Hatvan éve, 1953. augusztus 20-án avatták fel a magyar sport legnagyobb létesítményét, a Népstadiont, amely 2002 óta Puskás Ferenc nevét viseli. Az első kapavágást 1948. június 12-én tették meg, a munkálatok öt évig folytak részben a sportolók és a lakosság, köztük sok ezer csepeli munkás, mérnök, tisztviselő társadalmi munkájának igénybe vételével, végül az avatásra - többször módosított befejezési határidők után - 1953. augusztus 20-án került sor. A hivatalos nyitányon a Bp. Honvéd legyőzte a Szpartak Moszkvát. (A fotó már tíz évvel később, a világító berendezések felszerelése után készült.)

Az állami ünnepségek központja és a hagyományos tűzijáték színhelye Budapest lesz. Az idén több Balaton-parti település rendezvényeit is bekapcsolják a látványosságok közé. A fővárosi és az országos augusztus 20-i műsor innen letölthető. A napi hírek, események, az elhangzott beszédek ITT OLVASHATÓK.

Csepelen az önkormányzat egész napos programsorozatot szervez a Daru-dombon. A Csepeli Munkásotthonban délután öt órakor kezdődik a hagyományos Szent István-napi köszöntő. 

„Egyszerű pontosítás. Csak arra akarnánk felhívni a figyelmet, ne tessenek már megint hazudni, ne tessenek azt mondani, hogy együtt az ország. Mert nincs együtt, mert ez a mostani kormányzat nem is akarja, hogy együtt legyen"

Együtt az ország, hirdeti a kormány, ha jól számolom immár negyedik éve és üzeni, hogy augusztus 20-a valamennyiönk ünnepe. Együtt az ország, hirdeti a kormány, mondhatnám pofátlanul, mert hogy pontosan tudja: szó nincs róla, hogy közös lenne az ünnep. Vagy, másként fogalmazva, tényleg úgy gondolja, hogy legnagyobb nemzeti ünnepünkön együtt az ország. Egy pillanatig sem gondolja úgy; számára csak azok fontosak, azok léteznek, akik behódolnak neki, akik együtt gondolkodnak, együtt lélegeznek Orbánnal.

Ó, ha minden ilyen egyszerű volna! Elillan a bizalmunk, erre toppantunk egyet, és volt-nincs csúnya bácsi!

A kormánynak most éppen az Alkotmánybíróság elnökében ingott meg a bizalma, úgyhogy kvázi visszahívta Paczolay Pétert a Velencei Bizottságból, ahol szakértőként, tagként, alelnökként több mint két évtizede ismerték. Mást küldenek helyette, akiről egész Velence tudni fogja, hogy kinek a megbízható embere, és ennek megfelelően fogadnak majd mindent, amit mond vagy leír. A miniszterelnök állítólag a baltás gyilkos kiadatása miatti bocsánatkérés-féléért orrolt meg Paczolayra, aki pedig óvatos embernek bizonyult a kormányváltás óta, nem nagyon próbált fék vagy pláne ellensúly lenni.

Lebontható-e a jogállam jogállami eszközökkel? Megvalósítható-e az alkotmányos átmenet az alapvető emberi jogokat és a politikai versengést garantáló parlamentáris köztársaságból az alapjogszűkítő, egypárti dominanciájú autokráciába? A magyar politikai közösség a 2010-es hatalomváltás óta próbálja megválaszolni ezt a kérdést, egyértelmű eredmény nélkül.

Minden jegy elkelt hetek óta! Óriási az érdeklődés!

A harmincadik évfordulóra Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház volt igazgatója rendezte meg Szörényi Levente és Bródy János legendás rockoperáját.  Az előadást az RTL Klub élő, egyenes adásban közvetíti a szegedi Dóm térről augusztus 20-án, kedd este 21 óra 20 perces kezdettel. 

Már július 8-án ünnepi meghívó jelent meg a csepel.hu-n 2013. augusztus 20.Szent István ünnepe Csepelen, egész napos családi program a Daru dombon címmel. A meghívót közölte a Csepeli Hírmondó július 17-i és augusztus 15-i száma is. A programok között, örömmel olvastuk, hogy 14.30 órakor magyar népzenei koncert lesz a Gázsa zenekarral, s fellép a Csepel Táncegyüttes. Korai volt az örömünk...

A csepel.hu augusztus 19-én ismét megjelentette a meghívót a hírportál első oldalán, megjelölve az eredeti közlés dátumát is. Alatta, a szöveg baloldalán, az eredeti meghívó kicsinyített képe, mellette a Kedves csepeliek! kezdetű szöveg. Még egyszer megnéztük a programot. Kár volt. Az eredeti meghívóban változatlanul szerepelt a Csepel Táncegyüttes, míg a meghívó mondat alatt részletezett programban már kimaradt, helyette a Csepeli Öregfiúk fellépése van jelezve. Mindkettőt szeretjük, mégis van néhány kérdésünk a programkészítőkhöz:

Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt, mi közzétesszük! Itt megtudja, miről nem adhat hírt a Hírmondó? Mit miért tesz a fideszes városvezetés, miről, miért harsog és mit miért hallgat el?!

Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –,  lapszámról-lapszámra,  sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Döntsön az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó augusztus 15-én megjelent 15. számából:

Harminc éve szinte egyfolytában színen van Szörényi és Bródy rockoperája. Most Alföldi Róbert rendezésével kap újabb fejezetet sikertörténete.

A múlt héten Alföldi Róbert rendező is bejelentette, hogy rokonainak, barátainak, ismerőseinek és vélt ismerőseinek sem tud jegyet szerezni az István, a király rockopera szegedi vagy budapesti előadásaira. (Szegeden augusztus 17-én, 18-án és 20-án megy, a budapesti Papp László sportarénában augusztus 30–31-én.) Úgy gondolja, hiába hatalmas a nézőtér mindkét helyszínen, további telt házak is összejöttek volna. A színházon kívül rekedtek az RTL Klubon nézhetik meg a közvetítést.

A Szörényi–Bródy rockoperát több millióan látták a bemutatása óta. Nyilván mást jelentett a mű 1983-ban és most. (Az ősbemutató nem is színházi előadásnak készült, hanem Koltay Gábor rendezte filmnek.) Revelációszámba ment, hogy a prózai színészekkel együtt (többek mellett Pelsőczy László, Berek Kati, Sára Bernadett, Hűvösvölgyi Ildikó, Tóth Enikő, Balázsovits Lajos) olyan rockzenészek álltak a színpadra, mint Vikidál Gyula, Nagy Feró és Deák „Bill" Gyula.

Kedves lakóhelyünk a jelenlegi Fideszes vezetésének botladozásai miatt elérte azt, amit korábban csak igen nehezen, derekas és országra szóló teljesítmények után tudott megtenni! Csepel az országos lapok (és ezzel együtt a közvélemény) érdeklődésének homlokterébe került. Folyamatosan szóbahozzák az itteni folyamatokat, és elrettentő példaként állítják a hazai és nemzetközi közvélemény elé. Nem az eredményeket, (mert az szerény) hanem a botrányokat (mert az van dögivel)! A vezetés megfelelési kényszerében, agresszivitásában felülmúlja a többi fideszes városvezetést.

Nyolcvanöt éves korában elhunyt Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója.

A miskolci születésű sportember volt az egyetlen olyan játékos, aki öt olimpián szerepelt, ráadásul mind az ötön éremmel gazdagodott: Helsinkiben, Melbourne-ben és Tokióban arannyal, Londonban ezüsttel, Rómában pedig bronzzal, s lett ezzel minden idők legeredményesebb pólósa. Kétszer volt Európa-bajnok csapat tagja is, kétszeres főiskolai világbajnok, nyolcszoros magyar bajnok, a válogatottban 108 alkalommal szerepelt.

Münchenben, 1972-ben Rajki Béla segítőjeként ténykedett, majd négy évvel később, Montrealban már mint szövetségi kapitány vezette olimpiai bajnoki címig a magyar csapatot, amellyel nyert többek között vb-t, két Eb-t, s Világkupát is. Edzőként több klubcsapatnál dolgozott, itthon és külföldön egyaránt. 1992-től a Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) alelnöke, 1996-tól társelnöke volt.

Kivonultak a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNYI) emberei a miskolci kórházba, ahol dokumentumokat foglaltak le, mert augusztus 5. és 14. között kilenc csecsemő halt meg.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közlése szerint az eljárás nem veszélyeztette a betegellátást. Balogh Zoltán, nemzeti erőforrás miniszter pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: fertőzésre utaló jeleket is találtak az eddigi vizsgálatok a kórház koraszülött osztályán. Az NNYI akciójával kapcsolatban szerettük volna megkérdezni dr. Csiba Gábort, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatóját, ő azonban elérhetetlennek bizonyult.

Miként az Észak-Hírnöke című hírportál első híradását követően a teljes magyar média beszámolt róla, a legrégebben működő koraszülött centrumában augusztus 5. és 14. között kilenc csecsemő halt meg.

– Mélységesen együtt érzünk azoknak a szülőknek a fájdalmával, akik gyermeküket elvesztették – közölte Nagy Kálmán, a központ vezetője, aki hozzátette: a dolgozók is várják a vizsgálatok végét. (Blikk)

Az állatvilágban a fejletlen egyedek elpusztulnak, felfalják vagy sorsukra hagyják őket az erősek. Bizonyos kultúrákban az emberek is szelektáltak, s csak az életrevalóknak adtak esélyt a továbblépésre. Modern világunkban iszonyatos erőfeszítéseket teszünk és milliókat költünk azért, hogy szembemenjünk a természettel: életben tartsunk betegeket, erőtleneket akkor is, ha a saját erejükből egészen más utat járnának be. S megkövezzük azokat, akik azt mondják: az ember csak bizonyos mértékig avatkozzon be, de semmiképp ne játsszon istent, s ne döntsön erőszakosan olyan helyzetben, amihez egy ősibb világban már nem lenne köze.

Nyolc kisgyerek halt meg az elmúlt héten Miskolcon.

Sok szeretettel várják a közönséget  a Csepeli Munkásotthonba  kedden, ahol délután öt órától színes, változatos programnak lehetnek részese iaz érdeklődők. A belépés ingyenes:

A Csepeli Munkásotthonban ma délután ünnepséget rendeztek augusztus 20. alkalmából. A találkozón Szenteczky János, az MSZP csepeli szervezetének elnöke mondott beszédet, amit most részletesen ismertetünk:

„Az emberi gyengeség a múltat s régit mindig nagyobb fénybe szokta állítani, mint a jelent s a jövendőt.”

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt ünneplő Közönség! Kedves Barátaink!

Gróf Széchenyi István ezen szavaival kezdeni egy augusztus 20-ai ünnepi szónoklatot  bizonyára szokatlan, sőt meglehet, visszatetszést, megütközést keltő dolog. Vannak szónokok és politikusok, akik kifejezetten élvezik az efféle figyelemfelkeltést – higgyék el, én nem tartozom közéjük.

Furcsa lehet az idézet, hiszen mégiscsak a múltra szeretnénk emlékezni a mai napon, a múltra szeretnénk büszkék lenni: a kezdetet jöttünk ünnepelni. Eljöttünk, hogy megünnepeljük azokat, akik előttünk jártak az úton, s annyi balszerencse közt, oly sok viszály után életük munkájával felépítették, vérük árán megtartották, szeretetükkel újra és újra megújították hazánkat, Magyarországot és a bennünket hordozó közösséget, a magyar nemzetet.

Óriási érdeklődést váltottak ki azok a Csepel újságban közölt írások, amelyek a Csepeli Munkásotthonnal kapcsolatos híreket ismertették. Megtisztelő, megdöbbentő és - Csepel hagyományait ismerve - érthető, hogy több ezren kísérik figyelemmel Nagy József igazgató (képünkön), az intézmény és az ott dolgozók sorsát. Lapunk facebook oldalára érkezett az alábbi bejegyzés, amelyet most változtatás nélkül közlünk:

Zsák Lajosné, Hilda írja a Csepeli Munkásotthonban történtekről:

1972-től vagyok csepeli lakos, akkor kezdtem dolgozni 18 évesen a Csepel Művekben. Laktam munkásszállóban (felejthetetlen évek voltak) a Munkásotthon szomszédságában, megéltem a gyár tönkretételét, a rendszerváltást, idén 40 év munka után nyugdíjas lettem. A Munkásotthon mindig meghatározó volt az életemben, mint ahogy minden csepeli életében. Az új igazgatónőt nem ismerem, csak amit hallottam, itt olvastam róla. Azt viszont biztosan állíthatom, hogy Nagy József igazgató úr óriási tiszteletnek örvendett itt a kerületben, lelkiismeretes, emberséges, odaadó, közvetlen, "közülünk" való EMBER volt. Amikor a jelenlegi önkormányzat megvonta az alapítványi támogatást, ő akkor is tovább küzdött. Én is megkaptam postaládámban a "Vörös Csepel önkormányzati olvasmányt", ami szerint szégyellnem kellene a múltamat, én mégis büszke vagyok rá. Olvastam Nagy igazgató úr tényekkel alátámasztott cáfolatát, remélem rajtam kívül még nagyon sokan. Még csak annyit tudok hozzátenni, köszönjük Nagy igazgató úr áldozatos munkáját, amit kerületünkért tett, kívánok Neki nagyon hosszú, boldog nyugdíjas éveket erőben, egészségben, szeretteivel körülvéve, érezve a csepeliek hálás szeretetét.

Kedves csepeli lakosok! Amit a Daru-dombon látnak, tapasztalhatnak, az nem vandálkodás, nem rombolás, nem rongálás! Ez bizony maga a megtestesült jó szándékú, pozitív cselekedet: ez a Daru-domb rendbetétele, amit az önkormányzat tervszerű munka alapján folytat! Van olyan internetes fórum, amely azt állítja, hogy erre a csepeliek évtizedek óta várnak.

Amit ott látnak az nem rongálás, hanem parkfejlesztés – állítja az önkormányzathoz és a fideszhez közel álló internetes fórum – álhírnek minősítve minden, az ő álláspontjuktól különböző híradást. A „rendbetétellel" csak egy gond van: más emberek, alkotók munkáját teszi tönkre!

Lázár Jánosra nem hat a kormányzati sikerpropaganda. Hiába hallja évek óta, hogy milyen remekül gyorsul az uniós pénzek elosztása, hogy „az elmúlt nyolc év”-hez képest mennyivel több pénz jut el a pályázókhoz, mégis megcsapta valami bűz az orrát.

A kellemetlen szag vélhetően a disznóólból – értsd a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségből – jön, amit Orbán Viktornak ígérete, és minden igyekezete ellenére sem sikerült megfelelően kitakarítania. Pedig a maga módján többször is nekiveselkedett.

Apacuka, fundaluka, fundakávé, kamanduka. Abcúg, fundaluk, fundakávé, kamanduk.

Trombita harsog, dob pereg, Hoffmann Rózsa közoktatási államtitkár meg bejelentette, hogy 428 iskolaigazgató kinevezéséről döntött. Maga. Személyesen. Sőt mint mondja, több hetet eltöltött ezzel a fontos feladattal, ami korábban a hajdani önkormányzatok dolga volt.

Eddig ez valahogy úgy működött, hogy a tantestület jelölt, az önkormányzatok képviselő-testületei pedig döntöttek. Sokszor a tantestülettel megegyezően, olykor ellenére.

"Nagy József (aki az elmúlt 23 évben a dupla posztot betöltötte) a továbbiakban a Csepeli Munkásotthon Alapítvány Kuratóriumának elnökeként dolgozik tovább és segíti, támogatja Darvas Ilonát, a kinevezett ügyvezető igazgatót munkájában."

Sok kérdésre választ ad, találgatásokat előz meg a Csepeli Munkásotthonnal kapcsolatos személyi változások után az az interjú, amely ma délután a Bárány Tibor által szerkesztett 21. kerületi Hírhatárban jelent meg. A hírportál írását, amely MUNKÁSOTTHON - ÚJ KORSZAK KÜSZÖBÉN címmel közölt a Hírhatár, változtatás nélkül ismertetjük meg olvasóinkkal: