Trrrr, trrr, trrr…!
Már napok óta mást sem hallani a csepeli Rózsa dombon és a Tesco környékén, mint a légkalapácsok zaját.
Épül a „várva-várt”, konténer átrakó! Persze ezt pontosan sem a kerületi képviselők, sem az érintett lakosság nem tudhatja. Elég, ha Szíjártó Péter, meg Borbély Lénárd tudja! Tudják, hogy mi a jó az ott lakó embereknek. Sőt, jobban tudják mint azok, akik nap, mint nap ennek a METRANS beruházásnak a hátrányait „élvezhetik”. Hát a frászt tudják jobban!
Esetleg azt tudhatják, hogy mennyi hasznot hozhat (nekik) az a százmilliárd, ami ott elköltésre kerül! Az már egy kicsit sem érdekli őket, hogy az ott lakóknak milyen szenvedést okoznak. Öregek, és szegények laknak azon a környéken! Olyanok, akik hajlékukat a maguk két kezével, apródonként építették. Szerényen, fokozatosan, takarékosan, egy élet munkájával. Ötven éves koruk után, azt hitték, hogy olyan házuk van a gyár közelében, amiben nyugodtan leélhetik hátralévő éveiket. A ház, nem a legkorszerűbb, (még csak nem is a leg szabályosabb, sőt, még szakmai, építészeti kifogásokat is lehet emelni velük szemben) de az ő életüket már kiszolgálja – gondolták. Sokan ebben a tudatban is haltak meg! Azt hitték, hogy itt maradt életük társa biztonságban van!