Ábel Attila alpolgármesternek és főnökének, Borbély Lénárd polgármesternek most nem a krumplit kellene osztogatni kegyből, hanem kötelességből és a fizetésért a koronavírus miatti információt eljuttatni minden csepelihez, de legalább azokhoz, akiknek az élete múlhat a tudni valókon...

Felháborító! A csepeli önkormányzat vezetői nem tartják be a kormány állandóan hangoztatott álláspontját, miszerint a koronavírussal kapcsolatos kommunikációban rendkívül fontos az ügyek politikamentes kezelése. Hogy honnan veszem?

A várható óvodabezárások miatt megnéztem a csepel.hu-n, az önkormányzat hivatalos honlapján közölt híreket, tájékoztatókat. Vasárnap estig ott semmi hír nem volt arról, hogy tervezi-e a helyi vezetés a csepeli óvodák, bölcsődék bezárását. Nem létezik, mondom magamnak. Gyorsan „rámentem” a polgármester saját facebook oldalára, majd a csepel.info c. hírblogra, amely a fideszes alpolgármester és baráti körének érdekeltsége, s maga az alpolgármester is részt vesz a szerkesztésében. 

Borbély úr, többes szám első személyben, azaz királyi többesben, közli (III. hó 14-én, pénteken, valamikor késő este), hogy a „következő fontos döntéseket hoztuk”, majd ismerteti azokat, többek között, hogy a csepeli óvodákban és bölcsődékben „hétfőtől kezdve rendkívüli szünetet rendelnek el.” Ezt követően számos egyéb intézkedésről tájékoztatja a facebook oldalát olvasókat. Nem a csepelieket, bár tájékoztatója Tisztelt Csepeliek!- kel kezdődik! Ezek szerint Ő úgy tudja, hogy mind a 72.000 csepeli fenn van a facebook-on. Rosszul tudja. 

Nagy József, az alapítvány elnöke nyitotta meg a kiállítást

Szombat délután szűk körben megnyilt a sszáz éves Csepeli Munkásotthon jubileumi programsorozata 100 év nemcsak képeken című kiállítása.  (FOTÓK ÖZÖNE A SZÁZ ÉVES CSEPELI MUNKÁSOTTHON ÉLETÉBŐL, EMLÉKEIBŐL) 

Juhász Gyula A munkásotthon homlokára című versének elhangzása után Nagy József az alapítvány elnöke nyitotta meg a kiállítást. Megnyitó beszédében  öszefoglalta, felidézte a száz esztendő legfontosabb állomásait, hangsúlyozva, hogy az intézmény mindvégig a kultúrát, a csepeliek  művelődését, felemelkedését szolgálta.

Ezt követően Takács Mónika, a munkásotthon vezetője szólt arról, hogy

Tegyük most félre az ünnepi szókészletünket – amúgy is kopott már –, most hamisan csengne minden pátosszal teli mondat, a márciusi ifjak örökségének említése. Nincs forradalom, sem fülke-, sem ellen-, a költők is hallgatnak. A világjárvány fittyet hány arra, hogy Magyarországon most nemzeti ünnepet kellene tartani, kitüntetéseket osztani, ünnepelni a kormány erényeit, vagy a feltörekvő ellenzéket; himnikus szavakban körbeölelni a miniszterelnököt, az elmúlt száz év legsikeresebb parancsnokát, vagy éppen fogadalmakat tenni – akár 12 pontban – arra, hogy megmenti az ellenzék a népet a zsarnokától.

Március 15-e van, mégsincs ünnep, de szónoki ünneprontás sincs. A városok néptelenek, az emberek az otthonukba húzódnak, és aligha jut eszükbe bármi, ami

Dicsőséges nagyurak, hát
Hogy vagytok?
Viszket-e ugy egy kicsit a
Nyakatok?
Uj divatu nyakravaló
Készül most
Számotokra... nem cifra, de
Jó szoros.

Tudjátok-e, mennyit kértünk
Titeket,
Hogy irántunk emberiek
Legyetek,
Vegyetek be az emberek
Sorába...
Rimánkodott a szegény nép,
S hiába.

A vágy metrója. Gyorsvasút, HÉV, villamos, metró, 5-ös metró, megint HÉV, csak korszerűsítik, most megint metró, távlati 5-ös metró – mindezt olvastuk már néhányszor a csepeli HÉV-ről. Csak azt nem, hogy az önkormányzat vezetése őszintén beszélt volna a csepeliekkel, például egy lakossági fórum keretében, arról, mi az önkormányzati vezetés álláspontja, hogyan kívánja ezt képviselni a főváros és a kormány vezetői előtt. Vajon miért nem?

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  március 11-én megjelent 5. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Most az idei költségvetési tervezet, a csepeli HÉV ügye, az útépítés, a koronavírus és Németh Szilárd faültetési akciója adta a lap Aktuális c. rovatának gerincét. Természetesen kényes kérdések nélkül, inkább tájékoztató jelleggel írt írások keretei között. Politika csak az ellenzék enyhe kritizálásában érhető tetten. Folyik a békés építő munka.

Csepelen semmi gond, minden  rendben, az emberek gondtalanul élik mindennapjaikat. Így lesz egyre unalmasabb a lap, így lesz egyre kevesebb a közélet iránt érdeklődők száma. Valószínűleg ez is a cél. Nehogy már hirtelen elkezdjenek politizálni a csepeliek. Arról még talán írni is kellene, s abból még baj is lehetne. 

Véleményünk a cikkekről:

Pontosan száz évvel ezelőtt, 1920. március 14-én avatták fel a Csepeli Munkásotthont, a mai Árpád utcai ház elődjét. Az intézmény kulturális, társadalmi, közéleti, történelmi jelentősége Csepel és az ország életében is meghatározó volt, és az maradt a mai napig. 

Készülve az ország-, világszerte ismert, elismert, megbecsült, többszörösen kitüntetett intézmény centenáriumi ünnepségére, arra vállalkoztunk, hogy öt folytatásban megpróbáltuk feleleveníteni a küzdelmes, de mégis nagyszerű, ma is élő kulturális értékeket és hagyományokat teremtő évszázad néhány, általunk fontosnak tartott történését, az intézmény létrejöttének kezdeteitől napjainkig.  

Az első részben, A KEZDETEK ÉS AZ ELŐZMÉNYEK címmel 1903-ig mentünk vissza az időben. Akkor alakultak meg a csepeli munkások helyi szervezetei, amelyek éveken át a helyi Niederkirchner-, Molnár-, Pickerman-féle vendéglőkben élték szervezeti életüket. széles körű gyűjtés után vásárolták meg  „az Árpád utca és a József utca sarkán lévő földszintes nagy épületet, a volt Saufner-féle vendéglőt – Munkásotthonnak”. Az érdeklődéshez és az igényekhez képest gyorsan szűknek bizonyult ez a hely is. Munkásszövetkezetet alapítottak, újabb gyűjtést indítottak, hogy felépüljön a végleges munkásotthon. Mint oly sokszor a későbbiekben, már a kezdeteknél is közbeszólt a történelem, jött az

A vírus ott terjed a leggyorsabban, ahol nem hajlandóak áldozni a korai felismerésre. Most egészségügyi rendszerek és kormányzati szisztémák vizsgáznak élőben, a létező legmagasabb tétekkel a világ nyilvánossága előtt. Hogy áll Magyarország?

Ahol eddig sikerült megfékezni a koronavírus-járvány terjedését, ott a védekezés kivétel nélkül mindenütt az emberek széles körű szűrésén alapul.

Egy vírusos légúti kór, amely ellen nincs védőoltás, csak a két végponton kínál beavatkozási lehetőséget. Ki lehet szűrni a populációból azokat, akik esetleg tünetmentesen, vagy még csak enyhe tüneteket mutatva hordozzák a vírust, naponta akár százakat továbbfertőzve, és lehet küzdeni a legsúlyosabb szimptómákat mutató betegek túléléséért. A kettő között csak az ima marad...

Aki lemond a megelőző szűrésről, az

Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke és Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár közös sajtótájékoztatójukon jelentették be 2017. októberében, hogy  188 milliárd forintból újul meg a Szent László kórház. Látványterveket  lehet nézegetni, de a hangzatos ígéretekből semmi sem valósult meg eddig, de most itt a koronavírus...

Orbán Viktor miniszterelnök és az operatív törzs a koronavírus-járvány elleni védekezéssel kapcsolatban mindig azt hangsúlyozza, hogy minden eszköz rendelkezésre áll és Magyarország felkészült a járvány kezelésére. Az ellátás központja pedig a Szent László kórház, amely a kormány szerint a legsúlyosabb betegek kezelésére is felkészült. Lapunk azonban a helyszínen szemlélte meg, hogy milyen állapotban vannak konkrétan a Szent László kórház épületei. Röviden: lerobbant állapotban és ezt korábban a kormány is elismerte.

Még 2018 nyarán beszélt arról Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, hogy a korábban a Szent István és a Szent László Kórházak egyesüléséből létrejött dél-pesti centrumkórház jelenleg igen rossz körülmények között működik, így az intézményt megfelelő, 21. századi színvonalra kívánják fejleszteni. Ez nem történt meg, inkább egy 19. századi színvonalról lehet beszélni. Látványtervek persze készültek. Kásler Miklós korábban azt vizionálta, hogy a kórháznál 190 ezer négyzetméter megépítésétől, átépítésétől azt lehet remélni, hogy az intézmény a sürgősségi betegellátás egyik vezető központja lesz.

Huszonöt évvel ezelőtt gyökeres fordulat történt a magyar gazdaságpolitikában. Megkezdődött a gazdaság és főképpen az államháztartás pénzügyi stabilizálása. A program kettős célja a legkevésbé sem lopakodó államcsőd megakadályozása és a gazdaság fenntartható, tehát egyensúlyőrző növekedési pályára állítása volt - írja Fejjel a falnak című cikkében Bokros Lajos

A gyors egymásutánban bevezetett intézkedések e két legfontosabb célt elérték. A stabilizáció egyértelműen sikeresnek bizonyult: a magyar gazdaság elkerülte mind az államcsődöt, mind a gazdaság visszaesését. Stabilizáció recesszió nélkül – így köszöntötte a programot Kornai János és a nemzetközi piaci közvélemény.

Legyen ez az utolsó írás, ami megünnepli a jeles gazdaságpolitikai fordulatot. (A Szabadság és Reform Intézet 2020. március 7-i konferenciáján megemlítjük és megsüvegeljük mindazokat, akik jelentősen hozzájárultak a program sikeréhez.)

"A pánikreakciók elkezdődtek, zajlik a tartós élelmiszerek felvásárlása, ami teljesen racionális. A karanténban enni kell.”

Egy tömegpánik hatásos kezeléséhez a jó kormányzás alapfeltétel. A hozzá nem értés, a hazudozás ellenjavalt – mondja Csepeli György szociálpszichológus

„Járványveszély esetében a pánik különös alakzatot ölt. Elmarad a szokásos menekülési reakció, hiszen nincs hova menekülni. A helyben maradás, a tehetetlen várakozás és a szorongás válik úrrá az embereken” – összegezte álláspontját  a tudas.hu-nak a professzor.

Mint mondta, a szorongásnak nincs neme, vallása, kultúrája. A politikai rendszerek szerepe fontosabb. „Az autoriter rendszer a legrosszabb. Ott minden egyetlen vezetőn múlik, aki amúgy is túlterhelt, s ha inkompetens, szolgalelkű, ostoba tanácsadói vannak, akkor Isten kegyelmezzen az alattvalóknak. A demokratikus és kompetens rendszer a legjobb. Tévedések itt is esnek, de az információk osztottak, a közlők hitelesek, s az egyik szereplő hibáit kiegyenlítik a másik szereplő helyes cselekvései.”

Arra a kérdésre, hogy „mi kell ahhoz, hogy jól lehessen kezelni a tömegpánikot”, Csepeli azt válaszolta:

Nem teljesen indokolatlan, hogy félnek az emberek (…) Szokva is vagyunk hozzá, értem a lelki helyzetet. 

Ezt nyilatkoztatta ki Orbán Viktor, majd aláhúzta, hogy a kormány tisztában van a feladataival és maradéktalanul el is látja azokat.

Nagy kérdés, mit kezd ezzel a vadiúj, koronavírusos félelemmel, ami teljesen váratlanul érte, így egyelőre nincs rá stratégiája. Legalább annyira érdekes lesz figyelni ezt, mint ahogy a klímaválságra/klímaszorongásra adott válaszaikat, és a kétségbeesett próbálkozásokat, ahogy a klímaügy miatt reflektorfénybe került politikai problémára, vagyis arra, hogy a  Fidesz sorra veszíti el a fiatalokat, próbáltak reagálni.

Mostanáig annyi a tanulság, hogy tévedés azt hinni, hogy a régi módszerekkel a fiatalok félelmeikre is rácsimpaszkodhatnak.A koronavírus keltette világhisztéria mérföldkő lehet, a fenyegetés különösen veszélyesnek tűnik, és tán a híveik számára is világos, hogy a szeretett apuka nem mindenható, a járványt még ő sem képes megfékezni.

Mire a lomb lehull? De melyik őszön? Mikor költözhet vissza eredeti helyére, a Táncsics Mihály utcába a Jedlik Ányos Gimnázium?

A címlapfotón szemlátomást  még mindenféle jövőkép és Németh Szilárd öregdiák nélkül élte derűs hétköznapjait a legendás intézmény. De két éve nagyot változott a világ:

"A Weiss Manfréd Terv keretében Magyarország Kormánya 5 milliárd forinttal támogatja a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium fejlesztését. Kívül-belül megújul az iskola épülete, sőt még egy tanuszoda építése is a tervek között szerepel. Teljes körűen modernizáljuk az oktatás és a tanulás feltételeit, hogy a csepeli diákok nemzetközi színvonalú, értékes tudást kapjanak. Csepel neves gimnáziumának jövőképét egy helyi társadalmi tanácsadó testület alakíthatja ki, melynek elnöke Németh Szilárd országgyűlési képviselő, jedlikes 'öregdiák' lett."

Már több mint két éve annak, hogy ezeket a fenti ígérgetős mondatokat a fideszes városvezetők szócsöve, a csepel.hu 2018. március 7-én közzétette. Csepel fideszes városvezetői  hallgatnak mint..., és hallgat a funkciót halmozó, mindenhez, még a Jedlik felújításához is értő öreg diák is. Ezt elégelte meg Szabó Szabolcs és Dukán András.

Csak emlékeztetőül:

Egy esztendő leforgása alatt is brutális mértékű drágulással találhatják szembe magukat a magyar vásárlók, ha beszabadulnak egy szuper-, vagy hipermarketbe. 12 hónap alatt ugyanis rakétaszerűen kilőtt többek között az öblítőszer koncentrátum, az uborka, a sertéscomb és az alma ára is. Nem csalás, nem ámítás, ezek a termékek kivétel nélkül, több mint 30 százalékkal drágábbak ma, mint 2019 februárjában. És akkor a narancsról, a rövidkarajról, különböző felvágottakról, a félbarna kenyérről vagy a tejről még nem is beszéltünk.

A KSH legfrissebb jelentése szerint a fogyasztói árak Magyarországon 4,4 százalékkal voltak magasabbak 2020 februárjában, mint 2019. azonos hónapján. Ezen belül az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben, azok átlagosan 7 százalékkal kerültek többe. Igen ám, csakhogy a KSH által közölt drágulás mértéke egy átlagszám, a valóságban tehát rengeteg termék drágult ennél jóval nagyobb mértékben, és persze voltak olyanok is, amik olcsóbbak lettek. 

Mi most a KSH adatbázisában szereplő majd 100 termék, illetve szolgáltatás közül gyűjtöttük ki azt a 15 terméket, ami a legjobban drágult egy év alatt Magyarországon. Ezek pedig a következők voltak:

A statisztikákból kiolvasható, hogy

Hej, tulipán, tulipán, az életünk nem vidám... Ábel Attila csepeli alpolgármester a piacnál osztogatott, kedveskedett ugyanúgy mint a főnöke és megmentője, Borbély Lénárd polgármester valamint a kerületvezetői kompánia és a sleppjük többi tagja. (Az akcióról ITT látható megkapó fotósorozat-szigorúan közpénzből)

"A Fidesz vezérei, akik a képviselő-testületi ülésen elvtársazzák a legtapasztaltabb társukat, és kommunistázzák az ellenzéket, most negyvennégymilliós közpénzen vásárolt luxusautóikkal, - az éppen ránk törő járvány kezdetén, pofátlanul pózolva a fotósoknak - kiállnak a piac sarkára ezen a baloldali ünnepen, és baltaarccal vigyorogva, virágot nyomnak az oda egy kis farhátért kijáró nénikék kezébe. Azt hiszik, hogy ezzel e is van intézve minden!"

A lényeg és a látszat közötti összefüggéseket régóta látja az ember. Általában az a vélekedés, hogy ebből az összefüggésből a lényeg az elsődleges és a látszat a másodlagos. Az elmúlt évtized azonban bebizonyította, hogy másként is felfogható ennek a páros fogalomnak az értelmezése.

Olyan világot élünk, ahol a látszat nemcsak megelőzi, hanem teljességgel le is kőrözi a lényeget. Ez lett a nemzeti együttműködés rendszerének, a NER-kormányzásnak az egyik taktikai alapja! És, ha ez hoz sikert országos szinten, akkor ennek kell érvényesülnie helyi szinteken, még Csepelen is - vélik. - Így, tapasztalatai összegzésével kezdi A lényeg és a látszat című publicisztikáját Horváth Gyula ellenzéki (DK-s) önkormányzati képviselő. Cikkét a következőkkel folytatja:

Az idősebb korosztály bizonyára emlékezik  rá, hogy fél évszázaddal ezelőtt a Csepel Művek üzemeiben, irodáiban a

Az elmúlt években a reklám-kormányzás mellett nem sok idő jutott a valódira. Amikor problémákat kellett megoldani, a magyar állam rendszeresen csődöt mondott. Elsősorban a kormányért és nem az emberekért volt, most meg nem tud hirtelen értünk lenni, ahogy az összeomlás határán működő magyar egészségügyi rendszer sem működik majd hirtelen jól. Pedig most aztán tényleg helyzet van:

Miért csak százas nagyságrendben végeztek koronavírus-teszteket Magyarországon, ha más országokban több ezer mintavétel történt?

Miért küldték haza korábban egy koronavírusos beteg lázas fiát, vagy a fertőzött iráni diák csoporttársait, miért nincs maszk az illetékes kórház recepciósain?

A válasz az, hogy mindenki a protokollok szerint jár el, az esetdefiniciók pedig változnak majd, ettől megnyugszik, aki megnyugszik, és nyilván vannak, akik nem, de az igazi kérdés mégiscsak az, hogy

Zsebre dugták a kezük, és csak nézték, csak nézték a Csepeli strandon, hogy miként úsznak el a milliók?

Csepel  hosszú évek óta folyamatosan ki van téve az Orbán csicskák támadásainak. Összeszedtük Németh Szilárd és Borbély Lénárd  Fidesz-bábok 5 főbűnét a kerületben - írja az EZ A LÉNYEG című hírportál. Részletek:

1. Németh Szilárd kis gömböc birkózócsarnoka

A csepeli pacalguru saját címére jegyezte be a Magyar Birkózó Akadémia Alapítványt. Majd a Fidesz-kormány adott neki a magyar emberek pénzéből 2 milliárd forintot. Kétszer is! Persze a telhetetlen rezsibiztosnak és birkózócsarnokának ez sem volt elég. Miután kitalálták, hogy inkább komolyabb beléptetőrendszerre lenne szükség, még 266 millió forintra nőtt a luxusberuházás ára. 

2. Borbély Lénárd ittasan vezetett, mégsem volt hajlandó lemondani. 

Ha egy csepeli lakót Borbély Lénárdról kérdezünk, szinte biztos, hogy fel fog jönni az ittas vezetése. Csepel Fidesz-báb polgármesterét még 2015-ben kapták el, majd jogerősen el is ítélték ittas vezetés vétsége miatt. Különös pikantériát ad az ügynek, hogy álszent módon korábban még Borbély a részeg sofőrök szigorú büntetéséért szólalt fel.

Kiderült, hogy Orbán csepeli csicskája pont az ellenkezőjét teszi annak, amiről korábban prédikált. Ennek ellenére nem volt hajlandó

Kinek van láza?

Víruspolitika? Hiszen a vírus pártsemleges. A miniszterelnök a pártoktól el is várja az „önmérsékletet”, hiszen „az emberek védelme nem pártpolitikai ügy”. Ám abból, hogy a vírus politikasemleges, még nem következik, hogy a politika is vírussemleges volna.

Azt szokták mondani, kezdetben a külső válság kedvez a kormányoknak. Természeti csapás, járvány esetén épp elég kérdőjel felhőzi be a jövőt ahhoz, hogy az emberek ne akarjanak hatalmi bizonytalanságot is hozzá. Kinek van kedve még kormányt is döntögetni? Egy vezérelvű rendszer a bajok ellenére akár lubickolhat is ilyen helyzetben, kielégítheti a határozott irányítás, biztos támasz és védelem iránti vágyat, ha… Ha nem lyukad ki valamilyen látványos baki következtében a biztonságérzet. De ilyenkor a legbőszebb ellenzéki sem gondolja, hogy minél rosszabb, annál jobb. Ilyenkor legyen csak jó, a rendszer legalább ebben a tekintetben működjön hiba nélkül.

Ez a jóakarat azonban nem követeli meg, hogy hülyék is legyünk. Hogy ne lássuk:

Oly jó szeretni Téged,
lengsz, mint illatos rétek,
hajad nagy, barna alkony,
engedd, hogy betakarjon.
Tebenned mindig nyár van,
forrásom vagy e tájban,
szemed két fényes ablak,
engedd, hogy benned lakjak.

(Csepeli Szabó Béla: Tiszta szerelem)

Nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy valaki vagy valakik úgy döntöttek, hogy Szenteczky János  csepeli ellenzéki  szocialista politikus bemocskolását közpénzből finanszírozzák. Éppen ezért ebben az ügyben Takács Krisztián szocialista képviselő közérdekű adatigényléssel fordult a városgazdához, hogy kiderüljön, kinek vagy kiknek a döntése alapján vádoltak meg igaztalanul egy ellenzéki politikust, és vajon mennyit költöttek és buktak el csak az ügyvédi költségen?

A 21ora.hu írja: "A hír igaz, bár a közpénzből üzemeltetett csepeli média erről mélyen hallgatott: Szenteczky Jánost, az MSZP korábbi csepeli önkormányzati képviselőjét és helyi elnökét a Fővárosi Törvényszék 2020. január 3-án jogerősen felmentette a hűtlen kezelés vádja alól. Csak ez az egy ügy közel három évig tartott és csak egy volt abból a több mint félszáz eljárásból, amit az elmúlt tíz évben az MSZP-s politikussal szemben a csepeli Fidesz vezetői megtorlásul indítottak.

A feljelentés és a vád arról szólt, hogy

Nem rég írtuk meg, hogy fertőzőgóc alakulhat ki a csepeli tüdőgondozó alig három éve felújított épületének padlásterében, mert a lyukas tetőn a madarak ki-be röpködhetnek, piszkíthatnak, betegséget terjeszthetnek.

Erről az állapotról a fideszes városvezetők szócsövei (csepel.hu,  Hírmondó, csepel.info) egy szót sem hajlandók szólni. Ami még fontosabb: a veszélyelhárítás időpontjáról is hallgatnak. Helyette győzelmi jelentést küldözgetnek. Legutóbb a Csepeli Hírmondó zengett dicshimnuszt az ígéretes címmel: Akadálymentesítik a tüdőgondozót.

Emlékeztetőül: a felújított tüdőgondozót 2017. október 20-án „bensőséges ceremónia” keretében adta á a használóknak Borbély Lénárd polgármester. Részlet a csepel.hu-n akkor megjelent írásból: 

A Budai Vár ura zsarolja  főváros ellenzéki vezetőit az alagútfelújítás költségeinek megvonásával?

Mindig arra van pénz, amire szeretnék, hogy jusson – böffentette oda Kovács Péter XVI. kerületi polgármester a Fővárosi Közgyűlés januári Lánchíd-vitájában. Egy másik kormánypárti képviselő azon értetlenkedett, hogy Karácsony Gergely miért akar változtatni az eredeti terveken: a Lánchidat és a Váralagutat egyszerre kell felújítani.

Holott elég egyértelmű volt a helyzet. A Lánchíd, az alagút és a pesti villamos-közúti aluljáró felújítására 23,4 milliárdot sikerült összegyűjteni. A járdaszélesítés elmaradása miatt megorroló kormány az ígért hét helyett végül hat milliárdot ad, a többi hitel vagy fővárosi forrás. Csakhogy a