"Ez tényleg szörnyű. Mi magunk ugyan nem járunk minden héten fogadásra, sőt egyáltalán nem járunk, de el tudjuk képzelni, milyen lehet állandóan pincérekbe ütközni, amint fejük fölé emelt tálcával egyensúlyoznak a svédasztalok felé, hogy pótolják a percenként kifogyó töltött káposztát, libamájas szendvicset és szürkemarhapörköltet. Agyon kell őket lövetni, tanácsolnánk legszívesebben L. Simon államtitkárnak, de hát a parlamenti őrség még az elektromos sokkoló használatát is csak most tanulja.....Aztán hogyan van az, hogy amikor meghitt ünnepeken kilométeres sor áll, példának okáért, az Astoriától a Blaha Lujza téri ételosztó sátorig, akkor soha nincs lökdösődés, összeakadás; az emberek, ha lehajtott fejjel is, de fegyelmezetten várnak a sorukra. Holott egyik se kifinomult kultúrájú államtitkár"

Most már tényleg nem tűr halasztást a budai Vár 200 milliárd forintos felújítása, legelőbb is a palotáé. Legutóbb épp erről beszélt egy építészeti konferencián L. Simon államtitkár is, aki egészen új megvilágításba helyezte a beruházást.

A tavalyi évhez hasonlóan az idén is napközis rendszerű táborokat szervez a Csepel FC!

Időtartam: hétfőtől péntekig, reggel 8-tól délután 16-ig
Létszám: minimum 10 fő
Program: 2db foglalkozás (elsősorban labdarúgás)
Étkezés: 3 étkezés/nap (reggeli, ebéd, tízórai és gyümölcs)
Részvételi díj: 14.000 Ft/hét/fő
Kezdési időpontok: 2015. június 15, 22, 29.

Egyéb felvilágosítás: Elekes Zsolt +3620/410-1997 illetve Csaba László +3620/434-3965 (csepelfc.gportal.hu)

A makacs dolgok: A 2010 előtti szocialista önkormányzati vezetés a csepel.hu-n fellehető éves költségvetési beszámolók szerint, 4 év alatt, összesen 189,4 millió forinttal támogatta a csepeli sportegyesületeket, klubokat (csepel.hu). A Németh Szilárd által vezetett fideszes önkormányzat 4 év alatt, ennek töredékét, pontosabban 46,2 millió forintot fordított csak a csepeli sportegyesületek támogatására. 

„Szemfényvesztő sportpályázat: három millió csepeli egyesületeknek, 120 millió Németh Szilárd ötletének” címmel jelent meg írás május 12-én, a csepeliek.blog.hu-n. A hirKOMP.hu-tól átvett cikk lényege, hogy az önkormányzat vezetése idén csak 3 milliós nagyságú sportcélú támogatási keretre írt ki pályázatot a 47 csepeli sportegyesület részére, miközben tavaly még 8 milliós volt a pályázati keret. Miközben Németh Szilárd birkózócsarnokára eddig 120 milliót hagyott jóvá a képviselő-testület, a szomszédos Szigetszentmiklóson pedig 38,25 millió forintot osztottak szét az ottani 38 sportegyesület között.

Mi a baj azzal, ha közmunkásokat munka közben lefilmeznek, s olyan szemüveggel „figyelnek meg”, amelyikbe rejtett kamerát építettek? Az ózdi polgármester szerint semmi, s ezt az elvet sokan vallják rajta kívül. Dolgozzon a pernahajder, s akkor nem kell tartania attól, ha felvétel készül róla – mondják.

Ráadásul a helyi hivatal közhírré tette a közmunkások munkarendjét, miszerint minden óra utolsó öt percében mehetnek csak el pisilni, akkor pihenhetnek, illetve reggel nyolc órakor van egy negyedórás étkezési szünetük. Így most egy kicsit

Kérjük olvasóinkat, hogy személyi jövedelemadójuk, az szja egy százalékának felajánlásával segítsék a Csepeli Munkásotthon Alapítvány működését, munkáját. Köszönjük!

Miként korábban közöltük,  85 éves korában elhunyt Ernszt Antal, Csepel közéletének és a Csepel Művek vezetésének  meghatározó, kiemelkedő személyisége.

Ernszt Antaltól családtagjai, rokonai, barátai, egykori munkatársai, tisztelői  szerdán, május 20-án délután 12 óra 15 perckor vesznek végső búcsút a Csepeli temető ravatalozójában.

Csak a kiírandó pályázatokról és nem a kivitelezőkről döntöttek a szerdai megbeszéleseken - ezt Németh Lászlóné volt fejlesztési miniszter mondta az RTL Híradónak. A korábbi tárcavezető a volt amerikai nagykövet könyvében leírtakra reagálta, miszerint Némethné arról beszélt neki: Orbán Viktorral hetente egyeztettek a középítési projketek nyerteseiről. Az Együtt szerint tisztán kell látni, ezért kikérik az érinett időszak döntéselőkészítő anyagait. Részletek:

Megjött a válasz, de mégsem - nem indokolt az óvodák egyesítése?

Ezzel a címmel írt cikket saját blogjában Hudák János csepeli önkormányzati képviselő, a Párbeszéd Magyarországért politikusa. Témája a hónapok óta húzódó  csepeli ügy, amely elénk tárja a kerület vezetőinek antidemokratikus gyakorlatát, ha vitára kényszerülnek.

Ha már elkerülni nem lehet a konfrontációt, akkor 1.) megpróbálják agyonbeszélni és agyonbeszéltetni a bírálókat, ígérgetnek, de semmit sem valósítanak meg belőle. 2.) Igyekeznek kifárasztani a vitapartnert, 3.) Lejárató kampányt indítanak a velük szemben állók ellen  ahelyett, hogy partnerként fogadnák el őket. 4.) Újra és újra semmitmondó válaszokat adnak javaslataikra, kéréseikre és kérdéseikre.

Ez utóbbinak megtestesítője a képviselőnek  küldött hivatali válasz. A megoldatlan problémák pedig csak gyűlnek, gyűlnek és gyűlnek: 

Évek óta konkrét nevek említése nélkül gyakran írtunk azokról az emberekről, akik 2010-ig a csepeli önkormányzatnál, illetve annak valamelyik intézményénél dolgoztak és a hatalomváltás után távozni kényszerültek - sokszor megdöbbentő, felháborító körülmények között. Mi lett velük?  Találtak-e új munkahelyet? Miként alakult az életük?..Néhány ismerősön kívül ezt kevesen tudják. Hallgatnak. A hallgatás falát csak nagyon kevesen törik át. Közéjük tartozik Fehér György, író, újságíró, szerkesztő

Fehér Gyurit (képünkön még egészségesen -  a feleségével, akinek rengeteg segítséget köszönhet) sokan ismerték, ismerik a kerületben, hiszen a Csepel újságnak volt a munkatársa, rendszeres cikkírója teljes névvel vagy a legendás F. GY. monogrammal mindaddig, amíg 2010. őszén a kerületi hatalmat megszerző fülkeforradalmárok a lapot meg nem szüntették. (Első dolguk volt a CSÚ likvidálása - a szerkesztő megjegyzése).  Gyuri most súlyos beteg, de nem adta fel. Könyvet írt, amely hamarosan, a június 4-én kezdődő könyvhéten fog megjelenni. Könyvének címe sok mindent elárul mai állapotáról: Utazás Parkinzóniába.

Fehér Gyuriról könyve megjelenése alkalmából több orgánum is írt, beszélt. Mi most azt az interjút közöljük változtatás nélkül, amelyet Dömötör Tamás készített a VS.HU hírportálon: 

Végre valóban történt valami az egészségügyben – persze, nem a minisztérium tett bármit is az ágazat működőképességének javításáért vagy akárcsak fenntartásáért, hanem a dolgozók álltak ki érdekeik védelmében. Kedd este mintegy tízezer nővér és ápoló vonult fel Budapest utcáin, jobb munkakörülményeket és fizetéseket követelve. Ez volt eddig a legnagyobb részvétellel lezajlott tüntetés; máskor legfeljebb ennek a tömegnek a töredékét tudták megmozdítani a szakmai szervezetek.

És a résztvevők alighanem ezúttal is sokkal kevesebben lettek volna, ha

Az elődök emlékére, az utódok javára Soroksár központjában nem rég  emléktáblát avattak. Közadakozásból gyűjtötték össze az elkészítéséhez szükséges  pénzt. A soroksáriak pontosan tudták, hogy mire adják forintjaikat. Viharos, sokszor kegyetlen történelmükkel, a közelmúlttal szembesítették önmagukat, és békévé oldották az emlékezést. Szerintünk az országban ezzel az esők lettek a soroksáriak. Csepelen is jó lenne egy hasonlót  látni a Szent Imre tér valamelyik pontján, talán a volt Csepel Művek főbejáratának közelében vagy a polgármesteri hivatal falán, az 1944-es decemberi kiürítést megtagadó csepeli demonstrációra emlékeztető emléktábla mellett ezzel a szöveggel: A hazájából, otthonából, elhurcolt, elüldözött és idegen földben nyugvó csepeliek emlékére. Talán ennek is eljön az ideje egyszer Csepelen...

Érdemes odafigyelni a soroksári emléktábla átadásánál elhangzott igen fontos szavakra is:

Gyötrik a felszakadó emlékek, pedig ő nem szokott és nem is tud emlékezni. Nem kell bánnia az idővel, mert jól tud feledni, megtanult. Az ő szíve olyan, mint az üres Váci út hajnalban, amikor csak a helyi vagányok játszanak rajta autóversenyt, utána csönd van, döbbenetes csönd és kopárság. Meg lehet állni a közepén, mint egy kősivatag peremén. A körúti felüljáró betonhulláma keskenyre vágja a horizontot, mintha aszfaltból lenne az ég, mintha bebetonozták volna a világot. Ez a süket, tömör valóság, ez segítette eddig.

Aztán mostanában, talán mert olyan ismerős a régi világ, megindultak benne évtizedes emlékek. Pedig ő mást sem akart, csak felejteni és eltűnni, szürkén és súlytalanul, felelősség és számadás nélkül lezárni az életet, jeltelenül eltűnni, egy szóróparcellában lefolyni a csatornába – még csak a földbe se épülni bele. De valahogy visszajött a történelem. És vége a boldog békeidőknek, a szunnyadásnak, mert a kődugó megmozdult, szelel, és a mélyből elfeledettnek hitt indulatok, vágyak, gyötrelmek forrósága csap ki.

Kirúgják a közalkalmazottakat, majd visszaveszik őket közmunkásként

Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője a következő sorokkal ajánlotta az érdeklődők figyelmébe azt a  cikket, amely a szó szoros értelmében iskolapélda, és egy megdöbbentő gyakorlattal foglalkozik:

Én csak azon csodálkozom, hogy ezen miért csodálkozik bárki is. Aki járt mostanában iskolában (én voltam ez elmúlt hónapokban számtalan helyen), az tapasztalhatta a dolgot. Ahol az önkormányzat a működtetője az épületnek ott az önkormányzat rendeli ki a közmunkásokat, ahol a KLIK a működtető, ott meg a KLIK vesz fel közmunkásokat. A minimálbérérét is kevesebbért persze. És ez van a közszféra szinte minden szintéjén. Így spórolnak:

Aki a Balatonhoz megy, nem vásárolni megy, hanem pihenni, így nem látom a sérelmüket” – szólt a szózat a magas lóról.

„A vasárnap dolgozók érdeke is az, hogy ne kelljen dolgozniuk” – tette hozzá a fácánmészáros, némiképpen nehezen érthetőn. Mert sokan lesznek közülük, akiknek mostantól egyáltalán nem kell majd dolgozniuk, hála külön Semjén Zsoltnak.

Akadnak viszont olyanok, akik a Balatonhoz – a Velencei (nota bene: Sukoró) vagy éppen a Tisza tóhoz, emellett Hajdúszoboszlóra, és más, az állam által oly szívesen herdált adóbevétel fontos megtermelőihez – nem csupán pihenni érkeznek.

Hanem nyaraláskor is enni, szegény mód olcsón „dőzsölni”, ha

Nem bűn pénzmosodázni a Századvéget, mondja a bíróság a Mellár ügyben, nekünk meg felcsillanhat szemünk: egyszer még azt is megérjük, pénzmosónak fogják itt hívni az embert, akit strómanoznak netszerte a népek.

Lőrinc nem ott tart már, mint egyszeri gázszerelő korában, mikor a nagyfaluban járva éhesen méregette a ligeti vattacukrost. Egy ideje csak nyer és nyer számolatlanul, hogy csatornát kell építeni, védművet vagy földet kell művelni az gyakorlatilag tökmindegy addig,

Csepelen Borbély Lénárd  polgármester  nem tartja a szülőknek adott szavát, nem rendez fórumot. Morovik Attila alpolgármester sem különb: többszöri ígérete ellenére a mai napig nem hozta nyilvánosságra azt az összegzést, amelyben  csepeli szülők és óvódapedagógusok, -vezetők mondták el lesújtó véleményüket még februárban az óvoda-összevonásokról.

Nem vigasz, de Csepel nincs egyedül. "A szülők az áprilisi fórumon elhangzottakból azt szűrték le, az összevonás fő célja, hogy a fenntartónak ne tizenöt, csak egy vezetővel kelljen tárgyalnia. Megtakarítás nem várható. Hatástanulmány nem készült, a működés részleteiről nincsenek tervek." A mondatok ismerősek, szinte ugyanezeket hallhattuk a csepeli városvezetőktől, pedig másutt is elhangzottak. A szakmai vélemények és a szülők akarata ellenére végrehajtott óvodaegyesítési láznak a vírusa Józsefvárosban is terjed, fertőz. Íme:

A második Orbán-kormány érdemi politikai fordulatot hozó akciója a rezsicsökkentés volt. A kormánypárt érzékelhetően most is keres egy ilyen „csodafegyvert”. Mindeközben létrehozta a nemzeti közműszolgáltatót, amivel minden felelősséget saját magára vállal. A Policy Agenda legfrissebb elemzésében megvizsgálta: ez vajon mennyire bátor és átgondolt lépés?

Az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. 2015. áprilistól megkezdte működését, és már most látszik, hogy rövid időn belül lényegében egyedüli szereplők lesznek a lakossági gázpiacon. Ezzel kb. 3,3 millió háztartás lesz ügyfele az államnak. Eddig ez a folyamat mintegy 116 milliárd forintjába került az adófizetőknek:

Miként korábban közöltük,  85 éves korában elhunyt Ernszt Antal, Csepel közéletének és a Csepel Művek vezetésének  meghatározó, kiemelkedő személyisége.

Ernszt Antaltól családtagjai, rokonai, barátai, egykori munkatársai, tisztelői jövő héten szerdán, május 20-án délután 12 óra 15 perckor vesznek végső búcsút a Csepeli temető ravatalozójában.

A most következő csepeli történet jól mutatja a Fidesz és a hatalomra került helytartói igazi arcát, az ország és szűkebb pátriánk, Csepel egyre inkább kiteljesedő elszigetelődéséhez vezető utat. A lényeg röviden: átgázolni mindenen és mindenkin. Most pedig jöjjenek a részletek! A gyanús fogantatástól, a zajos hatalomátvételtől kezdve:

A híresztelést, mint a mástól származó értesülés továbbadásának vétkét, nem feltétlenül csak az valósítja meg, aki hamis tényt közöl. „A magánélet azzal is megzavarható, ha valakiről igaz, de a nyilvánosságra nem tartozó híreket publikálnak.” Pataki Árpád, a Kúria bírája és más szakjogászok is megerősítették ezt a Magyar Újságírók Szövetsége etikai bizottságának nemrég megrendezett fórumán.

Ez most azért jutott eszembe, mert figyelem a bulvár és a minőségi sajtó kínlódását a Budapesten meggyilkolt, állítólag prostitúcióból élő lány és egy politikus kiszivárogtatott kapcsolatáról. Az áldozat apja – legalábbis annak mondja magát – egy kormánypárti politikust nevezett meg a közösségi oldalon közzétett posztjában. Lánya, Nancy állítólag nagyon félt ettől az embertől, mondván, neki messze elér a keze. Fogalmunk sincs, igaz-e a történet, de mi változna, ha biztosan tudnánk róla?

A kérdés súlyos,