Hol van még Csepelről a törvényben előírt választási kampány, de már égetik a közpénzt, fűtik a cirkuszi kazánt
Az újraválasztására aspiráló Borbély Lénárd polgármester több tízmilliós közpénzből működtetett kampányprogramjának legfőbb jelmondata a római uralkodóosztály jelmondata lehetne: kenyeret és cirkuszt a népnek.
A polgármester, nem sajnálva az önkormányzati költségvetést, évek óta használja a szállóigévé vált mondást, idén azonban egyre többször. Közösségi oldalán, több ilyen programot is közzétett: meghívta a csepelieket a hagyományos hungarikum fesztiválra, ahol, egy másik poszt szerint bográcstusa is volt.
Ez utóbbit egyébként saját civil szervezete kezdeményezte, a cechet meg az önkormányzat állja.
Meghívta a
Szörényi Szabolcs „forradalmi” dalát juttatta eszembe a terméketlen, a Fidesz demagógjai által két évtizede elkezdett és azóta is életben tartott vita a vasúti szárnyvonalak életképességéről, egyes vonalak bezárásáról.
Megtalálják, visszahozzák? Több korábbi dokumentum eltűnt az önkormányzat weblapjáról. Miért? Hol vannak?
"Azzal minek foglalkozna egy vátesz, hogy a nemzet fővárosában hatvan éves HÉV-ek csörömpölnek, az ivóvíz elfolyik a százéves csöveken, lassan nem marad működő közlétesítmény."
Ezen a héten megint reflektorfénybe került a Gubacsi híd. A kormány hadászati okok miatt csak a vasútnak építene újat. A rozsdamarta régi, ma is zsúfolt rész megmarad a csepelieknek és az erzsébetieknek. A rezsibiztos fél és szabadulna a felelősségtől, a polgármester hallgat. A Németh-Borbély kettősnek évtizedes ígérete a Gubacsi híd fejlesztése, de a hatalomért marakodó két politikust már nem érdekli a híd sorsa. Ebben teljes az egyetértés közöttük.
Ez a rezsimtragacs már régen túlhaladt értelmen, elveken, valós politikán. Üzemanyaga a műveletlen butaság, kenőanyaga a korrupció, a politikai felejtés pedig a lengéscsillapító. Elvileg még évtizedekig pöföghet. A tragacs halad, megrakva egy halom toxikus szeméttel. Amit viszont a következő generációnak kell méregteleníteni és drágán megfizetni a tenger sok elvetlenség és hazudozás árával együtt
„Szombaton a csepeli önkormányzat felhívására a választásra jogosult lakók 59,16 százaléka járult az urnák elé annak eldöntésére: kiváljon-e Csepel a fővárosból és a jövőben megyei jogú városként működjön? A szavazók közül több mint 35 ezren nemet mondtak a válásra. A kiválást támogatók aránya nem érte el a kilenc százalékot.” – Országszerte ezt olvashatták az érdeklődők a Népszabadság és más napilapok címoldalán 30 éve, 1993. szeptember 27-én. A népszavazást két nappal korábban, szeptember 25-én tartották meg.
A cikk szerzőjének indító kérdése: "Elképzelhető-e eddig tökéletesebb néppárt, mint amelyben egy asztalnál ül Erdő Péter és Kelemen Anna, míg Rogán Antal megszegi a kenyeret?! "
Éjszakai röplapterjesztés az egykori fülkeforradalmi elvbarátok egymás közti lejáratására 2023. szeptember 20-21 éjszakáján, ahol már egyik oldalon sem az észszerűség, hanem a gyűlölködés vezérli a cselekedeteket.
"Németh Balázst talán elragadta a forradalmi hevület, és magától lett ilyen bátor, ámbátor sokkal valószínűbb: hatalmas megkönnyebbüléssel csaptak a homlokukra a párt vezérlőtermében, hogy itt van nekünk ez a hasznos egyed, aki magától el tudta rendelni közpénzből a fűnyírást, és mégse Németh Szilárd
Mi pótoljuk a hiányosságot. Anyagtakarékosság vagy netán más ok miatt Németh Szilárd semmilyen formában nem szerepelt Borbély Lénárd választási kampányt szolgáló kisfilm-sorozatának jedlikes összeállításában, pedig hát jól tudjuk, a rezsibiztos volt a tótum-faktum az avatási szertartáson is.
Senki ne hallgasson azokra, akik szerint kevesebb ellenzéki pártra van szükség! Előre hát neves és névtelen hősök, ti mind, alapítsatok pártokat, alkossatok remekműveket!
Ketten dicsekedtek, de bocsánatot egyik mutogató sem kér. Hat éve a mai ellenfelek (ellenségek) nagy cécóval mutogatták a csillagtelepieknek szánt rehabilitációra fordítható összeget feltüntető táblát
A kommentátorok szerint
A Budapestet ért lázári csapásokat leginkább mi, Csepeliek szívtuk meg a legjobban. A presztízsberuházásnak épült atlétikai csarnok itt van, de se föld alá süllyesztett és Calvin térig bevezetett HÉV, se a „főváros legnagyobb parkja, futóösvényekkel, se a Galvani híd, és a kis dunai evezős-paradicsom megépítése nincs már napirenden! Sajnos nem az első eset, hogy a politika Csepeltől „megértést, belátást és türelmet” kér. Ilyen 1945 óta többször is előfordult már. Olyan azonban eddig még nem volt, hogy úgy vágták a szemünkbe a megszorításokat és a kibabrálásokat, hogy közbe még az arcunkba is vigyorogtak. Hát ilyen még nem volt!
Hol egy mikrofon? Gyorsan egy mikrofont! A mikrofon ugyanis azért nélkülözhetetlen szaporítószerv, mert abba nagyon sokszor kell bemondani: családbarát kormány, családbarát kormány, családbarát kormány. Erre azért van szükség, mert a családtámogatásokra (elsősorban a középosztályi és annál magasabb státuszú családok számára) tényleg sokat, a GDP 5 százalékát fordító kormány most éppen összeroppantja a családsegítő intézményrendszert. A romok alá szorultak hangjait valahogy túl kell kiabálni.
Két függetlenné vált, korábbi ellenzéki képviselő a polgármestert kihúzta a csávából, cserében - a cserben hagyott társaikkal ellentétben - többet helyet kaptak a közpénzen kiadott helyi szócsövekben. Sírni kellene ezen az alkun, de inkább azt nézik, ki nevet a végén...
A kormány eddig 1300-1500 milliárd közpénzzel támogatta a távol-keleti akkumulátoros befektetőket, a közelmúltban az Európai Unió 880 milliárd újabb befektetést hagyott jóvá.
Mit akart egy képpel bizonyítani Németh Szilárd?
A Tanácsház (Szent Imre) téri legendás ABC-ben művészi mozaikon is reklámozták a Mirelitet. A vásárlók körében a csepeli gyorsfagyasztott eszkimós termékek nagyon népszerűek voltak. A termékkínálat és a választék növekedett.