Amikor a mai televíziósok történelmi témákat feldolgozó stábja a szebb napokat megélt csepeli üzemek maradványi között forgatott, munkással nem sok helyen találkozott. A lenagyobb élet a bunkerekben van, ahol rockzenekarok próbálnak a vastag falak között. Pedig évtizedekig az egyik legsikeresebb gyár volt. A riportban megkérdezték: vajon valóban tettek-e zsíroskenyeret a Lenin-szobor kezébe a tiltakozó csepeli munkások?
Az RTL a XXI. század című sorozatában az egykori Csepel Művekkel és a gyártelep mai helyzetével foglalkozott. A 25 perces éjszakai műsor ismert csepeli személyiségeket szóltatott meg a filmben. A TELJES RIPORT ITT NÉZHETŐ MEG
Az RTL műsorkészítői így ajánlották a nézők figyelmébe a műsort:
Gyártottak autót, teherautót, lóval vontatható mozgó konyhát, tábori sütőt, háztartási és mezőgazdasági eszközöket, működött itt és acél- és vasöntöde is az elmúlt 130 évben, de az ipari sikertörténet alfája a konzerv és a lőszer volt. A csepeli gyárban dolgozni azonban korántsem volt veszélytelen, a háborúk alatt pedig sokan fillérekért kockáztatták az életüket. Később stratégiai jelentőségénél fogva kiemelt figyelmet és bizonyos kiváltságokat is kapott a Csepel Művek több tízezer dolgozója, akiket többek között Hruscsov, Brezsnyev és Gorbacsov is meglátogatott. De vajon valóban tettek-e zsíros kenyeret tettek Lenin-szobor kezébe a tiltakozó csepeli munkások?
Amikor létrejött a gyár, akkor
Csepeliek egykori legendás kedvencei és gyakori vendégei voltak a kerületi művelődési házakban. Solymos Tóni, Máté Péter és az Express Együttes
Nagy-Magyarország térképe minden eltakarhat? Miért nem volt jelen a tárgyaláson Csepel polgármestere vagy képviselője, hiszen a Jedlik Ányos Gimnázium – ismereteink szerint –, még a Csepeli Önkormányzat vagyonának fontos eleme? Miért maradt ki az egyeztetésből a gimnázium igazgatója?
Ma már nincs szükség jó filmekre. Akármilyen vacak is lehet – az is – csak éppen sok pénzt lehessen általa lopni és nyomja azt a buta maszlagot, amit még az sem hisz el, aki megrendelte. Néző meg ugye nincs. Színvonaltalan, rossz, tehetségtelen, vacak, de leginkább gyáva, mert szolgaian hódol be egy kurzusnak. Cserébe irány a pénztár.
Viharfelhők közelegnek Csepel felé. A Gubacsi hídtól az M0-ás körgyűrűig: egy tucat beruházást függesztett fel az Orbán-kormány
Magam egyszerű sportújságíró vagyok. Ahogyan mondani szoktam: megragadtam Farkas Jancsi bal lábánál. Ezért a futballból merítek, és 1939. június 19-ét hozom fel, amely napon még nem kezdődött el a második világháború. Viszont az MLSZ élére kormánybiztost ültetett a Horthy rendszer - igencsak önleleplező indoklással...
Megbosszulta magát a kerületvezetők bosszúhadjárata. Hogyan és mikor számol el a csepeliek és a képviselő-testület előtt 420 millió forint közpénz sorsáról a polgármester?
"Orosz fogságból elbocsáttatni nyilvánvalóan ma is az élet fényesebb pillanatai közé tartozik, az érző keblű hírfogyasztó tehát együtt örül a szabadulókkal, ez azonban nem akadálya annak, hogy tudata hátsó traktusában restellni való kérdések bukkanjanak elő, mint kertje mélyén a disznóparéj, a muhar vagy a libatop."
Az új műtárggyal biztosítják a Kis-Duna, vagyis az az RSD folyamatos vízpótlását extrém alacsony dunai vízállás esetén is. Emellett a meglévő vízlépcsőt is felújítják, hogy a műtárgy a vízátvezetési feladatait megfelelően el tudja látni. A Kvassay-szivattyútelep építkezése a klímaváltozásra reagál
"Itt jár-kel köztünk, levegőt vesz, mozog, a zebra előtt szétnéz, de igazából már nem él. Meghalt benne az a valaki, aki ő volt egykor...félrenézett, majd a lába elé bámult, esélyt sem adva, hogy köszönjek. Pedig köszönni akartam neki. Egy szia még akkor is kijár neki, ha már nem él."
"...a 'magántőkealap' szó önmagában is valamiféle mutyizásra látszik utalni, azaz olyasvalamire, amitől Rózsa Sándor összevonta a szemöldökét, sőt akár a lovát is ugratta. Valamikor, régen, talán."
Szent a béke Borbély Lénárd és Németh Szilárd között? A látszat csal. Nagyon csal.
Nem tudom, az erőfitogtatás céljából teszik-e, vagy mert tudják, úgyis mind behúzzuk a fejünket. Vagy inkább arról van szó: össze vannak zavarodva, mert üres a kassza
Csepelen, a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek melletti területen hatalmas robbanás volt 1926. augusztus 12-én. Hadianyagok, öt vagon lőpor, 12 vagon feketelőpor és további öt vagon nagy hatású, szerves összetételű robbanóanyag, úgynevezett ekrazit robbant fel. Ez az ország ekrazitkészletének a negyede volt. A kárt 25 milliárd koronára becsülték. A felrobbanó hadianyag tűzcsóváját és hangját egész Budapesten lehetett látni és hallani. A sebesültek száma körülbelül 300 volt, A detonációban sokan megsérültek, de halálos áldozatot nem követelt a katasztrófa.
Kezdjük a megalapozással. A covid-járványra hivatkozva a magyar kormányzat (Orbán) félelmetes sebességgel kiszórt 300 milliárd forintot használhatatlan lélegeztetőgépekre, vagy olyanokra, amelyek működtetésére amúgy sem lett volna szakszemélyzet.
Kíváncsi arra, hogy a csepeliek miként birkóznak az eszelősen emelkedő élelmiszerárakkal, az inflációval? Érdekli önt, hogy mi lesz a védőnőkkel Csepelen? Biztos lehet benne, hogy erről semmit sem fog megtudni a Csepeli Hírmondó legújabb számából sem…
A Heti TV Pirkadat című műsorában gyakori fellépő Németh Szilárd. Legutóbb a riporter rögtön nekiszegezte a kemény kérdést: lesznek előrehozott helyhatósági választások Csepelen?
"Érdeklődni szeretnék, mikor hallgathatnám meg az elnök asszony zongorajátékát? Esetleg azt a kifejezetten erre az alkalomra komponált, s Varga Judittal közösen előadott hegedű-zongora szonátát, amely a „Vivát, Budaházy György!” címen hirdeti a nemzet egységét és muzikalitását."
A kérdés az: elhiszik-e és kik hiszik el Németh Szilárd egykori legjobb tanítványának, hogy Borbély Lénárd Csepel érdekében, az egyik pillanatról a másikra virtigli civil lett? Szerintünk még ő maga sem, mert érzi, hogy csak egy lecserélhető figura Orbán sakktábláján a rezsibiztossal együtt.