Hosszan tartó, súlyos betegség után 62 éves korában elhunyt Andrassew Iván, a Népszava publicisztikai rovatának vezetője.  A Népszava az újságírót saját halottjának tekinti. A lap szombaton 16 órakor a Szent István parkban, Fejtő Ferenc szobránál gyertyagyújtással emlékeik meg Andrassew Ivánról.

Andrassew Ivánt sok ezer tisztelőjével együtt gyászolja  a Csepel újság is.  A Csepel Művek lapjánál  1979. és 1981. között dolgozott a ma elhunyt publicista. A halála előtti években a Népszava és a Klubrádió munkatársa volt, korábban a Népszabadság szerkesztőségének volt a tagja. Most az ő írásukkal állítunk emléket Andrassew Ivánnak: 

Takács Mónika, Csepel egyik szocialista önkormányzati képviselője írja saját facebook oldalán:

A 2014. december 16-i testületi ülésen a Csepeli Munkásotthonnal kapcsolatban kérdésekkel és állapot közlő tényekkel fordultam Borbély Lénárd polgármester úrhoz, aki megadta a lehetőséget, hogy megtegyem. Már a jegyzőkönyv (10. o.) is tartalmazza a hozzászólásomat (az első jegyzőkönyvből sajnálatos módon kimaradt!). Fontosnak tartom, hogy minél többen tudjanak róla és akit érdekel itt is elolvashatja:

"A Csepeli Munkásotthon számára még 2013. decemberében, képviselő-testületi döntés alapján 30 millió forint támogatási összeget különítettek el a 2014. évi költségvetésben. Az alapítvány támogatásával kapcsolatos tárgyalások lefolytatására a legutolsó határidő 2014. december 31. volt.

Szeretném megkérdezni, hogy mikor óhajtják megkezdeni a tárgyalásokat az alapítvány kezelő szervével és miért nem történt megeddig a feladat végrehajtása?

Az utóbbi napokban elemzés is napvilágot látott az oktatási rendszerben tapasztalható problémákkal kapcsolatban. Mind azt igazolta vissza, amiről én magam is sokat beszéltem és írtam az utóbbi hónapokban. Az MTA Közgazdasági Intézete tanulmányt tett közzé arról, hogy a kormány teljesen rossz irányba akarja terelni a köznevelést és a felsőoktatást. Az MTA elnöke is a felsőoktatás szűkítése ellen foglalt állást, de olvashattunk írásokat az egyházi iskolák térnyeréséről és kistafírozásáról is. Emellett ráadásul a kormány is kezdi néhány esetben belátni, hogy rossz döntéseket hozott (lásd pl.a Kelló vezetőjének a leváltását). Ráadásul a pedagógusok fizetésének minimálbérhez kötése megszűnik, így szépen elkezdik visszavenni a korábban  megítélt fizetésemeléseket is. Szóval most már nem csak a korábbi pótlékok megszüntetése,hanem az így kieső pár ezer forint is erodálja a béremelést. Szép.

Plasztikai sebészre lesz szüksége Rogán Antalnak. Nem hiszem ugyanis, hogy pimasz nyilatkozata után még sok bőr maradt az arcán. A Fidesz frakcióvezetője ugyanis az országvédelmi akcióterv részévé tenné annak vizsgálatát, hogy ki finanszírozza "ezeket az egyre drágább demonstrációkat", és milyen érdekből. Szerinte ha a parlamenti pártoktól elvárják, hogy a nyilvánosság elé tárják a gazdálkodásukat, akkor ezektől a politikai érdekcsoportoktól is elvárható ugyanez; derüljön ki, hogy "a súlyos tízmilliókat ki finanszírozza".

A magas labdát könnyen le lehet csapni azzal, hogy Rogán nyilván a békemenetre és az egyéb Fideszhez köthető álcivilekre célzott. És valóban, jó lenne megtudni, hogy a Fidesz pártalapítványán kívül - amely súlyos tízmilliókat adott az amúgy milliomos Csizmadia László által vezetett szervezetnek - kik adnak még pénzt Bencsik András meg Bayer Zsolt agymenéseinek a népszerűsítésére.

A magyar állam megsértette a magántulajdont megillető védelmet, amikor 2013-ban megfosztotta Vékony László soproni trafikost engedélyétől, hogy dohánytermékeket áruljon - mondta ki kedden első fokon, nem jogerősen az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban.

A döntés nem kötelezi a magyar jogalkotót a jogsértés megszüntetésére vagy jogszabálymódosításra, ám 15 ezer euró (mintegy 4,77 millió forint) kártérítés és 6000 euró (mintegy 1,9 millió forint) perköltség megfizetésére kötelezi a magyar államot, ha jogerőssé válik. Részletek:

A bírák az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján ítélkeznek. A hazánkban is érvényes jogszabály védi a magántulajdont, kimondva, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy javait tiszteletben tartsák, tulajdonától senkit sem lehet megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik.

Nagy kő esett le a szívemről. Sokáig minden elérhető hírforráson azt kutattam, mi lehet Németh "Rezsicsökkentő" Szilárddal, miért hallgat a mi jót tevőnk, pedig már jócskán benne járunk az új esztendőben. Nem értettem, hogyan múlhatnak a napjaink anélkül, hogy a Fidesz, kizárólag jó hírekre specializálódott embere hallgat. Csak nem síel, vagy a Kanári-szigeteken napozik?

Nem, a múlt hét végén  megszólalt, és elmondta, hogy a kormánytól január elsején megkaptuk az első ajándékot: az autópályák fizetőssé tétele tulajdonképpen szerves része a rezsicsökkentésnek.

Az Európai Bizottság bólintott, ezért az egyik sürgősségi fogamzásgátlót az EU minden tagországában ki kell venni a receptköteles készítmények köréből.

Az abortuszok száma csökkenthető így, hiszen egyszerűbb és gyorsabb lesz tablettához jutni. Számottevően nőhet tehát a nem kívánt terhesség elkerülésének esélye. A hivatal azzal érvel, hogy a kutatási adatok szerint a tabletta alkalmazása orvosi rendelvény nélkül is biztonságos. A készítmény a tagországok többségében eddig sem volt vényköteles. Az egyik kivétel: hazánk.

A magyar nőorvosok zöme és az e tekintetben ultrakonzervatívnak nevezhető kormány feltehetőleg most azt gondolja, hogy tini lányok ezrei fékevesztett szabadosságukban megrohamozzák a patikákat, hogy nyakra-főre szedhessék a tablettát. A sürgősségi pirula egyszer – baj nélkül – már nálunk is kikerült a receptköteles kategóriából, de azt a döntést az „elmútnyócév” alatt hozta a gyógyszerészeti intézet, s a vezetőjének persze mennie kellett 2010 után. Az új igazgató azonnal visszavonta a döntést, szenvedjenek csak a nők a sokkal kockázatosabb és megalázóbb abortusszal, ha felelőtlenül szexelni mertek. (Vagy épp megerőszakolták őket.)

Az Orbán-kormány  félhivatalos lapjára, a Magyar Nemzetre, pontosabban annak online változatára hivatkozva a csepeli fideszes városvezetés szócsöve a csepel.hu  és az Ábel Attila alpolgármesterhez köthető csepel.info kritikátlanul, szolgai módon  közli, hogy MÁR NEM OLYAN NAGY GOND A REZSI. 

Képmutató, hazug és álságos a cím, mert a tények mást mutatnak. Az információ szerzői a pénzbehajtási adatokat citálnak,  és - a csepeli fidesz vezérekkel együtt - attól önti el őket a boldogság, hogy tavaly, 2014-ben "csak" 380 ezer esetben indult végrehajtási eljárás rezsiköltségekkel való tartozás miatt, nem úgy mint 2013-ban, amikor a rezsi-végrehajtó 409 ezerszer jelentkezett. Ugye, hogy a "csak" 380 ezer ember zaklatása mennyivel nagyobb siker, öröm, diadal...?!

Borbély Lénárd csepel polgármesternek és helyettesének, Ábel Attilának javasoljuk, hogy - ha még emlékszenek ilyen fórumra - egyszer KÖZMEGHALLGATÁSON találkozzanak csepeliekkel. Kérdezzék meg tőlük, hogy mekkora gond manapság nekik a rezsi. Aztán  el ne fussanak a városvezetők! A csepeliek válaszát is hallgassák meg...

Borbély Lénárd, Csepel polgármestere hallgat. Hetek óta nem mer megszólalni az M0-ás körgyűrű és a bekötő utak fizetőssé tétele, vagy például a közgyógyellátás támogatására szánt, a költségvetésben rögzített állami milliárdok csökkentése ügyében. Köti a pártfegyelem. (Párttársai például Újpesten, Győrben, Kaposváron és még több helyen már érzik az útdíjas veszélyt) A csepeli kötelékek, jogos igények semmivé lettek a szemében? Igaz, ő még friss polgármester. Úgy gondolhatja, neki még bizonyítania kell, a csepeliek helyett leginkább Orbán Viktornak, a Nemzeti Együttműködési Rendszere, a NER Kedves Vezetőjének. Németh Szilárd árnyékában nincs könnyű dolga a bizonyítással. Miért?

-  Apú-ú-ú! Azt mondják, hogy nagy a lecsúszás veszélye. Azér’ mer’ tél van?

-  Nem fiam, ez egész évben, sőt már öt éve fennáll.

-  Akkor mér’ nem szórják fel az útjainkat?

- Most a porhintés megy!

                                                                                   Kalocsai Imre

Amióta a kormányfő tágra nyílt szemekkel a világ arcába merte mondani, hogy ő soha nem beszélt fülkeforradalomról, amióta a fél kabinet megesküdött, hogy tapodtat sem hátrál az internetadóból, majd a kormányfő ártatlan orcával közölte az ő népével, hogy teljesen félre lett értve, hiszen szó sem volt-lesz ilyesmiről, azóta nem lepődünk meg semmin. Annyira megszoktuk a cikkcakkos beszédet, hogy meg sem akadunk azon, hogy miközben a péntek reggeli Népszabadságban az útfelelős Fónagy János államtitkár világgá kürtöli, nem lesz érdemi puhulás az útdíj-rendszerben, a kormányfő azt mondja a rádióban: még puhulhat a rendszer.

Nyolcvankilenc éves korában vasárnap este elhunyt Buzánszky Jenő, az Aranycsapat legendás labdarúgója.

Meghalt Buzánszky Jenő, az Arancsapat tagja. A hírt a volt futballista fia közölte a sajtóval. Az egykori hátvéd az esztergomi kórházban este 8 órakor hunyt el.

Az előzetes várakozások szerinti egymillió embernél másfélszer több, mellettük pedig a világ hatvan vezető politikusa, állam- és kormányfők is elmentek arra a békefelvonulásra, amelyet Franciaország fővárosában tartottak a szatirikus he

Komoly repülősó-fogyasztást regisztrálnak a birkózószövetségben elaléltak megsegítésére mostanában. Tudniillik a méltán népszerű macsó, rezsibiztosként is a női szívek megdobogtatója, Németh Szilárd felfedezte magában az elnöki ambíciókat. Fejébe vette – persze csakis a széles tömegek felkérésére, mi másért? -, hogy neki kell váltania dr. Hegedűs Csabát a birkózószövetség élén. Hiába kerestük, nem találtuk nyomát a szőnyegen elért eredményeinek, de végtére egy politikusnak semmihez sem kell értenie, kivált nem a rendre kiszemelt sportállásokban – és e követelménynek mindig meg is felelnek.

Az ATV-ben Németh elmesélte ( a videón 8:05-től),  hogy 100. olimpiai aranyunk tulajdonosa, Hegedűs a példaképe, miatta választotta ezt a sportágat, amit aztán már kamaszként abba is hagyott, de 34 éven át alvó ügynökként szeretett. Füle meg azért nem karfiol, mert különösen puha, így nem sérült meg a hobbihempergésben. És mi sem természetesebb, mint, hogy valaki példaképe székére tör orvul, sunyi mondatokban gyalázva őt. De a lényeg: a birkózóknak akkor lesz pénzük, csarnokuk, jövőjük, ha őt választják – és ígér, ígér, ígér... Egyenes, és aljas beszéd.

Azt hiszem, Németh Szilárdnak nem csupán a füle, de még nem is csak az orra puha.

Veress Jenő

Népszava

Várady Zsolt háttérbe vonulásával máris markáns arcot vesztett az őszi-téli tüntetéshullám nyomán születő, a kormányt és az ellenzéket egyaránt bíráló MostMi közösség. A szerveződés másik ötletgazdája, Takács Bori viszont biztos abban: nem kell félteni őket.

– A netadóellenes megmozdulás szervezőjeként ismert Gulyás Balázs külön tüntetést szervezett februárra. Várady Zsolt háttérbe vonult. A baloldali pártokat magukra haragították. Máris itt a leépülés?

Az Orbán–Simicska-háború egyik legfontosabb hadszíntere  a média, ahol a gazdasági hatalomért csatázó felek már nemcsak üzengetnek, hanem csapásokat is mérnek egymásra. A tavaly nyáron bevezetett reklámadóval a kormány nemcsak az RTL-t büntette meg ötmilliárd forintra, hanem több százmillió forintot kivett a Hír TV-t, a Magyar Nemzetet és a közterületi reklámfelületeket birtokló Simicska Lajos zsebéből, amire az első zsigeri válasz az volt, hogy a Hír TV pénz szűkére hivatkozva lemondta a Fidesz hagyományos tusnádfürdői fesztiváljának közvetítését. Csak hogy tudják, milyen, ha nincs mögöttük az a média, amely ellenzéki időben is szolgálta őket. Ez volt az a pillanat, amikor megszületett a politikai akarat az állami hírtévé, valójában az ellen-Hír TV létrehozására, amely március 15-én már indul is az M1-en.

Rövid, súlyos betegség után, 86 éves korában szombat délután elhunyt Hankiss Elemér szociológus, irodalomtörténész, a Magyar Televízió korábbi elnöke - tudta meg a családtól az MTI.

Hankiss Elemér 1928-ban született Debrecenben, édesapja, Hankiss János irodalomtörténész volt.

Hankiss Elemér egyetemi tanulmányait Eötvös-kollégistaként az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) angol-francia szakán végezte 1950-ben. Az 1956-os forradalom után hűtlenség és államellenes összeesküvés vádjával tíz hónapot töltött vizsgálati fogságban, végül bizonyítékok hiányában felmentették.

Hankiss Elemér az 1960-as években dolgozott az Európa Kiadónál, majd a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa volt. 1975-től csaknem húsz éven át az MTA Szociológiai Kutatóintézetének értékszociológiai és módszertani osztályát irányította, 1996 és 1998 között pedig az intézet igazgatója volt. Tanított az ELTE-n, a szegedi József Attila Tudományegyetemen és a Közép-európai Egyetemen, vendégprofesszor volt több külföldi egyetemen.

Kutatási területe az 1960-as években elsősorban az irodalomelmélet, az 1970-es évek eleje óta a szociológia, főként értékszociológia, majd az 1980-as években a politikai szociológia. Írásai több tudományterületen is új utakat nyitottak.