Az MSZP Csepeli Szervezete és önkormányzati képviselőcsoportja a következő közleményt tette közzé szerda délután:

MSZP-s kezdeményezésre Tarlós István január 21-re, csütörtökre összehívta a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését. A fővárosi MSZP azt indítványozta, hogy a testület tárgyaljon a fővárosi tömegközlekedés idei finanszírozási kérdéseiről, a HÉV államosításának tervéről és a fővárosi alapszolgáltatásokról.

Az MSZP csepeli képviselőcsoportja nem támogatja a HÉV államosítását és a Fővárosi Önkormányzat hatáskörének továbbdarabolását, mert ez komoly fennakadásokat okozhat a főváros és Csepel közlekedésében is. 

Felszólítjuk a XXI. kerület polgármesterét, hogy a rendkívüli ülésen a csepeliek, és ne a kormány érdekében szavazzon!

Felszólítjuk Borbély Lénárdot, hogy emeljen szót a csepeli HÉV államosítása ellen, valamint

Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt, azt mi közzétesszük!

Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó január 14-én megjelent 1. számából:

Tegnap közöltük, hogy leváltották a Csepeli Hírmondó vezérkarát. Lapigazgatóként Zöldi László személyében új, a szélsőjobboldali eszmékkel szimpatizáló vezetője van a közpénzen kiadott, Fidesz-szócsőként üzemeltetett önkormányzati újságnak. A lapot kiadó városkép Kft ügyvezetőjének, Vida Istvánnak a neve kikerült az impresszumból. Ami a lap tartalmát illeti:

Dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője, a válaszcikk szerzője

Nagy meglepetésemre az ismert jobbos megmondóember, Szentesi Zöldi László (Magyar Hírlap, Magyar Demokrata), lett a Csepeli Hírmondó nevű önkormányzatinak csúfolt, de voltaképpen fideszes szócső lapigazgatója. A korábbi felelős szerkesztő, Máger Judit, ment a levesbe, lefokozták olvasószerkesztőnek. Nem mintha fájna érte a szívem, hiszen adta a nevét ehhez az egészhez.

 Az új lapigazgató Szentesi Zöldi László lett, aki elődjével szemben egyből aktivizálta magát újságíróként is, egyből írt is egy dörgedelmes cikket (Dr. Szabó, Csepeli Hírmondó, 3. oldal). Láthatóan fogalma sincs róla, hogy egy közpénzből finanszírozott lapot igazgat, mert egyből egy amolyan „magyarhirlapos”, „bayerzsoltos” stílusában fogalmazódott anyagot sikerült összeraknia. Szakmailag a lényege, hogy ő most itt feltesz egy nagy rakat kérdést, de nehogy válaszoljak rá, mert

Beszámoltunk róla: a langlovagok.hu szakmai portál megírta, hogy már hétfőn hajnalban az ország minden mozgásképes tűzoltódaruját Budapestre rendelték.

Nyilvánvaló: taxiemelgetési céllal dönthettek így az illetékesek. A katasztrófa-szóvivő talányosan annyit mondott a lapnak, hogy „a tűzoltódarukat szolgálati feladatra vezényelték a fővárosba”.

Nos itt azért akad egy kis bibi. A kék lámpás, szirénás speciális járműveket azért vették, hogy ha baj van, hát a mentésre képzett emberekkel működtetett technika gyorsan tehesse a dolgát. Ezt a lázálmot  nyilván

Takács Mónika, az MSZP csepeli frakciójának helyettes vezetője a következő levelet írta Borbély Lénárd csepeli polgármesternek és a többi kerületvezetőnek:

Tisztelt Borbély Lénárd! Tisztelt csepeli városvezetők!

Az utóbbi hetek a Metrans Konténer Kft. beruházási terveiről szóltak Csepelen. A kerület déli iparterületére tervezett konténerterminál-építés komoly politikai indulatokat kavart. Nekünk azonban az a meggyőződésünk, hogy ez nem pártpolitikai kérdés.

Csepel alapvetően vesztese volt nem csupán az elmúlt öt, de a rendszerváltás óta eltelt bő huszonöt év gazdasági-társadalmi változásainak is. Ezért ma minden olyan beruházásra szükség van, amely a XXI. kerületben biztosít megélhetést az itt élőknek. 

Bármennyire is fontos azonban a helyi munkahelyteremtés, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Csepel lakosságának egy része aggódva tekint a Metrans-beruházás kapcsán felvetődött környezetvédelmi kockázatokra.

A kérdések tisztázása érdekében Önök közmeghallgatást hirdettek 2016. január 15-ére. A meghallgatáson a csepeli városvezetés részéről egyetlen döntéshozó sem jelent meg, így a beruházással kapcsolatos kérdéseket csupán a Metrans alkalmazottjainak lehetett feltenni.

Tisztelt Borbély Lénárd!

Tisztelt csepeli városvezetők! 

A XXI. kerületi lakói joggal várják el a mindenkori városvezetőktől, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a csepeli emberek élet- és munkakörülményeinek javításáért, ugyanakkor biztosítsák a helyi környezet maximális megóvását.

Egy felelős városvezetőnek nem csak akkor kell a nyilvánosság elé állni, amikor egy beruházást ünnepélyes keretek között be lehet jelenteni a külügyminiszter oldalán, hanem akkor is, amikor a beruházás kapcsán felmerülő konkrét kérdésekre kell választ adni. Így például

Sándor Mária pénzbírságot vált ki a közmunkával, ma délelőtt már a csepeli strandon dolgozott.

A pénzbírságot egy tavaly szeptemberi flashmob miatt szabta ki az V. Kerületi Rendőrkapitányság: az egészségügy helyzete miatt tiltakozók 18 percre lezárták az Erzsébet hidat. Első körben az összes demonstráló pénzbüntetést kapott, de a TASZ közbenjárására végül csak Sándor Máriát bírságolták meg, és az ő büntetését is tízezer forintra mérsékelték.

A fekete ruhás nővér elképesztőnek tartja a büntetést, szerinte jogosan hívták fel a figyelmet az egészségügyi dolgozók elvándorlására, az alacsony bérekre, az ellátást fenyegető veszélyekre.

Sándor Mária  kedden már a csepeli strandra ment be dolgozni. A közmunkához kesztyűt, mellényt és egy termosz teát is kapott. A Nol úgy tudja, Sándor Mária kedden falevelet gereblyézett, később pedig fabrikettet gyárt majd.

A közmunkára nyolc társa is elkísérte Sándor Máriát, aki jelenleg munkanélküli. (nol.hu és hvg.hu)

A Csepeli Hírmondó impresszumát olvasva tudtuk meg, hogy Szentesi Zöldi László (képünkön)  lett a Csepeli Hírmondó lapigazgatója.

Szentesi Zöldi „újságíró-betyárkutató”,  Bayer Zsolt „barátja”, aki magát „szegről-végről Zöld Marci leszármazottjá” – nak tartja, s akinek „..Chrudinák Alajos…a tulajdonképpeni keresztapja”,

Egy tisztességes lapnál az ilyen változást, általában az első oldalak egyikén megjelentetik, indokolják néhány sorban, bemutatják az új vezetőt, honnan jött, kicsoda-micsoda, nem pedig az impresszumból tudja meg az olvasó. A Csepeli Hírmondó azonban nem így működik.

Valamiért el kellett dugni a 19. oldal alján aprócska betűkkel megjelentetett impresszumba a változást. Ott azonban további változásról is értesülhettünk: a lap eddigi szerkesztőségvezetőjét leváltották, csak  közreműködő lett, s ez a titulus illeti meg ezután a korábbi munkatársakat is. Ezek szerint a szerkesztőség is megszűnt? Még a frissiben kinevezett lapigazgató fejére nőne a kollektíva, amit

A család helyzete borzasztóan determinálja a gyerekek iskolai teljesítményét: e tekintetben Magyarország a 25. helyen „pironkodik” az EU 28 országa között – ez derült ki az EU Társadalmi Indikátorok Monitora és a Bertelsmann Alapítvány kiadványából, ami a társadalmi igazságosságról szól. Csak Bulgáriában, Szlovákiában és meglepő módon Franciaországban befolyásolja brutálisabban a gyerekek iskolai előmenetelét famíliájuk helyzete.

A jelenség okai a források szűkösségében, a pedagógiai hiányosságokban és az erőteljes társadalmi és etnikai szegregációban keresendőek Ferge Zsuzsa szerint. (A szociológus a Kettős Mérce blogon összegezte a jelentés tanulságait). A tudós úgy látja: a gyerekek életesélyeit kockáztatja az ország, mivel általános iskola nem segít az otthoni hátrányok leküzdésében, így sokan idejekorán kiesnek az oktatásból.

A 20–24 éves fiatalok 20 százaléka se nem tanul, se nem dolgozik

Sokak szerint a szakszervezet halott. Legalábbis nálunk. Meg Közép- és Kelet-Európában mindenfelé.

Lehet, hogy sok jel mutat erre, de ha nem vagyunk politikailag beágyazott nemzeti oligarchák, multinacionális cégek menedzserei, vagy személyes különalkura képes, százmilliót kereső herevasalt celebek, akkor nem érdemes ennek olyan nagyon örülni. Ha erősebb volna a munkavállalói érdekvédelem, előbbre tartanánk a nyugat-európai bérekhez való felzárkózásban. Jobban és nagyobb biztonságban élnénk. Az ugyanis biztosan nem igaz, hogy ha a magyar melós elmegy Németországba, akkor

T A X IS O K K

Beváltották az ígéretüket a budapesti taxisok, hétfőn durva lépésselindítottak, és az az Uber elleni tiltakozásul és egy, a bejelentettnél órákkal korábban kezdődő demonstráción taxikkal lezárták a Bajcsy-Zsilinszky út, József Attila út, Andrássy út kereszteződését. (A legfrisseb helyzetjelentések, hírek, vélemények ITT ÉRHETŐK EL.)

Horváth Gyula tudósítása a január 15-i közmeghallgatásról

Pénteken közmeghallgatást tartott a METRANS Konténer kft. Sose látott botrányos eseménye volt a csepeli közéletnek. A beszari polgármester, és társai (helyettesei, meg a Fidesz képviselők) nem mertek eljönni a megbeszélésre. Süle önkormányzati nacsalnyikot küldték maguk helyett. Ő aztán hamar hazugságba égett azzal, hogy kijelentette, meghívták a környező polgármestereket is. Egy felszólaló budafoki képviselő jelezte, hogy náluk senki se kapott meghívót! (Halásztelek, Szigetszentmiklós, Soroksár és Erzsébet se kapott) A moderátor, meg a METRANS emberei már az értekezlet elején leszerepeltek. Hibákat hibákra halmozva ingerelték az embereket.

Úgy látszott, mintha a nép „kifárasztásával” akarnák kipipálni a rendezvényt. Süle az első megszólalásában „színháznak” nevezte a közmeghallgatást!(Ez olaj volt a tűzre!) A METRANS félénk szakemberei meg hebegve-habogva, egymásnak is ellentmondva szerencsétlenkedtek. A hallgatóság

A német birodalmi alkotmányt módosító 1933-as felhatalmazási törvény (Ermächtigungsgesetz), Törvény a nép és a birodalom ínségének megszüntetésére (Gesetz zur Behebung der Not von Volk und Reich), felhatalmazta a birodalmi kormányt (Hitlert), hogy törvényeket alkosson. Eredetileg csak négy évig volt érvényes, azután a nemzetiszocialista rendszer bukásáig érvényben maradt.

Mindegy az indok. Ott és akkor, „a nép és a birodalom ínségének megszüntetése” (aminek igazi iróniája 1944-45-ben teljesedett ki). Itt és most (az európai biztonsági helyzet megváltozására tekintettel) a lehetséges terrorveszély-helyzet. A lényeg? Az ugyanaz. A végrehajtó hatalom – a kormány, a kormányfő – felruházása (még ezt a karikatúra-parlamentet is megkerülő) különleges jogkörrel. A dicstelen hírhozó szerepét ezúttal a honvédelmi tárcáért hálásan hajlongó Simicskó István játszotta el. Még a múlt héten sunyin ötpárti egyeztetést kolompolt. Sunyi volt, mert

Szórakozik a kormány a szegényekkel. Azt mondja nekik, hogy nincsenek annyian, ahányan vannak. Nem tetszett ugyanis a kormánynak, hogy a statisztikák szerint Magyarországon mintegy négymillió ember számít szegénynek, ezért lépett. (Kis lépés a szegényeknek, nagy lépés a statisztikának).

Kétmillió szegényt tüntet el a kormány. Nem toloncolja ki őket az országból, szegény honfitársaink továbbra is itt élnek majd közöttünk, de hivatalosan nem számítanak majd szegénynek.

Gazdagnak sem számítanak persze: akárcsak eddig, ezután sem számítanak semminek.

Mostantól a kormány dönti el, hogy ki a szegény. Az új statisztikai időszámítás szerint az számít majd szegénynek, aki éhezik. Idáig az is szegény volt, akinek nem volt annyi pénze, hogy emberhez méltó életet éljen: nem tudott fűteni, moziba járni, gyermekének rendes ruhát venni.

Mostantól ez is másként lesz, mert

A közmeghallgatás láthatatlan emberei, Csepel hivatalos vezetői

Miként korábban beszámoltunk róla, Borbély Lénárd, Csepel ittas vezetéssel tetten ért fideszes polgármestere január 15-i  közmeghallgatásra hívta a csepelieket még január 8-án.

A  közmeghallgatás láthatóan felbosszantott csepeli közönsége

A téma a Metrans Kft hamarosan meginduló Nagy-Duna parti beruházása, a veszélyes, mérgező anyagok tárolásával, átrakásával is foglalkozó létesítmény volt.

A közmeghallgatás napjára, péntekre, január 15-re a  polgármesteri meghívót eldugták az önkormányzat internetes szócsövén, a csepel.hu -n, Borbélyt pedig mintha a föld nyelte volna el összes fideszes vezetőtársával, mameluk képviselőjével együtt. A jegyzőt dobták oda túszként maguk helyett a kérdések tucatjaira választ váró közönségnek.

A helyi fideszes papagájkommandó vezérének, a hazugságáról bírósági döntéssel elhíresült Ábel Attila alpolgármesternek a blogján, a csepel.infón valaki azt írta, hogy Borbély és csapata egérlyukba bújt a csepeliek elől. A hírt mi sem megerősíteni sem megcáfolni nem tudjuk. Tény, ami tény: Borbély és állandó tettestársai nem merték betenni lábukat a polgármesteri hivatalban tartott közmeghallgatásra. Horváth Gyula baloldali önkormányzati képviselő, a DK csepeli szervezetének elnöke a történtekről többek között ezt írja a Facebookon:

Ők hívták a csepelieket, de cserbenhagyták választóikat:  a gombnyomogató fideszes mamelukok 

Egy konténerterminált érintő üggyel kapcsolatban Borbély Lénárd, Csepel polgármestere  a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről közmeghallgatást hirdetett meg péntekre.

A fórumon rengeteg csepeli  jelent meg és fogalmazta meg kérdését, véleményét, de épp a meghirdető nem volt ott.

Ráadásul nemcsak a polgármester nem vett részt a nagy érdeklődést kiváltó közmeghallgatáson, a városvezetés részéről sem jelent meg egyetlen Fidesz-KDNP-s képviselő sem. (Forrás: 168ora.hu)

A hatóság plakátjai budapesti tömegközlekedési eszközökön és közterületi médiafelületeken tájékoztatnak a jogorvoslat lehetőségéről hátrányos megkülönböztetés esetén.

Felhívják a figyelmet a védett tulajdonságokra, amelyekhez kötődően a diszkrimináció megvalósulhat. A plakátok az európai antidiszkriminációs irányelvekben védett 6 tulajdonságon túl a hazai jogi norma szélesebb spektrumán 20 olyan tulajdonságot, jellemzőt nevesítenek, amelyeket az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és az Emberi Jogok Európai Egyezménye is tartalmaz.

A közmeghallgatásra Borbély Lénárd fideszes polgármester hívta a csepelieket, de sem ő, sem alpolgármestertársai nem vettek részt a fórumon, amelyen egyébként jogszabályok miatt  kötelező lett volna a részvételük...

Péntek este forró hangulatú, kedélyborzoló közmeghallgatást tartottak Csepelen, a polgármesteri hivatalban  a Metrans Kft Csepelre tervezett létesítményéről, amelyben a beruházók -  a csepeli önkormányzat vezetőinek egyetértésével -  veszélyes, mérgező anyagokat is szeretnének tárolni, átrakodni. 

Dr. Szabó Szabolcs csepeli országgyűlési képviselő helyszíni beszámolójában ezt írta:

Lassan kezdődik a csepeli közmeghallgatás a Metrans beruházása kapcsán.... A polgármester meg a fideszes képviselők sehol...Az ülést a Csepeli Városgazda vezetője moderálja (az elején szerintem roppant udvariatlanul megnyílvánulva). Mivel a város vezetői magukra hagyták a megjelent szakértőket meg a lakosokat, ezért kezd káoszba fulladni....Az végre kiderült, hogy

Csepel Önkormányzata a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából,  január 17-én és 19-én megemlékezéseket tart:

Morzsát eszik a veréb.
Ebből, úgy ahogy megél.
S mert neki ez nem elég,
Csak ugrál, nem mendegél.

S milyen pimasz a veréb,
Így csiripel felfelé,
Cserren csurran csak nekem
A varjú meg jár begyesen.

Így pattogott, pézsmitált,
Állandóan reklamált,
Megunta a varjú már,
S hókon nyomta – óh, be kár.

Négy felvonásos dráma: 1.) Megvan a nép vezére 2.) A nép leborul a vezér előtt, kivéve...3.) A nép még térdel, de vannak, akiknek már elegük van, és talpra állnak 4.) A talpra állókat követik a többiek: a vezér a porban, térdre borul a nép előtt...

Horváth Gyula, a DK csepeli elnöke Talán ez az év című publicisztikájában a következőket írja:
Az új év első napjaiban az ember arra gondol, hogy talán ez az év jobb lesz! Talán