Bosszantó kerületi ügyeket igyekszik elintézni Kovács Dávid Attila, a csepeli önkormányzat független képviselője.  Egyelőre energikusan és fáradhatatlanul folytatja, amit tavaly októberben elkezdett. A jelek azt mutatják: komolyan vette képviselői esküjét, van remény a sikerre. Blogunk folyamatosan figyelemmel kíséri az ifjú helyi politikus tevékenységét. Az újabb lépéseit is, amelyekről a közösségi oldalán számolt be:

Az elmúlt néhány hétben több ügyben is a Városgazdához fordultam a hozzám érkező lakossági bejelentések alapján és úgy tűnik, hogy leveleimnek van foganatja.

Ezek közül talán az egyik legfontosabb, a Csepel legundorítóbb részeként emlegetett Karácsony Sándor utcai buszmegálló mögötti terület. Itt egyrészt a tető javítási munkálatait kértem, másrészt egy alapos takarítást különösen a BKK automata körül annak érdekében, hogy ne galambmocsokban kelljen az utazóknak és járókelőknek járnia azon a területen.

Tegnap készítettem az alább, jobb oldalon látható fotót, amelynek tanúsága szerint a Városgazda saját illetékességi körének érezte az intézkedést és egy fémlemezt szerelt fel a tetőzetre annak érdekében, hogy ott ne tudjanak ki-be járni a galambok. Azt is tapasztaltam továbbá, hogy

Történelmi pillanat: kiderült, hogy Orbán Viktornak kényelmetlen a maszkviselés. Magánügy egyébként (a példaadás szempontjából persze fontos, lásd alább), csakhogy épp ezekben a napokban szabadul el Magyarországon egy halálos légúti fertőzés – mivel minden hatáskört magához vont, főként az ő hibájából -, azaz nehezen választhatott volna alkalmatlanabb időpontot a maszk(nem)használati szokásai kiteregetésére.

Mondanám is rögtön, hogy hát még a lélegeztetőgépet milyen kényelmetlennek fogja majd találni, de sajnos annak ellenére, hogy az erre szánt 300 milliárd már elfogyott, a készülékek még nem érkeztek meg. Olyat pedig az ellenségének sem kívánna az ember, hogy a kizárólag PR- és lenyúlási megfontolásokból beszerzett, részben alkalmatlan, részben csak virtuálisan létező gépi respirátoroktól függjön az élete.

"A járványból nem lehet politikát csinálni! A járványt le kell küzdeni! Ezt pedig csak az erők egységes koncentrálásával, a vezetők és a lakosság közötti kapcsolattartással, és egymás iránti bizalommal, valamint nagy fegyelemmel lehet megtenni. Most nem az számít, hogy kik ülnek bizonyos helyeken, fontos beosztásokban, hanem az számít, hogy a vezetők a tőlük telhető legjobb teljesítményt fejtsék ki a kerület érdekében."

Minden csepeli ember valószínűleg megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a kerület gyermekintézmények - alkalmazottakon, és szülőkön keresztül - érintetté váltak a korona vírus járvány második hullámában. A tény lehet megdöbbentő, de nem lehet váratlan. - Így kezdi A lába már bent van című publicisztikáját Horváth Gyula. A közösségi oldalon megjelent írás így folytatódik:

A hírek jelezték, a veszély közeledtét. Ennek ellenére bizonyos kapkodás, fejetlenség, talán ijedtség mégis tapasztalható. A tájékoztatás döcögős és ellentmondásos.

 A hivatalos önkormányzati tájékoztató hírlap a „csepel.hu” nagymértékben elmarad a fideszes pártújság a „csepel.info” híradásai mögött! Ez nagy hiba: a hivatalos tájékoztatás hitelességét erodálja. A hivatalos tájékoztatás prioritását haladéktalanul meg kell teremteni! A megbízható, egységes tájékoztatásnak ebben a feszült helyzetben életbevágóan fontos szerepe lehet!

Azt hiszem, hogy ilyen nagy veszély esetén mindenkinek (ellenzéknek, és kormányzóknak) az az érdeke, hogy

Ennél ijesztőbbet elképzelni sem lehet. Amikor az a nagy kormányzati bejelentés, hogy október elsejétől majd - közelebbről nem definiált személynek, nem létező eszközzel - kötelező lesz lázat mérni az iskolába való belépés előtt, akkor az emberen óhatatlanul úrrá lesz a szorongás. Kerek fél év alatt erre jutottak Orbánék?

Ez az öregek baja, de a fiatalok hadd éljenek legalább! – vágta ki a tromfot a harmincas taxisofőr, és a visszapillantóból figyelte a hatást. Július vége volt, a testvéremmel egy idősotthonbeli látogatás után igyekeztünk haza, és az autó hátsó ülésén épp azt latolgattuk, ha ne adj isten újra fellángolna a járvány, az amúgy példásan vezetett intézményt megint hermetikusan le kell majd zárni. És még ez sem életbiztosítás. Farkasszemet néztünk a tükörben: rajtunk volt maszk, őrajta persze nem.

Ezt a taxisofőr mentalitást követi most a magyar állam is, és

Csak jönnek és jönnek a viharfelhők. Ennek ellenére Csepelen  nyoma sincs semmilyen változtatási szándéknak, itt minden rendben, a bajokról 10 éve nem beszélnek, nem írnak a fideszesek uralta helyi médiában. Pedig volna min töprengeni. Például: a Jedlik Ányos Gimnázium négy milliárdos felújítása is kitolódik? Mi lesz a kormányzat nagy ígéreteivel: Gubacsi híd felújítása, a csepeli HÉV Szentendréig történő meghosszabbítása, stb? Németh Szilárdon kívül, van aki elhiszi, hogy a HÉV-nek 2025-ben már ott lesz a végállomása?

A gazdasági válság Orbán ígéretei ellenére hazánkat is elérte. Nemcsak én látom így. A gazdasági szakembereknek, sőt a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint már a lakosság közel 70 százalékának is ez a véleménye. Közeli és távolabbi ismerőseim, barátaim sorolják a negatív példákat, ami csak erősíti bennem a borúlátást. Folyamatosan nő a lakosság pesszimizmusa ‑  olvasható a Népszavában is (Ránk tör a szorongás, 2020. szeptember 15.). Eközben a kormány súlyos milliárdokat vont el a helyi önkormányzatoktól. Közös teherviselésre hivatkozott, majd a beígért gazdaságvédelmi intézkedések helyett ismét elkezdte szórni a pénzt. Többek között stadionokra.

Most azonban nem erről akarok írni, mint ahogy arról sem, hogy a vírus „elengedése” sem fogja megoldani a gazdasági válságot.

Az önkormányzatok kérik vissza pénzt. (https://168ora.hu/itthon/onkormanyzatok-ellenzek-koronavirus-185520) Nem fogják visszakapni. A válság előtti állapothoz való visszatérésre valószínűleg még éveket kell várni, s ráadásul további mélyülése esetén újabb milliárdokat vonnak majd el az önkormányzatoktól, lehet, hogy már a hadigazdálkodásra hivatkozva. Ezért nem lesz más, mint

Elgondolkodtak-e Önök azon, hogy vajon mi a teendő, ha – hogyan fogalmazzam meg úriemberhez méltóan – szóval, ha egy miniszterelnöknek megszakad a kapcsolata a valósággal? Ha összetéveszti a vágyait és téveszméit a való világgal? Egyszerűbben fogalmazva, ha olyanokat állít, amik köszönőviszonyban sincsenek a valósággal? Ahogy azt médiaberkekben mondani szokás, képben-hangban-szinkronban. Ahogy  reklámozták az M1-csatornán, „exkluzív interjúban” mond olyanokat, hogy az átlagosan tájékozott tévénézőnek is nagy csattanással nyílik ki a svájci bicska a zsebében?

Rövid elemzés után is nem kevesebb, mint négy hajmeresztő állítást sikerült összeszámolni a Karmelita-kolostorban dolgozó főnyilatkozó félórás tévéshow-jában.

Vegyük csak sorra:

Miért  lesz jó a csepelieknek a Galvani-híd, ha már annyira dicsérik a hivatalosságok? Miért nem az 50 éve várt és többször beígért Albertfalvai hidat építik fel végre, hogy mérsékeljék a csepeli és Csepel-szigeti utak zsúfoltságát? Sok csepeli erre a két világos kérdésre szeretne világos választ kapni, de nem fog. Kárpótlásul Mihály napig, vagyis szeptember 29-ig beleszólhat például abba, hogy milyen színű sódert szórjanak a Galvani-híd feljárójának rézsűjébe vagy hány zászlótartót helyezzenek a korlátokra...Ezt nevezik társadalmi párbeszédnek... 

A  hivatalos közlés szerint ugyanis társadalmi párbeszédet indítva véleményeket, javaslatokat vár az új Duna-híd úthálózatának első szakaszával kapcsolatban a tervezést irányító Budapest Fejlesztési Központ – olvasható a vállalat közleményében. A híd és úthálózata egy fasorokkal és zöld területekkel szegélyezett városias körút jellegét ölti majd, széles gyalogosjárdákkal, kerékpárúttal. A Budapest Fejlesztési Központ egyebek között szeretné megismerni a budapestiek és a környező településen élők véleményét a Dél-Pestet, Csepelt és Dél-Budát összekötő új úthálózatról. A kérdőívet szeptember 29-éig lehet kitölteni.

Az új híd - az állandóan ismételgetett ígéretek szerint - jobb kapcsolatot teremt majd Budapest déli városrészei, elsősorban Újbuda, Csepel és Ferencváros között, de

Korábban hírt adtunk róla, 74 éves korában elhunyt  Keleti György. Aki már 1989-ben is figyelte a politikát, annak ő "A" szóvivő. A román forradalmat, Ceausescuék bukását a Honvédelmi Minisztérium szóvivőjeként ő elemezte-magyarázta-mutatta be a televízióban.Higgadt volt, okos és emberi. A hangját és az arcát megismerte és tisztelni tanulta az egész ország. - Lendvai Ildikó írását a továbbiakban változtatás nélkül közöljük:

Aztán 1992-ben megint legendás figura lett, de már a baloldalé. Tartós kötelékkel kapcsolta ide már csak a családi hagyomány is: apja Horthyék alatt megjárja a Csillagbörtönt, a háborúban a nácik ellen harcoló partizán.

Filló Pál és Keleti Gyuri voltak azok, akik először bizonyították: az MSZP kitört a politikai karanténből. Filló az Erzsébetvárosban, ő Kisbér és Oroszlány bányászvidékén, munkanélküliségtől sújtott körzetben megnyerte az időközi választást. Gyuri példátlan fölénnyel, igazi kétharmaddal, 67%-kal. 1994-ben megismételte a bravúrt: már az első fordulóban abszolut többséget szerzett.

A kampányokban ismertem meg, aztán frakciótársként, majd a Horn-kormány honvédelmi minisztereként. Akkor

"Ez egy csapda volt! Kiagyalói úgy vélték, ha mindet elfogad az ellenzék, bekényszerül a Borbély féle Karácsony ellenes kórusba. Ha pedig elutasítják azt is, amit valójában magunk is szeretnének (pl. lomtalanítás) akkor a lejárató kommunikációjuk hurkába dugják a fejüket. Borbély Lénárd úgy gondolta, hogy ebbe a csiki-csuki csapdába zárja az ellenfeleit, és mamelukjaival széttépeti őket - írja Horváth Gyula Az igazság kedvéért című facebookos posztjában. Az ellenzéki (DK-s) önkormányzati képviselő cikkét az alábbiakban közöljük:

A Csepelen működő fideszes befolyású kiadványok továbbra is folytatják, a lakosság félre tájékoztatását, az ellenzéki képviselők állásfoglalásainak meghamisítását, szavazásainak félremagyarázását.

Most elővettek egy dokumentumot, ami hat pontban tartalmazza a határozati javaslatokat. Ebből a hatból egyre az 5-re kihegyezve kívánja bizonyítani az elkövető azt, hogy a csepeli demokratikus ellenzéki képviselők voltak azok, akik ellenszavazatai miatt elmarad kerületünkben a lomtalanítás.

Erre mondták annak idején: „nem Moszkván, hanem Jerevánban, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak”- egyébként minden stimmel.

Mióta a fővárosi vezetés kicsúszott a Fidesz fennhatósága alól, azóta Borbély Lénárdnak „savanyú a szőlő”. Mindent megtesz azért, hogy

Orbáni vízió átváltása aprópénzre: roham valahol a Kárpát-medencében, de ki ellen?

Az az egyoldalnyi plakát-hirdetés, amely a Nemzeti Sportban jelent meg, és egy kampány kezdete, minden műfaji követelménynek megfelel. Az Alapjogokért Központ grafikusai értették a dolgukat. Azt a pillanatot ragadják meg, amikor három – kor-talan – katona hág fel a lövészárok magasára, sisakban, szuronyos fegyverrel a kézben. „Igazság, erő, felemelkedés, Együtt tesszük naggyá a Kárpát-medencét!” – így a szöveg, aláírás apró betűkkel: készüljetek.hu.

Megosztó, lelkesítőnek szánt látvány. Ész nincs benne, csak érzelem. Nem mond semmit. Milyen igazság? Milyen erő? Milyen felemelkedés? Fegyverrel készüljünk, ugrani,  kivel és ki ellen? Milyen messze? Hol a határ? Trianonnál vagy Szent Istvánnál? A válasz

Borbély úr és társai félnek a nyilvános televíziós vagy internetes közvetítésektől, mint ördög a tömjénfüsttől. Ha nem így lenne, akkor nem szüntették volna meg 2011-ben a CSEPP TV-t, amely élő közvetítést adott a közmeghallgatásokról, összefoglalót a kt-üléseken elhangzott fontos témákról, vitákról, és teret adott a csepeli képviselőknek az érvelésre, helyet teremtett a képernyőn az önkormányzati eseményeknek és civil szervezeti, lakossági programoknak is.

Miért nem akarja Borbély Lénárd, hogy az önkormányzati képviselő-testületi ülésekről helyszíni közvetítés legyen? Fél a nyilvánosságtól?! Vagy így nem tudná – saját szájíze szerint –, megmagyarázni, értelmezni facebook oldalán, a csepel.hu-n, a Csepeli Hírmondóban vagy az alpolgármestere tulajdonában és az általa működtetett, jobboldali csepel.info-n a képviselő-testületi üléseken történteket?

Hogyan jutott ez most az eszembe? Borbély úr közösségi oldalán, illetve a Csepeli Hírmondó legutóbbi számában (https://csepelivaroskep.hu/hirmondo/2020/09/09/csepeli-hirmondo-xi-17-szam/) például ismét, immár harmadszor olvasható, hogy az ellenzéki képviselők nem szavazták meg a Karácsony Gergelynek írt, lomtalanítást kérő levelét, tudatosan elhallgatva azt a tényt, hogy erről nem is volt külön szavazás a csepeli testületi ülésen.

Ha lenne helyi televízió vagy

A színművészeti egyetem kormányzati vegzálása után új hír: nem hosszabbítják meg a Klubrádió frekvenciahasználati engedélyét. Nem is ütés: ágyúlövés. Háború, és nemcsak a világháborút idéző idióta hirdetésen. Ahogy a kormányzást húzza lefelé a járvány örvénye, amelyet kezelni képtelen, egyre jobban kapálózik, csapkod a karjaival. Gondolkodás nélkül üt, miközben Orbán a rádióban újabb „haditervekről” beszél. A legújabbnak, mint mondja, az első lépése a nemzeti konzultáció volt. Akkor jó, az sokat segít a vírus ellen.Valami változik. Valami mozog a mélyben. Valami átrajzolódik. Mindkét politikai oldalon.

Valami változik. Valami mozog a mélyben. Valami átrajzolódik. Mindkét politikai oldalon.

A Fidesz „főszezonában”, a NER virágkorában persze nem is két oldal volt. Centrális erőtérről volt szó, ahol a kormány elegánsan középre helyezi magát. A főszezonnak számukra vége. Utószezon van, kétosztatú tér, a kormánypárt már nem bíró, hanem küzdőfél a páston.

Persze szeretné fenntartani a csatazajon

Sötétben bujkál vagy nagyon ismert? Ki posztolhat és kommentelhet a Csepel Facebook-oldal nevében? címmel írtuk arról a kerületi felháborodási hullámról, amelynek kiváltóját a Csepeli vagyok nevű Facebook közösség több tagjának véleménye, gyanúja szerint a kommunikációt felügyelő fideszes alpolgármester környékén érdemes keresni. A felháborodásnak Kovács Dávid Attila független önkormányzati képviselő adott hangot, és idézte a kérdéseit, valamint az arra kapott jegyzői válaszokat is.

A kerületi közélet egyre ismertebb személyisége, Erdősi Éva más megközelítéssel újabb NYILVÁNOS kérdésekkel bombázta Borbély Lénárdot:

"Tisztelt Polgármester úr!

A facebook oldalakon egyre több helyen olvasható Csepel néven történő hozzászólás. A hozzászólások Csepel néven és fotóként Csepel címerét beállítva láthatók.

Ha rákattintunk a névre akkor az átnavigál Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata hivatalos FB oldalára. https://www.facebook.com/pg/csepelXXI/ab...

(A szerkesztő megjegyzése: Az oldalt abírálatok, a  kérdések és a reklamációk hatására időközben megváltoztatták,  és egy kacsintó jel kíséretében a névjegyhez odaírták: "Oldalunk egy közösség, nem hivatalos oldal". -  Egyebekben minden változatlan)

A szólás és véleményszabadság mellett szeretném felhívni figyelmét arra, hogy már külön poszt is született a Csepel néven és képként Csepel címerét használó hozzászóló ellen. Ehhez a poszthoz már 165 hozzászólás érkezett.

Ezen kívül jelentős számú Csepel néven történő hozzászólás esetén háborodtak fel sokan, hogy egy teljes városrész nevén történő hozzászólás nem az Ő véleményüket tükrözi."

Többek között ezt írta Erdősi Éva Borbély Lénárd csepeli polgármesternek, és hozzátette:

A betegek fájdalma és minden teher az ő vállukon. Meddig lehet ezt bírni? A központi egészségügyi protokollok éppen akkor hiányoznak, amikor a legnagyobb szükség volna rájuk, pedig közös az ellenfél: a vírus. De már csak közhelymorzsákra futja a mosópor-kormányzás maradékából. Orbánról, a felfegyverkezett végvári vitézről foszlik a vért, csupaszodik...

A kormányfőtől tudjuk, mi súg a kormányzáshoz: „a járvány második hulláma elérte az országot, ezért haditervre van szükség. Ennek az alapja a nemzeti konzultáció.” Tempósan markolásszák hát a semmit, de ha csak erre építene a kormány, homokvár romjait kapargatná maga alá. Azért mérik a közvélemény hangulatát is. Igazodni kell, mert a népszerűség a hatalom megtartásának legfontosabb eszköze.

Innen jönnek aztán az olyan nagy ívű következtetések, hogy "az országnak működnie kell". A tények szárazabban zörögnek: az elsőnél is pusztítóbbnak ígérkező járványhullám a tavaszinál szigorúbb intézkedéseket követelne. De ha lezárjuk a gazdaságot, az feneketlen mélységbe taszítja az országot. Ha pedig nem zárunk, akkor a járvány morzsol fel bennünket, mert az egészségügy már a végkimerülés határán van. Toporgunk a svéd úton.

Tavasszal a kormány még magára húzta az erőskezűség maskaráját, de most nem tapasztalni mást, mint a kormányzásképtelenség zűrzavarát. A miniszterelnök a kivárás cérnaszálán csüng, csak megússzuk valahogy. De a pénz már nem elég semmire, elherdálták, a lakosság eladósodva, kivérezve, már az államot sem finanszírozza. A kormány meg a felelősséget hirtelen eltolta magától. Felfedezte a megosztott hatalom előnyeit, így mindenki mindenért felelős: a főváros ellenzéki vezetésétől az iskolákig, ahol a nyomorult pedagógusoknak kellene kitalálniuk, mi is volna a teendő egy-egy konkrét helyzetben.

A központi egészségügyi protokollok éppen akkor hiányoznak, amikor a legnagyobb szükség volna rájuk, pedig közös az ellenfél: a vírus. De már csak közhelymorzsákra futja a mosópor-kormányzás maradékából. A felfegyverkezett végvári vitézről foszlik a vért, csupaszodik. Képtelen az országot vezetni, amikor valóságos ellenséggel kell megküzdenie, nem csak a saját, országot hülyítő démonaival. 

Friss Róbert (Népszava)

A Klubrádió vezető munkatársai, köztük a csepeliek régi kedves ismerőse, Ámon Betti, a 2011-ben megszüntetett Csepp TV közkedvelt szerkesztő-riportere

A Klubrádiónak nem áll szándékában tudomásul venni, hogy el akarják hallgattatni, minden lehetséges eszközzel felveszi a harcot a Médiahatóság erre irányuló döntése ellen, és mindenképp a hallgatókkal marad. Stock Richárd, a Klubrádió vezérigazgatója reagált a Médiatanács döntésére, amellyel az visszautasította az adó frekvenciahosszabbításra vonatkozó kérelmét.

Valótlan állításokat tartalmaz a Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság (NMHH) közleménye, amelyben arról írnak, a Klubrádió törvényt szegett, ezért nem hosszabbítják meg az adó frekvenciaszerződését – mondta Stock Richárd, a Klubrádió vezérigazgatója. Hangsúlyozta, a Klubrádió határozott álláspontja szerint az NMHH Médiatanácsának nem volt semmilyen komolyan vehető, jogilag értékelhető indoka arra, hogy a Klubrádió frekvenciahosszabbításra vonatkozó kérelmét elutasítsa, az adó működése mindenben megfelelt a médiatörvény előírásainak. Ha kizárólag jogi szempontok munkáltak volna, akkor szerinte ez a döntés nem születhetett volna meg.

Az NMHH a szeptember 11-én közzétett döntését a

Az 1945-ös iskolaalapítás után 1948-ban, az államosításkor​​​ jól szervezett, igényes és ugyanakkor családias légkörű iskolát hagytak itt a bencések. 1952-ben avatták az iskola mai épületét, amely akkor Közép- Európa egyik legkorszerűbb iskolaépülete volt. Napjainkban sajnos alapos felújításra szorul. Ezzel egyidejűleg az ELTE gyakorló iskolája lett és megindult egy hallatlanul színvonalas tanári gárda szervezése. A bencés hagyományok és e kiváló tanári kar együttes hatása meghatározó volt az iskola későbbi éveiben is. A tanulók létszáma és eredményeik, az iskola hírnevével együtt évről évre gyarapodtak.

A csepeli Jedlik Ányos Gimnázium 2020. szeptember 9-én ünnepelte alapításának 75. évfordulóját. az intézmény honlapján a következőket olvashatjuk a jubiláló középiskoláról:

Alapítása rendhagyó volt. 1945 nyarán a szülők kezdeményezésére, a három csepeli párt – kisgazda, kommunista, szociáldemokr​ata – közös elhatározásából a pannonhalmi Szent Benedek Rendet kérték fel a gimnázium szervezésére, vezetésére. Így lett Csepel első középiskolája az ezer éves magyar iskola, a pannonhalmi Alma Mater utolsó hajtása. Az iskolák történetében egyedülálló, hogy egy hónap alatt létrejött a gimnázium, az ország első tandíjmentes, koedukált, államilag támogatott egyházi iskolája.

A Dél-pesti Kórház felújított sűrgősségi osztályának felavatása. Vajon a szalagvágók, köztük Német Szilárd, mit szólnak az alábbi szenvedéstörténethez?

Ringbauer János (Ringo) írását változtatás nélkül közöljük:

„Minden tiszteletem az egészségügyi dolgozóké, de a Dél-pesti kórház Sürgősségi osztályán a helyzet csak romlott. Szegény nejemet agydaganattal, csont soványra lefogyva, teljesen legyengülve, pisitől és kakitól átázott pelenkával 13 órát ültették az előtérben.

Na de kezdjük az elején. 31.-én hétfőn egy nagyon erős hasmenés és hányinger kapta el alhasi görcsökkel kísérve. Hol egy kicsit jobb volt, hol rosszabb. Pénteken volt nála a központi ügyelet, intravénásan kapott algopirint, nospát, megy hányáscsillapítót. hétfőre kicsit jobban lett, de  keddre megint romlott az állapota. A háziorvos beutalta a László kórházba és küldött mentőt is, ami fél kettő körül érkezett.

A László kórházban hurcolták egy kicsit ide-oda, mígnem jött egy orvos, aki közölte, hogy

Egyszer volt, hol nem volt… és megállótól megállóig mondta a mesét, beleszőve, hogy milyen megálló következik. A leszálló utasoktól elköszönt és jó pihenést kívánt. A sírás is megszűnt. A felnőttek viszont azt gondolom, hogy mosolyogva értek tegnap este haza, bármi történt a munkahelyen vagy bevásárlás közben a boltban. Leszálláskor előre ment egy hölgy az első ajtóhoz és megköszönte a különleges utat. Ez a 159-es busz volt és egy nagyon fiatal és nagyon kedves buszvezető. Sok ilyen kedves embert kívánunk magunknak és nemcsak a 159-es buszon!

Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a Nagycsaládosok Csepeli Egyesületének közösségi oldalán megjelent csepeli történetet:

A végállomáson felszállt a buszra egy anyuka két kicsi gyermekével, az egyik babakocsiban, a másik már nagyobbacska volt. A busz elindult, tele volt, lassan haladt, mert nagy volt a forgalom. A kisebbik gyerek elkezdett sírni, de nagyon. Lépésben haladtunk és a kicsi csak sírt.

Egyszer csak a buszvezető hangját hallottuk: “Ne sírj, kicsi! Mindjárt kapcsolok neked egy kis zenét. De várj, még híreket mondanak.”

A gyerkőc elhallgatott és figyelt .

A felnőttek szája fülig ért, és mosolygó, csillogó szemekkel néztek egymásra.

Aztán valóban jött egy kis zene, de a gyerkőcnek valószínűleg nem tetszett és újból sírt. A buszvezető pedig mesébe kezdett:

Azzal bezzeg nem foglalkozik a fideszes pártlappá silányított önkormányzati újság, hogy a városvezetők miként tudnának segíteni a csepelieknek a felgyülemlett lomok gyűjtőponthoz való szállításában. Például azzal, amit az ellenzéki képviselők szeptember 5-én délelőtt megtartott sajtótájékoztatójukon javasoltak: a lomok szállításába vonják be a Csepeli Városgazda Zrt. szállításra alkalmas teherautóit, ami nem jelentene az önkormányzatnak „több száz milliós” költséget, de komoly segítség lenne sok idős csepeli lakosnak.

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  szeptember 9-én megjelent 17. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

A médiában sok hír jelenik meg Csepelről, a mindennapok gondjairól, eseményeiről. Kivétel a Csepeli Hírmondó, amely most is az önkormányzatról szól, gyakorlatilag semmi köze a csepeli valósághoz. Ezért most néhány címet idézünk az elmúlt egy hónap eseményeit közlő újságcikkekből, amelyekről a Csepeli Hírmondó most sem írt egy sort sem. Például:

> tűz volt egy pirotechnikai eszközöket gyártó csepeli gyárban,

> átrepült a szembe sávba és felborult egy autó Csepelen,

> csepeli nyugdíjas verte át egy unokázós csalót Csepelen,

> csepeli gyilkosság: letartóztatták a volt feleséget és 20 évvel fiatalabb szerelmét,

> négy rendőr mentette meg egy méhcsípte férfi életét Csepelen,

> férfiholttestet találtak Csepelen, hat embert bevittek a rendőrök, stb.

Mi az oka, hogy ezen hírek közül egy sem fért bele a Csepeli Hírmondó legújabb számába? Miért akarja fenntartani az önkormányzati vezetés azt a látszatot, hogy Csepel a béke és a biztonság szigete, itt minden rendben, a nap az önkormányzat és intézményei körül forog? 

A költői kérdésekre egyelőre nincs válasz. Talán azért, mert azt gondolják, hogyha nem írnak róla, akkor az meg sem történt?   

Véleményünk a leközölt cikkekről:

A HÉV-et háttérnek használták. Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára az északi és déli HÉV-hálózat fejlesztéséről tartott sajtótájékoztatón a csepeli HÉV-kocsiszínben. Mögötte Vitézy Dávid, a BFK Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója, Keresztes Péter, a MÁV-HÉV Zrt. vezérigazgatója, Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár és Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója (b-j). MTI/Illyés Tibor

Megújul és bővül a HÉV-hálózat, emellett 54 korszerű szerelvény is érkezik 2025-ig - jelentette be a HÉV-beruházásokat ismertető szerdai sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős államtitkára.

Fürjes Balázs közölte, hogy a fejlesztés keretében a csepeli és a ráckevei HÉV-et a föld alatt meghosszabbítják a Kálvin térig, hogy összekapcsolódhasson a hármas és a négyes metróval.

A mélyvezetésű szakasz a Soroksári út alá kerül, a HÉV ezért nem fogja többé elvágni a Dunától a Nemzeti Színházat, a