A mostani „Törvény a koronavírus elleni védekezésről” ugyanúgy nem tartalmazza nyíltan azt a totális felhatalmazást, ahogy Hitler 1933-as törvénye „a nép és a birodalom ínségének megszüntetéséről” se tartalmazta. Mégis, minden, ami 1933 után bekövetkezett, az akkori törvény szövegéből következett. Hiszen minden a szavakkal kezdődik...

Az ország mai urai a felhatalmazási törvénnyel csak folytatják, amit 1998 óta tesznek. Egyre tökéletesítik a demokrácia paravánja mögött az egykori, immár „klasszikus” fasizmus-nemzetiszocializmus modernizált rendszerét.

Az új változat az egykori politikai mutációja. A biológiai mutációk hordozói megváltozott genetikai szerkezettel rendelkeznek. Az orbáni politikai mutáció aktoraiban ez abban nyilvánul meg, hogy

Stáblista az egyszer volt, hol nem volt Csepp TV-ből. Ki tud róluk, mit tud róluk?

Bízunk benne, hogy az a józanság, ami a koronavírus időszakában tapasztalható a csepeli politikában, fennmarad a baj elmúlta után is. Amennyiben így lesz, akkor képesek leszünk áttekinteni azokat a dolgokat, amik a járvány hatására váltak mindenki számára nyilvánvalóvá. Ezek közé tartoznak a kerületi tájékoztatásban megmutatkozó bénultságok okainak vizsgálata is.

Már a válság kezdetén megmutatkozott, hogy mind az írott, mind a nyomtatott kerületi tájékoztatás, begörcsölt és használhatatlanná vált! A polgármester üzeneteit (helyesen) a Facebook-on keresztül, közvetíti az állampolgárok felé!

Legfőképpen azért, mert a vezetésnek nincs a birtokában olyan sajtótermék, mely élvezné a lakosság bizalmát, annak tartalma a lakossági kérdések megválaszolására törekedne, és hiteles lenne a polgárok körében.

Azt könnyű belátni, hogy a kerületi vezetés álláspontját, törekvéseit a legkönnyebben az írott és az elektronikus sajtó útján lehetne hatékonyan eljuttatni a lakossághoz. Amikor azonban az írott sajtó leamortizálja önmagát, és csupán pártlapként, propaganda célokat szolgál, és teljesen elveszíti az újságokkal szemben felállított szakmai alapvetéseket, annak válság esetén súlyos következményei lesznek (vannak).

Az ideológiai töltetésű kiadványok lehet, hogy látszatra szolgálják pénzt adó gazdáikat, de nem szolgálnak objektivitásra törekvő hírtartalmat. Ezért képtelenek azt a

Tessék mondani: vajon odaadnák-e valakinek a kassza kulcsát, pláne az otthoni páncélszekrényét (már akinek egyáltalán van ilyen); szóval odaadnák-e valakinek, aki közismert hamiskártyás, játékfüggő, 19-re lapot kér – vagyis fölöslegesen kockáztat, néha cinkelt lapokkal játszik, és ezt még büszkén vállalja is? Ugye nem? Hiszen nem ment el a józan eszük.

Tudják, hogy a notórius kártyafüggő és hamiskártyás nem a megszokott módon játszik, menet közben átírja a saját szája íze vagy éppen a lapjárás szerint a szabályokat, a zsebébe rejtett három ászt a pakliban lévő négyből... Szóval minden, csak nem éppen megbízható partner a kártyaasztalnál. Őszintén: odaadnák ennek az embernek a képzeletbeli páncélszekrény kulcsát, hogy mostantól, mivel a nagy a baj, de tényleg nagyon nagy a baj, ugyan vigyázzon már kicsit a közös javainkra. Ugye hogy nem?

Hát valahogy így érezhették magukat az

Azt mondta a polgármester a legutóbbi képviselő–testületi ülésen Takács Krisztián képviselőnek a Csepel Utánpótlás Sportegyesület támogatási beszámolójával kapcsolatos kérdésére válaszolva, hogy „örülne neki, ha minden egyesület, akiket támogatnak, továbbra is átlátható lenne, szerinte ennek az átláthatóságnak a Csepeli Utánpótlás Egyesület teljes mértékben megfelel.” 

https://csepel.hu/anyagok/dokumentumtar/Testuleti_anyagok/2020/02.27/jkv_2020_02_27_nyilt.pdf 

Én is örülnék, ha a polgármester állítása igaz lenne, de nem az. Szerintem az egyesület, nem felel meg az átláthatósági előírásoknak, nem tesz eleget közzétételi kötelességének. Az egyesület honlapján (csepelutanpotlas.hu) ugyanis nem találtam nyomát semmilyen a gazdálkodással kapcsolatos beszámolónak. Annak sem, hogy az előző években mennyi támogatást kapott a csepeli önkormányzattól. 

Olvasható viszont a honlapon, hogy 2017-2019 között az egyesület évente támogatási kérelmekkel fordult az MLSZ-hez ahol kérelme mindig meghallgatásra talált. Három év alatt összesen 73,5 milliós állami támogatásban részesültek a labdarúgó utánpótlás nevelése érdekében.

Utánanéztem az önkormányzati támogatásnak is: ugyanezen időszak alatt, vagyis 2017. és 2019. között a testület által jóváhagyott éves költségvetésekben összesen több mint 223 milliós támogatási összeg került jóváhagyásra.

Nehéz hetek jönnek. Talán már csak napok választanak el minket a kijárási tilalomtól, amikor majd összezárnak, vagy épp elzárnak minket szeretteinktől, egyre idegesebb mindenki. Engem is jobban zavart a takarítónő reggel, mint szokott, durvábban szólok a kollégáimhoz és nagy elánnal chatelek a barátaimmal az utcán mászkáló, nagyon felelőtlen nyugdíjasokról. A Facebook falam tele van beszámolókkal és fotókkal arról, hogy milyen sok buta ember üldögél a buszokon, miközben mi okosak otthon maradtunk, vagy ha nem tehetjük, legalább kerékpárral járunk.  

Pedig az életünket megváltoztatni nem olyan egyszerű. Én, aki napi nyolc órát foglalkozom hírekkel, ami most a koronavírust jelenti, pár napja még a buszon ültem; biztosan nem mosok kezet mindig, amikor kellene; többször hozzáértem az arcomhoz ma is. Egy hete még találkoztam édesanyámmal, aki 63 éves. A szokásainkat csak lassan tudjuk elhagyni, és megijedni is jellemzően túl későn szoktunk. Egy átlagos hírfogyasztó ráadásul azzal szembesült, hogy reggel még nem volt szükség az iskolák bezárására, este pedig már igen; az értelmes kommunikációval látványosan elkéső kormány egészségügyért felelős miniszterét el kellett dugni a sajtó elől; miközben

Katonai járőr Csepel főterén. A koronavírus ettől meghátrál?

A rendkívüli jogrend, az országos veszélyhelyzet határozatlan idejű meghosszabbítása olyan biankó csekk lenne a kormány kezében, amiről Orbán mindig is álmodozott

Itt az ideje megkongatni a vészharangot!

De nemcsak azért, amiért gondolják, az egyre terjedő koronavírus járvány miatt.

Persze amiatt is aggódnunk kell, hiszen még csak most jön a legjava, ahogy azt az úgynevezett operatív törzs tájékoztatóján, meg a péntek reggeli miniszterelnöki igehirdetésen mondják a Kossuth Rádióban. Igen, tudjuk, már most a csoportos megbetegedések kellős közepén vagyunk és most már a legfelsőbb helyről is beismerték, hogy nem tudjuk elkerülni a legrosszabbat vagyis a tömeges megbetegedéseket.

Már vannak idős emberek, akiket elvesztettünk, fogalmunk sincs róla, hogy vajon hányan kószálnak lázasan vagy amúgy tünetmentesen, de közben szórják a vírust szanaszét. A főváros utcáin még mindig

A koronavírus terjedésének időszakában ne a Facebookon parádézzanak, hanem szervezzék meg a naprakész csepeli tájékoztatást, amely MINDENKIHEZ eljut! A pénz sem akadály, mert láthattuk: tavaly, amikor a Fidesz és főként Borbély Lénárd választási kampányát kellett fedezni csepeli közpénzből, akkor semmi sem volt drága. Hónapokon át nem kéthetenként, hanem hetente jelent meg a Csepeli Hírmondó. Most mi az akadálya? Miért nem állítják vissza a Csepp TV-t?

Rácsot hegesztettek a csepeli dühöngőkre az önkormányzat emberei, a játszótereket és a kutyafuttatókat pedig lelakatolták. Jó oka volt ennek az intézkedésnek a koronavírus hazai megjelenése után, de ezt csak a beavatottak ismerhették. A gyerekek és a szüleik, akik újra és újra körbejárták a bekerített beton pályát eleinte semmit sem tudtak a drasztikus lépés okairól. Ha a polgármester emberein múlik, akkor még most is ott bolyonghatnának a rács körül, mert a mai napig egy sor sem tudatja velük, miért zárták le előlük a dühöngőt. 

Úgy látszik, Borbély Lénárd polgármesternek és a kerületi tájékoztatásért felelős Ábel Attila alpolgármesternek meggyőződése, hogy a Facebookon elhelyezett üzeneteikkel letudták a tájékoztatási kötelezettségüket. A látszat - és a hiányos informálás - csal. Nem kicsit, de nagyon.

Kétségtelen, ma már Csepelen is sokan használják az internetet, és  a Facebookot. A koronavírus megjelenése óta a sokat óvott, de még többször a bűnbakként feltüntetett idősebbekhez azonban az internet nem jut el. Nem jut el a naponta változó információk sokasága azokhoz sem, akinek nem volt pénze számítógépre, internetre. Nem kevesen vannak ilyenek sajnos Csepelen. Hozzájuk évtizedek óta az önkormányzat kötelessége  eljuttatni az életüket meghatározó helyi és országos híreket. A 2010 előtti időkben  a Csepp TV hetente, ha kellett, naponta közölt helyi riportokat. Az akkori Csepel újság öt éven át - 2006-tól 2010 őszéig -  már HETENTE jutott el a kerület lakóihoz 35 ezer példányban.  Tíz éve  a Csepeli Hírmondónak kellene betölteni ezt a feladatot, de nem tölti be, mert csak kéthetente jelenik meg. Ez  most  veszélyes! 

A Csepeli Hírmondó március 11-én jelent meg utoljára. Akkor is a szokásos Fidesz-propaganda, a vakítás, a dicsőség-krónika, az ígérethalmaz foglalta el a helyet a drága papíron. Csepel városvezetői március 11-én még egyetlen szót sem szóltak a világot veszélyeztető koronavírusról. Tizenegy nap telt el azóta. Borbély Lénárd Ábel Attilával az oldalán nem egy, de két KÜLÖN SZÁMOT is megjelentethetett volna, amelyben a koronavírussal

Hadházy Ákos független képviselő a javaslatra reagálva az oldalán azt írta: „Nem vagyok hajlandó teljhatalmat adni egy olyan miniszterelnöknek, aki egy hete még azzal riogatott, hogy nem ad fizetést a tanároknak, ha bezárják az iskolákat.”

Csak kettőt alszunk, és más világ köszönt Magyarországra. A kormány ugyanis pénteken benyújtotta, az országgyűlés pedig kedden akár már el is fogadhatja  azt a törvényjavaslatot, amivel

előre meg nem határozott időre meghosszabbítanák a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetet.

Ebben az időszakban a kormány gyakorlatilag rendeletekkel irányíthat: 

egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet és más rendkívüli intézkedéseket is hozhat. A javaslat bevezetőjében megjegyzik, hogy a potenciálisan előttünk álló intézkedések „szokatlan és idegen korlátozásnak” tűnnek, de ezek betartása, „az összefogás és a fegyelmezettség a magyarság legfontosabb erőtartaléka lehet”.

• Meghosszabbítanák a veszélyhelyzetet, és a járvány miatt a parlamentet sem kellene összehívni;
• az önkormányzati testületeket nem lehetne feloszlatni;
• az időközi választásokat vagy a népszavazásokat nem lehetne megtartani;
• a járványügyi intézkedések akadályozásáért börtön járna;
• és a rémhírterjesztést is szigorúbban büntetnék.

Csepel városvezetői: Borbély Lénárd és (félig háttal) Ábel Attila. Vannak időszakok, amikor igencsak jót tesz egy gépesített nagytakarítás és egy fertőtlenítés

Horváth Gyula, a csepeli DK elnöke, ellenzéki önkormányzati képviselő  kérést intézett Borbély Lénárd polgármesterhez és Ábel Attila alpolgármesterhez.

Horváth Gyula kérését változtatás nélkül ismertetjük meg olvasóinkkal: 

"Fiúk!/Ábel Attila, Borbély Lénárd/

Úgy tudom, hogy

"Bejelentették, hogy péntektől katonák is részt vesznek a járvány következtében kialakult helyzet kezelésében. Ez az intézkedés előbb vagy utóbb - nagy valószínűséggel - a rendészeti feladatokat is érinteni fogja". Amikor csütörtökön ezt írta közösségi oldalán Horváth Gyula, a csepeli DK elnöke, valószínűleg nem tudta, nem tudhatta, hogy a katonai járőr Csepelen is megjelenik a városközpontban, a Szent Imre téren. Az RTL Klub Híradójának stábja pénteken rögzítette a katonák csepeli járőrözését. 

Horváth Gyula a kormányzati intézkedéssel kapcsolatban így összegezte véleményét:  

Nagyon érzékeny pontra tapintott ezzel a vezetés! A katonaság belföldi alkalmazása ugyanis sok kérdést vethet fel.

Az könnyen belátható, hogy a járvány megfékezése közügy, és ennek rendészeti betartatása mindenkinek érdeke. Ebből a szempontból nézve tehát, még indokolt is lehet a katonaság lehetőségeinek igénybevétele.

Az illetékesek tájékoztatása szerint azonban a

A naplót Orosz György tette közzé

0. Nap:

Miután felkeltem megittam a védőitalt, amit már 20 éve fogyasztok és fogyasztja mindenki az építőipari cégnél, ahol dolgozom. Szóltak a munkahelyemről, hogy azokat a felületeket, amikhez hozzá nyúlunk, azt óránként fertőtlenítik… nem tudom ezt hogy akarják kivitelezni… belefújnak valamit a zsebembe?

A lényeg, a lapát nyelét nem kell fújkálni, de erről nem szólok. Reméljük minket nem érint a karantén, mert mi nem tudunk otthonról dolgozni. Még a téglát haza is viszem, de már van elég falunk.

Kiderült, hogy mindenki hazamehet. Ennek többen örülnek, de szerintem sokan még nem gondolták át, hogy a gyerekek is otthon lesznek meg a feleségük. Hívott a nejem, hogy vegyek meg mindent, ami fontos, mert lehet be leszünk zárva pár hétig. Megyek veszek védőitalt, amennyit a biciklim elbír, még magamba is viszek, amennyit elbírok. Sajnos hiánycikk minden, most értettem meg, hogy Orosz Gyuri (humorista) miért főzi a vakcinát két hete befőttből és téli almából.

Akartam zsömlét is venni, de mivel nem érhetünk az arcunkhoz, nem tudtam megnyálazni az ujjam, így nem tudtam kinyitni a zacskót a pékségben. Nem baj, tettem kettőt a zsebembe, bár az meg fertőzött terület. Gondoltam megyek elbúcsúzni a barátoktól a kocsmába, mindenki sorban áll, egyszerre 2 ember lehet csak bent, és mivel a kocsmárosnak bent kell lennie, Laci meg megkapta a fizetését, ezért hosszú lesz a várakozási idő. Nem fogunk kezet csak koccintunk, senki nem ér az arcához, mondjuk nekem eddig is volt mindig az arcom és a kezem közt egy pohár. Most jöttem rá, hogy

Csepel és Soroksár független országgyűlési képviselője, dr. Szabó Szabolcs többek között ezt írta a gazdasági elit tagjainak: Az elmúlt években Önök jelentős állami és uniós támogatásokat vehettek igénybe, sok vállalkozás kapott jelentős állami megrendeléseket, minek eredményeképp igen nagy nyereségre tudtak szert tenni. Most arra kérem Önöket, hogy ebből juttassanak forrásokat a koronavírus-járvány okozta károk kezelésére

A teljes levél így szól:

Tisztelt magyar nagyvállalkozók!

A Magyarországon is egyre gyorsabban terjedő koronavírus-járvány mindannyiunkat új helyzet elé állít, melynek kezelésében az Önök szolidaritása kulcsfontosságú lehet. A magyar társadalomnak most szüksége van az Önök anyagi támogatására, az egészségügyi ellátórendszernek szüksége van a felajánlásaikra, a munkavállalóinak pedig szüksége van a munkahelyükre és a jövedelmükre.

Az elmúlt években Önök jelentős állami és uniós támogatásokat vehettek igénybe, sok vállalkozás kapott jelentős állami megrendeléseket, minek eredményeképp igen nagy nyereségre tudtak szert tenni. Most arra kérem Önöket, hogy ebből juttassanak forrásokat a koronavírus-járvány okozta károk kezelésére. Külföldön már nagyon sok példát láttunk az elmúlt hetekben arra, hogy a társadalom leggazdagabb tagjai jelentős pénzbeli vagy természetbeni felajánlásokat tettek, gondoljunk a cseh Petr Keller-re, a kínai Jack Ma-ra, vagy magára Bill Gates-re, csak hogy a legismertebb neveket soroljam. Ilyesmire itthon még csak elvétve látunk példát. Most eljött az ideje az adakozásnak, az önkéntes felajánlásnak. A következő lehetőségeket ajánlom a figyelmükbe:

A hozzátartozóknak és hivatalos újságírói megkeresésre sem árulják el, hol feküdt a beteg, ahogy a kórházi személyzetnek sincs pontos információja erről - írja a HVG.HU

Mi is szeretnénk tudni, higgye el, de nekünk sem mondanak semmit – hétfő délelőtt több mint két óra alatt ez volt a legtöbb „információ”, amit olvasónk „megtudott” a Jahn Ferenc kórházban arról, hogy hol, az intézmény melyik osztályán kezelték egy hétig azt a 75 éves férfit, aki a koronavírus első hivatalos magyarországi áldozataként hunyt el vasárnap.

Egy asszony azért szerette volna mindezt megtudni, mert a nem hivatalos információk szerint a férfi pontosan abban az időben feküdt a kórházban, mint Ilona testvére is, aki néhány napja szintén ott halt meg. Bár a 78 éves nőnek voltak meglévő alapbetegségei – daganatos beteg volt –, a halála előtt légzési nehézségei voltak, halála pedig a kezelőorvosa szerint is váratlan volt, az állapota nem indokolta. Rajta már nem segítene, ha az érdeklődő asszony tudná, jelen volt-e és szerepet játszott-e esetleg a halálában a koronavírus, de mivel maga is 76 éves, szeretné tudni, megfertőződhetett-e a napi kétszeri látogatásokkor vagy sem.

Ha tudná, hogy az elhunyt férfi a halála előtt

Takács Krisztián a csepeli kép alá csak ennyit írt: "Ildikével ma bevásároltunk a Marika mamának is!" Mi sem fűzünk hozzá kommentárt, csak kérdezzük: Vannak, lesznek követői a kezdeményezésnek?

Forrás: Takács Krisztián FB-oldala 

Bármit mond, mindig csak a kezét figyeljék!

Hiány – és adósságmentes csepeli költségvetés biztosítja a fejlesztéseket címmel adott hírt a közpénzből eltartott Csepeli Hírmondó (CSH) a kerületi költségvetés megalkotásáról. Látszólag mindenki tette a dolgát: az alkotók alkottak (költségvetést), a fideszes városvezetők szócsöve pedig tudósított. A látszat - mint oly sokszor - most is csalt.

A CSH ügyeletes trükkmesterei - a tudósító és a szerkesztő - ugyanis bár két oldalt kaptak a képviselő-testületi ülésről szóló beszámolóhoz a 23 napirendből, mindössze 8-nak a rövidebb-hosszabb feldolgozására voltak képesek. Így aztán kimaradt a tájékoztatásból például az ingatlanvagyon egy részének hasznosítására vonatkozó javaslat,  Csepel Integrált Településfejlesztési Stratégiájának felülvizsgálata, a Csodakút Egyesített Óvoda intézményvezetői pályázatának kiírását tartalmazó javaslat, stb. Csupa – az újság által –, érdektelennek tartott téma, melyek azonban szorosan összefüggnek a kerület költségvetésével, fejlesztésével, egy-egy kerületi intézmény jövőjével.

Vajon miért nem fontosak ezek a témák a szerkesztőség számára? Talán csak nem a tulajdonos képviselője döntötte el, hogy mi kerüljön a lapba? Vagy már a lap szerkesztősége, illetve  az egyes újságírók is tudják mit szabad és mit nem megírni?

A költségvetés, az önkormányzati költségvetés is, az állami vagy a helyi városvezetők politikájának legfontosabb eszköze. Miért kellene az ellenzéknek elfogadnia? Különösen akkor, ha a polgármester, akinek nem szokása a költségvetés előkészítésébe bevonni az ellenzéket, most „salátarendeletként” mindent el akar a költségvetéssel együtt adni. A tervezet kiegészítése a nevelési segéllyel, az SZTK létszámának meghatározásával és az adósságkezelési ügyek költségvetésből való kiemelésével, tudatos csapdaállítás volt az ellenzéknek. Az ellenzéki javaslatokat, miszerint külön szavazzanak a költségvetésről és külön a „salátatémákról”, csak le kellett szavazni, s máris működött a szemérmetlen csapda. 

A CSH tudósítója  azt írta, hogy

Kovács Zoltán a  sajtó napján szidta a sajtót, tájékoztatás helyett tajtékzott 

Tegnap reggel a ferihegyi gyorsforgalmi úton a hvg egyik munkatársa lefotózta az új kormányplakátot, amelyen a „ koronavírus.gov.hu” fölött az olvasható, hogy „Tájékozódjon hiteles forrásból”. A hiteles forrás értelemszerűen az alatta levő hivatkozás lenne, mi más, és az rendben is van, hogy epidémia idején egyetlen központnak kell kézben tartani a dolgokat, informálni a lakosságot, és kérni, vagy éppen utasítani az embereket olyan szabályok betartására, amelyek a közjót, adott esetben a túlélést, a biztonságot, az ellátást, a gazdaság még működő részeinek életben tartását szolgálják.

Csak hát nem olyan egyszerű kicsikarni a társadalomból az elvárt reakciókat, akkor sem, ha azok amúgy józan paraszti ésszel is felfoghatók lennének, magyarán el se kellene ezeket rendelni. Nyilván azokról a fertőzöttekről van szó, akik a szimptómák tudatában is beülnek egy repülőjárat utasai közé, azokról, akik a családhoz hazajutás reményében a határon eltitkolják, honnan jönnek, így nagy eséllyel fertőzik meg épp a szeretteiket, vagy azokról, akik

Csak a csepeliek meg ne tudják?

- Van-e Csepelen koronavírussal fertőzött beteg, és ha van, akkor közülük hányan vannak kórházban, illetve karanténban?

- Elegendő szakorvos, háziorvos van a kerületben, tudják-e pótolni a 65 év feletti orvosokat?

- Miért nem válaszolnak, miért tagadják meg a választ a csepeli városvezetők a  közérdekű csepeli kérdésekre?

Örömmel és meglepődve olvastam Horváth Gyulának, a csepeli önkormányzat ellenzéki (DK-s) képviselőjének fb oldalán, hogy Borbély Lénárd csepeli polgármester hétfő délután találkozott a képviselő-testületben mandátummal rendelkező pártok frakcióvezetőivel. Tíz év óta ilyen vagy hasonló találkozóra nem tudok példát mondani. A kis írásból megtudtam: Borbély úr tájékoztatást adott a „koronavírus járvány következtében kialakult csepeli egészségügyi helyzetről”, valamint a „törvényből adódó megtett, és várható intézkedéseiről”. A szerző megírta azt is, hogy a „járvány megfékezése érdekében támogatásukról biztosították a polgármestert feladatainak ellátásában”, ugyanakkor kérték, hogy csak olyan kérdésekben döntsön személyesen, „amelyek a helyzet kezeléséhez elengedhetetlenül szükségesek”. A többi kérdésben kérték, hogy „várja meg, amíg a járvány elül, és a testület és a bizottságok újra folytathatják munkájukat.” https://www.facebook.com/photo.php?fbid=2831934693557318&set=a.1153293944754743&type=3&theater 

A DK-s képviselő szűkszavú beszámolója után egy részletes, HIVATALOS összefoglalót kerestem. Először megnéztem a csepel.hu-t, az önkormányzat hivatalos honlapját, majd a polgármester nem hivatalos facebook oldalát (ugyanis ő szereti saját fb oldalán közölni a hivatalos önkormányzati határozatokat vagy fontosabb polgármesteri döntéseit), talán többet megtudok a találkozóról. Nem volt szerencsém. Egyiken sem jelent meg egy árva sor sem a

Czunyiné Dr. Bertalan Judit.és Deutsch Tamás. Aligha véletlen, hogy mindketten a digitális elfekvőben kötöttek ki. Se kép, se hang arról, hogy szorgalmazták volna az iskolák digitalizációját. Ami azt sejteti, hogy általában az ország átállítása, konkrétan az iskoláké nem volt fontos a kormány számára. Most meg bekopogtatott az a fránya XXI. század és a koronavírus...

A parlamentben Orbán Viktor ki nem mondta volna, hogy a koronavírus-járvány miatt záratta be az iskolákat. Imigyen fogalmazott: „Nem zártuk be az iskolákat, hanem egy új tanmódot, tanrendet, tanítási eljárásrendet hirdettünk meg.” Ismerem a módszert. Ha nem akarom elkötelezni magam valami mellett, akkor az értelmező szótárból kikeresem a rokon értelmű szavakat, és felsorolok belőlük néhányat, hogy az olvasó kedvére választhasson.

A miniszterelnök azért szaporította a szót, mert pénteken reggel kizárta az iskolák bezárását. Tizenhárom órával később, este negyed tízkor mégis bejelentette, hogy hétfőtől életbe lép „a tanterven kívüli digitális munkarend”. Azóta eme kifejezést használja a kormánysajtó az iskolák bezárása helyett. Az egészben nem az a furcsa, hogy az ország első embere szómágiához folyamodik, nehogy kiderüljön: egy napon belül gyökeresen másként beszélt és döntött 1,2 millió gyermek és néhány millió szülő-nagyszülő szinte létfontosságú gondjáról. Ezt más ügyekben már megszoktuk. Az viszont csak most tudatosodott, hogy a fülünk hallatára lepleződött le egy nyúlós folyamat.

A digitális átállításnak ugyanis

Borbély Lénárdnak a sajtóért felelős alpolgármestere majmoktól díszített FB-posztjában , arról értekezik, hogy most, járvány idején „kell ész és belátás, normális gondolkodás”. - Erre Horváth Gyula csepeli  (DK-s) önkormányzati képviselő figyelt fel. Tapasztalatait és véleményét így összegezte az ellenzéki politikus: 

"Ennek az írásnak a második felében Ábel Attila úgy állítja be, mintha a most középkorú nemzedék még nem élt volna át veszélyes időket. Nagyot téved, mert a Dél-szláv háború a határaink mentén, bizony az volt! Magyar nemzetiségi területeken is dúltak harcok, halálos áldozatokat szedtek. Az egészségügyben pedig a korona vírus előtt is voltak halálos mutációi az influenza vírusnak.(H1N1) Társadalmunk pedig átélte az egyik legveszélyesebb traumát, a rendszerváltást.

Ezek a maguk helyén, és idejében mind robbanásveszélyes helyzetek voltak! Akkoriban azonban a nép és a vezetői, tudtak konszenzusosan gondolkodni. A hatalom képes volt az emberek igényeit, a többségi akaratot képviselni, és arra törekedett, hogy mennél nagyobb egységet építsen maga mögé. Ma ennek nyomát sem látni! Nincs egység, nincs egyenlőség, csak sejtések, és sejtetések vannak. A híres (hírhedt) fideszes „kommunikáció seggre esett! Egyik nap így, a másikon homlokegyenest másként szól a vezéri harsona! Rémhírek, és bizonytalanságok észlelhetők, amik abból adódhatnak, hogy a megosztott társadalomban nincs meg a megfelelő bizalom a vezetőkkel szemben.

Néhányan – benne élen a csepeli önkormányzati vezetőkkel – azt hiszik, hogy a járványt is politikai ügyként lehet kezelni. Erre

Habony Árpád és Orbán Viktor. A koronavírus járványos terjedése idején kettőjük közül  ki irányítja a kommunikációs védekezést?

Amíg más országokban (a sikeresekben, például Tajvanon, Dél-Koreában, Szingapúrban vagy épp Svédországban ingyenes tesztekkel, maximált áras védőeszközökkel, korrekt kommunikációval) rutinos járványügyi szakemberek irányítják a védekezést – az ez ügyben laikus kormányt is –, nálunk egy Habony Árpád nevű, végzettség nélküli informális kormánytanácsadó vezényel.

Tegyük hozzá, Habony a maga munkáját precízen elvégzi, csak ennek semmi köze a megvédésünkhöz. A feladata ugyanis annyi, hogy a politikai veszteség minimális, a politikai profit pedig maximális legyen. Így, és csak így eshetett, hogy miközben a két és fél hónapja ismert járvány előkészületeiben, az elvégzett tesztek számában vagy a védőeszközök rendelkezésre állását tekintve a legutolsók vagyunk Európában, minden magyar ember tudja már, hogy a

Aki kicsit is ismeri a Jahn Ferenc csepeli telephelyét (azaz a csepeli kórházat), tudja, hogy túlnyomó többségében idős emberek és/vagy krónikus betegek vannak itt, az itteni osztályok jellege miatt.

Dukán András, a csepeli önkormányzat ellenzéki (Momentum) képviselője Kovács Zoltán államtitkár, kormányszóvivő március 15-i elképesztő koronavírusos sajtótájékoztatója után a következőket közölte saját FB-oldalán: 

"Az információ hiánya okozza a pánikot és a bizonytalanságot, nem az újságírók

Újságíró: "A ma elhunyt férfi, ugye a Jahn Ferenc kórházból került át a másik kórházba. Ezt lehet tudni, hogy melyik telephely? A központi telephely volt vagy pedig a csepeli telephelyről?"
Kovács Zoltán kormányszóvivő válasza: "Nem bocsájtkoznék ilyen típusú információba."