindenki életveszélyes őrültségnek tartotta a négy évtizede elvett földek reprivatizációját (túlnyomórészt a már rég urbánus örökösök számára). A Fidesz és az SZDSZ ellenezte, és legfeljebb nagyon rövid, átmeneti időre tartotta elfogadhatónak a termőföld-kereskedelem bármilyen korlátozását, az Antall-kormány pedig ingadozott, és hetente változtatta a véleményét, mígnem a korlátozás mellett döntött. Emlékeznek még? Az első MSZP–SZDSZ-kormány el volt szánva rá, hogy a jogi személyekre, tehát a komoly, tőkeerős, hatékony agrártermelőkre vonatkozó termőföld-vásárlási tilalmat megszünteti. Aztán fölhagyott ezzel. Mert a kisebbségnek módjában állt ezt az őrült, önpusztító tilalmat fenntartani. Ebből a kisebbségből lett az a többség, mely ezt a tilalmat most speciálisan a hozzá tartozó jogi személyek számára megkerülhetővé teszi.

Emlékeznek még? 2002-ben az Orbán-kormány miután megbukott, bejelentette, hogy az új kormány megalakulásáig rendelkezésre álló hetekben privatizálja az állami földvagyont. A spekulánsok örömére

Civil szervezetek parcellaszintű felmérést végeztek a Csepel-szigeten, aminek eredményeként több mint 300 parlagfűvel fertőzött területet azonosítottak. Július elseje óta a megyei növényvédelmi szakemberek öt hektáron rendeltek el parlagfűirtást - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) pénteken a honlapján.

A közleményben emlékeztettek arra, hogy az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény szerint a földhasználók kötelesek az ingatlanjuk területén június 30-ig megakadályozni a parlagfű virágbimbójának kialakulását, ezt követően pedig folyamatosan fenntartani ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig.

A hatóság július elseje óta ellenőrzi a parlagfűvel fertőzött területeket. A földhivatalok a külterületeken eddig

Harmincnyolc versenyhelyszínnel számol a budapesti olimpia hatástanulmánya, közülük ma öt alkalmas ötkarikás viadalok befogadására. A már elkészült vidéki csarnokok – a veszprémi és a győri – az asztalitenisz, a tollaslabda és a taekwondo küzdelmeinek adnának otthont. Sportlétesítményekre 442 milliárd forintot költenénk, 156 milliárdot ideiglenes arénákra. Lebontanák például a 27 milliárdból épülő Etele téri csarnokot.

Amikor a Fidesz 2002-ben először olimpiát álmodott Budapestre, az országnak egyetlen megfelelő sportlétesítménye sem volt. Ma már jobb a helyzet. A 2024-es budapesti játékok hatástanulmánya szerint a meglévő vagy tervezett helyszínek közül 24 „alkalmas vagy alkalmassá tehető” olimpiai sportversenyek befogadására. A birtokunkban lévő 1372 oldalas megvalósíthatósági tanulmány úgy számol: a 38 helyszínhez szükség lesz ugyan négy visszabontható és tíz ideiglenes létesítményre, de kéttucatnyi az olimpiától függetlenül elkészül.

Az efölött érzett örömöt az kisebbítheti, hogy jelenleg még csak öt olyan sportlétesítmény van, amely teljesíti az elvárt kritériumokat.

• - Apú-ú-ú! A Károli Gáspár utca, Tudod, a volt Tanácsház utca az egy kegyhely?
• -???
• - Ahová a száz határon, dróthálón, akadályon, félretájékoztatón átvergődő szerencsés szerencsétlen bevándorló, menekült terroristák zarándokolnak?
• - ???
• - Hát hogyha már elolvasták és megértették a felső óriás plakátot, tudod ha „ide jössz, tartsd tiszteletben a kultúránkat”, akkor most megbirkózhatnak az aláragasztott újabb nélkülözhetetlen a „magyar reformok működnek” tudatmódosítóval. Arról is tájékozódhatnak a nem távol-keleti bölcsekként jövők, hogy „Újra nő a minimálbér”! Hogy ez mennyiben érinti őket, ha már úgysem vehetik el a munkánkat, és illegálisan sem jöhetnek be?
• - Ez megint nem nekik szól, hanem kizárólag nekünk! Hogy vegyük már észre, a reformok működnek! Arról szemérmesen hallgatnak, hogy jól vagy rosszul, lényeg, hogy működnek. Például az egészségügyi reformra 300 milliárd forinttal kevesebb jutott, az oktatási reform eredménye 180 milliárd mínusz. A tömegközlekedés finanszírozása katasztrofális. A hagyományos idegenforgalomnak és a hazai nyaralásnak betett a vasárnapi boltbezárás. Reformnak nevezik a sok megvonást (rokkantsági, korkedvezményes nyugdíj, műszak pótlékok stb.), az összevonásokat (óvodák, iskolák, korházak, kultúrházak, intézmények) a lakossági tiltakozások ellenére. A nemzeti földreform kihúzta a talajt sok igazi földműves és állattartó alól. Ráadásul most már mérhetetlen a szegénység a KSH jóvoltából.
• - De apú-ú-ú. Nincs is akkora óriás plakát, amire ezek az eredmények ráférnének!

                                                                                             Kalocsai Imre

A gyöngytyúk vesztére az egyetlen baromfink, ami Afrikából származik. Hogy már a XIII. század óta él Magyarországon, tehát nem tekinthető frissen jött gazdasági bevándorlónak? Az ilyen érvelés nem sokat számított a szegedi félvér fiút megtámadó gazembereknek sem. Magyarország a turuloké. Itt ne legyél gyöngytyúk

Gyöngytyúk se lennék Magyarországon. Legalábbis szeptember 1-től, amikortól a Semjén Zsolt által vezetett Vadászati Védegylet kezdeményezésére engedélyeznék a szerencsétlen háziállat levadászását.

Persze nem a baromfiudvarban lődözhetnénk rájuk, még megriadna a kutya vagy a gyerek, hanem először

Törvénymódosítással vette be a Csepeli Munkásotthont Németh Szilárd rezsibiztos, aki polgármesteri ciklusában a kezdetektől harcolt az egykoron szakszervezetek által épített kultúrházért. Az intézményt irányító alapítvány ugyanis mindaddig sikeresen ellenállt a kerület politikai és pénzügyi nyomásának, amíg a parlament nemrég áldását nem adta az önkormányzati einstandra  - olvasható a nol.hu-n.

Egyelőre nem lehet pontosan tudni, milyen lépésekre készül a kerület kormánypárti vezetése, de az aligha kétséges, hogy a sok évtizedes hagyományok megszakadnak a hatalomátvétellel. Az önkormányzat várhatóan az alapítványt irányító kuratóriumban és a felügyelőbizottságban is többségbe kerül. Az új vezetőség az eddigiektől eltérő szemléletet hoz, elvégre sohasem tagadták, hogy másként vezetnék az intézményt – vázolta a jövőt Nagy József (képünkön), a Munkásotthon tulajdonosi jogait birtokló alapítvány kuratóriumi elnöke, aki 25 évig a ház igazgatója is volt. (ittlakunk.hu)

Kockázat a Kvassay-zsiliphez tervezett 60 ezres olimpiai főstadionnál

A Népszabadság újságírói megszerezték a budapesti olimpia hatástanulmányát. Ebből kiderül, hogy már a Dagály uszoda felhúzása is rizikós vállalkozás, gondot okozhat az építőipar teljesítőképessége, a fővárosi közösségi közlekedésre legalább 600-700 milliárdot kellene költeni. Politikai egységre lenne szükség, ám a nagy társadalmi támogatottság sem garantált, a népszavazásra veszélyként tekintenek.
A lap birtokába került a 2024-es budapesti olimpia megvalósíthatósági tanulmánya. A nyilvánosság eddig csak a százoldalas, meglehetősen bizakodó vezetői összefoglalót ismerhette meg, amit a kormány és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) úgy magyarázott:

Alig egy éve érkezett a TV2-höz Ördög Nóra, váratlan átigazolásának pedig lettek áldozatai. A pletykák szerint Tatár Csilla részben miatta távozott, hiszen főműsoridős karrierről álmodott, Liptai Claudia pedig hirtelen parkolópályára került, Az ének iskoláját és A Ri­sing start Ördög Nóra happolta el előle. A folyosói pletykák szerint a két A kategóriás sztár mindig kerülte egymást a csatorna épületében, szóba sem elegyedtek.

A Bors most azt írja, hogy ősszel mindkét sztárját főműsoridőben veti be a csatorna. A TV2 vadonatúj game-show-ját, A kockát Ördög Nóra vezetheti majd, míg az egykor szép sikereket elért A 40 milliós játszma című show-t pedig Liptai Claudia - írja a Bors.

Nem torzít, csak az igazat  mutatja

Kalocsai Imre karikatúrája

Csatornafedél nincs gépkocsit megrendítő rázkódás nélkül. Az autósok legalábbis némi alappal gondolják, hogy az útépítők a legritkább esetben képesek az útburkolat szintjéhez igazodva beépíteni az aknafedeleket. A kerekek útjába kerülő vaslapokon akkor is másképp gurul az autó, ha minden a helyén van.

Évtizedek alatt az autósok annyira megszokták az egy-két ujjnyival az aszfalt szintje alatt fekvő vagy éppen fölé magasodó csatornafedeleket, hogy a zárt ajkak közt elmorzsolt szitkoknál többet a zökkenők ritkán váltanak ki. A bosszantó csatornafedelek nem kerülnek be a hírekbe, derültséggel vegyes háborgást legfeljebb az vált ki, ha az útépítők villanyoszlopot felejtenek az út közepén.