Teljesen nyilvánvaló, hogy Kósa Lajost, a Fidesz alelnökét és parlamenti képviselőjét nem az eszéért szeretik. Mármint azok, akik egyáltalán szeretik valamiért.
Kósának ugyanis ritkán van olyan megnyilvánulása, ami ne lenne kínos, dühítő, esetleg megmosolyogtató. Vagy mindhárom egyszerre. Többé-kevésbé így volt ez kedden is, a hónapok óta tartó tanár, diák és szülői tiltakozások középpontjában álló új pedagógus életpálya törvény, más néven státusztörvény vagy bosszútörvény parlamenti megszavazásának napján, amikor a Telex videóinterjújában egyebek mellett azt mondta: ha kolbászból lenne a kerítés, akkor meg a vegetariánusok tiltakoznának.
Kínos, mert első hallásra már megint sületlenségeket beszél. Dühítő, mert semmibe veszi, lenézi a jobb oktatásért küzdő tanárokat, diákokat,
Fogy és öregszik Csepel lakossága, és egyre kevesebb lesz a következő években a csepeli iskoláskorúak száma is. Ez pedig elemi erővel veti fel a kerületi oktatási intézményrendszer helyzete és jövője átfogó elemzésének szükségességét
Orbán és Garancsi páholyból nézik a fejleményeket, de azért tudják: totális hatalmi törekvéseik előtt az önkormányzatok képezik az utolsó védvonalat. Ha a helyhatóságok elesnek, magunkra hagyva, a közösség ereje nélkül nézhetünk szembe az önkény mindent maga alá gyűrő gépezetével. Orbán akarja ezt a hatalmat. Minden eszközt megragad, hogy megszerezze. A köztéri reklám pedig pont ilyen, ezért adta haverja, Garancsi István kezébe. Így mindenhol az orbáni üzenetbe ütközzünk...
Ki fog itt jól lakni, ki jár jól? Kérdések és vádak a 337 millió forint közpénzből épült ebédlő, étterem körül
A török elnökválasztás másnapján, hétfőn a Duna TV-n éppen az Egri csillagok című film ment. Egerben, annak idején a török támadók azt kiabálták, hogy „Allah akbar!”, míg a maroknyi magyar várvédők úgy fohászkodtak, hogy „Jézus, segíts!” Úgy tűnik, azóta nagyot léptünk előre. Ma már valóban egy az Isten.
Borbély Lénárd a Védőnők Napja alkalmából köszöntötte a hivatás csepeli munkatársait. A védőnők tisztességes munkájának elismerése nem csak a polgármester kötelessége, minden közéleti szereplő feladata lenne.
Diákjai a „Mi vagyunk a Grund”-ot énekelve, sorfalat állva, a nevét skandálva búcsúztatták el, amikor távoznia kellett az iskolából. Vannak nehéz leckék az életben, de a sokat látottak már tudják, ki lehet majd dobni a pocsék tankönyveket, és visszavonni a rossz rendelkezéseket is. Bár ez a pályáról elüldözötteket nem vigasztalja majd.
Nehéz lesz megbirkózni Németh Szilárd akadémikus örökségével, a Kis-Duna-parti monstrummal. A kerületvezetők, amíg az érdekük azt diktálta, támogatták a megalomán tervek megvalósítását. A szakítás után most maguk hoztak össze újabb és újabb pénznyelő helyi sportszervezeteket
A Dunagate néven elhíresült rendszerváltáskori (1989-1990) megfigyelési és iratdarálási ügybe belebukott az akkori belügyminiszter. Szijjártó Péter külügyér (képünkön) a lélegeztetőgépes óriási botrány után bizonyosan nem jut erre a sorsra. A Dunagate esetében az
Ismét semmibe vették a csepeli pedagógus társadalmat. A Katona József (képünkön) és a Kölcsey Ferenc általános iskolák igazgatóinak újabb öt évre szóló pályázatát utasította el a felsőbb hatóság. Bosszú az önálló vélemény vállalásáért?
Engem Bencsik, Bayer, Gajdics és hasonszőrű társaiknak a lelke mérsékelten érdekel, de az igen, hogy a hazámat a komplexusukból építkező gyűlölet rágja, és ezzel szétverik még a saját híveik lelkét is, mert szegények azt hiszik, hogy a gyűlölet az egy létforma, amit a hatalom elvár tőlük. És gyűlöletben élni borzalmas.
Mintha Charles Dickens sorai elevenednének meg 2023-ban Magyarországon, miközben Máthé-Bogár Mónika megrázó élettörténetét hallgatom. Ez egy velejéig romlott rendszer kórképe, amelynek ereje a gyengék, az oltalomra szorulók, szegények, elesettek, rászorulók nyomorgatásában mutatkozik meg. Amely nemhogy nem segíti, hanem elfordítja a fejét, megveti és kiszolgáltatja a gyengéket.
A fotó 1937-es datálása és a tömeg a hídon arra enged következtetni, hogy a híd átadásakor készülhetett a felvétel.
A sok vihart kavart gyári zászlós munkásszállón élők helyzetéről, a csak lassan csökkenő inflációról, a védőnői hálózat államosításának csepeli következményeiről, a szűnni nem akaró közlekedési problémákról, az ellenzék véleményéről a most megjelent, közpénzből kiadott Csepeli Hírmondó (CSH) sem ír.
Ha Orbán valamely embere kényelmetlenné válik, akkor kivonják, áthelyezik, de gondoskodnak róla. Persze csak azokon, akik hűséges szolgálataik közben botlanak meg.
A Jedlik gimnázium új szárnyának éveket csúszott építése a helyi politikai cirkuszok ellenére a végéhez közeledik. Eközben a kerületvezető és a rezsibiztos egymás közti harca a beruházásnál a saját dicsőségükért és a hatalomért tovább folyik Csepelhez méltatlan, dicstelen eszközökkel
Csak semmi erőszak és heveskedés! De ide a pénzt, a gyárat, Felcsút mindent visz! A rablás most békés eszközökkel folyik, ami azt mutatja, hogy van fejlődés a világban. És valóban, ez sokkal, de sokkal modernebb és kellemesebb. Éljen a civilizált rablások kora!
A XXI. kerület vonzereje évek óta csökken. A helyi látványberuházások nem képesek megfordítani a lecsúszás folyamatát. Csepel változatlanul a lakást vásárlók népszerűségi listájának végén kullog a VISZONYLAG alacsony ingatlanárak ellenére is...
Adakozást a Széchenyiektől várnánk, de nincsenek gazdag arisztokratáink, akik szeretnék felvirágoztatni a kultúrát, a tudományt, és akiktől elfogadnánk a támogatást. Mészáros Lőrinceink voltak-vannak.
„Van, akinek egy élet munkája benne van a házában, és nem akarja odaadni gombokért” A mai áron 750 milliárd forintba kerülő Budapest-Belgrád vasútvonal alapvetően kínai kereskedelmi érdekeket szolgál majd.